Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-12-03 / 49. szám
2 FoLNAMEGYEI KÖZLÖNY Perczel Dezső választattak be. Perczel nevét többen törölték és helyette Mádi Kovács János nevét írták a szavazólapra. Az időközben üresedésbe jött vármegyei bizottsági tagsági helyeket folyó évi december hó 21 éh töltik be. A tiszti ügyész helyetteséül Török Béla tb. vármegyei ügyész jelöltetett ki. A közgyűlés egyhangúlag elfogadta Bartal Béla cs. és kir. kamarás, bizottsági tagnak indítványát, mely szerint felírnak a kormányhoz, a képviselőházhoz a bátaszék—mohács—baranya vári vasút kiépítése és a vukovár—somáci csatornának megépítése tárgyában. EzeD kívül gróf Apponyi Géza vbtt., főispán nagy deputációt vezet ebben az ügyben a kereskedelemügyi miniszterhez. Az alispán javaslata szerint a törvényhatósági bizottság 20 százalék családi drágasági pótlékot szavazott meg a vármegyei tisztviselőknek az 1911. évre visszamenőleg a gyámpénztári tartalékalapból, ugyancsak ezen alapból 125.000 koronát szavazott meg a vármegyei közegészség- ügyi alapra. Az alispán 3600 korona évi személyi pótlékot kap, mely azonban a nyugdijba be nem számítható. A tisztviselők érdekében meleg pár-, tolással szólaltak fel: Kovács S. Endre és Döry Frigyes. . A tisztviselői nyugdijválasztmány javaslatára özv. Ernhaft Nándornénak özvegyi nyugdíjul 336 koronát, kiskorú gyermekeinek pedig 67 korona kegydijat szavaztak meg. özv. Forrai Mihályné Béla fia részér^ 32 korona nevelési pótlékot állapított meg. Nagy Gyula vármegyei írnokot munkaképtelenség címén 900 koronával nyugdíjazták. Bognár Albert tiszti ügyészi irodavezetőnek kérelmét nem teljesítették, hogy szolgálati idejét 1903. január 1-ig nyugdijba beszámítsák: A Szekszárdon megejtendő képviselőtestületi tagválasztás vezetésével Orffy Lajost bízták meg. A tolnai laktanya felügyelet és a tolnai orvosi kör beosztás kérdésénél Stern Árpád bizottsági tag szólalt fel. Kérdést intézett az alispánhoz, hogy a tolnai laktanya jókarban tartása hogy biztosittatik ? Mert a laktanya felügyeletével megbizott Budai János fogadalmat és esküdt nem tett. Azt óhajtja, hogy a m. kir. ál- lamépitészeti hivatal bizassék meg a felügyelettel. Az alispán kijelenti, hogy Budainak semmi intézkedési joga nincs, ezt önmagának tartotta fenn és hogy az államépitészeti hivatalt bízza meg. — Az orvosi körre nézve Stern Árpád Tolna érdekében azt kívánja, hogy Mözs község is járuljon a körorvos lakbéréhez és hogy a simonmajori körzet körorvosa tovább is Tolnán lakhassák. Az alispán felszólalására az állandó választmány javaslata fogadtatott el. A tolnai holt Dunaág szabályozás kérdésénél szintén Stern Árpád szólalt fel, azt bizonyítva, hogy a szabályozást nem alulról, hanem felülről kell megkezdeni. Az alispán kijelenti, hogy a folyammérnökség most készíti a terveket, melyeknek elkészülte után megfogja óvni Tolna jogos érdekét. — A többi tárgy ezután gyors elintézést nyert. Családi és drágasági pótlék. Mint hírlik, Lukács pénzügyminiszter a napokban egy törvényjavaslatot fog a képviselőház elé terjeszteni a tisztviselők családi és drá gasági pótlékáról. — Ezen javaslat szerint mindazon tisztviselők részesülnének családi pótlékban, kiknek három, vagy háromnál több gyermekük van. Ahol szükséges lesz, ott drágasági pótlékot is kapnak a tisztviselők. Valahányszor tisztviselőkről gondoskodik az állam, mindig az államiakat segélyezi; a községi és felekezeti tisztviselőket mostohán mellőzi. A községi tisztviselők ugyan keresztül tudják vala hogyan vinni a drágasági és lakbér pótlékot, mert a képviselőtestületek ismerik a mai drága viszonyokat és belátással is vannak tisztviselőjük iránt. Nagyon szépen tett ki magáért az utóbbi időben vármegyénkben pl. Tolna, Bonyhád és Bátaszék. A falvakról nincsen ugyan értesülésünk, de tán ott sem okoz e pótlékok keresztülvitele nagyobb nehézséget. A politikai községek köny- nyebben is viselnek el újabb terheket, hisz több nyire csak egytized vagy még kisebb százalék pótadó kivetéséről van szó. Másként van ez a felekezeti, különösen a protestáns egyházak tisztviselőinél. Egyházi adójuk már amúgy is igen magas, az állami egyenes adó 50—150 százaléka. Már. most hány község lesz képes drágasági pótlékot adni ? Egyedüli reményünk az állami segítség, ha ugyan nem fogunk csalódni, mint már annyiszor. Az 1907. évi XXVII. törvénycikk köztisztviselőknek minősítette ugyan a felekezeti tanítókat, de viszont megfelelő fizetést csak az államiaknak adott. Munka, az jut elég a szegény felekezeti tanítónak 1 Mig az államiaknál például a kántorság és vallásoktatás mellék foglalkozást és mellékkeresetet képez, addig a felekezeti tanítónak ezen munkával szerzett néhány koronáját is beszámítják az alapfizetésbe. Es ezeken kívül is megterhelnek még mindenféle kulturális és emberbaráti díjtalan munkával. Most itt volna újból egy alkalom a szegény felekezeti tanító helyzetén, ha csak ideiglenesen is, (egy újbóli fizetésrendezésig) segíteni a kilá tásba helyezett családi és drágasági pótlékkal. Persze kellene pártfogó, ki a felekezeti tanítóság érdekében eljárna. A múltkori költségvetés tárgyalásánál csak egy két képviselő akadt, ki érdemesnek tartotta ügyünkben felszólalni. Vájjon akad e most több? És akad-e vármegye', ki nemcsak az obstrukció és látszámemeléshez vagy ellene, hanem a tanítóság érdekében fordul felirattal az országgyűléshez ? Vagy a kulturális egyesületek fel fogják-e emelni szavukat lelkes előharcosaikért ? Reméljük a legjobbat! Lehetetlennek tartjuk, hogy mirólunk ^egészen megfeledkezzenek ! Knábel Vilmos ev. tanító. Töredék i ..Magyarországi Török Kincstári DefterelT-MI. P. Kaizer Nándor, a budapest országúti sz. Ferenc rendház möZsi születésű főnöke, Ovidius ama örök szép szavaiként: Nescio qua natale solom dulcedine captos Ducit, et immemores non simít esse sül — kegyeletes vonzódással viseltetvén legszűkebb hazája iránt: szorgalmasan kutatja szülőfaluja múltját. Abban a helyes föltevésben, hogy éa is érdeklődéssel olvasom lakóhelyem régmúlt dolgait: volt szives Mözsnek a XVI. századbeli török világból való viszonyaira vonatkozólag a „Magyar- országi Török Kincstári Defterek“ cimü munka II. kötetéből címemre a következő, érdekes töredéket átírni: „Nahie Tolna eladott ingatlanai: 15Í6. .Mécs faluban. Kákoni Kálmán üres földje, rét, kert, szőlővel és egy berekkel a tolnai lakósok kezére ment át; tapujuk 5000 akcse. Gyulai György pusztult birtoka, rét, kert, szőlő és berekkel ugyanezen város lakóinak kezén. A tapu 5000 akcse. (Nevezett mű 54 1.) 1546. "szept. 18. Mözs és Szerdahely 3 évre bérbeadatnak. (58 1.) 1566—67. Mecsfalu jövedelme. (A kincstárnak jövedelmezett.) Iszpendse 1200, rét jövedelem 200, Báránytized 390, lencsetized 80, kendertized 25, méhkasok, kertek után és bidát 84, buzatized 25,625, büntetéspénz hét egyén után 6277*, összesen: 28,2317* akcse. (359 1.) 1576—77. Mezs gabonája. A'mezsiek által miveit földekről rozs 1 csomó, búza 1772 csomó ; a tolnaiak által miveit földekről búza 4566 csomó és 9 boglya széna. (5081.) 1576—1577. Mezsi jövedelmek. 29 kapu után fejadó 1450, 29 kapu után szénaadó 1450, bidát 100, Destibáni 750, kendertized 32, büntetéspénzek 295, kölestized 6272, hagyma és foghagyma után 20Va, lencsetized 40, árpa után 36, összesen: 4236 akcse. (509 1.) Ezen adatokból kitűnik, hogy Mözs őslakói magyarok voltak, kik azonban a nagy adó miatt egymásután elhagyták a falut, ezek közt két családot ismerünk. Azt is tudjuk, hogy 1576-ban csak 29 ház volt Mözsön, és ezek nem győzték mivelni a földet, azért a török a tolnaiaknak adta át mivelésre. Végre azt is megtudjuk, hogy leginkább búzát termeltek, végre azt is megtudjuk, hogy leginkább lencsét termeltek.“ * Eddig Kaizer Nándor ur töredéke. Ezekhez a magam részéről csupán két megjegyzést fűzök: Mözsnek a XVI. században a fontiek sze rint háromféle elnevezése is volt, még pedig mind a három a mostanitól elütő: Mécs, Mecsfalu és Mezs. Meglehet, sőt véleményem szerint valószínű is, hogy a „Mecs“-et akcentussal Mécs-nek ejtették ki, mert hiszen akkoriban a primitiv tanultságu Írástudók ugyancsak kevés ügyet vetettek az Írásjelekre, amin nem lehet csudái- kozni, ha tekintetbe vesszük, hogy hölgyeink nagy része még a XX. század II. tizedében sem sokat törődik — ékezettel, vesszővel, ponttal stb. (Bocsánat e lovagiatlan, de igaz mondásomért!) Ami a mözsi határ újabb megszállását illeti: a XVII. századról hallgat a helyi krónika. De sőt a XVIII. századról sincsenek megbízható I annálesek sem a község, sem a plébánia levél1911. december 3. tárában. A néphagyomány azonban azt tartja, hogy Mária Terézia királynő telepítette ide uralkodása elején — 1740. — először a tótokat, és vagy 20 évvel kéBŐbb a németeket. Az előbbieket felsőmagyarország vármegyéiből, az utóbbiakat pedig Németország különféle vidékeiről. P. Zs. KÜLÖNFÉLÉK. — Pápai kitüntetés. Gróf Zichy Gyula pécsi megyéspüspök előterjesztésére X. Pius pápa Mayer János baranyabáni igazgató-tanítót a kath. tanügy és a vallásos nevelés körül szerzett érdemeiért a „Pro Ecclesia et Pontificeu pápai arany kereszttel tüntette ki. A kitüntetett igazgató-tanító 43 év óta működik a rögös tanítói pályán, — Kinevezések. A földmivelésügyi miniszter Pesthy Béla gazdasági akadémiai adjunktust a IX. fizetési osztályba sorozott gazd. akadémiai tanársegéddé nevezte ki. Gróf Apponyi Géza vbt. tanácsos főispán a múlt csütörtökön tartott vármegyei őszi közgyűlésben dr. Pesthy Béla kalrszbádi fürdőorvost, Pesthy Pál szekszárdi kir. járásbiró fivérét tiszteletbeli vármegyei főorvossá nevezte ki. — Áthelyezés. Bezerédj Pál vbt. tanácsos, miniszteri meghatalmazott Szurka Dezső faiskolafelügyelőt Bonyhádra helyezte át. — Személyi pótlék. Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága múlt csütörtökön tartott közgyűlésében Simontsits Elemér alispánnak évi 3600 korona személyi pótlékot szavazott meg. — Elnöki kinevezés. A kereskedelemügyi miniszter Alacs Zoltán pécsi kir. műszaki tanácsost a kőmives , kőfaragó és ácsmesteri képzettség megvizsgálására Pécsett szervezett bizottság elnökévé nevezte ki. — Címadományozás, A király Fekete Mihály Pécs. szab. kir. város nyugalmazott tiszti főügyészének a közügyek terén szerzett érdemeinek elismeréséül a kir. tanácsosi cimet adományozta. — Ezüstmise. Dr. Csizmadia Alajos ká- rászi plébános, volt szekszárdi káplán, háromszoros doktor, jeles iró és zeneszerző, múlt kedden mutatta! be Kárászon ezüstmiséjét. — Áthelyezett káplán. A kalocsai érsek Unta János horgosi káplán, földinket, hason minőségben Bezdánba helyezte át. — Dr. Fent Eerenc apát nevenapja. Ma üli meg dr. Fent Ferenc szekszárdi apát-plébános nevenapját, mely alkalomból a szekszárdi tantestület Horváth Ignác igazgató-tanitó vezetésével testületileg tiszteleg szeretett elnökénél. — Nyugdíjaztatás. T olnavármegye törvényhatósági bizottsága Nagy Gyula vármegyei Írnokot évi 900 koronával nyugdíjazta. — Magán ügyvédi iroda. Dr. Kiss Ernő, Tolna vármegye tiszti főügyésze Szekszárdon nagán ügyvédi irodát nyitott a vármegyeházában levő irodájában. — A szekszárdi esküdtbiróság elnökei. A pécsi kir. ítélőtábla elnöke az 1897. évi XXXIII. t.-c. 2. §-a értelmében az 1912. évre a szekszárdi kir. törvényszéknél szervezett esküdtbiróság elnökévé Huzslinszky Géza kir. törvény- széki elnököt, helyettessé pedig Kövessy Ödön kir. törvényszéki bírót jelölte ki. — Hatályon kívül helyezett áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Antal Pál szekszárdi közalap, uradalmi ispánnak Pécsváradra történt áthelyezését hatályon kívül helyezte és így Antal Pál továbbra is megmarad Szekszárdon, mint a közalapítványi uradalmi felügyelőség vezetője. — Bizalmatlanság Baja város képviselőjének. Batthyány Tivadar grófnak a költségvetés általános vitája alkalmával az általános, egyenlő és titkos választói jogot sürgető beszéde alatt Podmaniczky Endre báró, Baja város orsz. képviselője közbeszólás alakjában kijelentette, hogy neki „sem általános, sem titkos“ nem kell, majd hogy »a titkosat a király sem akarja,“ Podmaniczky Endre báró közbeszólásai nagy visszatetszést és megütközést keltettek kerületében, ahol a választások előtt programmbeszédében határozottan kijelentette, hogy feltétlen hive az általános választói jognak s nem zárkózik el a titkosság elől sem. Báró Podmaniczky Endre választói méltatlankodásuknak és felháborodásuknak azzal adnak pártkülönbseg nélkül kifejezést, hogy bizalmatlansági ivet iratnak alá a választókkal, amelyet megküldenek a képviselőháznak és a képviselőnek is. — Kérelem. Apponyi Géza vbt. tanácsos, főispán kérvényt nyújtott be a belügyminszterhez hogy Rácegres-puszta Pálfa községhez csatoltassék.
