Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-05-05 / 18. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY o — Elhalasztott gyermeknap. A f. hó 5-ére hirdetett szekszárdi gyermeknapot a rossz időjárás miatt f. hó 11-ere halasztotta el az elnökség. — Növendék-hangverseny. Waldmann Ró- zsika zongoratanárnő mait hó 30-án nagyszámú növendékeivel a polgári fiúiskola rajztermében szép és érdekes hangversenyt rendezett. Maga az ötlet elismerésre méltó, de nagyobb az a hatás, melyet a nyilvános fellépés által növendó- keire gyakorol, serkentvén ambitiójukat. Igen szép munkát végez Waldmann Rózsika, hogy aránylag rövid idő alatt teljesen kielégitő ered- ményt képes felmutatni. Növendékei kellő zenei pontossággal, igen ügyesen játszanak. Nem szükséges Waldmann Rózsikát, mint kiváló zongoristát közönségünk előtt ismertetni, itt csak arra kívánunk rámutatni, hogy egyszersmind igen jó paedagógus. Rendszere alapos, tud a gyermekekkel bánni, igyekszik azok figyelmét a tárgyra felhívni s velük megkedvelteim. Kívánatos, hogy az ilyen fajta hangversenyeket szorgalmazza. — Kiss szerencséje nagy 1 Köztudomású, hogy a m. kir. osztály sorsjáték tervezete a legkedvezőbb nyerési esélyeket nyújtja. Nagy nyeremények mellett számos kisebb nyeremények vannak és különösen az, hogy a fele a kibocsátott sorsjegyeknek — tehát minden második — nyer, az oka, hogy a nagyközönség minden rétege kipróbálja szerencséjét. Ezer és ezer ember lett ilyen utón szegényből gazdaggá. Az uj sorsjáték I. osztályának húzása május 19. és 21-én lesz. Tegyen szerencsekisérletet és rendeljen sorsjegyet az előnyösen ismert Kiss Károly és Társa bank részvénytársaságnál, Budapest, Kossuth Lajos-u. 13., mert pontosan és lelkiismeretesen szolgálja ki vevőit és mert „Kiss szerencséje nagy“ ! — Zarándoklat Lourdesba (Oberammergau érintésével.) A pécsi egyházmegyéből gróf Zichy Gyula megyés püspök fővédnöksége alatt julius hó végén induló zarándoklat részletes prog- rammja már megjelent és a lelki vezetők: Skarda József prépost, Sasvár (Nyitra-megye), valamint Schultz Károly esperes, Beremend (Baranya-megye) szívesen küldenek belőlük az érdeklődőknek. A zarándoklat útba ejti Oberam- mergaut is, hogy a zarándokoknak alkalom nyíljék a hires passiojátékokat megtekinteni, mely csak minden tizedik évben kerül előadásra. A menet iránya: Pádua, Milánó, Nizza, Marseille— Lourd es—Lyon—Genf—Zürich—Bódeni tó— München (Oberammergau), Bécs-Budapest. Árak: I» oszt. 489, II. oszt. 380, III. oszt. 230 korona teljes ellátással, még útközben is. — Kirabolt vasúti pénztár. A dombóvári államvasuti fütőházi pénztárt múlt kedden hajnalban ismeretlen tettesek kirabolták és abbból 2636 koronát és 96 fillért vittek el. Valószinü, hogy a betörést a helyi viszonyokkal ismerős emberek követhették el. — Villamos óra és tűzjelző. Már megírtuk, hogy dr. Szentkirályi Mihály polgármester javaslata szerint a szekszárdi belvárosi templomban villamos órát és tűzjelzőt állítanak fel. Erre a célra a válás- és közoktatásügyi miniszter, mint kegyuraság, 800 korona segélyt utalványozott. — Halálos szerencsétlenség a Dunán. Hirt József paksi lakos folyó hó 2-án a Duna túlsó partjáról csónakon fát szállított. A csónakot Hirt kormányozta, három ember pedig evezett s