Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-01-30 / 5. szám

4

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

1908 január 30

— Dicséretes törekvés- Megszoktuk már a mi kisiparosainktól, hogy alig egy-kettő kivételével, ipara fejlesztésével, műhelye gyarapításával vajmi keveset, vagy éppen semmit nem gondol, hanem beérve, amit tanonc- és segédkorában nagyjából elsajátított és amely tudományával a mai kor fejlett igényeit kielégíteni nem tudva, az erre alkalmas gyári termékekkel szemben sem mennyiség, sem minőség, külső csin és ízlésre nézve csak megközelítőleg sem tud versenyezni, melyhez a mai rossz munkás viszonyok járultával csak nyomorognak az előrehaladt gyáripar mellett. Mint örvendetesen halljuk, asztalos mestereink öntudatra ébredtek s az örökös széthúzás helyett kezet fogva, tömörültek, hogy tehetségeiket összehozva, legalább városunk és vidékére kiálhassák a versenyt. Egy közös gépműhely létesítését tervezik amelybe a szükséges jó néhány ezer koronára rugó gépeket a kereskedelmi minisztertől ingyen adományozni kérték. Kossuth Ferenc miniszter és Szterényi József államtitkár, mint a magyar ipar felvirágoztatásának első bajnokai, a kérvényt érthető szívesen vették és a magy kir. technológiai iparmuzeumnak tanulmányozás és javaslattételre kiadták. Innét Mezey Bertalan tanár küldetett le Szekszárdra, ki folyó hó “22-én az asztalos iparosokkal személyes tárgyalásba bocsátkozott s kijelentette, hogy ha egy megfelelő nagyságú műhelyt, melyben nemcsak az asztalosok, hanem Szekszárd összes faiparosa a gépekhez járulhatna, felépittetik, úgy- javaslatuk- pártolva“ lesz s a szükséges munkagépeket és hajtóerőt meg is kapják. Ha anyagi erejük gyenge, úgy azon tanácsot adta, hogy forduljanak a városhoz, mely ingyen telekkel bizonyára sietni fog rajtuk segíteni, mert azzal nemcsak az ő, hanem velük a város jóléte is előbbre vitetik . s hiszi, hogy a pécsi kereskedelmi és iparkamara szintén nyújt anyagi támogatást. A hajtóerő fogyasztására nézve is megállapodni kérte az asztalosokat, mivel az szintén őket terheli. Legcélszerűbbnek ajánlta a villamos áramot, mely a legtakarékosabb, mivel minden gépnek külön bekapcsolása lenne s igy az egyszerű be- és kikapcsolással csak addig használtatnék, mig éppen szükséges és kezelése szerfelett könnyű. Most már tehát csupán a város faiparosain áll, hoyy a nagy és nekik jobblétet, versenyképességet biztositó közös gépműhelyt felállítsák és ha csak egy kis életképesség, egy parányi haladási ösztön van bennük, nem fogják a talárt többé vissza nem térő kedvező alkalmat elszalasztani, hanem bárminő áldozatok árán létrehozzák.^

— Tolnavármegye múzeuma a londoni magyar kiállításon. A magyar kir. múzeumi felügyelőség Kiss Jenő szekszárdi fényképészt megbízta, hogy a londoni magyar kiállítás részére a tolnavármegyei muzeum összes termeit lefényképezze.

— Kiinger István meghalt. A fővárosban meghalt Klinger István dr. siklósi apát, a tudomány-egyetem volt rektora és és a hitudo- mányi karnak három Ízben volt dékánja, hetvenhét éves korában. Kiinger harmincöt esztendeig volt a tudomány-egyetem nyilvános rendes tanára és két évvel ezelőtt vonult nyugalomba. De azóta is állandóan végezte egyházi funkcióit. Három héttel ezelőtt az egyetemi templomban misét mondott és akkor erősen meghűlt. Influenzát kapott, a mely halálát okozta. Halála hírére az egyetem épületeire kitűzték a gyászlobogót, az egyetem rektora, dr. Török Aurél pedig a hittudományi kar javaslatai alapján intézkedett a temetésre vonatkozólag. Az elhunytat az egyetemi templomban tették ravatalra és onnan temették el január 29-én, szerdán délelőtt 10 órakor. A hitudományi kar külön gyászjelentést adott ki a haláleset alkalmából és a kar nevében Kiss János dr. pápai prelatus, hittudományi kari dékán, a megboldogultnak volt tanítványa, majd kollégája búcsúztatta el az' elhunytat. A beszentelést dn Várossy Gyula kalocsai érsek végezte. Az elhunytat a kerepesi-uti temetőben helyezték örök nyugalomra. A megboldogult Kiinger Ferencnek, a »Tolnamegyei takarék- és hitelbank* igazgatójának Fivére volt.

— Dljnok- Bajó Pál központi főszolgabíró, Marton Istvánt a főszolgabírói hivatalba dij- nokká nevezte ki.

— Felolvasások. Schwirián József szekszárdi főgimnáziumi tanár múlt szerdán a református iskolában szabad előadást tartott a hangról és gyakorlatilag bemutatta a fonográfot és a gramofont. Az érdekes és tanulságos előadást igen sokan hallgatták meg. — A várhegyei múzeumban múlt vasárnap két felolvasás is volt. Délután fél 6 órakor kiosztott jegyek mellett felolvasásra került az Uránia darabja «Az Alduna». Este fél 9 órakor pedig dr. Bartal Körnél főgimnáziumi tanár tartott felolvasást «A nap, a hold és a csillagok» címmel.

— Kevés a gyermek, sok a tanító. A szekszárdi izr. hitközség valóban a szó legszebb értelmében vévé mintanépiskolát tart fenn, melyben két tanitó és'egy tanítónő működik. A miniszternek azonban nem imponál az ilyen mintaiskola, mert Linhardt Hilda szekszárdi izr. tanítónőnek államsegélyért benyújtott kérvényét azzal utasította vissza, hogy «a szekszárdi izr. iskolában kevés a gyermek és sok a tanitó».

—. Pintér József halála. Grácból jött a szomorú hir, hogy ott Pintér József nyugalmazott bonyhádi esperes-plébános hosszas szenvedés után életének 81-ik, papságának 57-ik évében folyó hó 25-én elhunyt. Ritka jólelkü, nemesen gondolkozó pap volt, aki örömmel segített azokon a szegényeken, akik hozzá fordultak. Már két évtizedet meghaladó idő óta súlyos gégebajban szenvedett, de azért mindig kedélyes volt. Összejövetelek alkalmával sohasem maradt szótlan. Mindig elmondotta szívből jövő felköszöntőit. Nagymányokon, Aparon és Bonyhá- don volt plébános. Mikor érezte, hogy ereje gyengül, 1897-ben nyugalomba vonult. Született 1827-ben. Pappá 1851-ben szentelték. Temetése folyó hó 28-án volt Grácban.

— Iparospárt szervezése. Nagy mozgalom indult meg az egész országban, hogy a kisiparosok helyzetének javítása, a kisiparnak föl- lenditése érdekében országszerte megalakítsák az országos iparospártot, mint politikai pártot. Az eszme propagálása, a szervezkedés keresztülvitele céljából Molnár János elnök, tekintélyes sárosparaki iparos és községi biró, ki nagy szónoki tehetséggel bir, az igaz meggyőződés’ és lelkesedéstől vezérelve személyesen keresi fel a nagyobb városokat és szervezi az iparospártot. így múlt vasárnap Szekszárdra is eljött és d. ü. a polgári olvasókörben két és fél óráig tartó beszédben ismertette az iparospárt következő programmját: 1. Önálló vámterület, nemzeti jegybank. 2. Általános községenként gyakorlandó választási jog titkos szavazással úgy a képviselő, mint a községi választásoknál. 3. Kellő képviselete az iparosságnak a képviselőházban, községi képviseletben és mindenütt hol iparosérdekek fölött döntenek. 4. A kamarák kettéválasztása, külön önálló iparkamarák szervezése. 5. Igazságos s fokozatos (progresszív) adórendszert. 6. Egyévi katonai szolgálatidő az iparosifjak részére. 7. Kötelező nyugdíj- és rokkant-biztositást az iparosoknak, 8. Özvegyi nyugdijat és nevelési pótlékot az elhalt iparosok hátramaradt családtagjai részére. 9. Az ipartörvény revíziójánál különös súlyt helyezzünk a kontárkodás megszüntetésére és hogy a testületeket illesse meg teljesen szabadon az ipari bíráskodás és az iparigazolvány kiadásának joga. 10. Az állammal szerződési viszonyban levő bankintézetek elégítsék ki az iparosság hiteligényeit úgy, hogy ez sem fizessen magasabb kamatot, mint a nagyvállalkozók. 11. A fegyencipar megszüntetése. 12. A vásárügy rendezése. 13. A betegápolási pótadó alól az iparosság mentessék fel. 14. Közszállitásoknál a sisiparnak nagyobb teret nyissanak. 15. Állami kedvezményeket első- sorban és nagyobb mérvben a gazdaságilag gyengébbeknek, a kisiparnak adjanak. 16. Iparostovábbképzési tanfolyamok, tanulmányút, ösztöndíjak stb által. — A fejtegetéseket az iparosok és más köri tagok is figyelemmel hallgatták. Végül Boda Vilmos, afc olvasókör elnöke, aki az egész hosszú beszéd alatt jelen volt, az iparosok és köri tagok nevében megköszönte az érdekes fejtegetéseket Molnár János elnöknek. Ezután Molnár felhívta a jelenlevő iparosokat, hogy alakítsák ideiglenesen meg az iparospártot. Erre megalakították a szekszárdi iparospártot. A szekszárdi iparos párt, úgy is mint a Tolnavármegyei iparospárt tisztikarának és választmányi tagjainak névsora : Elnök : Debulay Imre, társelnök Boda Vilmos, pénztáros: Bőrösök József, jegyző: Buko- v'inszky József. Választmány : Székelyi József, Uglár János, Falusy József, Mutsehenbacher Lipót, Lipovszky Ádám, Hahn Ferenc, Moizes Károly, Busz Ferenc, Vilhelm Ede, Laskó Károly, Schlotthauer Lajos, Bitz János. Tolna vármegyében a szervezés folyamatban van. A vidéki szervezések befejezte után megalakul a székhely és vidéki pártok küldötteiből Szekszárd székhellyel a vármegyei iparospárt. S az eddigi ideiglenes tisztikar és választmány akkor fog véglegesen megalakittatni. — Megalakították már a vidéki iparospártot: Pécs, Szombathely, Veszprém, Sopron, Marcali, Bátaszék, Bonyhád s még több városban.

— A jegyzők fizetéskiegészitése. A miniszter már kiutalványozta a tolnavármegyei községi és körjegyzők fizetéskiegészitését az 1908. évre. A kiutalványozott összeg 68.808 korona és 98 fillér.

— Esküvő- Magy ara Elemér budapesti nyomdász folyó hó 27-én tartotta Tolnán esküvőjét Riezner Katalinnal.

— Kölcsönös áthelyezések. Pálfy Sándor bakócai és Cserti István ozorai káplán kölcsönösen áthelyeztettek.

— Felolvasás- Dr. Rubinstein Mátyás szekszárdi főrabbi tegnap este a szekszárdi ref. olvasókörben nagy hallgatóság előtt felolvasást tartott a következő címen: Az Ó- és Ujtestamentom találkozó pontjairól.

— Törvényhatósági távbeszélő. Simontsits Elemér alispán felhívta a gyönki és a tamási főszolgabirákat, hogy hivatalukat az állami távbeszélő hálózatba kapcsoltassák be. így most már a vármegyé székhelyével, Szekszárddal az összes járási székhelyek összeköttetést nyernek.

— Kérelem. Jaáry Elemér gyógyszerész kérelmet adott be, hogy a Nagydorog községben levő gyógyszertárát Szendrovics Vilmos gyógyszerészre ruházhassa. A kérelmet dr Hangéi Tgnác vármegyei főorvos véleményével felterjesztik a belügyminiszterhez.

— Feljelentés. Az OMKE egylet tolnamegyei osztálya, panaszt emelt a nagykajdacsi polgári olvasókör vezetősége ellen, amiért kereskedelmi cikkeket: rizst, lisztet, kékkövet, petróleumot, kocsikenőcsöt rendelt és azokat a tagok között elárusította és szétosztotta. A panasz az alispán elé került, aki utasította a nevezett olvasókör vezetőségét, hogy a beigazolt alapszabályellenes működését hagyja abba, ellenkező esetben az olvasókört feloszlattatja.

— Elitéit végrehajtó. A királyi törvényszék Kisfaludy Tivadar volt keszthelyi kir. végrehajtót sikkasztás miatt, figyelembe véve az enyhítő körülményeket, egy Havi fogházbüntetésre Ítélte.

— Tűz Tüzilárma zavarta meg folyó hó 28-án este fél 7 órakor Szekszárdon a lakosság nyugalmát. Az újvárosban Klézli Ferenc istállója kigyulladt és leégett. A gyorsan megjelent tűzoltóságnak sikerült a közeli nádas házakat megmenteni. A tűz állítólag az istállóban vigyázatlanságból keletkezett.

— Borkóstoló estély. A szekszárdi r. kath. olvasókör február hó 9-én, vasárnap, borkóstoló társas vacsorát tart, amelyre az előjegyzések a házmesternél eszközlendők. Részvételi dij 2 K.

— Megnyílt iskola- Minthogy Ózsák pusztán f. hó 5-étől kezdve újabb kanyaró betege- dés nem fordult elő, dr. Drágíts Imre tb. főorvos azt javasolta az alispánnak, hogy az ottani bezárt népiskolát nyittassa meg.

— Államsegély. Perler Mátyás tolnai tanítónak a vall. és közokt.-ügyi miniszter évi 200 kor. korpótlékot állam segély képen engedélyezett.