Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)

1909-05-13 / 19. szám

1909 május 13 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 (A magyar törvényszéki elnök kiveszi az. esküt a. magyar Szarkától, meg a magyar orvos-, tói — németül.) Ügyvéd: Nagyméltóságu magyar királyi kúria, kérem az elnök ur eljárását megsemmisíteni. A m. kir. kúria: Az eljárás jóváhagyatik. (Tableaux. Német görögtüz. A nemzeti állam nemtője szeméből könnyet töröl. Horváth Boldizsár a sírjában megfordul. A tátik és a tetik hivatalos szenvedő alakok kallai kettőst járnak. Szomorúan. Még ezek is röstellik a dolgot.) * * * Német kálvinista jön estefelé az utcán. Találkozik a papjával. Megemeli a cseperke- kalapját, huszárosán összeüti a pacskerját és magyarul szerencsés jóestét kíván a nagytiszte- letü urnák. A nagytiszteletü ur : Gnoben ! A hivő (nagyot nézve): Hova tetszik .... geistlicher Herr ? A nagytiszteletü ur (mindvégig konokan németül): Mikor Zürichben tanultam, (emelt hangon) Zürichben tanultam, estefelé kisétálni szoktam az Isten szabad ege alá. Most is oda megyek. Elvonulok a világ zajától.) Minden házban két-három kutya ugat, tutul, vagy nyü­szít; falun ez a világ zaja.) Isten önnel kedves hívem! (Magával és azzal megelégedve, hogy a kálvinistákat magyar vallásunak hívják, a pincés szőlők felé balra el.) Karének (az egyik szőlőből) : Der Wenzel kommt, der Wenzel kommt! .. . A hivő (magában): A papomnak se kell. Miért is tanultam én meg magyarul ? ? (Ezzel a rebussal a hasában a mezők felé jobbra el.) . A kritikus (a világ zajától menekülő után) : Kerékkötője a magyarosításnak, Allah növessze hosszúra a szakálladat — Schweitzban I Karének (most már a pincegádorból) : Der Wenzel ist schon da! Indián csatazaj (a pincéből): Szervusz! Fenékig! Ex! Búsuljon a ló! Soh’se halunk meg ! A kritikus: Megint pinceszer. Ez köll a falusi embernek, ha magyar, ha német. Nem a magyarosítás, nem a közügyek. Legkevésbbé pe­dig — a lelki magány. KÜLÖNFÉLÉK. Tavasz. Minden uj tavasz, mosolygó tavasz Egy biztatás a csüggedő sziveknek; Megújulása szomorú, csöndes, Elhalványul, szürkülő szineknek. Biztató, csudás, mesés Ígéret, Csilingelő, bűvös, édes kacagás , . . Nem! Szétfoszló pára, szétfoszló vágyak, Szétfoszló álom — és semmi se más. A lelkünket is megszállja néha, Valami könnyű, diadalmas mámor — S aztán elmúlik, aztán elfeledjük, Aztán megsiratjuk nem egyszer, százszor. Megsiratjuk egyszer, ezerszer, százszor, S megtelik a szivünk fajó gyűlölettel, Minden tavaszkor, hogy mért is játszottunk Az édes, a rózsás, hazug — szerelemmel. ____ Huszár Loll. — S zemélyi hír. Gróf Apponyi Géza fő­ispán, aki jelenleg szabadságát Angolországban élvezi, jövő hó 6-án érkezik Szekszárdra, hogy Simontsits Elemér alispántól, ki most őt helyet­tesíti, a főispáni hivatal vezetését átvegye. — Elnevezés. A pénzügyminiszter Orschél- bacher Ernő bajai adóhivatali joggyakornokot a dunaföldvári adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Áthelyezések- A pénzügyminiszter Fé­nyes Henrik dunaföldvári adótisztet Esztergomba helyezte át. — A pécsi m. kir. posta- és távirda- igazgatóság Schopper Mihály bonyhádi posta- növendéket Szekszárdra helyezte át. — A szek­szárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Schivarzkopf Lajos bohyhádi pénzügyőri szemlészt Simon- tornyára helyezte át. — A király Kovács Károly mohácsi kir. járásbirónak a siklósi járásbíró­sághoz való áthelyezését megengedte. — Kossuth Lajos képe. Mint tudva van, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványára elhatározta, hogy Magyarország ujrateremtőjé- nek : Kossuth Lajosnak arcképét megfesteti .és azt dicső nagyjaink közé, a vármegye gyűlés- termébe helyezi el. Simontsits Elemér alispán, a törvényhatósági bizottság megbizása alapján, Magyarország egykori kormányzójának arcképét Paczka Ferenc festőművész ecsetjére bizta, aki Kossuthot 48-iki alakjában fogja megörökíteni. — Bezeréd] István élet- és jellemrajza. Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, főrendi­házi tag, dicső ősének, az első jobbágyfelszaba- ditónak emlékére 2000 koronát küldött a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy ezzel jutal­mazzák meg Bezerédj István élet- és jellemrajz Íróját. Az Akadémia ki is irta a műre a pályáza­tot. A pályaművek idegen kézzel, vagy géppel Írva, lapszámozva és kötve 1909. szeptember hó 30-ig a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkári hivatalához küldendők, jeligés levél kísé­retében. — Orvosi kinevezés. A máv. igazgatósága a Tamásiban megüresedett pályaorvosi állásra dr. Sterk József famásii körorvost nevezte ki. Az uj pályaorvos hivatalos működését már meg­kezdette. — Nagy hangverseny Szekszárdon. a szek­szárdi evangélikusok, kiknek már misszióegy­házuk van, Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök nemes intenciója folytán elhatározták, hogy templomot építenek. Erre a célra váro­sunkban folyó évi junius hó 9-én nagy hang­versenyt rendeznek. A hangverseny teljes mű­sora ugyan még nincs megállapítva, de annyit sikerült megtudnunk, hogy a hangverseny egyik kiemelkedő pontja lesz Bársony István ország- hirü jeles írónak felolvasása. Hazslinszky Gézá­nak, a misszió-egyház elnökének meghívására, közre fognak működni: Hazslinszky Gusztáv, az ismert zeneszerző, Fényes Annuska, a 8 éves csodaművésznő, Fráter Loránd és a szekszárdi uj dalárda, mely múltkori első fellépésével oly szép sikert aratott. — Simontsits Béla arcképe. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága pár évvel ezelőtt egy­hangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy egykori nagynevű alispánjának : Simontsits Bélá­nak életnagyságu arcképét a vármegye köz­gyűlési terme részére megfesteti. A törvény- hatóság a kép megfestésével dr. Kämmerer Ernő szépművészeti igazgató ajánlatára Paczka Ferenc hírneves festőt bizta meg, aki készséggel vállal­kozott a megbízásra és már művészi tökélylyel meg is festette Simontsits Béla képét, melyet az őszi közgyűlésen helyeznek el a vármegye nagy­termébe, ahol már több jelesünk képe díszeleg. — Állatorvos Hermann Dezső okleveles állatorvos Dombóváron telepedett le s már meg is kezdette működését. — Elhunyt kir- tanfelügyelő. Tolna vár­megyének egykori kir. tanfelügyelője, Rill József, Ipolyságon, ahol nyugalomban élt, életének 70-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt kir. tanfelügyelő kiváló tanügyi iró volt, sokáig szerkesztette a cPaedagogiai Szemlét», melynek hasábjain közölt cikkeivel annyira meg­kedveltette magát, hogy a tanítóság közadako­zásból házat vett neki Budapesten. — a megyéspfispök bérmautja. Zichy Gyula gróf pécsi püspök bérmautjának az időjárás ez- ideig nem igen kedvezett, mégis minden község­ben, ahol ezideig megjelent, magas egyházi mél­tóságának megfelelő tiszteletteljes lelkes fogad­tatásban volt része a hatóság, klérus és hivő közönség részéről. Szakcson 620 bérmálandónak osztotta ki a bérmálás szentségét. Éppen a ' templomban tartózkodott, amikor a község fölött is elvonult az orkán és vihar és a püspök és kísérete kénytelenek voltak a templomban be­várni, amig elült a pusztító zivatar. Másnap Kocsolán 700 gyermeket bérmált, majd onnét Nagykónyiba ment. A püspök e hó végével fejezi be bérmautját, hogy a pünkösdi ünnepeket a székvárosban, Pécsett tölthesse s innét majd az itteni bérmálás után megszokott nyaralóhelyére, • Szentlászlóra utazik. — Hymen. Csapó Dániel földbirtokos, Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás fia, múlt csütörtökön tartotta eljegyzését Sztankovánszky Valéria ur- leánynyal, Sztankovánszky János cs. és kir. ka­marás leányával. — Városi takarékpénztár. Dr. Szentkirályi Mihály városunk tevékeny polgármestere, a más városok példájára, városi takarékpénztár létesítésén fáradozik s valószinüleg már a leg­közelebbi képviselő-testületi ülésen megfogja tenni erre vonatkozó indítványát. Hogy a városi takarékpénztárak intézménye üdvös, azt a kül­földön régóta levő s most már Magyarországon is egyre szaporodó városi és községi takarék- pénztárak eléggé bizonyítják, azért semmi két­ségünk az iránt, hogy szükes jövedelmi forrá­sokkal biró városunk ezt a biztos s pótadónkat csökkentő jövedelmi forrást meg ne ragadja s az indítványt szívesen elfogadja. — A «Pécsi Dalárda» Dombóváron. A pécsi hírneves dalárda, mely legutóbb Kapos­várott annyi babért aratott, még ebben a hó­napban — mint értesülünk — Dombóvárott tart hangversenyt helyi jótékonycélra. — A szekszárdi piac áthelyezése. Simon­tsits Elemér alispán Szekszárd r. t. városhoz rendeletet intézett, melyben utasítja a várost, hogy köz- és állategészségügyi, rendészeti, köz- tisztasági és szépészeti szempontból kifogás alá eső piacterét junius hó 1-ig alkalmasabb helyre tegye át. Az alispáni utasításnak a város nem igen tehet eleget; mert tényleg nincsen alkal­masabb helye a mostani piactérnél. A város közönségének nagy része, mint halljuk, mozgal­mat indít a piacnak meghagyása érdekében. — Madarak és fák napja. A szekszárd- belvárosi rk. és a béri Balog Ádám-utcai iskolák tanulói múlt kedden tartották meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által elrendelt «Madarak és fák* napját. Az összes tanulók fél 8 órakor szentmisét hallgattak és innen párosán levonul­tak a kath. körbe, ahol dr. Fent Ferenc plébá­nos, szentszéki ülnök is megjelent. Az ünne­pélyt a «Hymnus» eléneklése után Horváth Ignác tanító nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben a tanuló ifjúság lelkére kötötte a madarak és fák védelmét. Kálmán Ferenc tanító «Hogyan védelmezzük a madarakat?» címen olvasott fel. Közben a tanulók énekeltek és szép, alkalmi költeményeket szavaltak. A szépen sikerült ünnepélyt Kálmán Károly tartalmas beszédje rekesztette be. — A szekszárd-ujvárosi rk. nép­iskola Mosgay Sándor plébános, iskolaszéki társ­elnök és számos szülő érdeklődése mellett folyó hó 11-én reggel ünnepelte a madarak és fák napját. Szentmise hallgatása után az összes iskolások tanitóik vezetése mellett a «Társas­kör» nagytermében gyűltek össze, ahol a sze­replő gyermekek ez alkalomra irt, csinos ének­számokkal fűszerezett kétfelvonásos gyermek- színművet adtak elő, még pedig igen ügyesen. Közben többen alkalmi költeményeket szavaltak, két felsőbb osztályú leánytanuló szép és tanul­ságos alkalmi párbeszédet adott elő. — Tanári oklevél. Pápay Géza bátaszéki ipariskolai igazgató hasonló nevű fia, ki a tanári szakvizsgát dicséretes fokozattal tette le, az országos középiskolai tanárvizsgáló-bizottság előtt ugyancsak dicséretes fokozattal nyerte el a tanári oklevelet. — Katonaság átvonulása. A székesfehér­vári V. honvédkerület parancsnoksága átiratot intézett az alispánhoz, melyben tudatja, hogy folyó hó 18-án egy altábornagy, 13 törzstiszt, 33 főnyi legénység és 26 ló Szekszárdra érke­zik. A katonai csapat Szekszárdról 19-én megy Bátaszékre s innen, pedig 20-án Mohácsra. — Esküvők. Koncz Ferenc szekszárdi nyomdász múlt vasárnap délután esküdött a szekszárd-belvárosi rk. templomban örök hű­séget Lengyel Sylviának. — Weisz Miksa nagy- kanizsai kereskedő múlt vasárnap esküdött örök hűséget ifj. Spitzer Lipót dunaföldvári cement­gyáros leányának, Rózsikának.— Scherer József ácsmester vasárnap esküdött örök hűséget Pe- kari Erzsikének, Pekari János tekintélyes iparos, városi képviselő leányának. — Balogh Imre borbélymester hétfőn vette nőül Michlihancz Juliskát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom