Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-07-14 / 28. szám

XXXVili, évíolyam 28. szám Szekszárd, 1910 julius 17. Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon II Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár-féle nyomda r.-t, hová a lap részére mindennemű ' >'■ ____hirdetések és pénzküldemények intézendők Fü ggetlenségi és JÍBffi8flŰ|><MÍÍÍw .1,,, ncA'..„r.: XŰÍ. inifjí anoiod OTő ,ióíinnt ßno'iod Felelős szerkesztői.J'K'íítiíjí Sj;ik piM BŐD AüiÍf I L IN' 10 !KdRV:ÁTH IGÍfACK^ 'frii.#! /íjidfitríft í; íiiorifiíl ,ins»29V L jy|s lötudnum ddajji jtanöiäbbv £ Jüií hSÍH&ptenwbl £ ;9§^8j1üs8 obv btjIoi iliJF .^ßnilosß ifrtoxft Ihd nsm *»h Meg jelen hetenként egyszeg^ite^ilfttoéf dá VOt ElMWlltí ári fefSz évre 12 K, */, évre 6 K, '/. évre 3 K —Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig; 8 korona, 100—200 szóig 9 • 11VJÍXX ivé .TÖ6Í se ßiöimA A szőlők. Batthyány Tivadar gróf, kerületünk or­szággyűlési képviselője, választásakor tör­tént ígéretéhez képest, élénken érdeklődik választóinak ügyes-bajos dolgai iránt. Most is, hogy a bennünket gazdaságilag ért nagy csapásoknak hire elhatott hozzá, rögtön táv­irati ütőn felvilágosítást kért az ügy állá­sáról, hogy biztos tájékozást szerezve, nagy bajunkban segítségünkre siessen. Mire e sorok napvilágot látnak, bizo­nyára ígéretének azon részét, hogy az or­szággyűlésen ez ügyben interpellálni kíván, már be is váltotta. Egyúttal tanácsot is ad, a mostoha vi­szonyok folytán megélhetésében megtáma­dott lakosságnak, azt tudniillik, hogy az érdekeltség tegyen a s e g é 1 y a k c i ó érdekében a kormánynál hivata­los utón- lépéseket; ő« Ezen hivatalos lépések megtételére — nézetem szerint — a város képviselőtestü­lete hivatott, hogy mindenek előtt hitelesen megállapítsa a peronoszpora által okozott kár nagyságát; annak enyhítése céljából szükséges intézkedések iránt javaslatot dol­gozzon ki s azt képviselőnk támogatásával a. kormánynál keresztülvinni megkísérelje, u Hát> hogy a kormány az ország meg­romlott pénzügyi viszonyai között meddig hajlandó elmenríi a segélyakcióban, afelett jóslásokba nem böcsájtkozom, de a segít­ségnek két mpdja önként ajánlkozik, melyek- nfek keresztülvitelét nem engedélyezni már csak bizonyos fokú rosszakarattal lehetne. Itt van mindjárt azoknak a szőlőbir­tokosoknak nyomasztó sorsa, kik bízva a szőlő jövedelmében, agrár kölcsönnel van­nak megterhelve. Ezektől azt kivánni, hogy midőn egyetlen jövödelmi forrásuk teljesen felmondja a szolgálatot, a térhes kikötések­nek -— kamatfizetés, tőketörlesztés — pon­tosan megfeleljenek, az embertelenséggel volna határos. Ezeknek tehát legalább egy évi halasztást kellene kieszközölni, hogy meglevő egyébb vagyonkájuk dobra ne ke­rüljön. De nem kevésbé fontos az adófizetés kérdése. Az ember, közfelfogás, de törvény szerint is, azután tartozik adót fizetni,ami vap ami nincs, azután adót követelni képtelenség, Már pedig az idén, keresve sem találnának egy olyan birtokost, kinek a szőlejéből jö-j vedelnie van. Még azon hegyi szőlők is,j melyed a peronoszpora pusztításaiból csak megtépve kerültek ki. nagyon jó lesz, ha á munkáltatás és védekezés nagy költségeit kitermik. Tiszta jövödelemről még ezeknél ; sem lehet szó. Hát még a tömegbort termő1 lapszőlők, melyek nem hogy jövödejlmet hoznának, de még a munkáltatás költségéit sem fedezik, miként terheltessenek meg jö-> vödélétn utáni adóval.1 Nagymérvű adőleirás tehát