szerencsésen át is értek a paksi oldalra. Itt az evező emberek kiszállottak s a part mentén kötéllel vontatták fölfelé a csónakot. A csónak óra azonban beleütődött a viz alatt levő kőbe, úgy, hogy a csónak hátulsó része a viz alá sülyedt, s a kormányt tartó Hirt csak a csáklya segélyével tudott a partra ugrani. A csónakból a vízbe esett Hirt béresének Vass Lajosnak a csizmája és tarisznyája. Vass Lajos azt hívén, bogy a part mellett a viz sekély, beleugrott a Dunába, hogy tarisznyáját és csizmáját kimentse. Vass Lajos azonnal elmerült a vízben, a hullámok összecsaptak felette s ott lelte halálát. A többiek csák- lyákkal keresték, de holttestét nem találták meg. — Elm080tt Vásár. A múlt hétfői szekszárdi országos vásárt a szakadó eső teljesen elmosta. A vásárbérlők pótvásár engedélyezéseért folyamodnak a kereskedelemügyi miniszterhez. — Rabló cigányasszonyok. Kolompár Rozi, Sárközi Boris és Horváth Mári kirabolták Schmidt Orbán bátaszéki korcsmárost s tőle 1280 korona készpénzt vittek el. A csendőrök a rabló cigányasszonyokat elfogták és bekísérték a szekszárdi kir# törvényszék fogházába. •— Öngyilkos asszony. Gyuricza Pálné 47 éves szekszárdi asszony öngyilkossági szándékból mellbe szúrta magát és meghalt. Tettének oka gyógyíthatatlan betegség. — TŰZ. Takler István szekszárdi lakosnak a vágóhíd közelében kazalba rakott mintegy 1Q0 mm. szénája e hó 25-én virradóra ismeretlen okból kigyulladt és elégett. A kár 600 korona, ami azonban biztosítás utján megtérül. A tűz valószínűleg boszu müve, a csendőrség nyomoz. — Borotva zeneszó mellett. A napokban egy fiatal banktisztviselő cigányzene mellett mulatott. Rfeggelig tartott a dáridó, amikor odatévedt egy borbély mester is. Egy-kettőre boiotválkozást rendezett s vigan ment a szappanozás, vígan szaladt a borotva a zene taktusai mellett. Természetesen sem a borbély, sem a cigány nem bánta meg a kis epizódot. jFOGORVOS KOVÁCS jr. ■ vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak | pótlása, csaposfogak, arany koronák és száj• padlás nélküli fogak (hídmunka) készítetnek. • Fogtömés, foghúzás és fogtisztogatás a legjobb mód szerint eszközöltetnek. • Szegényeknek rendel: délelőtt 8—9 ig és délután 1—2-ig.. TUDOMÁNY, IRODALOM. Az „Ország-Világ“ e heti (17-ik) számának élén Alexander Bernát éi'demeit méltatja Váradi Antal, inig a lap belsejében dr. Fáik Zsigmond, Paltay Lucián, drr Radó Sámuel, Reich Péter Kornél és dr. Torkos Béla tollából találunk ér- dekesnél-érdekesebb közleményeket. Verset Pé- terffy Tamás, Nadányi Zoltán és N. Kiss Ferenc Írtak ebbe a számba. Az elmúlt hét nagy eseménye, Roosevelt látogatása alkalmából több aktuális képet találunk a volt elnök és családjára vonatkozólag, melyet néhány amerikai kép egé- szit ki. Fulde B. Ede festményét a párisi szalon tavaszi tárlatáról mutatja a lap. Kiss Ferenc és Benedek Samu amatőr-fényképein kívül közli még az „Ország-Világ“ Alexander Bernát arcképét, a legutóbb királyi kitüntetésben részesült Heteés Mór, dr. Heteés Antal és Kammer Benő arcképeit és számtalan más aktuális képet. A rovatok élénkek és változatosak. KÖZÖNSÉG KÖRÉBŐL.