Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)

1908-04-02 / 14. szám

o TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1908 április 2 ölteni jegyzővel, tanítóval, pappal: hogy istentisztelettel a templomban, diszgyüléssel a községházán, énekkel, szavalattal az isko­lában mindenütt meg legyen ünnepelve a magyar népszabadság hajnalhasadása. Hogy még ott is, ahol németül imádják a magya­rok istenét, legalább ekkor fölcsendüljenek, szivekbe szárnyaljanak a Himnusz s a Ha­zádnak rendületlenül fönséges akkordjai. — Nem paragrafus kell ehhez elsősorban, hanem a vezetőkben szív, lélek, vér, Érezte vármegyénk alispánja, hogy az elődje által kezdett ösvényről indokolatlan letérése által hibát követett el. Belátta, hogy amikor az egész vármegyének minden valamire való községében, mindegyik járásá­nak székhelyén lelkesen ünnepeltek és az állami hatóságok is a hivatalépületek hom­lokzatára zászlót vonattak, — neki is ünne­pelnie és a székház oromzatára lobogót tűzetnie' kellett volna. — Hibáját helyre­hozandó időszaki jelentésében indítványozza, hogy Tolnavármegye hivatalosan ünnepelje meg március 15-ikét. Kétségtelen, hogy ez a hazafias indítvány az elkövetett nem haza­fias gixer nélkül is napvilágot láthatott volna. Ez utóbbira tehát szükség nem volt. De volt és lesz is mindig vezetőállásbeli embernél arra, hogy több legyen benne a megfontoltság s az előrelátás a legénykedő sic volo, sic iubeo-nál. Mányoky Gyula dr. Tolnavármegye közgyűlése. Tolnavármegye törvényhatósági bizottsága március hó 31-én tartotta meg tavaszi rendes közgyűlését a bizottsági tagok élénk érdeklődése mellett. A közgyűlésen gróf Apponyi Géza f - ispán elnökölt, aki délelőtt egynegyed 11 órakor éljenzés közt nyitotta meg rövid üdvözlő sza­vakkal a közgyűlést. A tárgysorozat első pontja az alispán idő­szaki jelentése volt, melyet nyomtatásban min­den bizottsági tag megkapott. A terjedelmes jelentés felöleli az összes vármegyei ügyeket, melynek végén az alispán több indítványt tesz. Úgy a jelentést, mint a benfoglalt indítványokat a közgyűlés elfogadta. Ennél a tárgynál elsőnek felszólalt dr. Schwetz Antal bonyhádi ügyvéd és inegyebizott- sági tag. Tudomásul veszi az alispán időszaki je­lentését s helyesli, hogy ezt nyomtatásban a megyebizottsági tagok kezébe adták; mert csak igy lehet tájékozást szerezni a vármegyei fontos közügyekről. Ezután szóvá teszi és helyteleníti Simontsits Elemér alispánnak azon eljárását, hogy a magyar szabadság hajnalhasadásának 60-ik év­fordulóján, március 15-én, midőn az egész nemzet ünnepéit, nem tűzette Td a. vármegyei székházra a nemzeti zászlót, pedig az előző években ott len­gett a nemzeti trikolor. (Éljenzés.) Felszólítja a jelenlevő Szabó Károly orsz. képviselőt, akinek indítványára 1905-ben Tolnavármegye törvény- hatósági bizottsága felirt a képviselőházhoz a március 15-ének nemzeti ünneppé tétele tárgyá­ban, hogy interpellálja meg a belügyminisztert és sürgesse meg Tolnavármegye törvényható­sági bizottsága feliratának elintézését, hogy végre törvénybe foglalják március 15-ének meg­ünneplését. Simontsits Elemér alispán köszönettel veszi dr. Schwetz Antalnak az ő időszaki jelentésére tett elismerését. A március 15-ének ipegünnep- lésére és a vármegyeházára ki nem tűzött zászlóra nézve kifejti, hogy 58 évig nem volt ezen a napon a vármegyeházán zászló, csupán az utóbbi év képez kivételt. Ezért magától nem intézkedett, hanem legilletékesebbnek tartja e kérdésben saját területére nézve a törvényhatósági bizottság határozatát. S ezért terjesztette elő időszaki jelentésében azon indítványát, hogy tekintet nélkül arra, vájjon a törvényhozás tesz-e e tárgyban intézkedést,- a vármegye hatóságai részéről március 15-ike is megünnepeltessék. Szabó Károly kijelenti, hogy nem volt szán­déka felszólalni, de mivel, provokálták, Ígéri, hogy megteszi