elengedhet-' len szükség1, annyival inkább, mert a nagyi csapásnak a -jövőre is 1 kiható káros követ-i kezményei már is tömegesen jelentkeznek. í Nem egy szőlőbirtokos nyilatkozik akként, hogy ő bizon nem költekezik tovább a vé-i dekezésre, mikor jövödelemre úgy sincs ki­látás. Másik akként vélekedik, hogy a szo­morúságot, melyet a pusztulás látása okoz,: « Badacsonyi hangulatok. ; átírta.: Mányoky Vilma. iil Mindig iirigyeltem az egykedvű, hidegszivü embereket;,! A®-olyan embert, akinek az élet ki- sebb-nagyobb bajai* változatai leperegnek1 közöm­bös!; saivérők sÓh ti boldogok, nagyon; megelége­dettek lehettek, akik igy gondolkoztok,1 hogy mindien.jói van, ahogyan jön, ahogyan van. Ti, akiknél nem a szív, hanem az ész szava domi­nál : ti, akik érzéseiteknek nem vagytok rabjai1! «I Most' azonban Igen, csak most va­gyok először igazán tudatában annak, hogy mit jelent mélyen érző szivet birni; Az'ilyen ember nemcsak - a bánatot, azwörömet is kétszeresen érzi. S egy pillanatnyi boldogság kárpótól évek kese­rűségéért . vn Mikor Budapestről'kiröhögött velem a vo»- nat, különös# nyugtalanító 'érzés;i-fogott el. ügy ólt eddig szivembe, zárva a hegy koszoruzata, Balaton Övezte Zalay mint' lelkem bál vány a,trÓ!- zgás gyermekkorom romjaival! összeforrva emlós- kezetemben. De most, évek múltával,- vajonrnem lesz-e idegen ? ®em csalódom-e a gyermek sziv- yeTálkóitött képzeletekben^, melyekét; a vágyaké zás ‘még ragyogóbb .színben (varázsolt gyakran elém? Vájjon.' tudok-e. még azokban élvezeted, -örömét találni ?ihí mí .ni S mikor megpillantottam a szépséges magyar tengert, egy. ismeretlen, ttfaj&is- met) és'fáj dal ómmal, boldog és szomorú endfekrid- kel kevert érzés fogott el. 'Egy saját^á^tegówg*1 lem, melyet > csak- az érthet, t aki áti tpdjietéB«BBÍi e szók1 jelentését i ismerős. vidél&JNKégcnnaimdágift szülőföld. Az akinek - szivja^elkejaég^dáal aasttíéfk láthatatlan ezernyi <- szgiiäkl vagelüöBzefiirí^a egy leikével rokon ;tájjalBÁ idinéU)tóvá 1 aids-melii ónoék a sors, annál :inkMá)alnimiddlk,®BÍ|y8)itifeesviS6tfeRd De nem iödífjate mfegsefóofefeé^gétótöiifof még a vad idegen szivét .imfléptotbniöí adorőgécí­Főnbe'1 íiytilni Táfszó vizóriásj szivárványssíinben játszó bábjai károsít hajókat,'Vesónakokaí'ringat-,: nak lágyan, .szelíden. Égtiszta * sima tükrében viss^ftüljrözge^^bóllpga^üak- a parti f^kj házacsj kák, sötéten integetnek a tavat mélyen beárnjje? kóló hegyek. E csillogó, ragyogó, fenséges rfytiP galom Szemkápráztató. A másik pitíanatbán már megmozdulni látszik medrébén az óriáisaéö b#$s rp^ hullámok lágy csobogása , s?ivet,#i^^ó zsongás. Pedig szellő, seip; lengedezHá^wtqp . ^ Szülőföldem, tündéri szép. ‘^Balaton vidéke, nekem legszebb, legkedyesebbmißr a^fmd^efS?? segénT^N em‘ ''cserélném eFlitöMnitíí^tf hág^ft^ gélyezte • tájadat sem a[ a4^ebshkl3as(dők«i|faHeaH’ia napsugara» Claszkon ^ l^gg Wpk Vrces haz^já^^z > f kerülsz ki diadalmasan szepsége.adel, * yarázsocT dal;1 A "hajdan ^tamSS®3mfii^iyÍiífi,ö'S9f®fföfe8i6t félelmes':ko hójában ossódáddatáka^yt ad jeetsfe ,dtbi®t a i iJáncszemöŐ nfiW’alt^hfttesás toli £$'ámkM§m mind uj, mee.ui gyönyörűséget, pazar, élvezeteit tár efe^o8«sM,«fHmiMe^aI1tfffi5 szét szaváRf íete$fl íM^^ét^iii^^ér^őéP.8^95^ mindannyi közt legkedve- frint asb amelynek neve önkénvtelenül legelsőnek tört utat szivem- ből: — Badacsony. •vléAtarÉ ‘lä*iMo^R*iM*i)t',ioÄ néma méltósággal 'uralkodva a 'vidéken, szőlővel teleülteteVffiÍj|0tsWfl0V8fiVk^ alá a tó partjára, hatalmas erdőbumottíi hegyorom, kö- -zept^ijt ahint^jnb*boípí6dtó«t olditówKtóifeg^ része -Mftttfttd,1 ^$4Ü8tta9ÍszüTkíélbl<k?