Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)

1910-11-03 / 44. szám

1910 november 6.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

5

— Tények bizonyítanak! A Benkő Bank r.-t. eddigi nagy sikereiről mi beszelhetne világosabban, mint a rövid idő alatt kifizetett nagy nyeremények hosszú láncolata! Csak eddig már egy 602.000, egy 200.000, egy 100.000, egy 90 0Ö0, egy 80.000, egy 70.000, két 60 000, öt 50 000, két 40.000, négy 30.000 stb. nagy nyereményeket fizettek ki. Ne mulassza el tehát senki, aki nyerni akar, sorsjegyet a már folyó hó 17-én kezdődő uj osztálysorsjátékra azonnal Benkő Bank r.-t. Budapest, Andrássy ut 60. rendelni, mert Benkő sorsjegye bunkó !

— Várósok államsegélye. Mint a „Városok Lapja“ irja, a belügyminiszter az államnak teljesített szolgálatokért az államsegélyt, amely nem lessz nagyobb összegű a tavalyinál november elején kiutalja. Az 1911 ik állami költségvetésben mint tudjuk, a törvényhatósági joggal biró és a rendezett tanácsú városok közigazgatási kiadásaihoz való hozzájárulás egymillióval emeltetik.

— A liptói túró alkonya. Nem újság már, hogy á liptói túrót fogyasztók legkevesebbet kapnak e túróban a juhtej túrójából. Most újabban olajat kevernek belé. De még milyet! A felvidéken ahol a „liptói túrót“ gyártják, most miniszteri küldöttség tart vizsgálatot.

— A szivarok jelzése elmaradt A szivardobozokon eddig jelezve volt a dohánygyár, ahol azok a szivarok előállitva lettek. Ezt a jelzést most már elhagyták s igy a szivarozók nem tud ^hatják többé, honnan kerültek az elfüstölni valók.

— ingyen selyempete. A földművelésügyi m. kir. minisztérium selyemtenyésztési felügyelője közhírré teszi, hogy az 1911. évre ingyen ad selymérpetét, illetve selyemhernyót mindazoknak, akik selyemtenyésztéssel foglalkozni akarnak. A jelentkezőknek azonban kötelezni kell rmagukat, hogy a hernyót, illetve petéket átveszik, .a kapott utasításokat pontosan betartják, ellenkező esetben a hernyókat, illetve petéket tőlük -elkobozzák, hogy tenyésztésre petét, illetve hernyót csak a selyemtenyésztési felügyelőségtől fogad el, hogy az államtól nyert összes pete- tmennyiséget kizárólag gubótermelésre fordítja, s a termelt gubókat a beváltóhivatalnak beszolgáltatja. — A termelt gubókat a következő árakon váltja be az állam: I. oszt. kilogrammja 2-30 k. TI. oszt. kilogrammja 1-60 kor. és a III. osztályú 20 fillér.

— Uj hajószolgálat Hamburgból Philadelphiába. A Hamburg-Amerika hajóstársaság, mely Északamerikába irányuló személyforgalmát eddig Newyorkra összpontosította, elhatározta, hogy október végén Hamburg és Philadelphia költ személyszállító vonalat nyit. E szolgálatba beállítják as ismert nagy gőzösöket: „Graf Wälder- see“ 13,000 tonna brutto, „Prins Oskar“ 6000 -és „Prinz Adalbert“ 6000 tonna hordképességgel. A hajók körülbelül 14 napi időközökben indulnak és úgy másod- és harmadosztályú, valamint ^fedélzeti utasokat vesznek fel. Az uj összeköttetés különösen azoknak az utasoknak válik előnyére, kik az Egyesült-Államok nyugati és délnyugati vidékeire utaznak, minthogy oda Philadelphiából a viteldij átlag 7—12 koronával olcsóbb, mint Newyorkból. Hamburgból Philadelphiába a vitel- dij másodosztályon 220, harmadosztályon 150 ■és a fedélzeten 120 márka.

