Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-11 / 10. szám
vagy a minimumra redukálódik. Nincs beszámítva az az óriási veszteség, mit a tartalékosok behívása által az ország mezőgazdasági és ipari életében szenved. Nincs beleszámítva az értékek eséséből eredő s a börze szörnyű ingadozásaiból származó kiszámithatlan kár. Nincs beleszámítva a sebesültek ápolása, az invalidusok nyugdija, az özvegyek, árvák rekompenzációja stb. Ezeket a fölmerülő további ezer milliókat előre kiszámítani teljes lehetetlenség. »—Szóval katonáék is tisztában vannak a bemasirozás roppant pénzügyi hátrányaival. — Támogassuk a Kossuth-muzeumot! 1848-ra örökké visszaemlékszik a magyar. Nagy idők voltak azok és nagy emberek a megteremtői. Áhitatta], kegyelettel kell tekintenünk mindenre, ami arra az időre emlékeztet. Meg kell becsülnünk a nagy nemzeti küzdelemből reánk maradt emléktárgyakat, melyek egy szebb jövő kivi vására serkentenek bennünket. És mi mégsem adjuk meg ezen szent emléktárgyak leggazdagabb tárházának: a Kossuth-múzeumnak azt, ami magasztos hivatásánál fogva őt megilleti. Hivatalos tényezők sem teszik meg kötelességüket. A múltban a Bánffy-, Széli-, Tisza-, sőt még a Fejérváry-kormány is támo gáttá a Kossuth-muzeumot, csak a mai nemzeti kormány az, mely nem tesz érdekében semmit. Ezért fordulunk a hazafias magyar társadalomhoz, amelybe egyedüli reményünket helyezzük, hogy a muzeum kiadványainak vásárlásával mentse meg a Kossuth-muzeumot. 10 korona ellenében megküldjük Hock János : »Rákócziné« cimű diszművét. Ebből a munkából 20 koronás mű díszesebb kiadásban is van. 100—150 ko- ronáárt szállítjuk a »Kossuth Lajos azt izente...« oimű hatalmas képet, mely 170 centiméter szélességével és 130 centiméter magasságával a legnagyobb színes olajnyomat a kontinensen, a 100 koronás kép egyszerű keretű, a 150 koronás : arasznyi széles díszes aranykeretü. Tárgya fenséges, kiv:tele ehhez méltó. Ezeket a kiadványokat rendeljük meg és meg lesz mentve legértékesebb nemzeti gyűjteményünk: a Kossuth- muzeum, mely Budapesten, VIII., Népszinház- utca 23 sz. a. van. — „És ha hallgat a cigány“ Címe annak a bájos fővárosi népszerű dalujdonságnak, melynek versét múlt lapszámunkban közöltük. A valóban megkapó szép dal díszesen kiállított kot' tája Klökner Ede budapesti zeneműkiadónál jelent meg és ára 2 korona. — A gyógyászat hihetetlen módon haladt a legutolsó évtizedekben. így például ma a régi, kitűnő háziszer, a csukamájolaj is uj formában kapható, mely nemcsak hátrányaitól, visszatetsző szagától és izétől mentes, hanem feltétlenül könnyen emészthető állapotban nyújtja, ami hatásának erejét növeli. És ez a »Scott féle Emulsió« — melyet minden gyógyszertárban árusítanak. — Termeljünk gyümölcsöt. Ezzel a címmel egy lelkes hangon megirt, tanulságos füzetkét Íratott Darányi földmivelésügyi miniszter. Ne hiányozzék a gyümölcsfa egy gazdaember telkéről se, mondja előszavában a szerző, ott pedig ahol gyümölcstermelésre alkalmas ta aj van, ott nagyban kell ezt termelni, mert Kecskemét, Nagykőrös, Göncz, Kisszeben élénken mutatják, hogy a gyümölcstermelés mily jövedelmező. A füzetke aztán tanító irányban halad és sok szerencsével sommázott ismeretét nyújtja minndanak, amit minden gyümölcstermelőnek tudnia kell. Az ügyes nélkülözhetlen füzetkét lelkészeknek, tanítóknak, földmiveseknek, akik lévélben, vagy akár levelezőlapon kérik, a földmivelésügyi minisztérium könyvtára (Budapest V„ Országháziéi- 11 sz.) megküldi. — Tisztviselők nyugdíj ügye. A m. kir. köz- igazgatási bíróság legújabban a következő határozatot hozta: Az állami és törvényhatósági alkalmazottak nyugdijviszonosságáról szóló 1907. évi L1X. törvénycikk 3. §-a nem rendeli azt, hogy az állami szolgálatból városi törvényhatóság szolgálatába az idézett törvény életbeléptetése előtt átlépett és törvényhatósági fizetés mellett állami nyugdijat élvező tisztviselőnek állami nyugdíj megszüntetendő lenne. — Tudnivaló Iparosok részére, a budapesti királyi ítélőtábla, mint felülvizsgálati bíróság nemrég kimondotta: ,,Minthogy a munkaadónak a segéd jogtalan kilépése esetében sincs joga á segéd munkakönyvét tetszés szerinti ideig visszatartani s ezáltal a kilépő segédet a munkakeresés lehetőségétől hosszabb időre megfosztani, azért ha a munkaadók a könyvet visz- szatartják és ennek folytán a segéd nem tud alkalmazást kapni, a munkaadó neki kártérítési kötelezettséggel tartozik. — Se pénz, S0 posztó. Nagyon gyakran használja a magyar ember ezt a szólásformát. Azt akarja vele kifejezni, hogy valamiben kárvallott lett, csatlkozott. Igen jellemző, nagyon kifejező ez a szállóige, de ma már alig akad valaki, aki meg tudná mondani, hogy honnán ered. Nem lesz tehát érdektelen, ha röviden elmondjuk az eredetét ennek a szólásformának, mely a XVII-ik században keletkezett s magyarázatát az szolgáltatja, hogy abban az időben a fogadott katonák zsoldjukat pénzben és posztóban kapták. Ez kitűnik Bocskay István fejedelemnek levelezéséből, aki több helyen irt a fővezérnek: „Csakhogy szeretettel intjük kegyelmedet, hogy az adandó pénzt és posztót úgy igyekezzék osztani, hogy mindenkinek jusson egyaránt. Es késedelmet egy óráig is ne szenvedjen, mert halogatása minden órában káros az országra s ha most itt volna a pénz és posztó a kivánt mennyiségben, úgy minden órában megszabadithatnók az országot a hadak Ínségétől“. Ha tehát valamikép megtörtént, hogy abban a háborús időben a legénység, mely a hadakozást csakis pénzért folytatta s életmódnak tekintette, pénz és posztó nélkül maradt, — akkor mondották azt a hoppon maradtak, hogy se pénz, se posztó, így vitték aztán át a századok folyamán ezt a szólásmódot más esetekre és kárvallásokra is. — Egy pianínó bérbeadó. Bővebbet Beze- rédj Jstván-utca 14. sz. — Rövid hírek. — Tilos a katonáknak a levelezés. A hadügyminiszter rendeletet adott ki a szerb határon fekvő ezredek parancsnokainak, melyben megtiltja a katonáknak a levelezést, nehogy laikusoknak hadügyi dolgokat Írjanak. Magán leveleket írhatnak ugyan a katonák, de ezeket előbb elolvassák és cenzúra alá veszik. — Zárlatellenőrzés. Simontsits Elemér alispán rendeletet adott ki, melyben elrendeli, hogy az állatvásárok bejáratánál rendőrközegeknek kell a felhajtott állatok járlatait ellenőrizni. — Bérelem államsegélyért. Bonyhád, valamint Váralja községek is államsegélyt kérnek a belügyminisztertől, hogy segédjegyzői állásokat szervezhessenek. — Adományok. Az olaszországi földrengés által sújtottak részére Kéty község elöljárósága 33 korona 24 fillért, Diósberény 15 korona 80 fillért, Uzdborjád 6 korona 50 fillért gyűjtött. Szűcs István nagydorogi ref. gondnok 5 koronát adományozott. Sárszentlőrincz gyűjtése 20 korona, Felsőnánáé 10 korona és Pálfáé 9 korona 8 fillér. — Jóváhagyott alapszabályok. A belügyminiszter jóváhagyta a „Tápéi Népkör“ alapszabályait. — TŰzhalál Tomasits Jozefa 55 éves szekszárdi lakos folyó hó 2-án közel ment a tűzhelyen lobogó tűzhöz, melytől ruhája meggyulladt és annyira összeégett, hogy ennek következtében másnap meghalt. — líath. Népszövetség- Felsőnyéken is megalakult a Kath. Népszövetség Schunk Ferenc plébános elnöklete alatt. — Két derék csendőr. Múlt ősszel történt, hogy Kolma Imre és Ferencsik György tamási-i csendőröket az eledényi határban levő erdős, vízmosásos helyen 13 tagból álló felfegyverkezett cigánykaraván megtámadta. A derék csendőrök négy cigányt agyonlőttek, a többit pedig megvasalva bekísérték. A szakaszparancsnokság a tamási-i és a dombóvári szolgabiróság véleménye alapján a két csendőrt jutalmazásra ajánlotta. Kovács J. vásártér-utcai műtermében hiányzó fogak pótlása, csaposfogak, arany koronák és szájpadlás nélküli fogak (hídmunka) készíttetnek. Fogtömés, foghúzás és fogtisztitás a legjobb módszer szerint eszközöltetik. — Szegényeknek rendel délelőtt 8—9-ig és délután 1—2-ig. MULATSÁGOK. A gyönki üatalság f. hó 20-án (szombaton) a kaszinó termeiben a kér. és izr. nőegylet javára tánccal egybekötött zártkörű társasestélyt rendez. Belépődíj: Személyenkint 2 korona. Családjegy 5 korona. Kezdete 8 órakor. A zenét Márkus Vilmos dunaföldvári zenekara szolgáltatja. A hölgyek kéretnek mennél egyszerűbben megjelenni. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak. 5 A „Tamási Izr. Nőegylet' által folyó ho 7-én rendezett táncmulatság úgy erkölcsileg mint anyagilag jól sikerült. A táncterem alig bírta befogadni a táncoló közönséget és az éttermek zsúfolva voltak elbeszélgető vendégekkel. Ott voltak: Asszonyok: Abelesz Adolfhé, Abelesz Henrikné, Breuer Samuné, Braun Sándorné, Barta Sámuelné (Martincza), Domokos Árpádné, Dániel Lipótné, Deutsch Vilmosné, dr. Debre- czeni Józsefné, Engel Márkuszné, Fekete Imréné Bencze, Fridman Lajosné, Fischer. Mórné, Fuchs Arthurné (Kistava), Flaschner. Fülöpné, Fehér Sándorné, Frank Salamonné, dr. Gottlieb Salamonná, Grünwald Lajosné Fadd, Heiman Ignácné, Heisler Jakabné (Kecsege), Hirschler Józsefne, Jeruzsálem Edéné, Josef Arnoldné, Kornfeld Dávidné (Győr), Kléman Dávidné, dr. KissErnőné, Lederer Árminná, Molnár Mártonná, Márkusz Aladárné, Müller Edéné, ifj. Mautner Ignácné, id. Mautner Ignácné, Mautner Miksáné, Piringer Margit, dr. Piringer Józsefné, Rosenbaum Izidórné (Boglár), Strausz Antalné, Spitzer Józsefné, Schwarcz Dávidné, Schwarcz Ignácné, Sál! Gyutáné, Vincze Móricné, Wertheim Árminné (Gyönk), Weisz Adolfné, Vancsa Istvánná, Vágó Lajosné (Kecsege), Winkler Jakabné, Wälder Mihályné. Leányok: Abelesz Bertus, Breuer Margit, Deutsch Ilona, Flaschner Erzsi., Fehér Margit, Grätzer Paula, Halász Janka (Kocsola), Jeruzsálem Margit, Liszbauer Erzsi, Lőwy Irén, Lőwy Gizella (Felsőnyék), Müller Janka (Szakcs), Parragh Hona, Roder Camilla, Spitzer Irén és h°naj Szenes Ella (Nagyszécsény), Scherer Mariska és Etelka, Schmideg Margit (Szekszárd). Felülfizettek: Hirsch Ignác 18 kor., dr. Gottlieb Salamon, Grünwald Lajos (Fadd), Fekete Imre Bencze és dr. Kiss Ernő 6—6 kor., Strasser Vilmos 5 kor., Strausz Antal, Heisler Jakab (Kecsege) és Wälder Mihály 4—4 kor., Hirsch Érnő, dr. Tamaska Lajos és dr. Látrányi Imre 3—3 kor., Abelesz Adolf, Márkusz Aladár, Éliás- Henrik, Wertheim Ármin (Gyönk), László Géza, Domokos Árpád, Lakner Lajos, Vágó Lajos (Kecsege), dr. Freyler Károly, Berger Rezső (Keszthely), Schwarcz Dávid, Rosenbaum Izidor (Boglár), dr. Debreczeni József, Fuchs Arthur (Kistava), Barta Sámuel (Martincza) és Németh Géza 2—2 kor., Haán Gyula, Fischer Móricné, Székely Gyula, Hirsch Simon, Winkler Ármin, Mautner Gyula, Molnár Márton, Abelesz Henrik, Elszászer Gyula, Heiman Ignác, Müller Ede, Grätzer Fülöp, ifj. Mautner Ignác, Lőwy József, Dániel Lipót, Braun Sándor, Engel Márkusz, Winkler Jakab, Taubner Mór, Losonczy Gyula, Sipos Gábor, Schwarcz Ignác, Friedman Laj09, Sail Gyula, Piringer János és Fehér Sándorné 1—1 koronát. Jegyüket megváltották'. Weltman Simon (Nagykonyi) 6 kor., Mautner Salamon (Döbrököz). dr. Hirsch Sándor, Látrányi Jenő, Spitzer Sándor (Dombóvár) és özv. Lőwensohn Gáspárné 5—5 kor., Sebők József (Mikleusz, Slavonia), Pazsitzky Aurél, Szévald Móric, dr. Sterk József, Sámuel Jakab és Steiner Bernát (Kocsola) 4—4 kor., özv. Weisz Mórné és fia (Pécs), Ádorján Jenő (Budapest), özv. Bubics Ántalné, Várady János és özv. Fischer Lipótné 3—3 kor., özv. dr. Lőwy Mórné, Pick Mór, Merbl Aladár (Felsőireg), özv Klein Jakabné, özv. Wälder Sándorné, özv. Barna Józsefné, ifj. Gyenis István, V. Kovács Lajos és Roboz Ignác (Felsőireg) 2—2 koronával. Fogadják mindazok, kik megjelenésükkel a mulatság erkölcsi sikeréhez hozzájárultak, — valamint azok, kik felülfizetésükkel és jegyük megváltásával a mulatság jövedelmét gyarapították — hálás kö- szönetünket. Úgyszintén ez utón fejezzük ki hálás köszönetünket a rendező bizottságnak a siker érdekében kifejtett tevékenységéért. Tamási izr. nőegylet. IRODALOM. Az »Ország-Világ» 10-ik száma a szokott dús és válogatott tartalommal jelent meg. A lapélén külön cikk méltatja Follért Károlyt,- a posta és távirda új vezérigazgatóját. A gazdag szövegrészben dr. Preysz Kornél, jjlaky Vilma és dr. Valnicsek Béla neveivel találkozunk, akik novellát és cikket írtak a lapba. Eredeti verset Gábor Jenő és Kathy Sándor tollából közöl az «Ország-Világ», Räkits M. Milán szerb költő versét pedig dr. Dórits István fordításában. Kalmár Lajos úti rajzának és a. »Fatime » cimü regénynek folytatása mellett érdekes divatcikket is találunk e számban Aí. Gyuláné fóliából. Az illusztrációk közül elsősorban Reinhard Károly 13 festeményének reprodukcióját emeljük ki. A művésszel külön cikk foglalb kozik. Alföldi Ferenc, amatőr-fényképei, töb- olaszországi kép, három kép a vitorlás korcsolyázásról, Follért Károly és Reinhard Károly arcképei, egy szerbiai és egy montenegrói kép s több más aktuális illusztráció egészíti ki áz élénk rovatokkal együtt az »Ország Világ« 10-ik számának tartalmát.