íjtórdigía3' .^iwííaínidiyí- löiötifihífc? i^tfitíi^aRkö.ímaldőbány^öiüÍBftiiéo ntegw- t^mWéií©nMdí®á-''llatK^óío^ae3i Síradsá­•ghéitt.SA. .kJegjiiáábáttá 1 nadg^bq.^iüaIdrtniadgyá 13di pfortahífeSBábáiiIásHwög alkt»k*$ aJBVi^ali^pfcKMBi mkitti taslh^épi—aJKÍállltjáta^addMaoé caeififtTjief, kikerülendő, feléje sem.- megy-.^c^fe^ |?fi5 lejének. így ezután, ha a sors ált^9jjpgfr látogatott birtokos, kedvét teljesen veszít^ parlagon hagyja szőlejét, annak nemcsak a jövő évek termésére lesz káros kihatása, hanem magát az adótárgyat is az elpusztu­lás veszedelmének teszi. ki. Azt lehetne erre felelni,. hogy voltak jövödelmező jobb esztendők, miért nem ipar­kodott a gazda valamit félretenni, hogy igy a biztosan bekövetkező rossz évek káros következményeit könnyebben elviselhesse.' Hát manapság ki van abban a helyzetbe#? hogy valamit félre is tegyen, midőn a hety* zet, a megélhetés szempontjából, már is eW viselhetetlen. A munkáltatás költsége# leg­utóbbi tiz évben megkétszereződött.jjAdJUíib számos ma két annyit követel, mmta§g£l&& pár évvel. A természet mindenne|flii01b£tQgg ségekkel látogatja meg a bo^rp^jy^ keket, melyek mind költséges véé§kfi8é§i tesznek szükségessé. A borgára^pe^i^ oly alacsony, hogy arra péld^ VWgtöm található. De még szerencse,1^ ÍPttiTOeiö borát még ily kedvezőtléíf k8f^fí§f{yé'k5^^t is értékesítheti ,ra ß^iS8‘3 ^nüaaad r , Azt felelik erre/^^rÄ^ff az országban s enri9Ím%ly^tó!ő^á§?Köálá‘ csony bor ár. De ib)^tó(I'Iftjítííí%í£K?§í I Hiszen statisztikailag kimutatható, Magyarország áP többi bort termelt mint #tos4?amé^Í£ÍS9Vol^ttniiak ( és keresett ,^y§leőy«íé. a A« tó ü&^fejzza, hogy akkQgf^ltÄ&ife mbffm.iMMíbÁ külföld érdekeiisín^gy^eft^niJpi^§l #4» UJÜ1I »IMI IBS kü * wag »tT.3* fekete bazalt-köveket. Most még érdeke^gjg^j^i hegyoldalon .az elenyészően kicsiny fehér folt. De maja az ern^riníffifimbiOT81flftOTt. . . Mfcp¥ M^tót>«Ísitóöi«19nl^őtós^l%^bi^»i ratíotuiöogéAohagy tildalának ^soighyy eö: ttoegtfelttöstó fifflftps Ifete^aja^g^^u fcég^l, fg&k’difatéka KjMpiMailMi ÜÄJ nékem. Járok kelek a Balaton partján, a szóim %!$$s#öi?tß bÄtgatftk?^ Mutf#HM)lfo^bfi ajge§,^ÜÉft \4^?k?s]y^^anÓ8;ekDiegy-tedy eáő tteJaqig sttÄwaaiyiBifaJiigldy» ig^@!ég9le«^^ifiP# ^Bfeíifií ^M#Ai|SÉÍ ‘li3» ezen a.helyen, találtam a legtöbb csigát, >agyl finin ÄtM-öi^ifelfeiÄ|q4 tf||J íféw jaaíi«*­gáftoiboikisáüked^eődnekxitjlkdgoál oölttd Böbdtfgí, md&üw gÖmlpIÉs ! érő,tündér, világ. Minden kő,minden bokor, min- Sodr .láalftoa, geseei zna aoiíhái imalla ás iát Itn fa tud valami^ regélni, amik tálán meg sem töftntM:, áló^WcábpÖi? jlf^^eg^yftSííWÍ ^álSk.irs%a^s®^fává®bn0ö.i Eöítíaaal tetonjalailaí ■örostt iégyie$üló fahftl^ofepj rted söfeafet j&rfclßl iáfcktF ÄiÄü ^|^5ßfee^xyiS|°iiid8t-k^*?/ÖÖ^Z88aj6^m?ii3ioS} ^nktsail ml e^fmnei)9v^r raatam j— emlékeimmel. ' « Ha Tjáa&HA “^“.WgyiBS’aw-s-’tea itt: a Balaton, a hegyelG^&DotárölO&lklci iáimögy I falucska, az emberek,.dblö^s3&dav|^§taifranya' . w«p9„w,e®«# ÍSttél'ftíabfi/^kia^íaílst^ketrfíegyfttfcígiteíjfrpít. a n oio >LeflÖshrrtmíiüt aoBllatteny^iagot(itienwüt tttkOfc, í«ö3>sa- ISBNI ás^meqJr,élib®nf« •,s*89iÍálw*i8^t^ba«fe^%*oSí(e“ {feli»»-flyiisjéltBtlakíl ,aikaoiod 0001 íéaótssö iőtinsi áit

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom