Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-12-22 / 51. szám

6 TOLNAMEG\ El KÖZLÖNY 1910 december 25. — Irnoki kinevezés. Az igazságügyminiszter Zoltán József szekszárdi királyi törvényszéki betétszerkesztő-szakdijnokot a mohácsi királyi járásbirósághoz Írnokká nevezte ki. — Pakson a megyebizottsági tagok válasz­tása szokatlan nagy érdeklődés mellett történt. A választás a függetlenségi párt jelöltjeinek győ­zelmével végződött. A megválasztottak közül öt függetlenségi, egy pedig munkapárti. Megválasz­tattak : Dr. Grosch József ügyvéd, Meixner József földmives, Akkermann Péter földmives, Gerő Gergely mérnök, Páráié György polgári iskolai igazgató és Schmidt Ferenc takarékpénz­tári pénztárod. — A kereskedelmi alkalmazottak akciója. Teljes dicséretünk azoknak a lelkes kereskedő ifjaknak, kik keresetképtelen szaktársaiknak emelendő Menház tőkéje szaporitására a jótékony- célú sorsjátékot támogatják. Úgy halljuk, hogy egy estélytr óhajtanak rendezni városainkban, amelynek belépődíja között egy-egy sorsjegy közeleső váltása is tervben volna. Ezenfelül a Karácsony ünnepe alatt megalakul megyénk több helyén a kereskedő ifjak köréhen a Menház- bizottság, amely a népszerű sorsjegyeket fogja terjeszteni. Vázsonyi Vilmos orsz képviselő, a kereskedő alkalmazottak egyesületének tb. elnöke a következő sorokat intézte több lelkes hölgyhöz és férfiúhoz: „A kereskedelmi alkalmazottak minden pártolásra méltó nemes ügyét bátor vagyok kegyes jóindulatába ajánlani.“ Felhívjuk a kereskedő ifjakat, hogy az országos bizottság­nak ajánlják föl közreműködésüket. Iroda : Buda­pest, VII. We8selényi-utca 36. — Színház Pak80n. Kerényi Ignácz színtár­sulat Paksra érkezett s f. hó 22-én megkezdte előadásait. Színre került Földes Imrénének „Ku­ruzsló“ c. nagyhatású színmüve. A 22 tagból álló színtársulat a fővárosi színházak több nagy­sikerű újdonságának előadását ígéri. A társulat­nak több kiváló tagja Van s a művészetet mél­tányló közönség remélhetőleg pártfogásban része­síti a színtársulatot. — Halálozás. Kreskay Ferenc szekszárdi hentesmester hosszas betegség után életének 42-ik évében elhunyt. Temetése múlt szerdán ment végbe iparos társainak nagy részvéte mellett. Halálát özvegye és kiskorú gyermekei gyászolják. — Baromfilopás. Folyó hó 20 án éjjel isme­retlen tolvaj behatolt Kövessy Ödön szekszárdi királyi törvényszéki birónak a tisztviselőtelepi házának udvarába és a tyúkólból 3 pulykát, 2 kacsát és 1 tyúkot ellopott. Kövessy biró észrevette, hogy idegen jár az udvarban, mire kiment, a tolvaj papucsát hátrahagyva, a zsák­mánnyal megugrott. A csendőrség erélyesen nyomoz. — Szilveszter-estély. A dunaföldvári „Egyenlőségi Kör“-ben 1910. december 31-én táncmulatsággal egybekötött családias jellegű Szilveszter-estélyt rendeznek. Kezdete este nyolc órakor. Beleptidij a köri tagoknak 1 korona. Családtagok beléptidijat nem fizetnek. Műsor: Keresem az Istent (Ábrányi Emiltől) Orosz László. Apró versek Lantos Kózsika. Kupiék ifj. Nemes Lajos. Az utolsó sor (Váradi Antaltól) Holzer Ilonka. Viszontlátás (Pálfi Edétől) Hor­váth József. „A rózsa“ (Erdély Zoltántól) Kurucz Ilonka. Dal az 1910. eszlendőről Vastagh Ferenc, ó év búcsúja 12 órakor. — Az elhagyóit gyermekek karácsonya. Pazar fényben tündökölt folyó hó 20-ik napján a dunaföldvári „Egyenlőségi Kör“ díszes nagy­terme. Dunaföldvár közönsége a pécsi állami gyermekmenhely közel 450 gyermekének kará­csonyfa-ünnepélyt rendezett. Az elhagyott gyer­mekek lelki öröme felemelte a község lakosságát, mely ha társadalmilag klikkekre oszlik is, a gyermekszeretetben eggyé tud lenni, a gyermek- szeretet ünnepén tesz, lelkesedve fárad és áldoz! Dunaföldvár elhagyott gyermekeinek ünnepe fe­jedelmi pompával megaranyozta a sziveket, lel- kesitőleg hatott kicsinyre és nagyra egyaránt s büszkén vetekedhetnek nagy arányában, díszben és sikerben az ország bármely hasonló gyermek- telepén rendezett karácsonyi ünneppel. A kará­csonyfa-ünnepély lelkes megteremtője Nierlit Béláné úrnő, napokon át házról-házra fáradt, hogy a karácsonyi ünnep mennél nagyobbsza- básu legyen. A pénzadományokon közel 160 ko­rona értékű ajándékot vásároltak, ezrekre menő sütemény, dió, gyümölcs és egyebek a karácsonyfa körüli hosszú asztalon lettek elhelyezve. A ne­velőszülőkkel berendelt gyermekek a menyezetig nyúló magas és égi fényben úszó karácsonyfa körül ámulva tömörültek s az ünnepély kivivői: a nemeslelkü úri nők lelki örömmel látták nemes fáradozásuknak legszebb gyümölcsét. A Gyermek­védő Egyesület többi tevékeny apostolai is: Baksay Lászlóné, dr. Lénái Dezsőné, Molterer Jánosné, Molterer Irma, Niefergall Sárika, Ősz Anna, Povecz Ida, Szentgyörgyi Melanie és Znáry Istvánné, a teleporvos: dr. Lénái Dezső ügybuzgóságával vállvetve fáradoztak a gyermek­szeretet magasztos ünnepségének sikerén. S ahol a fáradozás nemes kitartással jár, a siker ott nem maradhat el. — A gyermekek örök hálás szerete ad méltó jutalmat lelki nagyságukért! Egy-egy vidéki városban ilyen hasonló ünnepek összehozzák az emberbarátokat, nincs annak Bzive, aki jótékonj célnál hátat fordít! Ott, ahol a tár­sadalmat betegnek jelzik, elő a jótékonycélu ne­mes fáradozással, elő a gyermekszeretet, a sze­gények sorsa javitása és hasonló nemes ünnep­ségekkel, magára dob az követ, aki ilyentől félre áll ! Hiszem, hogy a Gyermekvédő Egyesület s a többi dunaföldvári nemes alapokon épült egyesü­letek is kihasználják a közelgő farsangot, nem kizárólag a mulatság, de s főleg a jótékonyság gyakorlásában. Keressenek és találjanak az egy­letek egyesülést a nemes célért, s nem egymás ellen, hanem egymással karöltve legyenek, lel­kesedjenek és arassanak minden fellépésükkel leg­szebb erkölcsi sikert. CraSSU8. — Magyar borok Tuniszban. A tuniszi cs. és kir. főkonzulátus jelentése szerint most ked­vező alkalom kinálkozik arra, hogy a magyar boruj piacot nyerjen Tuniszban. Ugyanis az utolsó szüret Franciaországban igen kedvezőtlen volt és igy Franciaország Tuniszból és Algírból való bevitelre szorul. Mivel a tuniszi borkereskedők most nagy tömegben importálnak Franciaországba borokat, a tuniszi piacon hiány állott be, amely a magyar borok javára igen kedvezően használ­ható fel. Megjegyzendő, hogy a tuniszi piacon csak olcsó és könnyű asztali borok jöhetnek figyelembe. A főkonzul ajánlható borkereskedő cégekül megjelölte : D. Genevay, Maison Hugón, P. Chaffard, I. Tabard és E. Nuez Fils cégeket. Mennyi csodagyermek szerez örömet szülei­nek ! Bizony különös is az, hogy némelykor pöt­tömnyi apró emberkék zenei vagy egyéb ügyes­ségükben túlhaladják az idősebbeket. A Kis Pajtás 16-ik száma három ilyen rendkívüli je­lenséget mutat be. No de nem csak ez van ám ebben a kedves, csinos lapban. Egy gyönyörű karácsonyi elbeszélés, vers, karácsonyi népszo­kások, valami a vak varjucskákról, a viaenjáró bicikliről, az aligátor fotografálásról aztán két ér­dekes elbeszélés, mulattató, fejtörő stb., stb. Úgy mondhatnám, hemzseg az érdekesebbnél érdeke­sebb közleményektől. Valóságos riadalom támad a gyermekek között, ha a Kis Pajtás hetenkint be­köszönt. Itt is az ideje, hogy minden szülő, ki gyermekének karácsonyra örömet akar szerezni, megrendelje ezen tanulságos gyermeklapot. Hat korona egész iskolaévre. Csupa kép, érdekes kép. Tessék csak mutatványszámot kérni és megren­delni. Cim: „Kis Pajtás“ Budapest, VII., kér. Thököiy-ut 16. Ne tessék elfelejteni! írjon még ma Csöppike Csanika szerkesztőnek. — Elhalasztott döntés a gyönki gimnázium Ügyében. A gyönki gimnázium ügyében decem­ber 16-án Gyönkön gyüléseztek, de ott semmi pozitív eredményre nem jutottak. Szilassy Aladár közigazgatási bírósági másodelnök, egyházmegyei gondnok, a fenntartótestület elnöke hosszas és izgatott vita után azt a kérdést akarta eldöntetni a gyűlés által, hogy eivitessék-e hát a gimnázium Gyönkről vagy sem V A vélemények e tekintet­ben nagyon megoszlottak, látszott, hogy a gyű­lés tagjai távolról sem tudnak egyértelműen meg­állapodásra jutni. Az elnök ekkor halasztó indít­ványt tett arra nézve, hogy vétessenek szám­szerű kimutatásba a tanintézet azon alapítványai, amelyek helyhez kötöttek, azután azok, amelyek átvihetők ugyan a tanintézettel, de csak mint stipendium-alap és végül azok, amelyek továbbra is a fentartási szükségletekre fordíthatók. Vétes­sék számba, hogy mily összeg az, amit ezek után az ajánlkozó községeknek fedezniök kell ?! Melyik ajánlkozó községnek az ajánlata fedezi vagy melyik hajlandó fedezni ezt az összeget ? Ezt a munkálatot a tanári kar fogja elkészíteni 1911. év január hó végéig, amire az előbbi szü- kebbkörü bizottság újra összejön majd február elején Budapesten, számba veszi vagy kiegésziti ti munkálatot és azután hívja össze ismét a fenn­tartó testületi gyűlést, hogyha lehet, határozzon. Nehéz lesz a döntés s nincs kizárva, hogy a gimnázium továbbra is megmarad Gyönkön. — Állatvédelem télen. Gondoskodjunk első­sorban munkás állataink s ezek között kivált lovaink védelméről. Patkoltassuk a téli síkos útra éles sarkú patkókkal. Jeges ut, havazás esetén, kisebbítsek a rakományt. Minden túlter­helés, állatkínzás s ez az 1879. évi 40-ik tör­vénycikk 86 ik §-a alapján 8 napig terjedhető elzárással és 200 koronáig terjedhető pénzbünte­téssel sújtható. Ne hagyjuk munkás állatainkat a hidegben betakaratlanul hosszasabban veszte­gelni, hanem munka után igyekezzünk velük az istállóba. Hűséges házőrzőinket, a láncos kutyá­kat is vegyük védelmünkbe. Tatarozzuk ki télire ólját, hogy szél, hó ne járhassa át a benne meg­húzódó állatot, almozzunk jól benne s védjük meg lehetőleg kívül is a hidegtől, szalma borí­tékkal. Scgitsünk a téli fagyos világban, a hóval borított területeken eleséghez alig jutó madara­kon is, állítsunk fel számukra védett helyen etető asztalkákat s lássuk el azokat valamely oly olcsó, keverék eleséggel, amelyben minden ott megforduló madár-faj fellelheti a neki alkal­mas ételt. Jó e célra a rosta-alj gabona, keverve olajt tartalmazó magvakkal, asztalról lekerült hulladékkal, hús , szalonna-, zsir- faggyú darab­kákkal. Végre, ha állatkínzásnak vagyunk tanúi, lépjünk közbe s kérjük a kihágót emberséges viselkedésre, amellyel védtelen, panaszkodni nem tudó állatainkkal mint szintén érző lényekkel szemben is tartozunk. — Kukorica kiviteli tilalom Szerbiában. A szerbiai kormány a szerb gazdáknak megtiltotta a kukorica kivitelt Szerbiából. A kiviteli tilalom oka nem a rossz termés, sőt az idei kukorica termés igen jó volt, hanem ezzel a tilalommal az időelőtti exportot akarják megakadályozni, ne­hogy ezzel a szerb kereskedőknek és disznó­tenyésztőknek kárt okozzanak. A szerb tengeri kiviteli tilalom minden- valószínűség szerint a magyar kukorica árát fogja emelni, mert azon államok, amelyekbe szerb kukoricát szoktak szál­lítani, — kénytelenek lesznek szükségletüket Magyarországon beszerezni. — Állami elemi Iskoláknál helyettes tanítók, tanítónők alkalmazása lránt. Felkérem azon állásnélküli tolnavármegyei okleveles tanítókat és tanítónőket, kik szükség esetén állami elemi iskolánál helyettesítéseket elvállalni hajlandók, hogy ebbeli szándékukat oklevelük és esetleges szolgálati bizonyítványuk beterjesztésével hoz­zám 8 nap alatt jelentsék be. Szekszárd, 1910 december 15. Paddnyi Andor, tanfelügyelő. — Mint a jó hadvezér épp úgy vezetőszerepet képvisel a varrógépgyártás terén kezdettől fogva a Singer varrógépgyár, melyet azzal irt be a világtörténelem nagy­könyvébe, hogy az 1910-iki brüsszeli világkiállításon a leg­nagyobb dijat nyerte el. Az idei karácsonyi vásárra egy uj géppel lepi meg a nagy közönséget a Singer Co varrógép részvénytársaság, mely egyszerű mechanikája és könnyű kezel- hetése folytán minden eddig gyártott gépet felülmúl és oly szép kiállítású, hogy minden lakószobának díszére válik, ezen gép az úgynevezett Singer 66 - o s, olyan sok segédeszkö­zökkel van felszerelve, melyek között kiválik egy elmés szer­kezet, a Singer tömőkészülék, melynek segélyével harisnyákat, alsóruhákat, asztalkendőket stb. csinosan és gyorsan lehet bestoppolni és méltán lehet ezen gépet sokoldalú használható­ságáért, a 20-adik század varrógépének elnevezni. Azért aki varrógép szükségletét jól akarja elintézni, igen helyesen cselek­szik, ha elmegy a Singer Co itteni fióküzletébe (Széchenyl-u, 638. sz. báró Augusz-ház) és személyesen győződik meg a gép minemüségéfől, hol a gép üzemben, bárkinek vételkötele­zettség nélkül lesz bemutatva. Egy ilyen varrógép a leg­hasznosabb karácsonyi ajándékot képez és a legmaradandóbb emléktárgy. — Felhívjuk a t. olvasó figyelmét lapunk mai hirdetésére — Íróasztalára vegyen Molnár­féle m. kir. szab. iróalzatot. Kapható min­den papirüzletben. Gyártelep: Molnár-féle r.-t. Szekszárd. — Országos kiállítás Szegeden. Szeged köz- gazdasági élete az utolsó évtizedben olyan hatal­mas arányban fejlődött, hogy Perjéssy László, a szegedi kereskedelmi és iparkamara titkára el­érkezettnek látta az időt egy olyan mozgalom megindítására, amelynek eredménye országos ipari és mezőgazdasági kiállítás rendezése lesz Szeged város gazdasági és kulturális fejlettségének meg­felelő keretekben. A mozgalomnak megnyerte dr. Lázár György polgármestert, akinek Szeged ro­hamos fejlődését leginkább köszönheti és aki nagy gyakorlati érzékével azonnal átérezte, hogy a kiállítás révén a város fejlődése újabb rendkí­vül tápot nyerne és évtizedekre terjedő hatása értékes gyümölcsöket hozna a természetes föllen­dülésnek most már feltartózhatatlanul haladó fo­lyamatában. Javaslatot terjesztett ezért a város tanácsához, hogy az a kereskedelmi és iparka­marával karöltve tegyen kedvezményező lépése­ket az országos kiállítás rendezésére. A javaslat szerint a kiállítás rendezésére kiváló alkalmul szolgálna a szegedi árvízkatasztrófának 1914-ben bekövetkező 35. évfordulója, amely időre a vá­rosrendezés nagy munkája befejezést nyer és egy emberöltő munkálkodásnak eredményét mutat­hatják be az országos ipari és mezőgazdasági kiállítás keretében. Zeneoktatás. Három éves kurzusra berendezett zeneiskolámban úgy a cigány-, mint a katonazenekarban létező összes hangszerekben oktatást elfogadok. Tandij első évben 10, második évben 8, harmadik évben 6 K havonkint. Léhmann György, karmester SZEKSZÁRD, Bezerédy-utca 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom