Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-29 / 44. szám

KÜLÖNFÉLÉK Halottak napján.

Irta: Herczeg Ferencz.

Kérlek, kedves olvasóin, ne dobd el boszu- san ezt a lapot, hanem szenvedd el néhány percig a kellemetlen érzést, mellyel a keserű és megszégyenítő igazságok feszegetése jár.

Hatalmas tüntető menet vonul el lelki szemeid előtt. A tüdővészesek tüntető menete. Nyolcvanezer ember, a kinek szemében már ott vibrál a halálos félelem. Órákon át látod őket vánszorogni és a rettenetes menet még sem akar véget érni. Fakó arcú, horpadt mellű parasztok, kiknek sovány vállaikról oly furán lóg a cifra szűr. Elaszott úriemberek, a kik fázva vonják össze prémes kabátjukat. Munkásemberek, a kik erőtlenül vonszolják maguk után a nehéz csákányt. Azután a 'huszesztendősök serege ! A fiatal leányok, a kik menyasszonyi ruhába öltöztek és rémüldözve kacérkodnak a halállal. A nyurga fiuk, kiknek szivében forró vágyak lobognak és kiknek arca eltorzul a félelemtől.

A mit a hatalmas állam nem tud megcsinálni, azzal megpróbálkozik a gyönge társadalom. A József Szanatórium Egyesület megragadó hévvel, bámulatos szívóssággal harcol az alattomos ellenséggel. Vezető emberei fáradhatatlanul tervezgetnek. írnak, szónokolnak, izgatnak, kérlelnek és koldulnak, hogy felrázzák közömbösségéből a társadalmat.

A szives olvasó most már tudja, hogy cikkem tulajdonképpen reklám-cikk akar lenni. Valóban az. Az életnek szeretnék reklámot csinálni a hálállal szemben. A reménynek, a verőfénynek a csüggedés s az árnyék princípiuma ellen. A Szanatórium Egyesület egy meg- kapóan gyöngéd ötlete adta kezembe a tollat. Felhívást tesz közzé, melyben azokhoz fordul, a kik halottak napján virágot tesznek kedveseik sírjára. Ha mindenki csak egy virágszállal kevesebbet fon koszorújába és az egy virágszál árát elküldi az egyesületnek, akkor megígéri, hogy megmenti ezer tüdőbeteg ember életét.

Az enyészetet állítani az élet szolgálatába, a -halottam napját a reménység ünnepévé avatni: gyönyörű gondolat. A ki valaha már végigszemlélte és végigszenvedte egyik kedvesének lassú elsorvadását, a kit tehetetlen fájdalommal töltött el egy ifjú élet korai elhamvadása : az meg fogja érteni a Szanatórium Egyesület szó1908 október 29

vivőit ki magának és ő volt a járványbizottmány elnöke, .vagy — amint ő magát elnevezte — a »veszteglő város táblabirája.« A népszerűsége azon a vidéken már oly nagy volt, hogy a lázadó tótság mindennap beküldte a családja számára szükséges élelmiszereket, biztosítván őt, hogy neki és családjának bántódisa még akkor sem lesz, ha a várost hatalmukba kerítik.

Amikor a lázadókhoz szító városi szegényebb nép telfegyverkezve állott a vármegyeház előtt a legelkeseredettebb hangulattal eltelve, Kossuth Lajos a vármegyeház erkélyéről lángoló beszédben hívta föl a népet, hogy álljon fagyverbe az ostromlók ellen.

A beszéd óriási hatást keltett, egy csapásra megfordította az elégedetlenek hangulatát, Kossuth szavára polgárőrséggé alakult és az időközben megérkezett katonasággal szét is verte az ostromló tömeget.

Kossuth Lajos nevét szárnyára vette a hir és a szellő gyorsaságával vitte az egész országba széjjel.

Ez volt Kossuth Lajosnak első olyan szereplése, amely felé fordította az ország figyelmét. A sátoraljaújhelyi vármegyeházáról indult el, hogy a pozsonyi diétán mint a távollevők követe megkezdje tüneményes, ragyogó pályafutását és a nép fölszabadítását.

Sz. Á. dr

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY

zatát. S a ki megérti, az hozzá fog járulni a nemzet szégyenfoltjának letörléséhez. (A József Kir. Herceg Szanatórium Egyesület cime Budapest, IX., Lónyai-utca 47.)

