Tolnamegyei Közlöny, 1911 (39. évfolyam, 1-53. szám)
1911-06-04 / 23. szám
23. szám XXXIX. évfolyam Szekszárd, 1911 junius 4. Függetlenségi és 48-as politikai hetilap Szerkeszt&ség Bexerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t., hová a lap részére mindennemű ________hirdetések és pénzkűldemények intézendők A katonai javaslatok. Igazán bámulatos az a könnyüvériiség, mellyel a sajtó egy jelentékeny része a múlt héten a magyar országgyűlés elé terjesztett katonai javaslatokat s bűnvádi per- rendtartást tárgyalja. Nekik az az évi több száz milliónyi költségtöbblet jelentéktelen dolog, mert hát Magyarországon olcsó az élet; a természet kedvezése a termelőknek busás jövedelmet biztosit s igy az adózó polgárok vállaira bátran reá lehet rakni az újabb terheket, A honvédség létszámemelése s tüzérséggel való ellátása pedig valóságos vívmánynak tűnik fel előttük, mert hát abba a magyar honvédségbe nincs beleoltva az osztrák katonai szellem, hanem dacára, hogy az alkotmányra esküt tesz, bátran felhasználható arra, hogy a magyar ország- gyűlést császári parancsra, feltüzött szuronnyal s töltött fegyverrel szétkergesse. Az a törvény pedig, mely egész határozottsággal elrendeli, hogy a magyar államban a bűnvádi és birósági eljárás nyelve kizárólag a magyar, nincs az által megsértve, hogy a csak németül tudó katonai vádlottat német nyelven hallgatják ki s ügyét német nyelven tárgyalják. Pedig a véderőnek ilyen nagyarányú fejlesztése nem egyébb, mint a katonai uralom előkészítése, a nagyhatalmi ábrándnak hozott nagy áldozat s a népek szabadsági törekvéseinek letörésére szolgáló eszköz. Hogy védelmi szempontból szükséges volna a haderő ily óriási fejlesztése, az semmivel sincs igazolva. A mi uralkodónk, okulva a 60-as évek vesztett hadjáratain, bámulatos önmegtagadással kitér minden háborús összeütközés elől. Elmegy csaknem a megalázkodásig, hogy kikerülje a háború véres iszonyatait. S azért nem folytattat terjeszkedési politikát, hanem megelégszik kettős állama határaival. Bosznia és Hercegovina bekeblezése alkalmával is, melyhez pedig szerződésen alapuló joga volt, meglepő volt azon óriási türelem, melyet a nyugtalankodó szerbekkel szemben tanúsított. Azután ott van háta mögött a német és olasz nagyhatalmak egész hadereje, mely biztosítékul szolgál arra nézve, hogy semmiféle ellen- . sége megtámadni nem meri; 0 felsége pedig szigorúan tartózkodik minden újabb birtokszerzési vállalatoktól. Nincs indokolva tehát, hogy miért kell a hadsereg létszámának óriási emelésével, az adózó polgárság vállaira újabb elviselhetetlen terheket róni. Azt hozzák fel mentségül, hogy a közös hadseregben hézagok vannak, melyet okvetlen ki kell tölteni. Hát jó, hanem akkor maradnának meg azon határok között, melyek a hézagpótlást eszközük; de ne akarnák a hadsereg létszámát majdnem kétsze- ressére emelni s a lakosság megélhetését kétségessé tenni. De ha még azután a javaslatok csak némi részben is a magyar nemzet szentesített törvényen alapuló, teljesen jogos követelésen figyelembe vennék; Erről azonban szó sincs. Ellenkezőleg a honvédséget telFelelős szerkesztő Főraankatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ jesen a törvényben közös, valójában pedig egészen osztrák mintára átalakítják; kiölik belőle a magyar szellemet, úgy, hogy az beolvad a közös hadseregbe. Csupán a császár parancsának engedelmeskedik s a magyar alkotmánynak védelmére nem szolgál, mint amint Deák Ferenc és Andrássy Gyula gróf 1867-ben tervezték. Hiába erőlködik Hazai Samu honvédelmi miniszter bebizonyítani, hogy a bűnvádi perrendtartás, a térületi elvet teljes mértékben tiszteletben tartja, mert Ausztriában a német nyelv használata teljesen korlátlan, de Magyarországon a magyar nyelv bizonyos esetekben háttérbe vonulni kénytelen. Abban igaza van, hogy a bűnvádi eljárás tervezete modern elveken épült fel, mert hiszen érvényesül benne a szóbeliség, közvetlenség és a védelmi rendszer, de hogy a magyar nyelv törvényes joga csorbával került ki a hónapokon keresztül folytatott tárgyalásból, azt letagadni nem lehet. Óriási, majdnem elviselhetetlen terhek a militárizmus fenyegető fejlődése s a magyar nyelv törvényes jogánál: háttérbe szorítása az, mely a javaslatokb ól elénk tárul. Ám lelkesedjék ér'e aki akar, — mi néni örülünk neki, meíí'iüagyar szempontból ítélve meg azokat, nem látunk benne egyebet, mint a nekünk ellenséges közös hadsereg nagymérvű fejlesztését, a honvédségnek a közös hadseregbe való beolvasztási szándékát s a magyar nyelv jogának korlátozását. S mindezt oly óriási teher kíséretében, mely rövid idő múlva nemcsak a földéhes paraszt gazdákat, hanem az adófizető polgárság egy jelentékeny részét is kivándorlásra kényszeríti. Hogy pedig ez mennyire örvendetes dolog, azt a le nem kötelezett, önállóan gondolkozó magyar ember könnyen megállapíthatja. Boda Vilmos. Levél a Szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztőség! Miután meg vagyok győződve arról, hogy a tek. Szerkesztőség becses lapjában minden komoly és közérdekű cikknek szívesen helyet ad, ennélfogva arra kérem, hogy az alábbi nagyon is komoly és nagyon is közérdekű dolgot közölni szíveskedjék. Mindannyian, nemcsak mi szekszárdiak, hanem az egész Magyarországnak bortermelői — sajnos — nagyon szomorú tapasztalatok után tudjuk azt, hogy szőleinknek legveszedelmesebb ellensége a phyloxera. Tudjuk azt is, hogy ennek a parányi, de annál förtelmesebb féregnek a pusztító ellenszere a színkénig. Tudjuk azt is, hogy ezt a szert az állami, illetve városi szénkéneg telepeken lehet előzetes bejelentés után, de főleg előzetes kifizetés után megkapni. Tudjuk azt is, hogy ennek az elkerülhetetlenül szükséges anyagnak az árát az állam felemelte és valószínűleg még jobban fel fogja emelni. Tudjuk azt is, hogy a mai mungó-kormány mindennek az árát és adóját felemeli, amire a magyar népnek feltétlenül szüksége van, amitől megélhetése, tehát boldogulása, előrehaladása függ. Ezt mind tudjuk. Most legyen szabad rámutatni arra is, amit nem tudunk. Nem tudjuk azt, hogy ha keservesen szerMegjelen hetenként egyszer, vasárnapon Előfizetési ár: Egész évre 12 K, */« évre 6 K, */« évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 8 korona, 100—200 szóig 9 korona, 200—300 szóig 10 korona, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fillér. zett filléreinket oda hordjuk a telepekre és kapunk egy vashordóban valamit, hogy ez a valami szénkéneg-e, vagy mi az Isten csudája? Hogy mi az a szénkéneg, azt tudjuk; legalább én, mint a vegyészetet németországi akadémián tanult ember, tudom. De azt amit ezekben a vashordókban kapunk, hogy az micsoda: azt én sem tudom. Ez pedig nagy baj. Nem az a baj, hogy én nem tudom, hanem az a baj, hogy miközülünk, akik ezt a valamit drágán megfizetjük, senki sem tudja, ennélfogva nem is lehet benne bizodalmunk. Elhiszem és nagyon meg vagyok arról győződve, hogy teszem azt a pozsonyi „Dynamit- gyár“ becsületesen készíti és szállítja is. De nem hiszem el, sőt egyenesen tagadom, hogy az a szénkéneg, amelyet mi megkapunk, ugyanolyan legyen, mint amilyen akkor volt, amikor a gyárból kikerült. Hogy tévedés ne essék, előre kijelentem, hogy nem akarok senkit sem megtámadni, avagy meggyanúsítani. De nem is akarok hosszadalmas lenni, éppen azért beszéljünk röviden, őszintén, de magyarul. Nemde a szénkénege's tartálynak mind a két fenekén van egy csavarral elzárható nyílás, amelyet bárki, bárhol és bármikor könnyen kinyithat. A tartályból pedig kivehet annyit, amennyit akar. Es hogy sulyhiány ne legyen, tölthet hozzá annyi vizet, amennyi szénkéneget kivett. Már most, ha valaki egy ilyen „megkereszteliu szénkéneget kap, megfizeti ezt, megfizeti a drága^ munkadijat, megtesz mindent, amit csak a szőlőtőke megkíván és gondoskodik, töri a fejét, hogy miért pusztul a szőleje ? A víztől ez a féreg, a phyloxera nem pusztul ki, csak ember, ha kolera nsaisonu van. Megmondtam mindent amit akartam, akinek érdeke, meg is értheti, még azt is, amit nem mondtam meg. Csak még azt akarom megmondani, hogy ez ellen hogyan védekezhetünk. Sehogysem másképen, minthogy ezután nyíltan felkérem az összes magyar szőlősgazdák nevében szeretett képviselőnket, méltósá- gos gróf Batthyány Tivadar urat, hogy a képviselőházban sürgős interpellációt terjesz- szen elő abban az értelemben, hogy a szén- kéneggel telt tartályok a gyárakban olyan plombákkal láttassanak el, amelyek lehetetlenné tegyék, hogy azokat más kinyithassa, mint az, aki a szénkéneget megfizette! Azt vagyok bátor elképzelni, hogy még a mai mungó-kormány is be fogja látni, hogy ez elég szerény és elég méltányos kívánság. Egyebekben maradtam hazafias üdvözlettel Hermann Frigyes. Politikai helyzet. Mig javában folyik a költségvetés tágyalása és a kultusztárcánál magasra csapnak a feleke-, zeti viták hullámai, a politikai világ komoly érdeklődése azonban már a jövő nagy kérdései, a megoldásra váró nagy feladatok felé irányul. Előrelátható, hogy a költségvetés letárgya- lása és az azt követő apropriációs vita még a junius hónapot igénybe fogja venni és akkor merül fel az a kérdés, mi legyen a képviselőház legközelebbi munkaprogrammja, mikor fogjon azon döntő horderejű kérdések tárgyalásához, amelyek a jövő Magyarország fejlődésére tagadhatatlanul a legnagyobb befolyással bírnak. Annak dacára, hogy immár egy évtizede a választói törvény sürgős reformjának megvalósítása napirenden van és a paktumok, amelyek a különböző kormányok és őfelsége között az általános szavazati jog törvénybeiktatására létrejöttek az összes illetékes tényezők erkölcsi obli- góját teremtették meg,, a jövő ezen nagy problé-