* Tekintetes Szerkesztőség! A fáradságom már többször kárba veszett ; de azért mégis kezembe veszem a tollat, hogy ügyünkre az illetők figyelmét felkeltsem. Kérésemre már Benyovszky Rezső gróf ur a foldmivelésügyi minisztériumban megtudta, hogy a mi munkás házaink ügye elintézést nyerne, csak a vármegye van hátra. Most meg a képviselőjelöltünk irta, hogy oda fenn el van fogadva kérelmünk csak a vármegye van bátra. Hát mi nem vétettünk szegény zsellérek semmit a nemes vármegyének és még sem akar velünk törődni. Még politikailag sem tettünk a vármegye ellen; mert hiszen még szavazati jogunk sincsen. Igazán most már nem tudom kihez forduljunk. Községünk képviselőtestülete is azt mondja, csak a vármegye van hátra. Nohát ha a vármegye van hátra akkor bizony tegye meg a kötelességét és törődjék a magyar munkás osztállyal, akik ellenében tótokat hozatnak a nagybirtokosok és így mi magyarok éhen halhatunk. Nem igy kellene megbecsülni a magyar munkást. 1848. jöjjön el a te országod. Kérem ezt a panaszomat a lapba kiírni. Fadd, 1910. májú 5-én. Pálinkás János. TANÜGY. Igazgatósági ós választmányi gyűlés. A „Pécsegyházmegyei Róm. Katii. Tanitó- Egyesület“ igazgatósága és választmánya f. évi április hó 28-án, Pécsett tartotta meg a rendes tavaszi gyűlését. Először az egyesület igazgató sága tartotta meg ülését, melyen jelen voltak a következő ig. tagok : Horváth Ignác világi elnök, Báter János titkár, Székely Márton főpénztáros, Bodonyi Nándor és Kircz István jegyzők, Kő- házy Gizella, Kindl Vilmos és Szentkirályi Ede igazgatósági tagok. Múlt gyűlés jegyzőkönyvének felolvasása után Horváth Ignácz elnök jelenti, hogy az egyesület tagjául jelentkezett Tihanyi * E rovat alattiak díjmentesen közöltéinek; a felelősség azonban a beküldőt illeti. A szerk. Domokos kir. tanácsos, Tolnavármegye kir. tanfelügyelője. (Éljenzés.) Titkár jelentést tett a beérkezett pályamüvekről. A bifáló bizottságok tói dicséretre, illetve jutalomra méltónak találtattak a következő jeligés pályaművek: „Elmenvón, tanítsatok . . „Elmenvón, tanítsatok minden nemzetet“, „Iparkodjál látni“, „Nevelve tanító“, „Vallás a tanításban szükséges“, „Hass, alkoss, •és gyarapits!“, „Antheusz“, „»Szövetkezzünk a nemzet boldogulására“, „A közélettől elvonni hiba“. A jogvédelmi bizottság jogkörének körvonalozására kürt pályatételre három dolgozat érkezett be, azonban egyik sem találtatott a pályadijra méltónak s igy erre újból pályázatot hirdet az igazgatóság. Az abszolút értékű dolgozat jutalmazására az igazgatóság 50 korona dij kitűzését javasolja. Szőnyi Ottó dr.-nak és a bíráló bizottság többi tagjainak, kik az egyesületnek tagjai, az igazgatóság jegyzőkönyvileg köszönetét szavazott. Megyés püspöknek ama kegyes adományáért, amelylyel az egyesület hivatalos lapját, „A Kath. Iskolát“ megindítani lehetett, az igazgatóság hálás köszönetét szavaz és hálájának tolmácsolásával megbízza világi elnökét, Horváth Ignácot és Báter János titkárt, nemkülönben bálás köszönetét szavaz Wajdits Gyula fegyházmegyei főtanfelügyelőnek, az egyesület egyházi elnökének, bogy a nevezett lap első és második számának kiállítását és szétküldését nemeslelküen magára vállalta. A tolnavármegyei Tihanyi-ünnepélyen az egyesület képviselteti magát, mert ezzel is bebizonyítani akarja, hogy Tolnavármegye köztiszteletben és szeretet- ben részesülő tanfelügyelőjének érdemeit elismeri és meghajol azon férfiú