Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-30 / 5. szám

számlájával a képviselőtestület újból foglalkozott és dr. Leopold Kornél kívánságára az előadó fölolvasta a számla tételeit. A képviselőtestület most is azt határozta, hogy csak a megbízásból tett utazási költségeit téríti meg a rendőrkapitánynak, aki 256 koronát már fel is vett. Utiszámlája nem kevesebb, mint 613 kor 40 fillér.

Az illetőségi ügyeknél Kalmár Anna illetősége elismertetett, ellenben Csizmadia János illetősége megtagadtatok.

1908 január 30

A nemzeti erő és akarat.

Annak a régi rendszernek negyven éves üzelmei, amelynek úgy közjogilag, mint közgazdaságilag visszafejlesztették ezt a szerencsétlen országot: utolsót vonaglottak akkor, amidőn Ausztriával kénytelen-kelletlen megkötöttük az utolsó közös kereskedelmi és vámszerződést.

Akármintfenegyerekeskednek is azok, akiknek egyetlen céljuk a minden áron való zűrzavar csinálás és akármint igyekeznek is fejtetőre állított álokoskodással bebizonyítani, hogy nem nehezedett kenyszerhelyzet az országra, mely elkerülhetetlenné tette volna az Ausztriával való kiegyezést, még a felemelt kvóta árán is; minden józan ember, aki kezét csak egy percre is a közélet pulzusán tartjti, tisztában van azzal, hogy a letűnt évnek csaknem minden eseményét a kényszerhelyzet iluminálta.

Akinek még ma -is azt kell magyarázni, hogy miben állott ez a kényszerhelyzet, annak csakugyan nem érdemes semmit sem magyarázni, mivel érzékei és felfogó képessége hiányosságán úgyis megtörnék a legjobb igyekezet is.

Tehát le kell zárni a régi rendszernek a magyar nemzetre átokként nehezedő utolsó aktáját is, a már szentesített kiegyezési törvénynyel, mert az utolsó rom is az alkotmány fundamentumáról végleg el van takarítva.

Az alig beköszöntött uj évvel uj korszak köszöntött be a magyar nemzetre, amely uj korszaknak előfeltételeit évszázadok türelmével és a megalázó szenvedések egész láncolatával küzdötte ki a nemzet.

A valódi és hamis jelszavak korszaka le- mult a nemzetről és nem a vásári kikiáltók bódéja előtt áll meg ma már a tájékozatlan, bámész tömeg, hanem ott, ahol az igazi reális erő nehéz pörölyével végezi munkáját: ott, ahol a munkáló kéz is, maga a néző tömeg is egyformán érezik, hogy itt nem fényvesztés, hanem becsületes munka folyik.

A cél adva van, a határidő is ki van tűzve, amelyen innen el kell végezni a nagy munkát, amely az önállóság és függetlenség kapuját nyitja meg a nemzet számára. Természetesen évtizedes rendszereket nem lehet egyik napról a másikra megdönteni és ellentétes irányzatok érvényesüléséhez az átmeneti idő az átalakulási procedúrához elengedhetetlenül szükséges.

A közjogi harcokat vivő Magyarország negyven éven keresztül nem dolgozott sémmit és nem is készült elő az immár esedékessé váló uj korszakra, mert a nemzet nyakán ülő végrehajtó és kormányzó hatalom nem vágyakozott egy uj korszak után.

Mesterségesen visszaszorított közvágyakozás egyszerre törte szét rárakott bilincseit és negyven évnek összes bűne, mulasztása — rászakadt erre a nemzedékre anélkül, hogy az erre kellőképen elkészülhetett volna.

Más ujesztendők bölcsőjénél csak a remény szokott őrt állani, n ely betölti a nemzet szivét, évszázadok óta megszokott érzelemmel, de ennek az uj korszaknak hajnalán a nemzeti erő és akarat kellett, hogy foglalja el a remény helyét, mely a vágyakozások korszakát a reális munka, a nemzeti öntudat és egy megszabott végcélért való szakadatlan igyekezet uj korszaka Váltotta fel.

Nem arról van ma már szó, hogy mit remélhet a nemzet ebben az uj korszakban elérhetni, hanem arról, hogy mit kell feltétlenül

elérnie.

Nem hiú és bizonytalan reménnyel, hanem nemzeti erőknek teljes tudatában állunk az uj korszak, a fejlődés és megerősödés korszakának küszöbén; mert hiszünk a magyar nemzet életrevalóságában és tántoríthatatlan a bizalmunk a nemzet jogainak, igaz ügyeinek diadalában

Nem töprengünk afelett, hogy mit hoz a jövő számunkra, mert az nem is hozhat mást, mint amit egy osztatlan, egészséges nemzeti akarat megkövetel.

Nem kigyet vár ez a nemzet, vagy ajándékot a jövőtől, hanem évszázados keserves küzdelmével kivívott jogainak érvényesülését.

Egy olyan jövendőt amelyet már régen megbünhődött.

M 1.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

_____

KÜ

LÖNFÉLÉK.

— Uj cs. és kir. kamarás. A király dr. Sztankovánszky Imrét, volt központi szolgabirót cs. és kir. kamarássá nevezte ki. Az esküt az elmúlt héten tette le. Az uj cs. és kir. kamarás ma jelenik meg Ő felsége előtt Bécsben.

— Gróf Apponyi Károly esküvője. Gróf Apponyi Károly dragonyos főhadnagy, kamarás, gróf Apponyi Géza és Széchenyi Paula grófnő fia múlt szombaton vezette oltárhoz a bécsi Schollenstift p'raelatus-termében Windischgraetz Aglája hercegnőt, Windischgraetz Alfréd herceg az osztrák urakháza elnökének és feleségének Auersperg hercegnőnek leányát. A diplomáciai kar képviselőin kívül megjelentek a Windischgraetz-, Auersperg-, Apponyi-család tagjai. Ott volt Monteunovo gróf főudvarmester, feleségével és az osztrák arisztokráczia szine-java. A menyasszony tanúi voltak: Windischgraetz Ágost és Ernő hercegek, Auersperg Engelbert herceg és Schwarzenberg Adolf József herceg Lobkowitz György herceg. A vőlegény tanúi voltak : Zichy Ágost gróf, Lichtenstein Frigyes herceg és Pallavknni Sándor őrgróf. A szer- lartást Roller kanonok végezte.

— Uj kaszinói tagok. A szekszárdi választmány f hó 22-én tartott Máthis Kálmán választmányi tag elnöklésével ülést, melyen tagokul felvétettek ; dr. Dőry Jenő közigazgatási gyakornok és Schmideg Mór szekszárdi bérlő.

— Emlékbeszéd. A pécsi Muzéumegyesület elhatározta, hogy elkészittteti az elhunyt Wosinsky Mór ápátplébános, hírneves régésznek mellszobrát. A szobor állításán kívül Bitter Illés pécsi főgimnáziumi tanár emlékbeszédet tart Wosinsky fölött.

— Kinevezések. Az igazságügyminiszter dr. Sartory Zsigmond nagykanizsai törvényszéki' joggyakornokot a dunaföldvári kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. — A budapesti ítélőtábla elnöke dr. Mikes Jenő volt szekszárdi ügyvédjelöltet a budapesti tábla területére díjas joggyakornokká nevezte ki. — A földmivelés- ügyi miniszter Havas Béla majsamiklósvári lakost a tamási-i járásba gazdasági tudósítóvá nevezte ki. — Özvegy Gróf Józsefné, néhai dr. Hiding Ádám polgármester nővére, Csikszár- hegyre postamesternővé neveztetett ki.

— Eljegyzések Papp János, a pesti molnárok és sütők gőzmalom r. t. anyagszer kezelője eljegyezte Walter Emma kisasszonyt Czi- kóról. — Kovács Károly bonyhádi járásbirósági végrehajtó eljegyezte Brandeisz Elvirát, Brandexsz Ferenc nyug. takarékpénztári tisztviselő leányát.

— Kitüntetett iparos. A pécsi kereskedelmi iparkamara előterjesztésére a kereskedelemügyi miniszter Ladányi József pécsi puskaművesnek 600 korona ösztöndíjat engedélyezett, hogy beutazhassa Európát és a fegyvergyárakban tanulmányozza a modern fegyvergyártást.

— Miniszteri leirat. A kereskedelemügyi miniszter a következő leiratot intézte Tolnavármegye törvényhatóságához: «A magyar szent

korona országai és a birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok között, a kölcsönös kereskedelmi és forgalmi viszonyok szabályozásáról szóló szerződésnek az 1907. évi

LIV- t. c. alapján az 1908. évi január hó 1-én életbeléptetendő határozmányaifa való tekintettel ahhoztartás végett ezennel értesítem Cimet,' hogy az említett időponttól kezdve a két szerződő fél folyami kereskedelmi hajói a két állam területén helül saját nemzeti lobogójukat használják a hajófaron. Ezenfölül, ha egy folyami kereskedelmi hajó a másik állam területén kiköt, a mindenkori ott időzés tartamára köteles a másik állam lobogóját is felvonni az árbocra.

Az egyik államhoz tartozó oly folyami hajók, melyek a másiknak területén állami segélyezés fejében helyi forgalmat tartanak fenn, ily segélyezési viszony tartamára és ezen szolgálat ellátása közben' az árbocon viselt saját nemzeti lobogójukon kívül a hajófaron a segélyző állam lobogóját fogják viselni. Budapest, 1908. évi január hó 17-én. Kossuth Ferenc s. k.»

— Wosinsky Mór emlékezete. A Magyar Tudományos Akadémia hétfőn d. u. 5 órakor összes ülést tartott Berzeviczy Albert elnöklete alatt, a melyen Ortvay Tivadar emlékbeszédet tartott Wosinsky Mór r. t. fölött. A múlt év tavaszán elhunyt kitűnő tudós életrajzát, tudományos kutatásait, óriási tevékenységét és érdemeit fejtegette a szép és szabatos emlékbeszéd. Wosinsky a Lengyelben, gróf Apponyi Sándor birtokán 1881-től 1889-ig végzett nagyszabású ásatásokkal s az ott napfényre hozott 12,000 darab kőkorszakbeli tárgynak feldolgozásával tűnt fel s érte el legnagyobb tudományos sikerét. Ez az ásatás európai hirnevüvé lett s azzá tette a fáradhatatlan kutató nevét is. Résztvett 1893-ban a Zichy Jenő gróf ázsiai expedicziójában is és ott is nagy eredménnyel járt el. A prae- história terén elsőrangú tudós volt és a vidéki múzeumokban ő vetette meg hazánk régészeti felkutatásának alapját, a szervezet kidolgozásával és gyakorlati útmutatásokkal. A magyar tudományoss: gnak nagy kárára hunyt el tavaly élete javakorában az agilis, erőteljes férfi.

— Az ügyvédi kamara közgyűlése A pécsi ügyvédi kamara f. hó 26-án délelőtt tartotta rendes évi közgyűlését, melyen a következő fontosabb határozatokat hozták : A kamara te^ gyen lépéseket a táblai elnöknél s a városi tanácsnál törvényszéki palota építése végett. A kamarai választmány utasittatott, hogy az 1897-ik díjszabást a mostani viszonyokhoz képest alakítsa át. Az igazságügyminiszterhez kérvény intézendő, hogy a leiró személyzet a bíróságnál szaporittassék, mert az expedíció lassú. Az ügyvédi segélyalap állapotáról szóló jelentés szerint az ügyvédi segélyalap 24,367 korona, Erreth János kamara-elnök alapja 2337 korona. Segélyezésre le t fordítva 620 korona. A költség- vetésben 8351 korona kiadás lett előirányozva.

A pénztáros jelentése után a múlt évi zárszámadás tudomásul vétetett és a pénztárnoknak a fölmentést megadták.

— A csendőrség fizetésemelése. Folyó évi julius 1-től kezdődőleg a csendőriegénység fizetését felemelik. A javaslat szerint az őrmester zsoldja 1300, az őrsvezetőé 1100, a csendőré 900 és a próbacsendőré 800 korona lesz. Ehhez járul a szolgálati pótlék, amely 3 évi tényleges szolgálat után 200, 8 évi szolgálat után 300, 12 évi szolgálat után 400 és tizenkét év után 500 korona. Jár még ruhaátalány és vezényleti pótlék, mely évenként 200—250 koronára rúg.

— Sorshúzás. A szekszárdi hadkötelesek folyó hó 1-én délelőtt 9 órakor húznak sorsot a «Szekszárd Szálló* nagytermében.

— Kinevezés. Gróf Zichy Gyula pécsi püspök a Streicher Péter c. prépost, hőgyészi plébános lemondása folytán a Tolnavármegye tanítói nyugdíjbizottságban megüresedett helyre Bomaisz Ferenc tb. kanonokot, bátaszéki plébánost nevezte ki.

— Hites fordító- Gróf Apponyi Géza főispán dr. Abay János szekszárdi ügyvédet a vármegyéhez hites fordítóvá nevezte ki.

— Uj magániskola. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Erdős Márk oki. tanítónak megengedte, hogy Faddon magán népiskolát nyithasson.

6