Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY Á legújabb háborúk tanúságai mind az apró puskák fontossága mellett szólanak. Már az 1870—71-iki francia-porosz háború alkalmával előnyösen kitűnt a német csapa­tok tüzfegyelme a francia csapatok tűzben való fegyelmezetlensége felett. A franciák rendszerint távolabbról kezdették a tüzelést s rendszertelenül folytatták azt, a német csapatok ellenben rendesen közelebbről vet­ték fel a tűzharcot, azonban eredményesebb tüzelésükkel a francia hadsorokat rövid idő alatt megtörték. Egyes francia csapatok oly szertelen és rendszertelen tüzelést foly­tattak, hogy a német tisztek távolról tisz­tán hallás utján ki tudták venni, hogy francia tűzzel van dolguk s rendesen meg­mosolyogták azt. A „Segitség-Album“ története. SzétmeHt az egész országba a Segitség- Album, a madocsai tűzkárosultak segélyezésére. A munka, melybe József főherceg, miniszterek, püspökök, főispánok, az ország előkelőségei s a megyei irodalom munkásai Írtak, mindén te­kintetben fényesen sikerült. Dicséri a szerkesz­tőt, ki hangya-szorgalommal, éjjelt nappallá tevő levelezéseivel az értékes kéziratokat egy- begyüjtötte, dicséri a madocsai tűzkárosultak segélybizottságát, amely a segélyakciót vezette, dicséri a bizottság pénztárosát, ki fáradhatatlan nemes ambícióval a levelezéseket, az albumo­kat postázta s a pénzkezelés nehéz mestersé­gét végezte. Nem lesz érdektelen, ha a »Segítség-Al­bum« történetét a kibocsájtott albumok után küldöm. Madocsa ugyanis megőrzi »leveles ládá­jában« az albumot, mely tűzkárosultjai javára országos gyűjtést foganatositott, hadd lássa hát az album történetét, mely Madocsa lakossága iránti szeretettel van teli. Mikor Madocsát 1908. junius 27-én dél­után a tűzvész tönkretette, Dunaföldvár kicsije, nagyja segítségére sietett. Mig egyrészről ko­csik vitték le az élelmiszert, ruhát stb., addig másrészt mulatság, szinielőadás, az egész köz­ség területén gyűjtés volt s az ezekből befolyt l összeg Madocsánák küldetett. Megszűnt a ta- I lálékonyság, a mód, mely utón Madocsa javára segély lenne összegyűjthető, akkor Dunaföld­vár község főjegyzője a községháza tanácster­mébe 1908. julius 5-én népes értekezletet hi­vott egybe, hogy a még mindég segélyre szo­ruló, szerencsétlenül járt madocsaiakon segitye legyen. Ekkor és itt született meg a »Segitség- Album !« A községi főjegyző megnyitotta az érte­kezletet, előadta a madocsai tűzkárosultak in- ségbejutását s kérte a jelenlevőket, hogy a Földváron már minden uton-módon eszközölt gyűjtés után még egy módot nyújtsanak, mely- lyel a tőzsgyökeres madocsai népen segíthe­tünk. Dr. Lévai Dezső dunaföldvári orvosé az érdem, hogy ez értekezleten a »Segítség-Album« eszméjét felhozta, lelkes szavaival a biztos sikert megjósolta s az értekezlet egyhangú lel­kesedéssel a- ».Segitség-Album« kivitelét elfo­gadta. Az értekezlet nyomban megválasztotta a »Madocsai Tűzkárosultak Segélybizottságát.