Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-02-13 / 7. szám

1908 február 13 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 3 Iskolalátogatás. Pártos Zsigmond mözsi esperes-plébános, kerületi tanfelügyelő folyó hó 11-én dr. Fent Ferenc szekszárd-belvárosi plébá­nos, szentszéki ülnök és iskolaigazgató társa­ságában meglátogatta a szekszárdi rk. belvárosi fiúiskolát és a Béri Balogh Ádám-utcai vegyes iskolát, hogy az elért tanitásbeli eredményről meSSyőződést szerezzen. — Eljegyzések. Kutnyánszky István decsi róm. kath. tanító eljegyezte Ságvárról Czompó Irmuskát. — Szászy Lajos vasúti főmérnök el­jegyezte Hegyeshalmy Lajos kereskedelmi mi­niszteri tanácsos leányát, Ellát — Trank Ár­pád Dunaföldvárról eljegyezte Wein Margitot Paksról. Bene Kálmán ráckozári körjegyző eljegyezte Cerler Keresztély vállalkozó leányát Katicát Tolnáról. Drágasági pótlék- Fejérvármegye tör­vényhatósági bizottsága múlt szombaton tartott közgyűlésében Kenessey Gyula bizottsági tag indítványára 14 százalék drágasági pótlékot szavaztak meg a vármegyei tisztviselőknek. Jutalom. Az alispán Lügler Sándor nagy- szokoli jegyzőt az útadók kivetése és a behaj­tása körül kifejtett ügybuzgóságáért 60 korona jutalomdijban részesítette. — Katholikus Népszövetség Szekszárdon. A »Katholikus Népszövetség« szekszárdi csoportja folyó hó 9-én, vasárnap d. u. fél 4 órakor tar­totta meg a kath. olvasókör nagytermében évi rendes közgyűlését a tagok élénk érdeklődése mellett. A társadalmi osztály minden rétege kép­viselve volt, főleg az őstermelők és a hölgyek jelentek meg szép számmal. A közgyűlést Szabó Géza főgimnáziumi hittanár, a Katholikus Nép- szövetség helyi csoportjának igazgatója magas- szárnyalásu beszéddel nyitotta meg. Utána Hor­váth Ignác tanító, lapunk főmunkatársa tartott buzdító beszédet, melyben a kath. népszövet­ség fontosságát és célját fejtegette. Bállá Sán­dor szép fejtegetés után Zboray Miklós dr. or­szággyűlési képviselőnek a Katholikus Nép- szövetségnek folyó évi január hó 26-án a fő­városban tartott diszgyülésén elmondott beszé­dét olvasta fel a hallgatóság nagy figyelme között. Ezután Szabó Géza főgimnáziumi hit­tanár mélyen átérezve felolvasta dr. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök ünnepi beszé­dét. A remek beszéd kitűnő, reprodukciója mély hatást tett a jelenlevőkre s az előadót lelkesen megéljenezték. A helyi csoportokat ezután Szabó Géza terve szerint szervezték s kijelelték a cso­portbiztosokat, akik a . taggyüjtést fogják esz­nem is vétett ő oly nagyot, mert bizonyosan Ilus is csak azért szereti őt, mert majd kényel­mes életet biztosit neki s ha tán egy gazdagabb kérője lenne, gondolkodás nélkül adná annak kezét! Mert hiába egyformák a lányok és asz- szonyok! Ravaszok, számítók ! Szerelmök mó- kázás, színjáték; hűségük oly kicsiny, hogy hiúságuk nagyságának bármikor föláldozzák! Megismertem őket, fájdalom magyon, nagyon jól! így dondolkodott Béla magában. Vakságá­ban, keservében elfeledte, hogy ő állás nélkül él a világban, hogy ő képtelen volna egy csa­ládot eltartani! Hát akkor tán mégsem önér­dekből szereti az a szenvedő kis. leány! * A sors okosabb volt Bélánál, szerencséje nagyobb bizalmánál! t Mikor már nagyon két­ségbe volt esve jövője felett, mikor már lelke sivársága, sötétsége annyira kínozta, hogy a legrosszabkra gondolt, akkor jö.tt az értesítés, hogy egy vidéki kis városkában szépen java­dalmazott állásra egyhangúlag megválasztották. Ez a hir sötét leikébe egy kis világosságot de­rített. Sietett állását elfoglalni; sietett, hogy minél elébb szabaduljon el a fővárosból, a hol megtörték hitét, reményét, bizalmát, erejét s ki­tartását, a hol elvesztette idealizmusát s ezzel életkedvét is egyaránt. Nagy igyekezettel fogott a munkához. Elegáns megjelenése, látszólagos nyugodtsága, szorgalma s jó kedve mindenkivel megszeret­tették. Vig, kedélyes fiúnak tartották, csak egy fiú vette észre, hogy vidámsága erőltetett s közölni. A múlt évben megalakult helyi csoport­nak már eddig 300 tagja van. A tagdíj évi 1 korona, melynek lefizetése fejében mindenki megkapja a Katholikus Népszövetség naptárát és füzetes kiadványait. Egyéb folyó ügyek elin­tézése után a közgyűlés d. u. fél 6 órakor véget ért. — Nagy idők tanúja. A magyar szabadság- harcnak ismét egy vitéz katonája tért meg a vértől ázott haza szent földjébe. Id. Imberl Fe­renc, a szekszárdi mértékhitelesítő hivatal ve­zetője, a polg. olvasókör diszelnöke, volt 48-as honvéd vadász altiszt hunyt el életének 83-ik évében. Temetése óriási nagy részvét mellett ment végbe. A polg. olvasókör Boda Vilmos elnökkel testületileg jelent meg s koporsójára koszorút helyezett. A gyászoló család a követ­kező jelentést adta ki: Alulírottak mély fájda­lommal jelentik a hőn szeretett, atya, testvér, após, nagyatya és rokon id. Imberl Ferenc a szekszárdi mértékhitelesítő hivatal vezetője, a szekszárdi polgári olvasókör diszelnöke, volt 1848—49-iki honvéd vadász altiszt stb. folyó évi február hó 8-án délután 1 órakor, életének 83-ik évében, hosszas szenvedés és a haldok­lók szentségeinek ájtatos felvételn után történt gyászos elhunytát. A drága halott földi marad­ványai folyó hó 10-én délután 3 órakor fognak a Kossuth Lajos-utca 1019. számú gyászházban a róm. kath. hitvallás szertartásai szerint be­szenteltetni és onnan az újvárosi régi sirkert- ben lévő családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise-áldozat folyó hó 10-én reggel 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban a Mindenhatónak bemutattatni Szekszárd, 1908. február 8-án. Áldás és béke poraira 1 Imberl Johanna férj. Felber Józsefné, Imberl Mari, Imberl Franciska férj. Foris Já- nosné, Imberl Erzsébet, Imberl Cecilia, ifj. Imberl Ferencz, Imberl Ilona gyermeki. Őzv. Groszbauer Péterné szül. Imberl Mária mint testvér. Felber József, Foris János mint vők. ifj. Imberl Ferencné szül. Iser Mária mint menye. Foris Erzsiké, Foris Ilonka, Foris Annuska, Foris Giziké, Foris Mariska, Felber Gyula, Felber Pisti mint unokái. — Községi irnokválasztás Dunaföldvár köz­ségben f. hó 7-én megtartott irnokválasztás al­kalmával évi 1200 kor. állásra Vastagh Ferenc dunaföldvári lakos választatott meg, illetve lép­tetett elő, mig évi 1000—1000 kor. állásra Kustár Károly váci és Ernhaft Károly bonyhádi lakosok, évi 960 kor. állásra pedig Devich Jenő mórágyi lakos választatott meg. azzal csak a belső szomorúságot akarja lep­lezni. Ez a fiú Radvány Laczi volt, ki Bélával egy hivatalban dolgozott. Laczi őszinte nyílt természeténél fogva meg is mondta ezt Bélá­nak, mig ő kitérően, bizalmatlanul válaszolt. Laczi azonban vonzódott hozzá, megszerette s mert érezte, hogy egy jó barátra Bélának nagy szükség van, nem is nyugodott addig, mig magát Bélával meg nem ismertette s meg nem nyerte az ő szeretetét. Rövid idő alatt si­került is. Béla s Laczi elválhatatlan jó barátok lettek úgy, hogy őket emlegették, mint a barát­ság mintaképeit. Béla elpanaszkodott Lázinak mindent-mindent. Hogy mennyire gyűlöli ő a világot, mert megismerte az emberek rosszasá­gát és az a sok rossz, a mit látott és hallott vagy tapasztalt, összetörték szivét-lelkét, kiöl­tek belőle minden érzelmet. Nincs ember, kiben hinni, kiben bizni tudna. Aztán elmondotta pesti szomorú élményeit. Laczi megértette, mit kell tennie. Megölelte jó barátját s csak annyit mondott: »Neked még boldognak kell lenned!« Laczi elhatározta, hogy Bélát tényekkel fogja meggyőzni az ellenkezőkről ! Ismerte a fővárosi élet sivárságát, de ismerte a falusi élet melegségét is s tudta, hogy ez meg fogja Bélát gyógyítani mert lehetetlen az emberi sz Ívből az érzéseket örökre eloltani. Laczi elvitte Bélát az ő ismerőseihez, el­sősorban szüleihez! Ismerje meg először azokat! Azután vitte sorban azokhoz, kiket Laczi na­— Főmunkatárs. Szabó Géza lapunk volt munkatársa, a halványarcu poéta az Újvidéken hetenkint kétszer megjelenő » Újvidéki Közlönyu főmunkatársa lett. — Múzeumi felolvasás. F. hó 16-án, vasár­nap tartja dr. Kramolin Gyula »Az ember lakása« című felolvasását. Este fél 6 óra­kór kiosztott jegyek mellett, negyed 9 órakor pedig a rendes belépti dij mellett. — Munkásházak. Pálinkás János és társai faddi lakosok a földművelésügyi minisztertől munkásházak építését kérelmezték. Kérelmük felterj észté tett a miniszterhez. — A drágaság. Dunaföldvár nagyközség elöljárósága az alispánhoz a következő kérel­met terjesztette elő : Nagyságos Alispán ur! Tolnavármegye nagyobb községeiben az élelmiszereknek aránytalanul történt nagy meg­drágulása folytán olyan viszonyok állottak be, hogy ezáltal a fogyasztó közönség helyzete úgyszólván elviselhetetlenné vált. Fokozza ezen tűrhetetlen állapotot még azon körülmény is, hogy Tolnavármegyében a piaci ügy büntető szakaszával biró vármegyei szabályrendelettel rendezve nem lévén, a fogyasztó közönség az eladó és élelmiszerkereskedők visz- szaéléseinek van kitéve. Mindezektől eltekintve a jobb családok női tagjait, amidőn bevásárlásaikat eszközük, az élelmiszerkereskedők nap-nap mellett minősít­hetetlen durvaságokkal illetik ugyannyira, hogy szükségleteiket kénytelenek cselédjeik vagy más megbízottjaik által beszerezni. Ami nagyon ter­mészetes újabb kiadást okoz, vagy a beszer­zendő élelmiszer drágulását idézi elő. Amiért is alázattal kérjük Nagyságodat: kegyeskedjék odahatni, hogy a vármegyei piac­rendezési szabályrendelet mielőbb elkészíttessék és életbe léptettessék. Dunaföldvár, 1908. február 6. Bodor István Nieferaall Nándor h. biró. főjegyző. — Felolvasások a szekszárdi polgári olva­sókörben. Dr. Zsigmond Ferenc szekszárdi ügy­véd, mint a polgári ofvasókör választmányi tagja, a múlt szombaton tartott ülésben indít­ványozta, hogy az olvasókörben is tartsanak időközönkint hasznos és tanulságos felolvasá­sokat. Az általános helyesléssel találkozott in­dítványt a választmány egyhangúlag elfogadta és a felolvasások rendezésével, melyek mindig vasárnapokon este tartatnak meg, — az indít­ványozót bízta meg. gyón szeretett, egyszerű de annál kedvesebb családokhoz. Bélán napról-napra észre lehetett venni a változást. Szemei nem voltak már olyan fény­telenek, hanem valami benső melegtől ragyogók, vidámsága sem volt már olyan rideg s vissza­tetsző. * Laczi látta mindezt, leikéből örült a vál­tozásnak, a gyógyulásnak. S mikor bizton érezte már, hogy Béla lelki betegségéből kigyógyult, hogy lassacskán visszatért hite reménye, hogy ráismer önönmagára, elhatározta, hogy mind­ezt meg is fogja tőle kérdezni! Megkérdi tőle vannak-e jó emberek is a világon! Fölkereste Bélát lakásán! Mikor belépett hozzá megdöb­bent. Béla íróasztala mellett ült, fejét kezére hajtva könnyezett. Ijedve kérdezte Laczi a jó barátot, hogy mi történt ismét vele, mi keseríti szomoritja oly nagyon? Édes Laczim, egyetlen barátom, hallgass meg engem. Te oly nagy szeretettel halmoztál el, a mit én bizonnyal meg sem érdemiek s nagy szeretetedet minden bizalmam mellett is, bizalmatlansággal viszonoztam. Megtudod miért ? Elhallgattam valamit előtted, ami most rettene­tes fájdalommal tölti el lelkemet. Mikor ide­jöttem, össze volt törve a 1 ekem, szivem s szi­vemben csak egy érzés lobogott, az emberek iránt való gyűlölet érzése. Szerencsétlen voltam, mert nem tudtam hinni, bizni, szeretni, remélni, hogy miért, azt már tudod, azt elmondottam neked! Pedig az emberi életnek ezek a kincsei! A szív érzései. Első nagy csalódásom itt te

Next

/
Oldalképek
Tartalom