A ki friss és egészséges akar lenniy igyék legalább egyszer (hetenkint reggel a felkeléskor) egy félpohárnyi természetes Ferencz Jézsef"keserüvizet. Ez gyorsan és fájdalom nélkül megtisztítja a sok evéstől vagy ivástól túlterhelt emésztési csatornát, tisztítja a vért az anyagcserét hathatósan előmozdítja s ily módon sok súlyos bajtól megóvja sz embert, A párisi orvosi akadémia a valódi »Ferencz Józsefc-vizet nagyon jónak találta. Kapható ásványvíz-kereskedésekben, gyógyszertárakban és drogériákban.

IRODALOM.

Ország-Világ. Dr. Váradi Antal és dr. Fáik Zsigmond kitűnő lapja, az „Ország-Világ“ eheti t(44 ik) számában Krecsányi Ignác, Faltay Lucyen, Bányász László és Biró Pál neveivel találkozunk, akik cikket vagy novellát Írtak, mig verset Fülei Sz. Lajos, Péterfi Tamás, Pázmánné K. Gizi és Zivuska Andor tollából közöl az „Ország-Világ“. Kleist Henrik „Penthesilea“ ja Telekes Béla fordításában, Szigeti József és Pogány J. Béla regényeinek folytatása, valamint érdekes rovatok egészítik ki a szövegrészt, melyet számtalan kép tarkit. Ezek közül megemlítjük az oroszlán- és elefántvadászatra vonatkozó rendkívüli érdekes képeket, a Budapesten időzött „Parseval“ nevű kormányozhaió katonai léghajót, a Lung György síremlékének felavatását, továbbá Wellman léghajóját ábrázoló képeket, Lindau Pál arcképét s

több Őszi divatképet. Az „Ország-Világ“ kiadó- hivatala (Budapest, V., Hold-u. 7.) kívánatra ingyen küld mutatványszámot. A lap előfizetési ára: Egész évre 16 korona, félévre 8 korona és negyedévre 4 korona.

TANÜGY.

Igazgatósági ás választmányi gyűlés.

A „Pécsi Egyházmegyei Rém. Kath. Tanítóegyesület“ igazgatósága- és választmányának október hó 27 én Pécsett tartott gyűlésének lefolyását a következőkben adjuk: Jelen voltak: Wajdits Gyula egyházi és Horváth Ignác világi elnökök, Albert István és Soniossich Sándor alelnökök, Báter János titkár, Bodonyi Nándor jegyző, Székely Márton főpénztáros, Kőházy Gizella, Szentkirályi Ede és Kindl Vilmos ig. tagok, Kemény Boldizsár esperesplébános, Mayer György esperes-plébános, Magyar Rezső, Weininger Kálmán, Kovács Imre, Wálter Ádám Farkas Dániel, Kiss Vilmos tanítók választmányi tagok. Kimentették magukat Mozolányi István esperes-plébános vál. tag és Kircz István jegyző.

Horváth Ignác világi elnök a gyűlés megnyitása után, mély megilletödéssel jelenti, azt a köztudomású fájdalmas tényt, hogy az egyesület fővédnökét méít. és főtisztelendő Zichy Gyula gr. megyés püspök urat édes jó anyjának elhuny tával a legmélyebb gyász érte, kéri a gyűlést, hogy a legmélyebb részvétét juttassa ő méltóságához. A gyűlés megbízza Bodonyi Nándor jegyzőt a részvétirat elkészítésével.

Az egyesületi titkár jelentése után az igazgatóság Károly Ignác Pécs budaikülvárosi esp.- plébánost, az egyesület választmányi tagját 25 évi esperesi jubileuma alkalmával, a tanügy terén kifejtett önzetlen és áldásos működéséért egy átirattal üdvözli.

A központba érkezett indítványok közül az igazgatóság elfogadta a következő indítványokat:

Polácsi János szabolcsbányatelepi tanitóét, ki kéri, hogy az egyházmegyei főhatóság által kitűzött tételek kidolgozására maradjon fenn a nagy szünidő, mely alatt a tanítók teljes odaadással dolgozhatnak a tételekén. Az igazgatóság úgy határozott, hogy a kérdéses tételek kidolgozására a határidő mindig szept. elseje és hogy a beérkezett dolgozatok esperesi kerületenként lesznek kiadva bírálatra. Az egyházmegyei főhatóság által körözött tételek kidolgozása alól fel vannak mentve az 50 éven felüli tanító te és tanitónők, nem különben felmentve érezhetik magukat mindazok, kik bebizonyítják, hogy valamely közérdekű tanügyi dolgozatot vagy hírlapokban tettek közzé vagy valamely egyesületben ilyen tárgyú tételről felolvasást vagy szabad előadást tartottak. Csak a pályauyertes müvek bírálatai lesznek hiv. közzétéve, mégis kik tudni akarják esetleg saját dolgozatukra hozott ítéletet, mely nem volt pályanyertes, azok forduljanak a titkárhoz, ki a bírálatokat visszavárólag az illetők költségére megküldi.

Pártos Zsigmond esperes plébánosnak, a szekszárdi esperesi tanítói kör egyházi elnökének tapintatos és erélyes közreműködéséért és azért, hogy minden évben pályadijat tűz ki, az igaz gatóság elismerése mellett jegyzőkönyvi köszönetét szavazott.

Gruber József romonyai tanító azon indítványát, hogy ha a tanító anyagi érdeke úgy kívánja, hogy valamely előadási napon, a községéből távoznia kellene (pl. vásári napon), akkor azt megtehesse és helyette a heti rendes szünidői napon tanitson, az igazgatóság elvetette, mert ezzel sok viszás állapot keletkeznék. Ha a tanítónak igaz oka vau a tanitási napon a községéből távozni, arra úgy is kap engedelmet a helyi hatóságtól, hol pedig ettől idegenkednek, ott a felsőbb 'hatóságtól az utólagos engedélyt megkapja. Az olyan helyeken, hol az iskolavezetőknél — mondja helyesen az egyházi elnök — az ész és szív együtt működik, ott mindig van belátás és méltánylás, ha pedig az illető faktorok között nincs meg a békés együttműködés, ott ezer meg ezer kivételes § sem tud legnagyobb körültekintés mellett sem rendes állapotot teremteni.

Lerch István lengyeli plébános indítványát, hogy az egyesületbe a felvétel belépési nyilat kozat alapján két tanú aláírásával történjék, az igazgatóság mellőzi, mert ez már az alapszabályok módosítását vonná maga után.

Bodonyi Nándor indítványozza, hogy a pályadijak megoszthatók ne legyenek ; az igazgatóság hosszabb eszmecsere után kimondja, hogyha a bírálóbizottság több absolut értékű pályaművet talál jutalmazásra érdemesnek, akkor a választmány esetről-esetre fog dönteni, hogy a pályadij megosztassék-e vagy sem.

Seléngi Miklós tagul jelentkezett, az igazgatóság pártolólag terjeszti a választmány elé felvételre.

Székely Márton főpénztáros jelenti, hogy az összes hátralék 1374 K, a készpénz pedig 135 K. Az igazgatóság kimondja, hogy az 1909. év végéig levő hátralékot bíróság utján fogja behajtani. A simontornyai esperesi kerületből az egyesületi tagoktól 1907 évre tagsági dij nem követelhető, ha beigazolva lesz, hogy 1907. évben még érdemleges gyűlést nem tartott és hogy 1907. évben a „Tamási vidéki róm kath. tanítóegyesület,“ működött, kik pedig 1907. évre fizetési kötelezettségüknek eleget tettek, azoknak a tagsági dija a további évekre lesz elszámolva. Három esperesi kerület (egyiksem tolnavármegyei) sürgősen felszóllittatik, hogy a beküldött hiányos jelentéseket különösen a számadásokat és a hátralékosok névjegyzéket helyesbítve záros határidőre terjesszék be. Kóródy Miklós képző- intézeti tanár évi jelentését az egyesület hivatalos közlönyének a „Kath. Iskolau jövedelméről a pénztáros olvasta tel, melyből kitűnik, hogy a lapnak jövedelme 566 K volt, ebből levonva az egyesülettől nyert 350 K támogatást, marad 215 K netto jövedelem, mely a választmány múlt évi határozatának értelmében a szerkesztőnek tiszteletdijul felajúnltatott. Itt az igazgatóság minden- félreértés kikerülése miatt megjegyzi, hogy átnevezett hivatalos lap ezentúl is minden tisztességes cégtől jövő hirdetéseket felvehet és közölhet.