kötelességét és megsürgeti a vármegye feliratának törvénybe foglalását. A közgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta az alispánnak indítványát. Jövőben tehát nemcsak a többi középületeken, hanem a vármegye ősi székházán is lesz zászló. A közigazgatási bizottság, valamint a szá- monkérő szék jelentése is tudomásul vétetett. A közigazgatási bizottságban egy hely üresedett meg, melynek betöltése végett az elnöklő főispán elrendelte a titkos szavazást és a szavazás tartamára felfüggesztette a gyűlést. A szavazás két bizottság előtt történt. A virilista szavazó-bizottság elnöke: Bernrieder József, tagjai: Biró Imre és Szabó Károly, jegyzője: Szévald Oszkár. A választott szavazó-bizottság w elnöke : Jeszenszky Andor, tagjai: Orffy Lajos és dr. Frühwirth Jenő, jegyzője Bérezd Béla. A szavazás eredményét a főispán hirdette ki, mely szerint 65 szavazat esett ifj. Wéber János orsz. képviselőre, 60 szavazat pedig Fekete Ágoston tolnai prépostra. így tehát ifj. Wéber János lőr. megválasztva. Az állandó választmányban megüresedett helyre dr. Hangéi Ignác vármegyei tiszti főor­vost választották meg. Felolvastatott a belügyminiszteri leirat, a vármegye közönségének a koronázás 40 éves évfordulója alkalmából a, király előtt kifejezett hódolat tárgyában. Tudomásul vétetett. A ke­reskedelemügyi miniszternek a szakmánymun- kások alkalmazása tárgyában küldött leirata is tudomásul szolgált. A bizottsági előterjesztések tárgyalása előtt Jeszenszky Andor azt az indítványt terjeszti elő, hogy a tárgysorozattól eltérőleg most tárgyal­ják az általános választási jogról szóló indít­ványt. A közgyűlés az indítványt elfogadta s igy Forster Zoltán főjegyző felolvasta Stern Árpád vármegyei, bizottsági tag következő in­dítványát : Indítvány. A törvényhatóságok az országot kü­lönösen általánosan érintő ügyek felszínre jutása alkalmával a törvényes formában megszoktak nyilatkozni, kifejezést szoktak adni érvényesülést kereső akaratuknak. A ' törvényhatósági bizottságok akaratának meg­nyilvánulása helyén való most, a mikor a választói jog általánossá tételének kérdése az események homlokterébe került. Tolnavármegye közönsége az ország fejlődésének, a nép boldogulásának alap- feltételét az általános, titkos, egyenlő és községenkint gyakorlandó választói jog tör­vénybeiktatásában látja. Tolnavármegye törvényhatósági bizott­sága eme megismerés alapján állva, a vá­lasztói jognak ilyetén módon való kiter­jesztését a legsürgősebb törvényhozási teen­dőnek tartja. Az ország népét nyugtalanság és ide­gesség izgatja : ezen állapotnak sorvasztó a hatása a társadalmi és gazdasági, poli­tikai és kulturális élet alakulataira. A nemzet gyengének bizonyult a múlt­ban. Az általános, titkos, egyenlő és köz­ségenkint gyakorlandó választói jog a haza erőforrása lesz. Az ilyen választói jog az ország megújhodását hozza. Tolnamegye közönsége Írjon fel a nagy- méltóságu m. kir. kormányhoz kérve, hogy az ország érdekében ezen indítványban il­letve hozandó határozatában kifejezésre jutó akaratát érvényre juttatni méltóztassék. Stern Árpád ezután hosszú nemzetközi szocialista beszédben ajánlta elfogadásra indít­ványát és megvádolta a kormányt, hogy csak huzza és hallogatja a választói jogról szóló törvény megalkotását. Mikor bele-belenézett a phil. találom ott. Lázas pirosra hevült arca el­árulja, hogy sietve jött. — No mi az, mi újság ? — Gyorsan ap­rózza szavait. — Vite, vite; prenez votre chapean et venez! (Hamar fogja kalapját és jöjjön.) Szót fogadtam, ő pedig vezetett szűk ut­cákon, sikátorokon keresztül ki, messze el a centrumtól. —: Tudja, csak későn, most tudtam meg, hogy ma tartja dr. Balabonov asszonyelőadását és mindjárt kezdődik, maga pedig minden ilyen­nél ott szeret lenni . . . Érti ugy-e most már; tudja mit? . . . Hát persze, hogy tudtam, hogy miért jött. No végre is oda értünk a város egyik legna­gyobb terméhez, ahol a népgyüléseket stb. tart­ják, Ember ember hátán tolongott már. Sok-sok orosz. (Sohasem láttam ennyit együtt.) — No, kisasszony, ide ugyan be nem jutunk! — Várjon, csak türelem ! . . . És csakugyan utat nyitottak neki minden­felé, hiszen ismerik. Ő is tevékeny tagja a forra­dalmi bizottságnak . . . No és csakugyan oda értünk a pódium elé tett asztalhoz. Hamar helyet szerzett nekem, ő maga pedig odaült az asztal­hoz. Rövidre rá megjelen egy sápadt, beesett arcú, inkább szánalmat, mint lelkesedést ébresztő törékeny, gyenge nő, talpig feketében. Egy kis vörös kokárda a szive fölött. Nyakában egy szimplaezüst láncon az orosz forradalmi diákoK jelvénye. Balkezében egy kis selyem kendő, melyet időnként szája elé emelt . . . Csak vonszolni tudja lábait. Egy kis asz­tal mellé áll. Vizet tölt az oda készített poharak egyikébe, de mielőtt ajkához emelné, rettenetes, általános fájalmat keltő, hörgő köhögés szakad föl melléből. Végül elcsendesedik. Hirtelen hör- pint egyet a pohárhói s megindul a szóáradat ajkáról . . . Oroszul beszél, azután franciául folytatja. Elmondja azokat a rettenetes kínszenvedéseket, melyeket a Péter-Pál erődben negélt az ott töl­tött 15 esztendő al°** Fiatal diá \kkor még s társnői­vel a város kormányzója ellen végrehajtandó merényletet terveztek, mert az egyetemről haza­menet szemtanúi voltak egy borzasztó jelenet­nek, amely gyülöltté és a fölrobbantásra meg­éretté tette előttük a gubernánt. A dolog sikerült. Két társnőjét halálra Ítélték, őt is. Büszke volt az ítéletre. Szülei idejében megtudták, megvesz tegették a rendőr-prefektust jó pár ezer riibeU s a dolog rendben volt. A leánynak megkegyel­meznek — nem ölik meg. így került élelhosz- sziglanta a «Bastille»-ba . . . Rettenetes volt ott. Őrültté akarták tenni azzal, hogy naphosszat mit se tehetett. Nem foglalkoztathatta szellemét, senkivel sem beszél­hetett. Mit sem hallott. Azaz igen: A kazama­tákban lévő nagy óra monoton mormogását: «Minden ember tisztelje a cárt!» Két évig sötét illetve félhomályu cellában volt Szemei elgyen­gültek, — nem tudta él-e, álmodik-e. Későbben kapott könyveket, szótárakat. S itt megtanult angolul, franciául és olaszul. De megártott a «nagy kegyelem» ; végzetes kór kezdte ki: a tuberkulózis |tüneteit észlelték. Ez a 15-ik év ÁGNEv MIT IGYUNK ? Igyunk mohai--------\— ------------------Igyunk mohai ho gy egészségünket megóvjuk, mert Inviink mohai csakis a természetes szénsavas JU/U,,J' ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. Igyunk mohai A mohai Ágnes-f orrás, mint természetes szénsavdús ásványvíz, föltétlenül tiszta, k ellen,^hanem a benne foglalt gyógysóknál fogva kitűnő szere a legkülönbfélébb gyomor-, ragályos betegségektől is, mint typhus, cholera, megkiméltettek azok, akik közönség szaktekintélyek által ajánlva- Számos elismerő nyilatkozat a forrás ismertető füzeté szénsavval telített víznél, sőt a szódavíznél is. olcsóbb; hogy az Agnes-fort lerakatek szerveztelek, ugyanott a forrás leírásának ismertető füzete lágyén kapható- A Kedvelt borviz 1 2—IS Főraktár: Salam fo t ást, ha gyomor-, bél- es légcsőhuruttól szabadulni akarunk orr ást, ha a vesebajt gyógyítani akarjuk. rrásT, ha étvágyhiány es emésztést zavarok állanak be. *rást, ha májbajoktól és sárgaságtól szabadulni akarunk. ó savanyuviz; dús szénsav tartalmánál fogva nemcsak biztos óvszer fertőző elemek húgyszervi betegségeknek._ 26 év óta bebizonyosodott, hogy még tt a baktériummentes mohai Agnes-vizzel éltek- Legjelesebb orvosi háztartások számára másféliteresnél nagyobb üvegesben minden kétes értékű 'ogszegényebb ember is könnyen megszerezhesse, nagyobb vidéki városban ». — Kapható minden füszerüzletben és elsőrangú vendéglőben. -----­^á tverek cégnél« Szekszárdiul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom