Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-05-13 / 19. szám
1909 május 13 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 (A magyar törvényszéki elnök kiveszi az. esküt a. magyar Szarkától, meg a magyar orvos-, tói — németül.) Ügyvéd: Nagyméltóságu magyar királyi kúria, kérem az elnök ur eljárását megsemmisíteni. A m. kir. kúria: Az eljárás jóváhagyatik. (Tableaux. Német görögtüz. A nemzeti állam nemtője szeméből könnyet töröl. Horváth Boldizsár a sírjában megfordul. A tátik és a tetik hivatalos szenvedő alakok kallai kettőst járnak. Szomorúan. Még ezek is röstellik a dolgot.) * * * Német kálvinista jön estefelé az utcán. Találkozik a papjával. Megemeli a cseperke- kalapját, huszárosán összeüti a pacskerját és magyarul szerencsés jóestét kíván a nagytiszte- letü urnák. A nagytiszteletü ur : Gnoben ! A hivő (nagyot nézve): Hova tetszik .... geistlicher Herr ? A nagytiszteletü ur (mindvégig konokan németül): Mikor Zürichben tanultam, (emelt hangon) Zürichben tanultam, estefelé kisétálni szoktam az Isten szabad ege alá. Most is oda megyek. Elvonulok a világ zajától.) Minden házban két-három kutya ugat, tutul, vagy nyüszít; falun ez a világ zaja.) Isten önnel kedves hívem! (Magával és azzal megelégedve, hogy a kálvinistákat magyar vallásunak hívják, a pincés szőlők felé balra el.) Karének (az egyik szőlőből) : Der Wenzel kommt, der Wenzel kommt! .. . A hivő (magában): A papomnak se kell. Miért is tanultam én meg magyarul ? ? (Ezzel a rebussal a hasában a mezők felé jobbra el.) . A kritikus (a világ zajától menekülő után) : Kerékkötője a magyarosításnak, Allah növessze hosszúra a szakálladat — Schweitzban I Karének (most már a pincegádorból) : Der Wenzel ist schon da! Indián csatazaj (a pincéből): Szervusz! Fenékig! Ex! Búsuljon a ló! Soh’se halunk meg ! A kritikus: Megint pinceszer. Ez köll a falusi embernek, ha magyar, ha német. Nem a magyarosítás, nem a közügyek. Legkevésbbé pedig — a lelki magány. KÜLÖNFÉLÉK. Tavasz. Minden uj tavasz, mosolygó tavasz Egy biztatás a csüggedő sziveknek; Megújulása szomorú, csöndes, Elhalványul, szürkülő szineknek. Biztató, csudás, mesés Ígéret, Csilingelő, bűvös, édes kacagás , . . Nem! Szétfoszló pára, szétfoszló vágyak, Szétfoszló álom — és semmi se más. A lelkünket is megszállja néha, Valami könnyű, diadalmas mámor — S aztán elmúlik, aztán elfeledjük, Aztán megsiratjuk nem egyszer, százszor. Megsiratjuk egyszer, ezerszer, százszor, S megtelik a szivünk fajó gyűlölettel, Minden tavaszkor, hogy mért is játszottunk Az édes, a rózsás, hazug — szerelemmel. ____ Huszár Loll. — S zemélyi hír. Gróf Apponyi Géza főispán, aki jelenleg szabadságát Angolországban élvezi, jövő hó 6-án érkezik Szekszárdra, hogy Simontsits Elemér alispántól, ki most őt helyettesíti, a főispáni hivatal vezetését átvegye. — Elnevezés. A pénzügyminiszter Orschél- bacher Ernő bajai adóhivatali joggyakornokot a dunaföldvári adóhivatalhoz adótisztté nevezte ki. — Áthelyezések- A pénzügyminiszter Fényes Henrik dunaföldvári adótisztet Esztergomba helyezte át. — A pécsi m. kir. posta- és távirda- igazgatóság Schopper Mihály bonyhádi posta- növendéket Szekszárdra helyezte át. — A szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság Schivarzkopf Lajos bohyhádi pénzügyőri szemlészt Simon- tornyára helyezte át. — A király Kovács Károly mohácsi kir. járásbirónak a siklósi járásbírósághoz való áthelyezését megengedte. — Kossuth Lajos képe. Mint tudva van, Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága Szabó Károly országgyűlési képviselő indítványára elhatározta, hogy Magyarország ujrateremtőjé- nek : Kossuth Lajosnak arcképét megfesteti .