Tolnamegyei Közlöny, 1910 (38. évfolyam, 1-51. szám)
1910-11-03 / 44. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1910 november 6. sem feltűnni való viszketegség nem bántotta, azért tebát hallgatott. Érez magában mindenkor annyi erkölcsi bátorságot, hogy felemelje szavát a jobb ügyhöz. méltóan, ott ahol azt szükségesnek találja és akkor, ha azt az idő magával hozza. Kicsinyeskedő csipkedések nem bántják, sem el nem tántoríthatják igaz meggyőződésétől, azért most is midőn magáévá teszi nagyrabecsült egyházi elnök indítványát, hozzáteszi még, hogy az iskolát megfosztani a vallásos jellegétől a legnagyobb bűnnek tartja, mert a vallásosság az iskolának hamisithatatlan aranykerete. A keresztény kultúrának köszönhetjük eddigelé minden szellemi kincsünket, templomainkat, iskoláinkat és most ezeket engedjük martalékul a szabadkőművesek nagy örömére a léha népámitók martalékának, nem, ezt nem teheti, nem akarhatja egy hithü katholikus néptanító sem, azért a többi indítványhoz hozzá teszi a magáét is, hogy a választmány, kérje fel az Orsz. Kath. Tanácsot, hogy készítsen egy memorandumot, melyben az összes kath. tanítók nevében erélyes hangon tiltakozzék a kath. ügyekben való jogtalan bele- avatkozásáért, minden erőszakos államosítási törekvések ellen és terjeszkedjék ki ezen memorandum a kath. tanítóság összes sérelmeire. A memorandum közöltessék az összes kath. tanító egyesületekkel elfogadás végett, hogy igy lássák elleneink mily phalanx védi a vallás-erkölcsös nevelés és tintás színtiszta igazságát. Horváth Ignác világi elnök indítványát, a jelenlevők lelkesen megéljenezték és elfogadták. Wajdits Gyula egyházi elnök, főtan felügyelő indítványára neki bizalmat és elismerést szavaztak. Ezután többen felszólaltak, hogy a „Pécs egyházmegyei r. ki tanitóegyesület“ lépjen «be a ,,Magyar Tanitók Országos Szövetsége“ egyesületében, a választmány most még nem határozott e felett, de egyesek beléphetnek azzal a kikötéssel, hogy ott a kath. iskolák és tanitók igaz érdekeinek védelmezői legyenek. A választmány az egyes szakosztályoktól beszerzett tételek közül a jövő közgyűlésre a következőket tűzte ki. 1. Hittan szakosztályé: ,,A lelkiismeret vizsgálás, mint önismeretre vezető eszköz.“ 2. Képzőművészeti szakosztályé: „Az elemi iskolában külön tantárgyként illesztendő-e be a művészeti ismeretek közlése, vagy a meglevő tantárgyak keretében közölhetők-e ezen ismeretek ? És mely tantárgyak keretében ?“ 3. Neveléstudományi szakosztály-é: „Mik az előnyei és hátrányai a két nembeli gyermekek együttes tanításának ? 4. Irodalmi szakosztályé: „Készíttessék egy szabadon választott tárgyú irodalmi mü verses alakban. Lehet oda, elegia s egyéb. Célja: a vallásos hangulat fölkeltése.“ Az absolut értékű pályamű 50—50 koronával lesz jutalmazva. Egyéb tárgy nem lévén, a gyűlést elnök lezárta. Tamásiban, 1910. október 1. X—Y. Tanügyi hírek. Megerősítés. A miniszter Hótay Lajos dunaföldvári iparostanonc iskolai tanítót ezen álláspontban véglegesítette. — Tanitó- választások. Bartók János sióagárdi tanító Tasra, Schwartz Adám budapesti tanító pedig Báta- apátiba választatott meg. — Megbízás. A szakályi gazdasági ismétlőiskola vezetésével Leicht Károly tanító bízatott meg. — Magániskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter megengedte, hogy Gerő Simon Pakson magán elemi népiskolát állíthasson. Köszönetnyilvánítás. A Bátán uralgott kolera által kenyérkeresőjüktől megfosztott kiskorú Bogdán árvák javára adományoztak: Tolnamegyei Takarék- és Hitelbank 50 kor., Szekszárdi Népbank 10 K, Tolnamegyei Nőegylet 20 K, Wolf Henrik 20 K, Bezerédj Andor 20 K, Kunffy Károly 50 kor., Szekszárdi Takarékpénztár 10 K, Bernrieder József 20 K, báró Schell József 10 K, Bezerédj Pál 20 K, Csapó Vilmos és Dániel 15 K, ifj Leopold Lajos 10 K, Forster Zoltán 6 K, Szekszárdi rk. ovoda 10 K, Eibach Ödön 1 koronát; azonkívül gyűjtött: Mözs község 5, Harcz II'30, Tolna 4 80, Alsó- nána 1-20, Sióagárd 17, Bátaszék 60, Várdomb 10 30, Decs 4, Alsónyék 4, Sárpilis 5, Gindli- család 10 és Őcsény 5 kor., összesen 409 K 60 fillért. Végül ruhanemüeket ajándékoztak: Leicht Lajos, Szeghy Sándor, Molnár Mór, Schneider János, Forster Zoltán, dr. Spányi