Tolnamegyei Közlöny, 1909 (37. évfolyam, 1-52. szám)
1909-04-15 / 15. szám
1 909 április 15 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 5 játszás közben a temető árkában két ruhátlan csecsemőt pillantott meg. Az esetről jelentést tettek, mely nagy szenzációt okozott a falu népe között és kutatni kezdették, hogy ki követhette el a gyermekgyilkosságot. A lelkiismerete megszólaltatta Walter János felsőnánai földmivest, aki töredelmesen bevallotta, hogy ő tette ki a temető árkába a két csecsemőt. Ekkor megvádolta Weinberger Béla orvost azzal, hogy pénzért ő végzett Walternén olyan műtétet, melynek következtében a csecsemők elpusztultak. E-zen súlyos vád folytán Weinberger orvost a csendőrség letartóztatta és Szekszárdra kisérte a kir. törvényszék börtönébe, ahol már egy ízben ülnökösködött. Walter Jánosné szintén a fogházba került, akinek a férjét a lelkiismerete februárban halálba kergette. A szerencsétlen ember ugyanis felakasztotta magát és meghalt. A múlt szombaton ebben az ügyben tartott tárgyalás iránt nagy volt az érdeklődés, mely meglepő eredménnyel végződött. A büntetőtanács elnöke Ágoston István táblabiró, szavazó- birák Kövessy Ödön és Gyük Ferenc, jegyző pedig Győry György voltak. Weinberger orvos védelmét dr. Beöthy Károly, Walternéjét pedig dr. Gulyás József teljesítették. A vádtanácsot dr. Kozacsek József kir. ügyész képviselte. A vádlottak konokul tagadtak es mivel teljes bizonyító okok nem voltak ellenök, a törvényszék mindkét vádlottat felmentette és szabadon bocsátotta. A kir. ügyész felebbezett és igy ez a szenzációs bűneset a királyi tábla elé kerül. Az anyatejtöl elválasztott gyermekek gyorsan kövérednek erősekké és rózsás szinüekké válnak, ha a tápláló SCOTT-féle Emulsiót szedik. A gyermekek szeretik és könnyen emésztik a SCOTT-féle Emulsiót. Az Emulsió va sárlásánál a SCOTT-féle módszer védjegyét— a halászt — kérjük figyelembe venni. Orvosok és bábák az egész föld kerekségen állandóan ajánlják a mert ismerik azokat a kiváló eredményeket, a melyek a SCOTT-féle Emulsió nyomán keletkeznek. Nyáron is legjobb eredménynyel adagolható. Egy eredeti üveg ára 2 E 50 fillér. Kapható minden gyógytárban. EGYLETEK, TÁRSULATOK. Egy kis beszámoló. ■ A »Tolnai Kath. Legényegylet« az emlékezetes zászlószentelési ünnepélyt magában foglaló emléKkönyvecskék postai szétküldése alkalmával egyik nemesen gondolkodó adakozóját — tán nem haragszik meg az illetői ha becses nevét is felemlítjük — Erőss Károly plébános úrtól a második adományt hozó utalvány szelvényén ezt az intelmet kapta: »Nagyon kérem, ne engedjék egyletüket egy egyszerű katholikus korcsmává sülyedni, mint a . .....................csiak a ma gukét, kik . . . stb.* Ki tudna ily rövid mondatban egy még jobban megszívlelendő intelmet küldeni, mint ez az előttünk teljesen ismeretlen plébános ur, ki azonban gondolkodásmódjával fényesen bemutatta magát s őszinte tiszteletünket és nagyrabecsülésünket vívta ki látatlanban is. Ez az intelem megérdemli, hogy minden kath egylet, sőt a táblájukon a katholikus jelzőt nem viselő egyletek is megszívleljék és elmélkedjenek fölötte. Minden egyletnek meg van a maga alapszabálya, benne körül van írva a célja és éppen -azokban az egyletekben, hol az