*

Herczeg Ferencz- e gyönyörű cikke még azoknak figyelmét is felkölti a szép társadalmi munka iránt, a kik eddig késlekedtek. Örömmel írjuk, hogy megyénk és városunk kiveszi részét ebből a mentési munkából. A gyűjtés eredményét lapunkban közzé fogjuk tenni.

Vajha mindenki megértené a megkapóan gyöngéd ötletet: egy virágszállal kevesebbet kell kötni a kegyelet koszorújába s ezt az egy virágszálat átadni a halál jegyeseinek élete megváltására ! . _____'

Sá

ntaságom.

Emlékezés Deák Ferencre.

Irta: Vámbéry Ármin.

Nem közönyös előttem, hogy Deák Ferenc Közép-Ázsiából visszatértemkor jóságával elhalmozott és alkalomadtán, akár szobájában, akár a Városligetben szívesen hallgatta úti élményeim elbeszélését. Egyszer Szentiványi megkérdezte az öreg úrtól, mért kedvel engem annyira, amire Deák azt válaszolta: »Azért, mert ez az ember másodfél lábbal (célozva sántaságomra) többet járt, mint más ember két lábbal.«

Hát bizony a sántaságom nemcsak hogy nem ártott, hanem hasznomra volt, mert ha nem lett volna testi hibám, a turkomán emberrablók minden lelkifurdalás nélkül eladtak volna. Eltekintve ezen testi hibámtól, én csakis acélegészségemnek köszönöm az egész pályafutásomat. Szerintem az egészség azon sziklatalaj, melyen legnagyobb biztonsággal építhetjük jövőnk legbátrabb reményeit is, aki a küzdő emberségen segíteni akar, az legcélszerűbben cselekszik, hogyha szanatóriumok és kórházak létrehozása és fentartásában fáradozik.

— Arckép-leleplezés. Mint már múlt számunkban előre jeleztük, e hó 25-én leplezték le a szekszárdi munkásbiztositó pénztár elnökének Mehrwerth Ferenc kir. kereskedelmi tanácsosnak olajfestményü arcképét. Az ünnepélyen, mely a pénztár hivatalos helyiségének tanácstermében folyt le, az igazgatósági tagokon kívül megjelentek a város társadalmi és hivatali előkelőségeinek legkiválóbbjai. Ott láttuk Eazslinszky Géza kir. törvényszéki elnököt, Ágoston István táblabirót, Kövessy Ödön, Salamon Iván, Mirth László, Markovits Lajos törvényszéki bírákat, dr. Szentkirályi Mihály polgármestert, Janosits Károly főjegyzőt, Racz József rendőrkapitányt, dr. Leopold Kornél ügyvédet, Ferdinánd János, Schneider János pénzügyi számvizsgálókat, Udvarhelyi József számellenőrt, stb. stb. A diszgyülést Andre István alelnök nyitotta meg, mig a leleplező ünnepi beszédet Várkonyi Sándor titkár mondotta. Az elnököt a tisztelet és szeretet eme megnyilatkozása igen meghatotta s csak rövid pár szóval mondott köszönetét az ünneplésért. Az ünnepség befejezte után a polgári olvasókörben 40 terítékes ebéd volt, melj en több mint 30 érdekes és sziporkázó fölköszöntőt mondtak.

_ Pápai Jubileum. A szekszárd—belvárosi

és a béri Balogh Ádám-utcai róm. kath. tanulók múlt pénteken szép ünnepséggel ülték meg X. Pius pápa 50 éves papi jubileumát. Reggeli 8 órakor ünnepi nagy misére gyűltek egybe az összes tanulók, melyet dr. Fent Ferenc plébános, szentszéki ülnök végzett. Mise után a gyermeksereg impozáns hosszú menetben pápai és két nemzeti zászló alatt levonult a kath. körbe, ahol elénekelték a pápai Himnuszt, majd többen szavaltak. Várkonyi Sándor tanító feolvasta a pápa gyermekéveit, dr. Fent Ferenc plébános, iskolaigazgató pedig ^ szép beszédben a pápáról beszélt. A lélekemelő ünnepélyt a Himnusszal fejezték be. Folyó hó 16-án a Szekszárd-újvárosi iskolában is megünnepelték a pápának 50 éves jubileumát, mely alkalommal Bállá Sándor újvárosi tanító a gyermekek felfogásához mért beszédben méltatta a nap jelentőségét.

Q

kJ

— Kinevezés. Gróf Apponyi Sándor főispán Kenézy Lászlót az árvaszéknél megrüsedett gyakornoki állásra kinevezte.

— Az országgyűlés koszorúja A Petőfi- család összegyűjtött hamvait múlt pénteken temették el a kerepesi temetőben a kijelölt díszsírhelyre. A hamvakat két díszes koporsóba zárták. Az egyik koporsóban Ssendrey Júliának és Petőfi Zoltánnak hamvait helyezték el, a másik koporsóba pedig Petrovics István, Petro- vics Istvánná és Petőfi István földi maradványai kerültek. Prohászka Ottokár székesfehérvári püspök nagyszabású beszéd kíséretében beszentelte Szendrey Julia és Petőfi Zoltán koporsóját, Scholz Gusztáv evangélikus szuperintendens pedig a másik koporsó felett tartott szép beszédet. Az országgyűlés koszorúját Rátkay László országgyűlési képviselő helyezte el a sírra.

— UJ doktorok. Dr. Macaden Brutus és dr. Steinféld Géza szekszárdi Ferenc-kórházi ■ alorvosokat a budapesti kir. egyetemen a vizsgáló bizottság az összes orvosi tudományok doktorává avatta.

— Nyugdíjazott községi főjegyző. A tolnavármegyei községi és körjegyzők nyugdíjalapjára felügyelő választmány Elesz Pál tamási-i főjegyzőt — saját kérelmére — 2362 kor. 50 fillér évi nyugdíjjal nyugdíjazta.

— Községi jegyzőválasztás. Kisszékely község képviselőtestülete a megüresedett jegyzői állásra Zarubay Ferenc simontornyai segédjegyzőt, Zarubay Ferenc szekszárdi nyug. postamester fiát választotta meg.

— Szabadjegy az alispánoknak. Jövő évtől kezdve nemcsak a főispánoknak, hanem az alispánoknak is lesz szabadjegyük, amelyeket törvényhatóságuk területén és Budapestre és vissza való utazáskor használhatnak.

— A gazdasági cselédtörvény. A föídmive- lésügyi miniszter értesítette az alispáni hivatalt, hogy az uj cselédtörvény november 1-ével lép életbe. Felhívja, hogy erre a munkásokat külön is figyelmeztesse, valamint a bíróságokat is, hogy november 1-től cselédkönyv nélkül munkást szerződtetni nem szabad.

— mikor lesz az nj választás? Bizonyára sokan lesznek, akik érdeklődnek eziránt a mi városunkban és vármegyénkben is. Hát megsúgjuk, hogy az uj választási törvény alapján az első általános képviselőválasztás 1911. májusban lesz. A törvényjavaslat törvényerőre emelkedéséig ugyanis előreláthatólag elmúlik a jövő esztendő s csak a szentesített törvény alapján rendelheti el a belügyminiszter a választók névjegyzékének összeírását, ami nagy időt vesz igénybe, mert körülbelül 4 millió szavazót kell összeírni.

— A vármegyei tisztviselők lakbére. A belügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki. 122,7331908. Az 1908. évi állami költségvetésről szóló 1908. XXVII. törvénycikk §-a értelmében az 1893. IV. törvénycikk hatálya alá tartozó állami tisztviselők, altisztek, szolgák részére az 2908. évi IV. lakbérnegyedtől kezdve az állomáshelyüknek ujonan I—VII. lakbérosztályba sorozásával magasabb lakpénzek állapíttattak meg. Az 1604. X. törvénycikk értelmében ezen rendelkezés a vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgákra is kiterjed. A vidéki állomáshelyeknek a minisztérium által a H—VII. lakbérosztályokba sorozása ugyan még nem történt meg, azonban, hogy az egyes állomáshelyeknek lakbérosztályokba végleges beosztása után a vármegyei alkalmazottak részére még a folyó évre esedékes lakpénztöbbletük késedelem nélkül megállapíthatók és utalványozhatok legyenek, felhívom alispán urat, hogy a vármegye alkalmazásában levő tisztviselők, altisztek és szolgákról kimutatást szer- kesztessen és azt, az adatokat igazoló aláírásával hozzám sürgősen terjessze fel. Egyben meghagyom azonban alispán urnák, hogy azokról a tisztviselők, altisztek és szolgákról, akik jelenlegi állomáshelyükről, az illető állomás