Wajdits Gyula a választmányi ülés megnyitása alkalmából időszerűnek tartja az „Alkotmány“ cimü újság október hó 27. számának vezércikkét felolvasni, mely egyenesen rámutat, hogy szabadgondolkodó tanítók „Szabad Egyesülete“, mely egyesület a izabadkőmivesek jár- szallagán engedi magát vezettetni, mily tajték dühhel ront a hitvallásos iskoláknak, a vallás- erkölcs nevelés teljes kiküszöbölését és a népoktatás államosítását követeli, nagy zajjal hirdeti, hogy most már ki kell venni a papok kezéből az iskolát és hadat izén az egész keresztény kultúrának és nem által kenyéririgységből a nemzetközi szocialistákkal kacérkodni. Ezzel szemben Wajdits Gyula egyházi elnök lelkes szavakkal hívja fel együttes küzdelemre a kath. tanító egyesületeket, hogy tiltakozásukkal vessenek gátat a szabadgondolkodók ama balga reményének, hogy az általuk elhintett maszlagot beveszi a hitéhez és hazájához egyaránt hü kath. tanítóság. Tiltakozásukat hozzák a nagy nyilvánosság elé, hogy lássa az egész ország, miszerint 16 ezer kath. hithü magyar tanító nem ül fel a vallástalan kozmetika töredék szektának, hanem a törvényt és jogot tisztelve azon lesz, hogy Magyarország államiságától úgy keresztény jellegétől soha meg ne fosztassék, hanem minden, e hazában élő nép, a tiszta erkölcsi alapon állva, mint édes testvérek, a szó legszorosabb értelmében az igazi munkamegosztással, s nem mások fillérein élőködve, irigykedés nélkül keres hesse meg a mindennapi, igazán megérdemlett és az édes haza termette, drága jó kenyeret. Ajánlja, hogy tiltakozásukat egész terjedelemben az „Alkotmány“ cimü napilapban tegyék közzé. Köszönetét és elismerését fejezi ki a bonyhádi és villányi esperesi tankerületek vezetőségének, mert ez ügyben már felemelték tiltakozó szavukat. Kiss Vilmos igazgatósági tag még különösen sérelmesnek találja, hogy a szabadgondolkodó tanitók lapja nem általotta Apponyi Albert gróf volt kultuszminisztert ócsárolni, ki szive egész melegével a tanítósággal együtt érzett, s ki az idő-adta körülmények között, rövid minisztersége alatt többet javított a tanitók anyagi helyzetén, mint az alkotmányos éra alatt az összes miniszterek és ezt az embert akarják a szahadkondol- kodók a tanítóság kegyelet oltáráról letaszítani, ki a tanitóknak tiszteletet, tekintélyt adott éB megélhetési ekzisztenciát biztosított, csak azért, hogy bölcs előrelátásával nem erősítette meg alapszabályaikat. Bejelenti a választmánynak, hogy esperesi-tankerületük a szabadgondolkodók eme eljárását helyteleníti és rosszalja. A választmány mindezeket helyeslőleg tudomásul veszi. Horváth Ignác világi elnök a tárgyhoz való hozzászólását azzal kezdi, hogy a múlt nyáron a „Magyar Tanitók Orsz. Szövetsége“ gyűlésén, midőn a tanitóképzés államosítását kimondották, — több lap szerint — ő is hallgatagon ehhez hozzájárult volna. A lapoknak eme téves hirho- zását már a nagy nyilvánosság előtt megcáfolta, mégis szükségesnek tartja röviden egész tárgyilagossággal a következőket előadni: Igaz, hogy a nevezett gyűlésen jelen volt és midőn a tanitóképzés államosítását a tanítóság egy töredéke kimondotta, Bertalan Vince képzőintézeti tanár 15 ezer kath. tanító nevében tiltakozott, tehát az ő nevében is, fölöslegesnek találta a maga részéről megismételni azon igazságokat, melyeket Bertalan Vince ott oly precíz megtett, újat pedig nem mondhatott. Nagyképüsködni nem szokása,