nagysága előtt, ki oly bensöséggel tudta a tanítóságot magához csatolni és ki oly meggyőződéssel tudta mindig hirdetni, hogy a nemzet egyik legnagyobb ereje az az Ázsiából hozott szép zengzetes nyelv ós ezért volt ő mindig a magyarosításnak oly tántoríthatatlan apostola. Kisszély Andor mohácsi ig. tanító 40 éves jubileumát az egyesület megtartja és a közgyűlésen 40 éves működését Seregélyi László mohácsi tanító fogja méltatni. Kulészéki Ernő Baranyavármegye kir. tanfelügyelőjének 25 éves jubileumi ünnepélyéről szintén tudomást vesz az egyesület és nem idegenkedik attól, hogy az-egyes körök üdvözöljék, az egyesülettől üdvözlő átira tot fog kapni. Az egyházmegyei főhatóság által kitűzött pályatételekre készített dolgozatokat a köri gyűlésen kell benyújtani az elnökség gondoskodni fog, hogy azon felül bíráltassának. A A hátralékosok névjegyzékét a főpénztáros a köri pénztárosoktól bekéri és a hátralékok közigazgatási utón fognak késedelmeskedőktől behajtatni. Pénztáros jelentéséből kivesszük a következőket: 1910 április 1-ig a bevétel volt j 1180. 50 K, a kiadás pedig 595.72 K, igy a pénztári maradvány 595.82 K. Az egyesület tőkésített pénze 1100 korona. A választmányi ülést Wajdits Gyula egyházmegyei főtanfelügyelő, az egyesület egyházi elnöke nyitotta meg, ki magas szárnyalása beszédében utal a választmány fontos szerepére, mellyel hivatva van az egyesület működését irányítani. Olyan a választmány mintegy lenditőke- rék, mely mozgásba hozza az egész gépezetet. A választmány még nem fejthette ki teljes erejét, de az eddigi működésével is megmutatta, hogy tud energiával dolgozni. A választmánynak egyik legszebb feladata az egyesület tagjai között a béke és a szeretet virágait ápolgatni és e mellett ügyeljen arra, hogy a kath. öntudat, a tagok között ébren tartassék. Ami zászlónkon, úgymond, a kereszt ragyog, a melyen egyszer a világ Megváltója függött és a melyért őseink oly sok vért ontottak. Büszkék lehetünk arra, hogy e keresztért ontott magyar vérnek köszönheti Nyugat- európa szép kultúráját. Utal az összetartásra, mely egész eréuyszámba megy a zsidóságnál, meg a protestánsoknál. Nekünk kath tanítóknak a Megváltó szavait „Menjetek tanítsatok minden népet!“ szószerint kell vennünk. A népben az összetartás mellett a kath. öntudatot kell ébreszt- getni, be kell velük láttatni, hogy a kié az iskola, azé a jövő, hogy aki a kath. iskola után közömbös, az renegát, aki pedig annak érdekeit cserben hagyja olyan mint az áruló Judás. A kath. ügy a kath. iskoláknál csúcsosodik ki. Egy khinai misszionárius oda nyilatkozik, hogy a kath. hitélet erősségét csak a jó kath. iskoláktól lehet elvárni. Hasonlítja az iskolát a malomhoz is, hol az egyik részén mintegy bedobálják a nyersanyagot, hogy abból azután a másik felén nekik kész, megfelelő hasznos dolgot nyerhessenek. Az összetartásra és a kath. öntudat fejlesztésére felhozza a nagy németországi „Schulverein“ hatalmas egyesületet, melynek mintájára nálunk is megalakult az „Orsz. M. Kath. Iskola-egyesület“, melynek célja szintén kulturális és kizár minden politikai irányzatot. Feladata: a keresztény magyar nemzeti népnevelés előmozdítása. Ennek az egyesületnek legmesszebb való elteijedését óhajtja és az egyesületi tagok csak a legszebb missiót