és azt dicső nagyjaink közé, a vármegye gyűlés- termébe helyezi el. Simontsits Elemér alispán, a törvényhatósági bizottság megbizása alapján, Magyarország egykori kormányzójának arcképét Paczka Ferenc festőművész ecsetjére bizta, aki Kossuthot 48-iki alakjában fogja megörökíteni. — Bezeréd] István élet- és jellemrajza. Bezerédj Pál miniszteri meghatalmazott, főrendiházi tag, dicső ősének, az első jobbágyfelszaba- ditónak emlékére 2000 koronát küldött a Magyar Tudományos Akadémiának, hogy ezzel jutalmazzák meg Bezerédj István élet- és jellemrajz Íróját. Az Akadémia ki is irta a műre a pályázatot. A pályaművek idegen kézzel, vagy géppel Írva, lapszámozva és kötve 1909. szeptember hó 30-ig a Magyar Tudományos Akadémia főtitkári hivatalához küldendők, jeligés levél kíséretében. — Orvosi kinevezés. A máv. igazgatósága a Tamásiban megüresedett pályaorvosi állásra dr. Sterk József famásii körorvost nevezte ki. Az uj pályaorvos hivatalos működését már megkezdette. — Nagy hangverseny Szekszárdon. a szekszárdi evangélikusok, kiknek már misszióegyházuk van, Hazslinszky Géza kir. törvényszéki elnök nemes intenciója folytán elhatározták, hogy templomot építenek. Erre a célra városunkban folyó évi junius hó 9-én nagy hangversenyt rendeznek. A hangverseny teljes műsora ugyan még nincs megállapítva, de annyit sikerült megtudnunk, hogy a hangverseny egyik kiemelkedő pontja lesz Bársony István ország- hirü jeles írónak felolvasása. Hazslinszky Gézának, a misszió-egyház elnökének meghívására, közre fognak működni: Hazslinszky Gusztáv, az ismert zeneszerző, Fényes Annuska, a 8 éves csodaművésznő, Fráter Loránd és a szekszárdi uj dalárda, mely múltkori első fellépésével oly szép sikert aratott. — Simontsits Béla arcképe. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága pár évvel ezelőtt egyhangúlag hozott határozatával kimondotta, hogy egykori nagynevű alispánjának : Simontsits Bélának életnagyságu arcképét a vármegye közgyűlési terme részére megfesteti. A törvény- hatóság a kép megfestésével dr. Kämmerer Ernő szépművészeti igazgató ajánlatára Paczka Ferenc hírneves festőt bizta meg, aki készséggel vállalkozott a megbízásra és már művészi tökélylyel meg is festette Simontsits Béla képét, melyet az őszi közgyűlésen helyeznek el a vármegye nagytermébe, ahol már több jelesünk képe díszeleg. — Állatorvos Hermann Dezső okleveles állatorvos Dombóváron telepedett le s már meg is kezdette működését. — Elhunyt kir- tanfelügyelő. Tolna vármegyének egykori kir. tanfelügyelője, Rill József, Ipolyságon, ahol nyugalomban élt, életének 70-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Az elhunyt kir. tanfelügyelő kiváló tanügyi iró volt, sokáig szerkesztette a cPaedagogiai Szemlét», melynek hasábjain közölt cikkeivel annyira megkedveltette magát, hogy a tanítóság közadakozásból házat vett neki Budapesten. — a megyéspfispök bérmautja. Zichy Gyula gróf pécsi püspök bérmautjának az időjárás ez- ideig nem igen kedvezett, mégis minden községben, ahol ezideig megjelent, magas egyházi méltóságának megfelelő tiszteletteljes lelkes fogadtatásban volt része a hatóság, klérus és hivő közönség részéről. Szakcson 620 bérmálandónak osztotta ki a bérmálás szentségét. Éppen a ' templomban tartózkodott, amikor a község fölött is elvonult az orkán és vihar és a püspök és kísérete kénytelenek voltak a templomban bevárni, amig elült a pusztító zivatar. Másnap Kocsolán 700 gyermeket bérmált, majd onnét Nagykónyiba ment. A püspök e hó végével fejezi be bérmautját, hogy a pünkösdi ünnepeket a székvárosban, Pécsett tölthesse s innét majd az itteni bérmálás után megszokott nyaralóhelyére, • Szentlászlóra utazik. — Hymen. Csapó Dániel földbirtokos, Csapó Vilmos cs. és kir. kamarás fia, múlt csütörtökön tartotta eljegyzését Sztankovánszky Valéria ur- leánynyal, Sztankovánszky János