Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-05-14 / 20. szám

4 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY * — Városi tisztviselők fizetésrendezése. A városi -tis&tviseiőte-Budapesten hétfőn- délelőtt tíz órakor -az uj-.-városháza közgyűlési/:, termében kongresszust - tartottak:* ’: amelyen, iOérélmeikét panaszoltál^ f$l.; A kongresszus .határozata folyt­ján ..küldöttségileg;Ji,sztelegtek, : ^Awfei‘Sándor miniszterelnöknél, .Kossuth Ferenc; ;és Apdrásty Gyula gróf p^im^ztereknáí.. ■ A köldiöttségbeo! dr. Szentkirályi: Mihály; szekszárdi: polgármester Ás .részt vett; A s^ázötv<?ntflgu..'küld.öttség. először Kossuth Ferenc- .kereskedelemügyi miniszternél tisztelgett, aki megjegyezte^. hogy. a.városi tiszt­viselők javadalmazása egyáltalában nem felel meg a kor igényeinek. Ezután-, a küldöttség Wekerle Sándor miniszterelnöknél tisztelgett, aki kijelentette, hogy a városokat | kormány foko­zatosan fogja segíteni, olyformán, hogy bizonyos állami jövedelmekben részesíti őket. Kijelentette, hogy a városi tisztviselők fizetéseinek javításá­ról még ez évben fog gondoskodni. A küldött­séget ezután Andrássy Gyula gróf belügyminisz­ter fogadta, aki kijelentetette, hogy a legmelegebb rokonszenvvel viseltetik úgy a városok ügye, mint a városi tisztviselők sorsa iránt. Azzal a tervvel foglalkozik, hogy városi törvényt készít­sen, mert ez nagyon szükséges és ezzel kap­csolatosan kívánja a tisztviselők fizetését is megállapítani. Amennyiben azonban erre idő nem lesz, másképpen fog gondoskodni a tisztviselők helyzetének javításáról. Skrupulusai vannak, hogy az állam szubvencionálja a városokat, mert ez az igazi önállóságot megöli. Ha más­képpen nem segíthet a bajon és a pénzügy- miniszternek nem lesz ellene kifogása, nem fog elzárkózni ez elől sem. — A gubótermelés és a politika. Kedves horvát testvéreink most már a gazdasági életbe is átviszik politikai tevékenységöket. Horvát Szla- vonországselyemtenyésztéseteljesen elkülönítette magát a magyar virágzó selyemtenyésztés terén, melynek a Szekszárdon székelő kormánybiztos Bezerédj Pál főrendiházi tagujjáteremtője Magyar- országon. Az ő hatásköre ezideig a horvát te­Horvátország füg- zágtól, két pénz- ovábbvezetését és ig nem nagy ered­ményeket mutatott, ágenseket küldenek szét Zágrábból, különösen a szomszédos Baranya, Somogy és Zala vármegyékbe, ahol a magyar kormánybiztos lankadatlan munkássága révén erős gyökeret vert az utóbbi 10 évben a se­lyemtenyésztés és a gubókat, talán, valami ma­gasabb árt is. kínálva, a zágrábi vállalkozók részére .akarják megvásárolni. A kormánybiztos ezen törvénybe ütköző csempészés megakadá­lyozására már igénybe vette a közigazgatási hatóságok oltalmát is és a főszolgabirák révén a jegyzőket keresik meg, hogy minden meg­engedhető módon akadályozzák meg a csem­pészést. Ez annál szükségesebb, mivel selyem­tenyésztésünket nem azért virágoztatta fel év­tizedes rendszeres, nagy munkássággal a föld- mivelésügyi kormány támogatásával a szekszárdi kormánybiztos, hogy most a horvát kapzsiság tépje le a magyar munkának gyümölcsét. De elvárhatjuk a magyar termelőktől, akiket a kor­mánybiztos ma már szép jövedelmet hozó gubó- tenyésztésben támogatott, hogy hatósági be­avatkozás nélkül is ajtót mutassanak a horvát ügynököknek, akiknek kapzsiságánál csakis magyargyülöletük nagyobb. Y Wtolssteri elismerés. ' A.ValIásOég köz- oktatásügyi" miniszter Nierttí Béla duriaföídvári gy'ógyszerésznék, községi' iskölaszéki elnöknek p szaktariitóS'gazdásági ísrhetlő' iskola fejlesz­tése -körül -kifejtett1 sikérés | buzgalmáért teljés elismeréséi'fej ézté ki". •' --K — A Szekszárdi vasutT állomás telefonja. Már sok panaszt | és' jógos" feihábörQdást szült ázön körülmény, Éógy'a szekszárdi vasúti.állo­más nincs- Összekötve telefonnal a várossal.'-7- Ezeri ’állapöt megSküntétesét kívánja a kereske­delmi érdek és a város közönségének kényelme. Ebben a tárgyban dr. Szentkirályi Mihály polgár- mester most beadványt intézett .a zágrábi üzlet- vezetőséghez, melyben kéri, hogy a vasúti állo­másra vezessék be a telefont — A tankerületi főigazgató beteg. Mint részvéttel értesülünk, Váradi 'Károly, a székes- fehérvári tankerület főigazgatója beteg s egész­sége helyreállítására a vallás -és közoktatásügyi miniszter 2 hónapra szabadságolta. — Halálozások. Hosszas szenvedés után Szekszárdon elhunyt Kovács Antal kiszolgált csendőr, a szekszárdi polg. fiúiskola hivatal- szolgája életének 31-ik évében. Temetése folyó hó 10 én délután fél 3 órakor ment végbe, melyen a polg. iskola tantestülete is megjelent és koporsójára koszorút helyezett. A tanuló­ifjúság gyászfátyolos zászló alatt kisérte ki az elhunytat, akit özvegye, két árvája, édes anyja és rokonai siratnak. — Nagy Sándor szek­szárdi puskamüvest múlt vasárnap temették el, kiben Nagy Gyula vármegyei írnok édes atyját gyászolja. — Antal Ödön vármegyei s. kiadó 7 éves Mariska kis leánya rövid szenvedés után elhunyt. A kis halottat tanulótársnői is kikisér- ték a temetőbe s virágot tettek sírjára. — Bony- hádon elhunyt Bóth Fülöp tekintélyes pékmester 40 éves korában. A polg. olvasókör, a függet­lenségi kör, a temetkezési egylet, a tűzoltó- egylet tagjai zászló alatt jelentek meg temetésén. A temetési szertartást Graf ev. lelkész végezte. — Antal Alajos gyulaji körorvos folyó hó 3-án elhunyt, aki fia volt néhai Antal János szek­szárdi főjegyzőnek. — Szekszárdon folyó hó 6-án elhunyt Szilágyi Mária 68 évés korában. Az elhunytban Mehrwerih Erzsébet szekszárd— újvárosi tanítónő nagynénjét gyászolja. — Ingyen könyv. Aki életerejének fel vi­rágozásában örömét leli, olvassa el a most megjelent »Modern villamos gyógymódról« szóló értekezést. Ebben el van mondva, hogy mi okozza az erők gyöngülését és egyéb bajokat, de az is, mikép lehet a teljes erőt visszaszerezni villamosság utján. Ezen 80 oldalas érdekes könyvet lapunkra való hivatkozás mellett ifF gyen és bérmentve küldi zárt borítékban az «Elektro Vitalizer« orvosi rendelő intézet Buda­pest. Károly-körut 2, félemelet 50 szám. A villamos gyógyítás, mint ismeretes, a legtökéle­tesebben az Elektro Vitalizer készülékkel esz­közölhető. Ezen szabadalmazott készülék egyen­letes villamosságot .ad, mely uj életet nyújt a szervezetnek és megszünteti a fájdalmakat. — Napvilágra került gyilkosság. A múlt évi augusztus hó végén a bátaszéki szőlőhegy­ben meggyilkolva találták Teleki Károlyt. A gyilkossággal akkor Porzovác Józsefet (bocz) gyanúsították, aki a meggyilkoltnak feleségével viszonyt folytatott. Bizonyítékok híján azonban fölmentették a vád alól, — Ennek dacára azon­létében ezen szavakkal fenyejSjétftf! meg $'*Ífeyet mar kivégeztem, a második te íeszesz1« "ÍEzek alapján Porzovácz Józsefet Telekinevd . együtt Újból ^vizsgálati fogságba, vetették,' Tölekiné ellen vallott ..egyébként .7, éyes fia ,irakit állítólag 'szintén fenyegettek^ hogy apja ‘Után ő vele fognak Végezni.’ A vizsgálatot a helyszínén MárkoVicá szekszárdi ;törvényszéki vizsgálóbíró vezette május Ó-éhj,£iníkp.r,.körülbelül 30j t^pyt hallgatott ki... . . .... ^ ^ — H. kir. selyomíonodaE Amphoux Kontevarchl Italia Ezen cím alatt, e lapufoíyó évi 19-ik száma egy közleményt vett át a Pécsi Közlönyből, mely támadást intéz az országos selyemtenyésztési felügyelőség ellen, azért, mert a mohácsi m. kir.' selyemftmoda épületén meg­tűri az idegen nyelvű felírást. Bocsánatot kérünk, de az épületnek állami jellegét törvényszerüleg jeleztük azon felírással: »M. kir. Selyemfonoda.« A mi pedig a homlokzat felíráson látható idegen nyelvű szavakat illeti, minden elfogulatlan ■ be fogja látni, hogy azokat magyar nyelven visz- szaadni teljes lehetetlen; ugyanis : E. Amphoux a mohácsi fonoda bérlőjének a neve. Hatalmunk­ban nem áll őt arra bírni, hogy nevét ma­gyarosiba. Montevarchi pedig azon város, amely­ben E. Amphoux mint selyemfonoda-tulajdonos cég van bejegyezve. Végül az Itália szót nem egyszer használta és használja éppen a magyar ember Olaszország megnevezésénél. A mi pedig a közleménynek azon részét illeti, mely szemére lobbantja a bérlőnek, hogy csak külföldieket alkalmaz, megkívánjuk jegyezni, hogy ezen szemrehányás nem méltányos. Egy fonodának üzemben tartásához a kellő és nehezen elsajá­títható alapos ismereteken kívül mintegy 200,000 korona forgó tőke szükséges. A fonoda bérlő­jétől tehát, ki nemcsak szaktudását, külföldi összeköttetéseit, hanem tekintélyes összeget is hoz az országba, hogy megküzdjön kezdetleges selyemfonóiparunk nehézségeivel,, nem kíván­hatjuk, hogy minden körülmények között és tekintet nélkül az egyén arravalóságára, kizá­rólag magyarokra bizza a vállalatot. De viszont édes örömest alkalmazzák az esetleg arra való magyar embereket, és jobban ismerik a népet. Éppen ezen körülménynél fogva minden lehetőt elkövet az országos selyemtenyésztési felügye­lőség, hogy ne csak magyar munkásnőket, ha­nem magyar igazgatókat is képezzen a selyem­fonodák számára. Ezért tartja a felügyelőség saját kezelésében a tolnai selyemfor.odát, ahol a meglehetős nagy anyagi áldozattól sem riadna vissza, magyar embereket törekszik kiképezni fonodaigazgatókká. Egész a mostani időkig már mintegy 60—70 egyén kiképzésén fáradoz­tunk. Sőt azokat, a kiknél több képességet és komoly törekvést tapasztaltunk, ezerekre menő költséggel Olaszországba küldtük a selyemfonó ipar tanulmányozására. Azért pedig nem fele­lős a felügyelőség, hogy ama 60—70 egyén közül csak 2—3 vált be annyira, hogy meg­nyugvással reájuk lehessen bízni egy ilyen fe­lette kényes és nagy anyagi felelősséggel járó vállalat vezetését. Hasonlóan elszomorító azon -adat, hogy csak 9 — 10 egyénnel érhettünk el annyi eredményt, hogy azok egyelőre mint al- igazgazgatók, vegy segédigazgatók használhatók a bérbeadott selyemfonodákban. Az ilyen saj­nos tapasztalatnak meg van a maga valódi oka és ez az, hogy nálunk Magyarországon még mindig csekély a száma azon intelligens egyé­neknek, kik az ipart választják életcéljukká és azok is kik az ipar terére lépnek nagyon sok esetben nem fejtik ki a kitartással párosult kellő szorgalmat. Szerény nézetünk szerint az ilyen támadások helyett hálára kötelező jobb szol­gálatot tesz mindenki a selyemtenyésztés ügyé­nek azzal, ha a szederfatenyésztés lelkes fel­karolásával gyarapítani törekszik azon 75 millió korona keresetet, a melyet a selyem­tenyésztés révén eddig nyújtottunk népünk leg­szegényebb részének és mely összeg külföldről jött hazánkba. M. kir. országos sélyemtenyésztési felügyelőség. __________________ 1908 május 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom