Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-03-11 / 10. szám
6 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY * 1909 március 11 Vérszegénység ellensúlyozásául tessék SCOTT-féle Emulsiót használni, amely a vért gazdagítja, és a test húsát szilárddá és egészségessé teszi. A SCOTT-féle Emulsió egyaránt hatásos fiatalnak és öregnek. A gyors javulás meglep és kielégít. Próbálják meg és meg fognak erről győződni, mint Az Emulsió váS8COTTáféie ah°gy ezrén és ezren győződtek meg »óduer védje- róla az utolsó 32 év lefolyása alatt, kérjük figye-^gy eredeti üveg ára 2 K 50 fillér. embe Tenni. Kapható minden gyógytárban. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Tűzoltói közgyűlés A bátaszéki 'önkéntes I tüzoltótestület megtartott tisztújító közgyűlése | alkalmából elnökké Máté Józsefet, alelnökké Egle Károlyt, titkárrá Gesztesi Pétert, pénztár- I nokká Jäger Józsefet választotta meg. Szakaszparancsnokok lettek: Graf József, Kovács Gábor és Katzenberger Péter, segédtiszt: Kleiszner \ Bálint, szertáros: Katzenberger József. \ — A mestervizsgák. Az uj ipartörvény ' keretében mestervizsgák nagyjelentőségű intézményét meghonosítani akarják. Az ipartestületek legutóbb tartott gyűlésén szóba került ez az ügy és a kongresszus a tervezetnek a mestervizsgákról szóló részét kiadta az Ipartestületek Országos Szövetségének, hogy tegyen róla előterjesztést, vonja be az összes ipartestületeket és együttesen készítsék elő azt a felterjesztést, mely a kereskedelmi kormányhoz intézendő. A szövetség valamennyi tagjának részletes kérdőivet küldött széjjel, hogy mindenki elmondhassa saját véleményét a mestervizsgák kérdéséről. A szövetség a kérdőívhez terjedelmes ismertetést és felhívást csatolt, melyből kiragadjuk a fontosabb részeket. Az uj ipartörvény tervezetének — úgymond — egyik legértékesebb része az, mely a mestervizsgák rendszeresítéséről szól. Szervezni akarja a tervezet az egész országban az ipari kvalifikáció emelésének kérdését és az öntanulás, az autodidakta ipari művelődésnek dolgát. Útját akarja egyengetni annak a társadalmi akciónak, amelynek hivatása lesz az egész országnak ipari népességébe belevinni a továbbképzés, a szakszerű iparoktatásnak megkedveltetését, a technikai haladást. Törvényes keretet akar adni annak a kiszámíthatatlan fontosságú törekvésnek, amelyet buzgón és becsületesen képvisel, különösen nálunk az időszaki szakirodalom, valamennyi komoly ipari szaklap és az ipari szakemberek tudományos, elméleti és szakirodalmi munkássága. Amióta Németországban a mestervizsgák intézményét meghonosították azóta hihetetlen mértékben emelkedett a német kézműipar műhelybeli készsége, a felnövő iparosnemzedék elméleti és gyakorlati tudása. Bizonyos mértékben kárpótlást akart adni a törvényhozás azért, hogy képesítés körét összébb szorította, annak szigorúságából engedett és ezzel a kárpótlással önkéntelenül és öntudatlanul olyan erősséget adott a mestervizsgák intézményében a kézműiparosságnak, a mely százszor többet ér a formális és számtalan njódon kijátszható, megkemilő képesítési elvnél. Igen érdekes tanulságot nyújt a mestervizsgái intézmény áldásos hatásaira nézve Németországban az ipari szakkönyvek feltűnő szaporodása, és az a statisztika, amely a mestervizsgára je- entkezők számát mutatja. Nincs az a még olyan kicsi ipari szakma, amelynek ne volna népszerű módon megirott ismertetése. És az általános ipari tudnivalók (levelezés, könyvelés, számvetés) ismertetésére egész könyvtárra terjedő kézi könyvek kerültek forgalomba. Természetes, a vizsgákra való készülés, az ipari szaktudásra való törekvés minden körben emelte már magában véve is az iparosság kvalifikációját, ezenkívül azonban közelebb hozta a legszélesebb rétegeket a magasabb fokú ipari szakképzéshez is, mert sokan most már könnyebben juthatnak az állami iparoktatási intézmények látogatásához, a felsőbb iskolában nyújtott fokozatos szakművelődéshez. Ha tehát a mestervizsgák intézménye nálunk meghonosul, akkor a fontosságnak ez az oldala még jobban fog előtérbe lépni, mert az ipari tanítás áldásai nálunk még nem jutottak olyan mértékben érvényre, amilyenben ez kívánatos lett volna. — A fenti ismertetés világosan rámutat arra, hogy kisiparunk mai fejlődésnek induló állapotában valóságos jótétemény volna a mestervizsgák megteremtése, mely nagyobb lendületet, élénkebb vérkeringést vinne bele iparunk szervezetébe. Az iparosoknak fejlettebb tudásával egyöntetűen fejlődik, emelkedik az ipar is. A mestervizsgák intézménye kiváló, rátermett, érdemes mestereket fog nevelni “iparunk minden ágazatában és ezzel aztán nyomába járhatunk csakugyan a külföld hatalmas iparának. TANÜGY. A tanuló ifjúság nevelése. Gróf Apponyi Albert közoktatásügyi minister a tanuló ifjúság nevelése szempontjából egy korszakalkotó rendeletet adott ki. A rendeletnek az a célja, hogy a tanári kar a tanuló ifjúságot necsak az iskola falai között, hanem azon kívül is állandó felügyelete alatt tartsa, mert az iskola csak úgy állhat hivatása magaslatán, ha a tanárok állandóan segélyére vannak a szülőknek a tanuló ifjúság nevelésében. Még inkább szükséges ez a felügyelet azoknál, kik nem a szülői háznál, hanem idegen helyen, — kosztadóknál vannak elhelyezve. Az iskola feladata nemcsak a szükséges alapismeretek megadása, hanem főképen az, hogy testben, lélekben erős, egészséges, erkölcsös, jellemes és vallásos nemzedéket neveljen. Ép azért szükséges, hogy a tanári kar figyelemmel kisérje a tanulók életét az iskolán kívül is és állandóan ellenőrizze őket. Mert sajnos, de való, hogy a tanuló ifjúság iskolán kívüli viszonylataiban sok baj mutatkozik és sok a kifogásolni való. Vannak tanulók, kiknél az elhelyezési viszonyok úgy a hygiéna, mint a morál szempontjából igazán szánalmasak. Az iskola a testben és lélekben végbemenő pusztítást tétlenül nem nézheti, hanem kell, hogy nevelői tisztét komolyabban teljesítse és a tanulókra való hatását eredményesebben érvényesítse. És ezt tennie módjában is áll. Érvényesítheti nevelő hatását és jótékony befolyását, amennyiben tudomást vesz első sorban a tanuló testfejlődésére zavarólag ható külső körülményekről, figyelemmel kiséri és értesülést szerez arról, ami a tanuló táplálkozását, lakás- viszonyait, elhelyezését, hálóhelyét, napközti elfoglaltságát, tanulási idejét, szórakozásait illeti. És minthogy a tanuló minden vonatkozásaiban az iskolai fegyelem alatt áll, az iskolának módjában áll, hogy tapasztalatai alapján az észlelt viszásságokat orvosolja. Itt az ellenőrzés a tanárok és intézeti orvosok tiszte is kötelessége, kiket a rendelet egyenesen utasít arra, hogy időnkint a kosztadóknál, sőt a szülői háznál levő ifjakat is meglátogassák s a tapasztalt hiányok, vagy erkölcsi veszélyt sejtő körülmények megszüntetéséről azonnal intézkedjenek. A rejtett kis korcsmák, lebujok és bizonyos házak látogatásának veszélyét pedig a hittanárok valláskülönbség nélkül ismertessék meg az ifjakkal, mint olyat, mely nemcsak testben teszi őket silánnyá, de szellemükre is károsan hat. A rendelet arról is szól, hogy a szemérmet sértő képeknek és nyomtatványoknak, akár eladás utján, akár más utón az ifjúság kezeibe juttatása lehetőleg meggátoltassák és megtorol- tassék. A rendelet elég garancia arra, hogy a métely a jövőben nem jut olyan könnyen az ifjúság kezébe, a mételyhintők elveszik méltó büntetésüket. A magyar ifjúságot ez a rendelet fogja talpra állítani, megmenteni és ezért egyedül és kizárólag Apponyit illeti meg a hála és elismerés ! A kántortanitók sérelme. Hogy az uj népiskolai törvény nem hozott teljes megnyugvást a tanítók soraiban minden vonalon, azt a közöttük készülődő újabb mozgalom bizonyítja legjobban. Sértő a kántortanitókra nézve a törvény II. §-a, mely kimondja, hogy „ha a tanító kántori teendőt is végez, a megállapított legkisebb fizetés erejéig a tanítói és kántori járandóságok együttesen tanítói fizetésnek veendők.“ Sértő már magában véve azon körülmény, hogy mig az egyik tanító csak eey-, a másik két féle munkát végez ugyanannyi fizetésért. De legsértőbb mégis az, hogy mig a kezdő tanitók egyszerűen belecseppenek az ezer koronás fizetésbe és a vele járó nyugdíjjogosultságba, addig az érdemekben megőszült kántortanitók ugyanazon jogokért terhes adót fizetnek. Amazok 5-, ezek 50 percentet. Méltányos ez a kivetés ott, ahol a tanító tényleg élvezett fizetésemelésbe lép, de nem a kántortanitóknál, akik csak névleges fizetéskiegészitésben részesülnek. Korpótlékjuk-, valamint a minimális 1000 koronán felül, bármily összeg után ők is készséggel megfizetik a rájuk eső adót. Ily kivetés mellett nem csoda, ha egyik-másik kántortanitóra 5—600 korona adó esik, amelyet alig egy év leforgása alatt kell megfizetniük. Érthető tehát, hogy a köz- oktatásügyi miniszter f. é. január 9-én kiadott rendelete sok könnyet facsar.. ki a kántortanitók szemeiből. Végre is a kántortanitók, akiknek legnagyobb része vezető szerepet visz nemcsak az iskola falain belül, hanem a társadalomban szociális és kulturális téren, méltán megérdemlik, hogy igazságos bánásmódban részesüljenek. A közeledő tavaszi tanítói gyűlésnek programm- jába Stampay köbölkúti kántortanitó és kerületi társai következőket sürgetik felvétetni: 1. „Mondja ki a gyűlés, hogy azon kántortanitókra nézve, akiknek tanítói fizetése ezer koronág kántori jövedelemből egészítik ki, a külömbözet után kirótt 50°/o-os nyugdijadó töröltessék. Ha ez nem volna keresztülvihető, 2. módosíttassák oda a rendelet, hogy ezen külömbözet után a méltányosság figyelembe vételével egyelőre 5° „ s a később jövőben, amidőn a kántortanitók tanítói fizetése a törvényes minimumig tényleges kiegészítést nyer, mint azt a kultuszminiszter 1907-ben kilátásba helyezte, pótlólag 45° o fizettessék.“ — Tanügyi hírek. Uj gazdasági ismétlő Iskola. A teveli rk. iskolaszék elhatározta, hogy a fiuk és a leányok részére gazdasági ismétlő iskolát állít fel. — Tanltóválasztások A szed- resi iskolához Nagy Lajos, a kisküküllővár- megyei egrestói iskolához pedig Mihálovits Dénes kajdacsi tanító választatott meg. — Államsegély. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a görbői községi iskolánál újonnan szervezett tanítói állomás javadalmára 900 korona évi államsegélyt engedélyezett. Anyakönyvi közlemények. — 1909. márc. 3-tól 10-ig. — Született s 6 gyermek. Kihirdettetett: Fehér Péter—Uj Katalinnal. Helfer István—Hetesy Máriával. Házasságot kötött s Farkas Ferenc—Pirnitzer Edittel. Meghalt: Bakó Antal 78 éves, Plank Ferenc 36 éves, Tomasits Jozefa 55 éves, Kovács Pál 43 éves, Reiter Katalin 6 hónapos, Luncer Rudolfné Bérdi Rozália 33 éves, Jobbágy Ferenc 81 éves, Lendvai Sándor 70 éves, Budai Pál 70 éves, Rózsa György 70 éves, Vesztergombi Rozália 20 napos. MIKIM »mm SZEKSZÄRD, SZÉCHEH91-UTCA 648. SZÁN. Raktáron tart mindenféle mezőgazda s szőlészeti gépeket, zsákot, ponyvát és műszaki cik legjutányosabb ár mellett kedvező fizetési feltételek
