Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-02-13 / 7. szám
7 szám XXXVI évfolyam Szekszárd, 1908 február 13 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség B.ezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű Felelős szerkesztő BODA VI LM OS Főmunkatárs HORVÁTH IGNÁCZ Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, % évre 6 K, 1/4 évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig S K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 sző 2 koronával több. Nyilttér garmond soronkint 30 fiilé . Glosszák. A 67-es orthodoxiának, amely őstermelő államnak akarta megtartani az országot, — most érezz k súlyos következményét. Európának egykoron eléstárában mindenki anyagi gondokkal küzd. csak a nagy- s a kisbirtokos nem. A kabátos középosztály helyzete napról-napra tűrhetetlenebbé, elviselhetetlenebbé vál. — A magát szemérmetlenül liberálisnak nevezett aera másik nagy bűne volt, hogy az internaciónális nagy tőké iek mindenek fölött kedvezett s hogy ennek hatása alatt a szabad ipar nevében elnyomta, összetörte a magyar közép- és kisipart. Szociális téren is rosszul állunk. A patriarchalis darabos, de bensőséges viszonyok keretei megdültek, de az újaknak jóformán még a vázuk sincsen meg. Az úgynevezett régi szép időkből a bensőségtel- jesség elröppent, de a darabosság az megmaradt: a modern társadalmi felfogás finom és. udvarias tartalma helyett még csak a külsőségeket sajátítottuk el. Egész Nyugat- Európában sehol sem grasszáL annyira, mint nálunk, az <én előkelőbb vagyok.» Egymás megbecsülése helyett, egymás lenezése. Az arisztokrata a dzsentrit, a.dzsentri a tateineit., a lateiner á kereskedőt; mindez pedig az iparost. Minden gondolkodó ember elismeri, hogy Európa közepén egy csak földmivelő állam fenn nem maradhat, hogy a vérrel szerzett és megtartott hármas bérc aljának és négy folyam közének jövője érdekében iparos és kereskedő állammá kell átalakulnunk. Francia- ország példája mutatja, hogy ennek nem kell járni az őstermelés háttérbe szorításával, Angliáé pedig, hogy nem vonja az maga után a földbirtokos osztály társadalmi és politikai presztízsének lehanyatlását. A magyar nagybirtok legnagyobb részének nem akarása tehát nem helyénvaló és mint osz^ályhatalmi féltékenység is — alaptalan. A való az, hogy ipái államban a földmivelő társadalmak vezető rétegeinek a vezetés megtartására a születés egymagában nem elég, — ahhoz tett is kell, arra szerzett érdem is szükségeltetik. A magyar iparososztály föl nem karolása tehát határozottan politikai hiba. A német megbecsüli az ő nemzeti egységét megvalósított intézményt: ? a katonaságot, — a magyar nem becsüli fpieg eléggé azt az osztályt, amelytől függ elsősorban az átalakulás sikere és ami mindenekelőtt való: nemzeti irányban leendő megtörténése. — Magyar iparállam , magyar* iparos osztály nélkül nem lehet. És mégis az úri s a polgári osztályok, nálunk mereven elkülönítve vannak, mintha nem egymás mellett, hanem egymással szemben állanának. — Kinevetjük a cseh Venelit, aki két lóval megy szántani, de csak egyet fog az eke ,elé. «Miért nem szántasz mind a kettővel?» — «Az apám is jgy tett, meg az öregapám is.» —-Pedig náfu ik is így van*’ ug$ teszünk, mint'tettek a régiek. Feledve, hogy akkor más világot éltünk, más csillagok járták. 1 segíts magadon örök igazság elvénél fogva nagyon bölcsen és a jövőre való tekintetből nagyon, hazafiasán cselekszenek hát az iparosok, ha szervezkednek, tömörülnek. Aminthogy a társadalmi egység szempontjából. nem lehet az ember föltétien barátja pl. a felekezeti társadalmi köröknek, épp úgy nem lehet föltétlenül aláírni az osztályodként való politikai csoportosulásokat. Ámde, mindig jobb a valami a semminél. Az egyesülésben nagy erő van s a szervezett erőben — nagy hatalom. Az iparos osztály szervezkedjék csak és meg fogja szerezni és kapni a társadalmi és a politikai súlyt és tekintélyt, amit a konzervatív velleií ásókkal szaturált vidéki vezető körök nagyrésze, a hazafiság úgy hozná bár magával, — önként meg nem ad. Sümeg, Kisfaludy Sándor szülőhazája és neki és a szépséges Szegedy Rózának örök nyugvóhelye, — 4 ezer lakosú városka. Hires festőiparos volt egykor benne az Eötvös Károly által műveiben többször s melegen megemlített, megirt Ramazetter János és hatalmas iparescsalád abban ma is a Ramazetterekkel rokon bőrgyáros Eitner- familia. Ebben a városban a legszebb s a legnagyobb épület a Polgári Kór háza és ez központja és vezetője a kerület politikai és közéletének. A kerület képviselője Eitner Zsigmond, előtte pedig ennek az apja volt. Hanem össze is tart ára az iparos osztály és velük tartanak a kereskedők is, pedig Eitner nem Mózes vallásu, hanem katholikus. Nagykanizsa a Dunántúl egyik legnagyobb kereskedő városa. Győrön kívül azt a szépen kifejlett polgári önérzetet seholsem I találtam, mint ott. A nagykanizsai Polgári Kör a szó teljes értelmében egyesíti magában a nagykanizsai kabátos osztályt. A gelsei Guttman által fényesen berendezett tágas termeiben a különböző körök békésen megférnek egymásmelleit. Nem puszizkodnak, de becsülik egymást, mindenki megadja a másiknak a tiszteletet, az előzékenységet, az udvariasságot. Az úri osztályt a nyugateurópai egészséges, modern felfogás és TÁRCA. _____ Ig az mese. — A cTolnamegyei Közlöny» eredeti tárcája — Irta; Virág. Egész napi szorgalmas munka és fáradság után Iluska a holdvilágos estén sétálni sietett kis kertjében egyedül, senkitől meg nem zavarva. Szép karcsú alakja olyan mint egy büszkélkedő fehér liliom, világos barna haja gyöngéden omlik vállára, gömbölyded arca, üde színe, két szép barna szeme egészségről, boldogságról beszél! Sétálgat a virágok között; hófehér ruhája bele-beleakad a rózsa tövisébe, mintha megfogni akarná, de ő tovább megy, kedvesen lépeget apró lábaival. Hófehér keblén vérvörös rózsa díszeleg az égő szerelem jelképe ! Oly üde, oly édes az a lány! Rózsafái között leül egy kicsi padra és a hold ezüstös sugarában s a virágok illatárjában gondolkodni, álmodozni kezd ! Kezében egy levélke! Kedves kezeknek gyönyörű vonásai. Mindén sorából, minden szavából csak azt olvassa ki: Szeretlek 1 Édes kicsikém érted megyek! És ő olyan nagyon boldognak érzi magát, mert aki a levelet irta, az az ő szive választottja, az ő világa, minden gondolata, egyedüli szerelme, kinek kezébe tette le leendő boldogságát avagy örök szenvedését.. Ajkához szorítja azt a kis levélkét és szenvedélyesen megcsókolja, miközben arca rózsájára hullik szeméből a boldogság harmat- cseppje. Úgy szeret ez a szegény leány, mint ahogy senki más — és úgy bízik, miként senki é földnek kerekén. S mig ő boldogan szövi jövendője ezüstös szálait, a hold mosolygó képe előtt sötét felleg húzódik el. Iluska szive, olyan nagyot dobban, olyan érthetetlenül nagyot! De nem tart sokáig a sötétség, elvonul a félhő s Iluska megparancsolja szivének, hogy ne dobogjon s ne gondoljon arra a csúnya fiúra! Majd felugrik a pádról, végig szagolja a feslő rózsákat, azt az égőt, azt a pirosat pedig megcsókolja. Lágy, csengő hangján dúdolni kezd egy szép nótát: «Jaj de szörnyű messze vagyok tetőled!» (Ha ezt hallaná az a csúnya fiú !) S mikor a közeli toronyóra a késői órát üti, akkor ébred fel álmadozásából, mégegyszer arra a vidékre tekint, amerre elmenni látta őt, aztán édesanyja hivó szavára betér kicsiny szobájába, hogy ismét ő róla álmodjék! 1•. | * Ilonka csókja s az-ifjú csókja a Jégben találkoznak. . Oh, mert a fiút hasonló érzés, hasonló gondolatok melegítik, csakhogy nem a virágos, illatos kertben, hanem a kaszárnya fehérre meszelt szobájában. Mert Telkessy Béla önkéntes volt Pesten. A katonaság gyötrő keseivei eleinte megtörték volna, ha nem lett volna egy eszményképe, egy édes kis lánya, kire ha gondolt, elmúlt minden fájdalma s szívesen tűrte a szenvedést, mert alakja folyton előtte lebegett, ezüstös hangja fülébe csengett! ... Nagyon szerette Ilust s egyedüli boldogsága volt, hogy rája gondolhatott, érte dolgozhatott s- háborgó szivének csendes megnyugvást adott az a tudat, hogy Iluskája nagyon szereti őt! . . . * Hej Budapest rossz tanító, megölője az ideális tiszta szívnek, nemes léleknek, tiszta szerelemnek! ... * Béla ismeretséget szerzett magának, társaságot keresett, hogy az unalmas katonai életet élvezetessé, érdekessé, változatossá tegye! Ez sikerült is neki! Nem is került olyan nagy áldozatba — csak tiszta szerelmébe! Megismert egy szép, fiatal fess asszonyt, kinek megtetszett Béla csendes, nyugodt modora, álmadozó kék szeme, fekete hetyke bajusza! Maga sem tudja hogyan, belekerült a szép asszony hálójába 1 Eleinte küzdött ellene teljes
