Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-10-29 / 44. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Á legújabb háborúk tanúságai mind az apró puskák fontossága mellett szólanak. Már az 1870—71-iki francia-porosz háború alkalmával előnyösen kitűnt a német csapatok tüzfegyelme a francia csapatok tűzben való fegyelmezetlensége felett. A franciák rendszerint távolabbról kezdették a tüzelést s rendszertelenül folytatták azt, a német csapatok ellenben rendesen közelebbről vették fel a tűzharcot, azonban eredményesebb tüzelésükkel a francia hadsorokat rövid idő alatt megtörték. Egyes francia csapatok oly szertelen és rendszertelen tüzelést folytattak, hogy a német tisztek távolról tisztán hallás utján ki tudták venni, hogy francia tűzzel van dolguk s rendesen megmosolyogták azt. A „Segitség-Album“ története. SzétmeHt az egész országba a Segitség- Album, a madocsai tűzkárosultak segélyezésére. A munka, melybe József főherceg, miniszterek, püspökök, főispánok, az ország előkelőségei s a megyei irodalom munkásai Írtak, mindén tekintetben fényesen sikerült. Dicséri a szerkesztőt, ki hangya-szorgalommal, éjjelt nappallá tevő levelezéseivel az értékes kéziratokat egy- begyüjtötte, dicséri a madocsai tűzkárosultak segélybizottságát, amely a segélyakciót vezette, dicséri a bizottság pénztárosát, ki fáradhatatlan nemes ambícióval a levelezéseket, az albumokat postázta s a pénzkezelés nehéz mesterségét végezte. Nem lesz érdektelen, ha a »Segítség-Album« történetét a kibocsájtott albumok után küldöm. Madocsa ugyanis megőrzi »leveles ládájában« az albumot, mely tűzkárosultjai javára országos gyűjtést foganatositott, hadd lássa hát az album történetét, mely Madocsa lakossága iránti szeretettel van teli. Mikor Madocsát 1908. junius 27-én délután a tűzvész tönkretette, Dunaföldvár kicsije, nagyja segítségére sietett. Mig egyrészről kocsik vitték le az élelmiszert, ruhát stb., addig másrészt mulatság, szinielőadás, az egész község területén gyűjtés volt s az ezekből befolyt l összeg Madocsánák küldetett. Megszűnt a ta- I lálékonyság, a mód, mely utón Madocsa javára segély lenne összegyűjthető, akkor Dunaföldvár község főjegyzője a községháza tanácstermébe 1908. julius 5-én népes értekezletet hivott egybe, hogy a még mindég segélyre szoruló, szerencsétlenül járt madocsaiakon segitye legyen. Ekkor és itt született meg a »Segitség- Album !« A községi főjegyző megnyitotta az értekezletet, előadta a madocsai tűzkárosultak in- ségbejutását s kérte a jelenlevőket, hogy a Földváron már minden uton-módon eszközölt gyűjtés után még egy módot nyújtsanak, mely- lyel a tőzsgyökeres madocsai népen segíthetünk. Dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvosé az érdem, hogy ez értekezleten a »Segítség-Album« eszméjét felhozta, lelkes szavaival a biztos sikert megjósolta s az értekezlet egyhangú lelkesedéssel a- ».Segitség-Album« kivitelét elfogadta. Az értekezlet nyomban megválasztotta a »Madocsai Tűzkárosultak Segélybizottságát.« Elnökül első sorban Rátkay László országgyűlési képviselőt kiáltották ki, aki azonban e szép tisztet egyéb elfoglaltsága miatt el nem foglalhatván, a bizottság helyébe elnökül Biró Imre prépost-plébános és Niefergall Nándor községi főjegyzőt választotta meg. Bizottsági jegyző és a »Segitség-Album« szerkesztője: dr. Lévai Dezső orvos lett, mig bizottsági pénztáros: Niertit Béla gyógyszerész. Bizottsági tagok: dr. Angyal Béla kir. közjegyző, Báthory ' Géza kir. járásbiró, Bodor György közs. biró, Gallai Ferenc földbirtokos, Güns Béla kereskedő, dr. Hevesi Gyula tb. vármegyei főorvos, Huber Ferenc községi jegyző, dr. Pálföldi Lajos ügyvéd, Rátkay László orsz. képviselő, dr. Schóber László ügyvéd, Schmidt László tkpt. vezérigazgató és dr. Spiczer Károly ügyvéd. A segélybizottság működését az Album méltatja. Alig az értekezlet megtartása és a bizottság megválasztása után, a »Madocsai Tűzkáro-. sultak Segélybizottsága« nevében a bizottsági elnökök a a bizottsági jegyző, mint az Album szerkesztője az egész országba »Előfizetési felhívást« bocsájtottak ki, amelyre nap nap után jöttek az előfizetési árak. Két métermázsa papiros került nemsokára a nyomdába, hogy ezen az összegyűjtött kéziratok napvilágot lássanak. A díszes mű technikai akadályok miatt az előfizetési felhívásban közölt augusztus helyett 1908. október elején jelent meg nem kevesebb, mint 1000 példányban, amelyből a Segélybizottság »irattára« számára egy sem maradt. Nincs toll, mely a szerkesztőnek, meg a pénztárosnak a nagy siker fölötti örömét leírhatná, mert kettőjüknek a segélyakcióban állandóan folytatott nappali,, éjFázom. El innen í . . . Halottak napján ne szakítsuk tel a már gyógyult sebeket, hanem erősítsük szivünket a jövő küzdéseihez és fájdalmaihoz! Az 1831.-Í koleralázadás. (Kossuth Lajos első szereplése.) A napokban az ázsiai kolera, mely mostanában az európai Oroszországban püsztit állítólag hazánk határát is átlépte és Márama- rosban jelentkezett. Az ország valamennyi köz- igazgatási hatósága megmozdult erre és most országszerte védelmi akció folyik a veszedelmes járvány ellen. Az ázsiai kolera 1831-ben tűnt föl Európában. Oroszországban és Lengyelországban borzasztó pusztításokat végzett és innen Magyarországba is átcsapott. A Lengyelországgal határos Felvidéken ütötte föl fejét, különösen a parasztság között pusztított és százával szedte áldozatait. A kolera hamarosan lángbaboritotta az egész Felvidéket. A helyzetével különben is elégedetlen parasztságot ugyanis izgatok bujto- gatták fel, elhitetvén a néppel, hogy a nemesség megmérgezte a kutakat, nehogy a parasztság túlszaporodjék és a hatalmat kezébe kaparitsa. Az izgatóknak ez a képtelen meséje annál inkább hitelre talált a nép között, mert hiszen a járvány főképen a szegénysége miatt rosszul táplálkozó pórnép közül szedte áldozatait. A lázadás növekedett, vad hordák járták be a temetővé átváltozott vidéket, megtámadták a földesurak kastélyait, kirabolták . és fölgyuj- tották a nemesi kúriákat, majd vérszemet kapva a községházakat is megtámadták, sőt rátörtek a menekülő földesuraktól elárasztott kisebb városokra is. A kormány a lázadás elfojtására teljhatalmú királyi biztosokat küldött a forrongó vármegyékre. A lázadás főfészke Sárosmegye volt ahová a hires hevesi adminisztrátort, Eötvös Ignác bárót küldte a kormány komisszáriusnak. Eötvös erős kézzel megregulázta a kormánnyal szemben renitenskedő Hevesvármegyét is, őt találták hát legalkalmasabbnak a lázadás elfojtására. Eötvös báró nyomban katonasággal szállta meg a vármegyét, mire a megrémült lázongó tótság deputációt menesztett az eperjesi vármegyeházán székelő királyi biztoshoz, hogyha nem lesz bántódásuk, kegyelemre megadják magukat. A királyi biztos nagy szívesen fogadta a deputációt és megígérte, hogy nemcsak kegyelmet ad nekik, de lojális Viseletűkért másnap nyilvánosan fel is magasztalja őket. 1908 október 29 jeli munkáját a fényes anyagi és erkölcsi siker méltón honorálta. Midőn a mű megjelent, az előfizetőknek küldetett szét. Ámde Dunaföldvár közönsége sem maradhatott el a »Segitség-Album« vételében. 1908. október 10—13, napjain .lelkes .úri leányok vették kezükbe az Albumot, hogy bejárva az egész községet szétosszák azekat. Három pár, három kocsiban más és más tájon adta el az Albumot s szedte be értök a mado- csaiak segélyezésére a dijat s ahova beléptek, elutasítani őket alig lehetett. Nemes és szép tevékenység volt ez részükről s ezt a Segélybizottság hálája s köszöneté kiséri, de bizonyára hálásan emlékeznek róluk majd a madocsai segélyezettek is. Ezek: Keller Jolánka és Pintér Ancsika, kik 60 drb., Angyal Mariska és Keller Irénke, kik 48 drb. s végül Lantos Rozsika és Schwarcz Rö.zsika, kik 21 drb. Albumot adtak el. A 2000 darab előfizetési felhívásra 711 darab Album kelt el. Hírlapoknak, tiszteletpéldánynak 93 darab küldetett szét. Dunaföldváron a fent elárusitottakkal együtt 150 darab került forgalomba, 37 darab ezeken kívül egyesek által megrendelve, de még kifizetve nincs, 9 da- íab meg az-esetleges reklamációkra lett visz- szatartva. Az 1000 példányos sikeres kiadás jövedelme pedig a következő : Felülfizetésekből és adományokból befolyt 384 K 83 fill. Az albumok árából 1722 » — » Tehát összes bevétel : 2106 K 83 fill Posta, nyomtatás és egyéb költségekre kiadva 771 « 60 » Marad tehát a madocsaiak se-- i 1335 K 23 fill, gelyezesere Ez az összeg azonban még nem- teljes. Mert még a fentjelzett előzetesen megrendelt Albumok árai hátravannak, addig adományok még mindig várhatok. Hogy egy ilyen díszes, sikeres Album ösk- szeállitása és kiadása mennyi munkával és fá- radságaal jár, azt minden iró- ember jól tudja. De hogy a »Madocsai Tűzkárosultak Segély- bizottságá«-nak segélyakcióját ily fényes erkölcsi és anyagi siker koronázta, az a segély- bizottság érdeme. A nemes munka mindig meghozza gyümölcsét, meghozta a »Segitség-Album« is a madocsaiak javára. Ez a rövid története a ISegitség-Album«nak, Crassus A deputációban járó tótok szörnyen örvendeztek, büszkén várták a holnapot és Eötvös báró másnap a város piacán nyilvánosan föl is magasztalta az egész deputációt — öt akasztófán. Ez persze csak olaj volt a tűzre. A tótság bosszút esküdött kivégzett vezetőiért. Most már nemcsak rablás és gyajtogatás járta, de szél- tében-hosszában gyilkolta a nép a papságot es nemességet. A tőketerebesi Andrássy-uradálom parasztjai is a lázadókhoz csatlakoztak, fölkon- colták a szolgabirót és megtámadták a községi elöljáróságot. Az uradalom tisztjei a község magyarságával a közeli Sátoraljaújhelyre menekültek. Az ezrekre felszaporodott tömeg most Ujhelyt fogta ostrom alá, ahol az ostromzár folytán éhínség tört ki. A szegényebb nép, hogy -életét megmenthesse és az éhségtől meneküljön, már a lázadók pártjára állott. A kaszával, kapával fölfegyverkezett városi szegényebb nép a vármegyeháza előtt csoportosult, kenyeret követelve az ott székelő járványbizottmánytól. Ebben a válságos pillanatban lépett ki az ősrégi vármegyeház erkélyére a járványbizott- mány elnöke : Kossuth Lajos. Kossuth Lajost még nem ismerte az ország, de vármegyéjében már akkor nagy volt a becsülete. Mint ügyvéd tiszteletet és becsüleVjt