általános társadalmi műveltség megszerzésétől még messze állnak az emberek, ott dívik vadul a kártya és ismét a kártya. Ennek is meg van a maga ideje, de hogy egy egyletben a kizárólagos foglalkozás a kártya legyen, úgy annyira, hogy egyes közgyűlésekhez vagy a tagok létérdekeit és zsebeit nagyon is égetően érintő társadalmi mozgalmak megbeszéléséhez alig lehessen hallgatóságot szerezni,, mert a melléktermekben a tag urak most kártyáznak, ez csakugyan vétkes könnyelműség. Akkor persze csodálkozunk, ha egy budapesti szabóiparos lerándul hozzánk, előadást tart a szövetkezetek hasznos voltáról és egyik ámulatból a másikba esünk a fölött, hogy hol szerezte meg magának ez a tűvel és cérnával dolgozó egyszerű ember azt a szónoki képzettséget és műveltséget, mellyel minden kérdéshez hozzá tud szólni. Csodálkozunk azon is, ha egy külföldi kisiparos letelepszik nálunk, kezdetben egy-két segéddel dolgozik, majd később megnagyitja műhelyét, szaporítja személyzetét, a mieink pedig azokat is elküldik, akik vannak náluk. Honnét van ez ? Onnét, mert mi szabadidőnkben nem a szakkönyveket vagy szaklapokat forgatjuk, hanem csak és kizárólag csak a kártyát. E mellett káromkodunk, veszekedünk, kékre-zöldre ütjük kezünk csontjait s egy hétig másról se beszélünk mint a partnerek ügyetlenségéről s arról, hogy ha nekünk ez meg az a kártyánk lett volna, hát ézt meg azt csináltuk volna az ellenféllel, de mert nem volt, hát stb. A másik vasárnap pedig elkezdik ott, ahol a múlt vasárnap elhagyták. így megy ez sok helyen, igy megy ez Tolnán is. Akinek különben nem inge, ne vegye magára. A »Tolnai Kath. Legényegylet, mely még gyermekkorát éli, nem ezen az utón halad. A téli időszakban hetenkint kétszer az esti órákban hittan, számtan és mértan tanítása volt napirenden, az egyes vasárnapi délutánokon történtekről pedig az alábbiakban számolunk be. 1. Vasárnap. Fekete Ágoston prépostplébános ur felolvasást tartott a tolnai csizmadiaiparosok régi céhrendszeréről. Az 1884-iki ipartörvény véglegesen megszüntette a céheket és ezen régi (tán 120 éves) alapszabályt mint értékes ereklyét őrzik a tolnai cizmadiamesterek, mely valóban sok érdekes dolgot tartalmaz. Bizony — mondották sokan — kár volt ezt a régi céhrendszert eltörölni, mert csak az ipar vallja kárát. 2. Vasárnap. Kláray Ferenc legény-tag egy költemény alakjában irt amerikai levelet szavalt el. Akinek szólt, megláthatták, hogy ott se mind arany, ami fénylik. Megéljenezték. Ezután Farkas Irén tolnai tanítónő ült a felolvasó asztalhoz. Ma már csak a szociáldemokratáknak és az üvöltő derviseknek szokás az Isten létezését bizonyítani, a többi épelméjű ember úgyse vonja azt kétségbe. De felolvasása olyan mély búvárkodásról tett tanúságot, amilyent női ajkakról legalább is szokatlan volt eddig hallani. Hogy mily derekasan oldotta meg a kérdést, mutatja az, hogy elsősorban is a jelenlevő katholikus lelkészek gratuláltak neki. Ő utána Schellenberger Pepuska következett, hogy elmondjon egy vig monológot a »Levélről«, mely különösen azoknak az asszonyoknak szólt, kik a férjük címére érkező leveleket oly mohó kíváncsisággal és természetesen vastag gyanúsítással szokták felbontogatni. Jelenetét zajosan megtapsolták. 3. Vasárnap. Az első szereplő Schellenberger Bözsike volt egy vallásos tartalmú költemény elszavalásával. Mélyen meghatotta a közönséget, mert előadása épületes volt. Utána Hetényi Alajos volt egyleti alelnök lépett az asztalhoz és egy földrajzi ismertetésben bemutatta a világ összes népeinek szokásait, életmódját. Sok fáradsággal dolgozhatta ki tételét és akik figyelemmel hallgatták, sok szépet tanulhattak belőle. Majd Kutnyánszki Veronka és Szabó Annuska páros jelenete következett. Rendkívül kacagtató módon mutatta egyik a másikának, hogy hogyan kell fogadni először az olyan férfi látogatását, kinek később házasodási szándéka is lehet. Kutnyánszki Veronka utánozta a férfit és tanitgatta ki a barátnőjét, hogy hogyan viselkedjék, majd ha jön a vőlegényjelölt, ki azonban szerencsétlenül lekésett — a nátha miatt. E sikerült páros jelenetet zajosan megtapsolták. . 4. Vasárnap. Elsőnek ismét Schellenberger Pepuskát üdvözöltük, ki szintén egy amerikai tartalmú költeményt szavalt el, melyben óva inti azokat, kiknek ez a föld nagyon kicsiny, hogy ne fogjanak vándorbotot, mert keserűen megbánják. A költemény különben Szepessy Lászlónak egyik remeke. Ezután Gajdosi Erzsébet tolnai tanítónő tartott a régi magyar főúri családok szokásairól, életmódjáról egy igen tanulságos felolvasást. Biz eddig kevesen tudták, hogy a századokkal ezelőtti főuraink hogyan éltek, de most megtudtuk azt is, hogy közülük, bár sokan szegények voltak, de azért jóL éltek, akár csak ma. Tanulságos felolvasását zajosan megéljenezték. Végezetül Schnitta Antal legénytag élénk derültséget keltő monológjával mindenáron meg akart válni az élettől, ami nem is csoda, mert szerencsétlen házassága révén olyan rokonságba került, hogy a darab vége felé már önönmagának lett apja és öregapja ■ egyaránt, felesége pedig anyja és unokahug | egy személyben. Szereplőt élénken megtapsolták. E közben lassan elérkeztünk március 15-ikéhez, mert az eddigi félolvasások és szórakoztató estélyek 2 hetenkint lettek megtartva, hacsak valami közbe nem jött. A márciusi ünnepélyünk már nagyobbszabásu volt. Az összes jelenlevők elénekelték az *Isten áldd meg a magyart« harmonium kísérettel. Megnyitó beszéd, melyet Fekete Ágoston prépost ur tartott a régi 48-as idők emlékeinek visszavarázsolásával. Annyit konstatálhatunk, hogy ezen idők történetét már mi is össze-vissza lapozgattuk, de ilyen magasztos lelkesedéssel még nem hallottunk ezekről az időkről beszélni. Különben jól tudják róla széles körökben, hogy ritka szónoki tehetséggel van megáldva. Lelépésekor — ami fájdalom, nagyon hamar következett be — zajos éljenzésben tört ki az egész hallgatóság. A 3-ik pont Farkas Irén tanítónő által előadott melodráma volt énekkel és harmonium kísérettel. Ábrányi Emilnek Mi a Haza ? című költeményével könnyekig meghatotta az ahhoz értő és érző hallgatóságot. Az énekszámokat Gajr dosi Erzsébet és Lengyel Róza adták elő. A 4-ik pontnál Perler Mátyás kántortanitó- ur tartott egy tanulságos felolvasást a 48-as időkből. A nagy eseményeknek történeti oldalról való megvilágítását mindnyájan élénk figyelemmel kisérték. Az 5-ik pontnál Csontos György legénytag Czuczor Gergelynek Riadó című költeményét szavalta el és pedig minden versszak refrainjét ének'kisérettel. A dalárda összesen 30 tagból állt, ugyanazok, kik a zászlószentelés alkalmával is szerepeltek. Ez a költemény igen alkalmas- a hazafias érzés felkeltésére s hogy nagy sikere volt, az Csontos'György érdeme. Őt is, az énekeseket is lelkesen megtapsolták. A 7-ik pontban Schmekál Béla legénytag mutatta be, hogy milyen lehetett Petőfi Sándor vándor- legény korában. Tréfás előadásán igen jól mulatott a hallgatóság. A 8-ik pontnál ismét egy kedves jelenetnek voltunk tanúi. Kutnyánszki Veronka panaszolta el, hogy micsoda baj érte őt a legutóbbi álarcos-bálon. Képzeljék csak uraim — mondotta — alig hogy beléptem, hát — pofonütöttem az uramat! Általános hahota és kíváncsiság lett a következménye e harcias kijelentssnek és aggódva vártuk, hogy mi fog történni azzal a szegény emberrel a darab végéig, ha már most — pofozzák ? Kutnyánszki Veronka az eredménnyel meglehetett elégedve, mert zajosan megéljenezték. Még ki se pihentük magunkat a jóizü nevetésből, már megjelentek a színpadon Gyeney Bözsike és Pettrits Ferenc, kik egy tánc alkalmával egymás tyúkszemére lépve elestek a bálteremben s ebből olyan civa- kodás támadt köztük, hogy a kisasszony már a jeggyürüjét húzogatta le mérgében és akarta visszaadni ügyetlen táncosának, de nem lehetett, mert — a keztyű sehogy se akart lejönni. Persze mert meggondolta a dolgot, hogy hátha a vőlegény — gombház, ha leszakad, lesz más — vissza is veszi és másnak adja. A darab végeztével ismét az előbbi szereplő Pettrits Ferenc lépett a színpadra és előadta a Cigány című tréfás magánjelenetet. A hallgatóság állandó derültségben volt s lelkesen megéljenezték mindkettőjüket. Záradékul 10-ik pont gyanánt a Szózatot énekelték el az összes jelenlevők, mire a hazafias ünnepély véget ért. Egyletünk március 28-án rendezte utolsó estélyét ebbén az idényben. A termek mint mindig, ezúttal is zsúfolásig telve voltak. Bárcsak nagyobb helyiségünk volna! Az első pontnál Szeráfin Simon lépett a színpadra egy hazafias költemény előadásával. Dicséretes iparkodásáért a nyert éljenzéseket megérdemelte. A 2-ik pontnál Szohner Annuska, Gyeney Bózsike és Kutnyánszki Annuska léptek fel, köztük két ut szereplő. Ezek hárman azt beszélték meg, hogy mamájuknak névnapjára meglepetésül hogyan lehetne egy műkedvelői előadást rendezni. A férfi szereplők választásánál azonban annyira összevesztek egymás közt, mert kettő rendesen irigyelte a harmadiknak választottját, hogy az egész előadásból nem lett semmi, de azért mi az ő kitűnő előadásukon és egymásközti pajzán civakodá- sukon annyit kacagtunk, hogy a szereplőknek a darab alatt többször meg kellett állniok. Hosszas éljenzéssel honorálták őket. A 3-ik pontnál ígéretét beváltandó Gajdosi Erzsébet tanítónő folytatta a múltkor megkezdett felolvasását. Most a régi főurak lakodalmi szokásairól, az ottani táncokról, ételekről, italokról beszélt. Zajos tetszést aratott s végül lelkesen megéljenezték.-A 4-ik pontnál Szulimán János legénytag egy tréfás költeményt adott elő a tejfölös szájú emberekről, kik ha ugyanazt a SARKAM ANDOR SZEKSIÁRD, SZÉCHEN9I-UTCA 648. SZÁM. Raktáron tart mindenféle mezőgazdasági és szőlészeti gépeket, zsákot, ponyvát és műszaki cikkeket. A legjutányosabb ár mellett kedvező fizetési feltételek.