cs. és kir. kamarás leányával. — Városi takarékpénztár. Dr. Szentkirályi Mihály városunk tevékeny polgármestere, a más városok példájára, városi takarékpénztár létesítésén fáradozik s valószinüleg már a legközelebbi képviselő-testületi ülésen megfogja tenni erre vonatkozó indítványát. Hogy a városi takarékpénztárak intézménye üdvös, azt a külföldön régóta levő s most már Magyarországon is egyre szaporodó városi és községi takarék- pénztárak eléggé bizonyítják, azért semmi kétségünk az iránt, hogy szükes jövedelmi forrásokkal biró városunk ezt a biztos s pótadónkat csökkentő jövedelmi forrást meg ne ragadja s az indítványt szívesen elfogadja. — A «Pécsi Dalárda» Dombóváron. A pécsi hírneves dalárda, mely legutóbb Kaposvárott annyi babért aratott, még ebben a hónapban — mint értesülünk — Dombóvárott tart hangversenyt helyi jótékonycélra. — A szekszárdi piac áthelyezése. Simontsits Elemér alispán Szekszárd r. t. városhoz rendeletet intézett, melyben utasítja a várost, hogy köz- és állategészségügyi, rendészeti, köz- tisztasági és szépészeti szempontból kifogás alá eső piacterét junius hó 1-ig alkalmasabb helyre tegye át. Az alispáni utasításnak a város nem igen tehet eleget; mert tényleg nincsen alkalmasabb helye a mostani piactérnél. A város közönségének nagy része, mint halljuk, mozgalmat indít a piacnak meghagyása érdekében. — Madarak és fák napja. A szekszárd- belvárosi rk. és a béri Balog Ádám-utcai iskolák tanulói múlt kedden tartották meg a vallás- és közoktatásügyi miniszter által elrendelt «Madarak és fák* napját. Az összes tanulók fél 8 órakor szentmisét hallgattak és innen párosán levonultak a kath. körbe, ahol dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök is megjelent. Az ünnepélyt a «Hymnus» eléneklése után Horváth Ignác tanító nyitotta meg hosszabb beszéddel, melyben a tanuló ifjúság lelkére kötötte a madarak és fák védelmét. Kálmán Ferenc tanító «Hogyan védelmezzük a madarakat?» címen olvasott fel. Közben a tanulók énekeltek és szép, alkalmi költeményeket szavaltak. A szépen sikerült ünnepélyt Kálmán Károly tartalmas beszédje rekesztette be. — A szekszárd-ujvárosi rk. népiskola Mosgay Sándor plébános, iskolaszéki társelnök és számos szülő érdeklődése mellett folyó hó 11-én reggel ünnepelte a madarak és fák napját. Szentmise hallgatása után az összes iskolások tanitóik vezetése mellett a «Társaskör» nagytermében gyűltek össze, ahol a szereplő gyermekek ez alkalomra irt, csinos énekszámokkal fűszerezett kétfelvonásos gyermek- színművet adtak elő, még pedig igen ügyesen. Közben többen alkalmi költeményeket szavaltak, két felsőbb osztályú leánytanuló szép és tanulságos alkalmi párbeszédet adott elő. — Tanári oklevél. Pápay Géza bátaszéki ipariskolai igazgató hasonló nevű fia, ki a tanári szakvizsgát dicséretes fokozattal tette le, az országos középiskolai tanárvizsgáló-bizottság előtt ugyancsak dicséretes fokozattal nyerte el a tanári oklevelet. — Katonaság átvonulása. A székesfehérvári V. honvédkerület parancsnoksága átiratot intézett az alispánhoz, melyben tudatja, hogy folyó hó 18-án egy altábornagy, 13 törzstiszt, 33 főnyi legénység és 26 ló Szekszárdra érkezik. A katonai csapat Szekszárdról 19-én megy Bátaszékre s innen, pedig 20-án Mohácsra. — Esküvők. Koncz Ferenc szekszárdi nyomdász múlt vasárnap délután esküdött a szekszárd-belvárosi rk. templomban örök hűséget Lengyel Sylviának. — Weisz Miksa nagy- kanizsai kereskedő múlt vasárnap esküdött örök hűséget ifj. Spitzer Lipót dunaföldvári cementgyáros leányának, Rózsikának.— Scherer József ácsmester vasárnap esküdött örök hűséget Pe- kari Erzsikének, Pekari János tekintélyes iparos, városi képviselő leányának. — Balogh Imre borbélymester hétfőn vette nőül Michlihancz Juliskát.