Leó, Pirnitzer testvérek és Miklós Aladár háztartási cikkeket, Bátaszéki alapítványi uradalom 50 kéve rozsé, melyekért ez utón mondok hálás köszönetét. Szekszárd, 1910 november 3. Bajó Pál, főszolgabíró. KÖZGAZDASÁG. A zöldtrágyázás jelentősége hazánkban. Zöld trágyának nevezzük azon pillangó virágú növényt, amelyet ha kifejlődött, nem kaszálunk le takarmánynak, hanem alászántunk trágyának. Ezen pillangós virágú növényeknek, amelyek a here- félék, borsófélék, stb. más növényekkel szemben az a sajátságuk van, hogy hitrogént kötnek le a levegőből, a igy amikor alászántjuk, a talajból elvont tápláló anyagokon felül még azt a nitrogén mennyiséget is eljuttatjuk a talajba, amelyet a pillangós virágú növény a levegőből kötött le. A zöld trágya tehát nitrogén trágya, amely azonban a talaj fizikai szerkezetét javítja. Hazánkban a zöld trágyázást a legújabb időkig alig ismerték, ellenben a külföldön széltében, hosszában használják. Pedig hazánkban már eddig is rendkívül nagy eredményeket értek el segélyével. így pl. Albert-Irsán a trágyázatlan rozs adott kát. hol dánként 26 keresztet és 680 kg. szem termést. Káli foszfáttal trágyázott zöld trágya után adott ugyanolyan sivár homok 43 keresztet és 1300 kg. szem termést, vagyis a termés éppen megkétszereződött. Solton a legrosszabb sivó homok adott a trágyázatlan kát. holdon 10 keresztet és 316 kg. rozsot. A káli foszfát és zöld trágyával trágyázott adott 21 keresztet és 790 kg. szem termést, tehát több mint kétszeres termést. Győr- Hecsén a trágyázatlan homok adott 18 keresztet és 520 kg. rozsot. A káli foszfát és zöld trágyával ellátott adott 36 keresztet és 1780 kg. rozsot, tehát több mint háromszoros termést. Idézhetnénk még száz'és száz példát, hiszen nem szenved kétséget, hogy a dúsan trágyázott talaj dús terméseket ad; a zöld trágyával pedig teljesen pótolhatjuk az istállótrágyát, ha vele egyidejűleg foszfort és kálit is juttatunk a talajba, mert a zöld trágya csak nitrogén trágya, holott nagy termések elérése céljából nitrogénen kivtil okvetlenül kell foszfort és kálit is a talajba juttatni. A tavaszi bükköny, a homoki borsó, a lapos magú fehér csillagfürt, a nyúl szapuka stb., pillangós virágú növény, meg annyi alkalmas zöld trágya. A legsivárabb futó homokra azonban őszi veteményül leginkább a legdrágább szöszös bükkönyt lehet ajánlani, mert a sivó homokot ez birja a legjobban s ez az a növéuy, amely a hideg talajban sem szűnik meg fejlődni s igy azután áprilisban, mint derékig érő zöld trágya szántható alá, utána pedig kitűnő burgonya, kukorica, vagy esetleg zab termésre számíthatunk. Kívánatos volna, ha a zöldtrágyázási mód különösen homok talajainkon minél általánosabban elterjedjen, mert egyedül ezzel az eljárással lehet a homoktalaj termés átlagait megkétszerezni, pedig nálunk, ahol a homoki szántóföldek mennyisége kb. négymillió katasztrális holdra tehető, ez országos jelentőségű fontos dolog. A talaj termő ereje. Csakugyan elsőrangú fontosságú dolog minden gazdára nézve, hogy talajának termő képessége minél nagyobb legyen, mert nem-e csak az időjárási viszonyoktól függ a termések nagysága, sőt nem is elsősorban attól, hanem a talaj termő képességétől. Igaz ugyan, hogy olyan szántható talaj nincsen, amelynek termő képességo abszolút nem volna, valami silány vegetáczió minden talajon csak van, van pedig azért, mert a talaj tápláló ereje sohasem fogy ki teljesen, amennyiben a nap heve, a fagy, meg az eső behatása alatt a talaj folytonosan elmállik és a növények táplálkozására alkalmas anyagokká változik át. Ez az elmállási folyamat azonban olyan kicsiny, hogy az igy képződő tápláló anyagokkal adhat ugyan a talaj minden 5—6 od évben egy silány termést, de képtelen minden évben teremni, amire csak úgy válik alkalmassá, ha mi gazdák adjuk bele azon tápláló anyagmennyiséget, amelyek az évenkénti termések céljából elkerülhetetlenül szükségesek. Ezért kell tehát trágyáznunk a talajt s mennél dusabban trágyázzuk azt, mennél több tápláló anyagot juttatunk bele, annál nagyobb termésekre képesítjük. A rendelkezésünkre álló istállótrágya mennyiség azonban távolról sem elegendő arra, hogy talajainkat nagy termésre ösztönözhessük mert állatállományunk csak fél akkorra, mint amennyi trágyára termő talajainknak szüksége volna. De szerencsére ma már ezen a hiányon könnyen segíthetünk, amennyiben olcsón beszerezhető műtrágyák állanak rendelkezésünkre, amelyek segitségével az istállótrágya hiányát könnyen és olcsón pótolhatják. Ezen műtrágyák közül a szuperfoszfát az, amelynek segélyével őszi kalászosaink termés átlagait rendkívüli módon fokozhatjuk. Sok ezer kísérlet bizonyítja, nagy termés fokozó hatását, de leginkább az, hogy Magyarországon évente 20.000 vaggon szuper- foszfát fogy el. A Bzuperfoszfát legalább is olyan súlyú termés többletet eredményez, mint amilyen súlyú szuperfoszfát a vető szántás előtt kiszóra- tott, de legtöbb esetben 3—4 mázsás termés többletet eredményez a kiszórt IV2 mm. szuperfoszfát, holott a szuperfoszfátnak ára loccó vasúti állomás 8—10 korona, ellenben csupán 1 mm. termés többletnek értéke ennek közel kétszerese. Alig lehet tehát jövedelmezőbb befektetést elképzelni az ősziek alá adott szuperfoszfátnál,. mert azon rövid idő alatt, mig a tőke a földben« fekszik, 109°/o-os kamatozást biztosit. Most az-, őszi vetések id-.jén gondoljak meg, hogy a legváltozatosabb termelés dacára, a legnagyobb és- legbiztosabb jövedelmet mégis csak a búzából és rozsból látja a gazda, saját jól felfogott érdekében kövessen el tehát mindent, hogy ezen terményeiből minél nagyobb termésátlagokat érhessen el. — A szőlőfelujitásl kölcsönök beszüntetése. A szőlőfelujitásl kölcsönök nyújtásáról szóló 1896. évi V. törvénycikk 19. szakasza szerint „a törvény rendelkezései csak azokra a kölcsönökre terjednek ki, amelyek 1910. évi december 31-ig vétettek föl.“ Ennélfogva a szőlőfelujitásl kölcsönöket szolgáltató Magyar Agrár- és Járadékbank (Budapest, V., Erzsébet-tér 9. sz.) a filloxera által elpusztított hegyi szőlők birtokosainak figyelmét a törvény e rendelkezésére azzal hívja föl,, hogy azok a szőlőbirtokosok, akik ily szőlőfel- újítási kölcsönt még igénybe akarnak venni, kérvényüket oly időben nyújtsák be a bankhoz, vagy az illetékes m. kir. szőlészeti és borászati felügyelőséghez, hogy kérvényük a talajvizsgálat megejtése után még a folyó év december 1-ig a 6zőlőfelujitási kölesöruigyeket intéző bizottság elé legyen terjeszthető. 306., sz. 1910. vígrh. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881. évi LX. t.-e. 102. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a budapesti ÍV. kerületi kir. járásbíróságnak 1908. évi Sp. XII. 355/10.. sz. végzése következtében hivatalból képviselt Lukács Gyula budapesti lakos javára 218 kor s jár. erejeig 1908. november hó 5. napján foganatosított kielégítési végrehajtás utján le- és felülfoglalt és 3760 koronára becsült szobabútor nyilvános árverésen eladatnak. Mely árverésnek a dunaföldvári kir. járásbíróság 1908. évi V. 239|16. számú végzése folytán 86 kor. tőkekövetelés, ennek 1907. évi julius hó 26-tól járó 5°/0 kamatai és eddig összesen 12 kor. 15 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig Dunaföldvárott, Kossuth Lajos-utca 20. szám alatt leendő megtartására 1910. évi november hé 17-ik napjának d. u. 3 órája határidőül kitűzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg. hogy az érintett ingóságok az 1881. évi LX. t.-c. 107. és 108. §-ai^ értelmében,, készpénzfizetés mellett, a legtöbbet ígérőnek, szükség esetén becsáron alul is el fognak adatni. ... . Amennyiben az elárverezendő ingóságokat masok is le- és felülfoglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés az 1908. évi XLI. t.-c 20 §-a értelmében ezek javára is elrendeltetik. Kelt Dunafőldvár, 1910. évi november hó 2. napján. TRIETSCH, kir. bir. végrehajtóMÉSZÁROSOK hentesek és fűszeresek és egyébb húsipari szükségletei' két előnyösen szerezhetik be • cégnél • ► Budapest, IX., Banolder-n. 27/a Eladó ház Tolnán. Tolnán a főtéren, az országút mellett egy igen jó karban levő, minden üzletágnak megfelelő ház, szép nagy udvarral és tágas kerttel, mely utóbbi már három éve be van ültetve oltvány-szőlővel, eladó. Különösen kereskedőknek nagyon ajánlatos. — Ugyanott egy jókarban levő szép 3500 négyszögöl oltvány-szőlő is eladó. Tolna, 1910. évi november hó 2-án. Lehmann György tulajdonos.