« Elnökül első sorban Rátkay László országgyű­lési képviselőt kiáltották ki, aki azonban e szép tisztet egyéb elfoglaltsága miatt el nem foglal­hatván, a bizottság helyébe elnökül Biró Imre prépost-plébános és Niefergall Nándor községi főjegyzőt választotta meg. Bizottsági jegyző és a »Segitség-Album« szerkesztője: dr. Lévai Dezső orvos lett, mig bizottsági pénztáros: Niertit Béla gyógyszerész. Bizottsági tagok: dr. Angyal Béla kir. közjegyző, Báthory ' Géza kir. járásbiró, Bodor György közs. biró, Gallai Ferenc földbirtokos, Güns Béla kereskedő, dr. Hevesi Gyula tb. vármegyei főorvos, Huber Ferenc községi jegyző, dr. Pálföldi Lajos ügy­véd, Rátkay László orsz. képviselő, dr. Schóber László ügyvéd, Schmidt László tkpt. vezérigaz­gató és dr. Spiczer Károly ügyvéd. A segélybizottság működését az Album méltatja. Alig az értekezlet megtartása és a bizott­ság megválasztása után, a »Madocsai Tűzkáro-. sultak Segélybizottsága« nevében a bizottsági elnökök a a bizottsági jegyző, mint az Album szerkesztője az egész országba »Előfizetési fel­hívást« bocsájtottak ki, amelyre nap nap után jöttek az előfizetési árak. Két métermázsa papiros került nemsokára a nyomdába, hogy ezen az összegyűjtött kéz­iratok napvilágot lássanak. A díszes mű tech­nikai akadályok miatt az előfizetési felhívásban közölt augusztus helyett 1908. október elején jelent meg nem kevesebb, mint 1000 példány­ban, amelyből a Segélybizottság »irattára« szá­mára egy sem maradt. Nincs toll, mely a szer­kesztőnek, meg a pénztárosnak a nagy siker fölötti örömét leírhatná, mert kettőjüknek a segélyakcióban állandóan folytatott nappali,, éj­Fázom. El innen í . . . Halottak napján ne szakítsuk tel a már gyó­gyult sebeket, hanem erősítsük szivünket a jövő küzdéseihez és fájdalmaihoz! Az 1831.-Í koleralázadás. (Kossuth Lajos első szereplése.) A napokban az ázsiai kolera, mely mos­tanában az európai Oroszországban püsztit állítólag hazánk határát is átlépte és Márama- rosban jelentkezett. Az ország valamennyi köz- igazgatási hatósága megmozdult erre és most országszerte védelmi akció folyik a veszedel­mes járvány ellen. Az ázsiai kolera 1831-ben tűnt föl Euró­pában. Oroszországban és Lengyelországban borzasztó pusztításokat végzett és innen Ma­gyarországba is átcsapott. A Lengyelországgal határos Felvidéken ütötte föl fejét, különösen a parasztság között pusztított és százával szedte áldozatait. A kolera hamarosan lángbaboritotta az egész Felvidéket. A helyzetével különben is elégedetlen parasztságot ugyanis izgatok bujto- gatták fel, elhitetvén a néppel, hogy a nemesség megmérgezte a kutakat, nehogy a parasztság túlszaporodjék és a hatalmat kezébe kaparitsa. Az izgatóknak ez a képtelen meséje an­nál inkább hitelre talált a nép között, mert hi­szen a járvány főképen a szegénysége miatt rosszul táplálkozó pórnép közül szedte áldoza­tait. A lázadás növekedett, vad hordák járták be a temetővé átváltozott vidéket, megtámadták a földesurak kastélyait, kirabolták . és fölgyuj- tották a nemesi kúriákat, majd vérszemet kapva a községházakat is megtámadták, sőt rátörtek a menekülő földesuraktól elárasztott kisebb vá­rosokra is. A kormány a lázadás elfojtására teljha­talmú királyi biztosokat küldött a forrongó vár­megyékre. A lázadás főfészke Sárosmegye volt ahová a hires hevesi adminisztrátort, Eötvös Ignác bárót küldte a kormány komisszáriusnak. Eötvös erős kézzel megregulázta a kormánnyal szemben renitenskedő Hevesvármegyét is, őt találták hát legalkalmasabbnak a lázadás elfoj­tására. Eötvös báró nyomban katonasággal szállta meg a vármegyét, mire a megrémült lázongó tótság deputációt menesztett az eperjesi várme­gyeházán székelő királyi biztoshoz, hogyha nem lesz bántódásuk, kegyelemre megadják magu­kat. A királyi biztos nagy szívesen fogadta a deputációt és megígérte, hogy nemcsak kegyel­met ad nekik, de lojális Viseletűkért másnap nyilvánosan fel is magasztalja őket. 1908 október 29 jeli munkáját a fényes anyagi és erkölcsi siker méltón honorálta. Midőn a mű megjelent, az előfizetőknek küldetett szét. Ámde Dunaföldvár közönsége sem maradhatott el a »Segitség-Album« vételé­ben. 1908. október 10—13, napjain .lelkes .úri leányok vették kezükbe az Albumot, hogy be­járva az egész községet szétosszák azekat. Három pár, három kocsiban más és más tájon adta el az Albumot s szedte be értök a mado- csaiak segélyezésére a dijat s ahova beléptek, elutasítani őket alig lehetett. Nemes és szép tevékenység volt ez részükről s ezt a Segély­bizottság hálája s köszöneté kiséri, de bizo­nyára hálásan emlékeznek róluk majd a ma­docsai segélyezettek is. Ezek: Keller Jolánka és Pintér Ancsika, kik 60 drb., Angyal Mariska és Keller Irénke, kik 48 drb. s végül Lantos Rozsika és Schwarcz Rö.zsika, kik 21 drb. Al­bumot adtak el. A 2000 darab előfizetési felhívásra 711 darab Album kelt el. Hírlapoknak, tiszteletpél­dánynak 93 darab küldetett szét. Dunaföldváron a fent elárusitottakkal együtt 150 darab került forgalomba, 37 darab ezeken kívül egyesek ál­tal megrendelve, de még kifizetve nincs, 9 da- íab meg az-esetleges reklamációkra lett visz- szatartva. Az 1000 példányos sikeres kiadás jöve­delme pedig a következő : Felülfizetésekből és adományok­ból befolyt 384 K 83 fill. Az albumok árából 1722 » — » Tehát összes bevétel : 2106 K 83 fill Posta, nyomtatás és egyéb költ­ségekre kiadva 771 « 60 » Marad tehát a madocsaiak se­-- i 1335 K 23 fill, gelyezesere Ez az összeg azonban még nem- teljes. Mert még a fentjelzett előzetesen megrendelt Albumok árai hátravannak, addig adományok még mindig várhatok. Hogy egy ilyen díszes, sikeres Album ösk- szeállitása és kiadása mennyi munkával és fá- radságaal jár, azt minden iró- ember jól tudja. De hogy a »Madocsai Tűzkárosultak Segély- bizottságá«-nak segélyakcióját ily fényes er­kölcsi és anyagi siker koronázta, az a segély- bizottság érdeme. A nemes munka mindig meg­hozza gyümölcsét, meghozta a »Segitség-Album« is a madocsaiak javára. Ez a rövid története a ISegitség-Album«nak, Crassus A deputációban járó tótok szörnyen örven­deztek, büszkén várták a holnapot és Eötvös báró másnap a város piacán nyilvánosan föl is magasztalta az egész deputációt — öt akasz­tófán. Ez persze csak olaj volt a tűzre. A tótság bosszút esküdött kivégzett vezetőiért. Most már nemcsak rablás és gyajtogatás járta, de szél- tében-hosszában gyilkolta a nép a papságot es nemességet. A tőketerebesi Andrássy-uradálom parasztjai is a lázadókhoz csatlakoztak, fölkon- colták a szolgabirót és megtámadták a községi elöljáróságot. Az uradalom tisztjei a község magyarsá­gával a közeli Sátoraljaújhelyre menekültek. Az ezrekre felszaporodott tömeg most Ujhelyt fogta ostrom alá, ahol az ostromzár folytán éhínség tört ki. A szegényebb nép, hogy -életét meg­menthesse és az éhségtől meneküljön, már a lázadók pártjára állott. A kaszával, kapával föl­fegyverkezett városi szegényebb nép a várme­gyeháza előtt csoportosult, kenyeret követelve az ott székelő járványbizottmánytól. Ebben a válságos pillanatban lépett ki az ősrégi vármegyeház erkélyére a járványbizott- mány elnöke : Kossuth Lajos. Kossuth Lajost még nem ismerte az or­szág, de vármegyéjében már akkor nagy volt a becsülete. Mint ügyvéd tiszteletet és becsüleVjt

Next

/
Oldalképek
Tartalom