Tolnamegyei Közlöny, 1908 (36. évfolyam, 1-53. szám)
1908-04-02 / 14. szám
1908, április 2 TOLNAMEGYEi KÖZLÖNY kezében tartott beszédbe és azt olvasni kezdette, nagy nyugta’anság és zaj támadt. A főispán kétszer is figyelmeztette, hogy rövidre fogja beszédét. Végre is a felhangzó türelmet- lensBg közben a szónok leült. ' Gróf Apponyi Géza éljenzés közben visszautasítja szóló azon vádjait, hogy a kormány hüzza és halasztja a választási törvényjavaslat beterjesztését, mert hiszen gróf Andrássy Gyula belügyminiszter már nyilatkozott, hogy a kész javaslatot beterjeszti. Nem a kormány, hanem az obstrukció halasztja a javaslatot. Stérn kijelenti, hogy I konkrét vádat nem emelt a kormány ellen. Boda Vilmos általános figyelem között szól | az indítvány ellen; mert kérdi: mi lenne annak következménye, ha minden kikötés nélkül mindenkinek megadnék a választási jogot? az lenne I !— úgymond, — hogy a magyar faj elvesztené I felsőbbségét s olyanok özönlenének ide, akik Magyarországot hazájuknak el nem ismerik. — Mi a földnek magyar voltát biztosítani akarjuk. Sternnel szemben hivatkozik az újságokra, hogy Andrássy miniszter mit ígért. Most a választói jog iránti felirat időszerűtlen. A választói jog megadását ő a magyar állampolgársághoz, a magyar irás és olvasás tudásához köti. Ezen az alapon mi is beakarjuk a nép millióit az alkotmány sáncaiba vinni. Végül névszerinti szavazást kér arra, hogy az állandó választmány javaslata úgy módosíttassák, hogy abban a magyarok uralma biztosíttassák és minden választó magyarul olvasni és írni tudjon. Lelkes éljenzés! Ifj. Weber Jánost is áthatják az előtte hangoztatott nemes érzelmek; de mikor igy biztosítani akarjuk a magyar faj fensőbbségét, el- idegenitjük magunktól német honfitestvéreinket s csinálunk nemzetiségi kérdést. Azt indítványozza, hogy ez a kérdés, mint időszerűtlen, vétessék le a napirendről. Simontsits Elemér alispán szól, hogy nem szabad idegenajku honfitestvéreinket elidegeníteni. A törvényben biztosittassék a magyar nemzet hegemóniája. Miután a kérdés felvettetett, előle ne térjünk ki. Hivatkozik Tolnavármegye nagy embereire, akik mindig elsők vol-. tak a haza és a szabadság szeretetében. Az állandó választmány javaslatát tehát úgy módosítja, hogy abban a magyarság hegemóniája ki- domborittassék. Kovách S. Endre, aki tegnap az állandóválasztmányi ülésben napirendre térist indít- | • ványozott, kijelenti, hogy ily módosítással az indítványt elfogadja. Jeszenszky Andor tegnap szintén a napirendre térés mellett nyilatkozott, most azonban a módosított indítványt, melyben a magyar faj főlénye biztosítva van, ő is elfogadja. A közgyűlés tehát, mivel Boda Vilmos a névszerinti szavazástól elállott, egyhangúlag elfogadta az állandó-választmány módosított ja- j vaslatát. Elénk és érdekes vitát provokált Klimes I Antal jegyző egyesületi elnök, megyebizottsági tagnak indítványa a községjegyzői fizetési alap létesítésének mellőzése tárgyában. Az állandóválasztmány a községjegyzői fizetési alapról szóló szabályrendelet megalkotását javasolta a közgyűlésnek. Klimes .Antal alaposan megindokolta indítványát, melyet az összes törvény- hatósági bizottsági tagoknak is megküldött. Az indokolásból közöljük a következő részeket: Tolnavármegyében, ahol a községek rendezett viszonyok között vannak, ahol a községi jegyzők és jegyzőségi alkalmazottak fizetéseiket rendes időben megkapják, a jegyzői fizetési alap létesítése sérelmeket nem orvosolna, hanem éppen megfordítva, sérelmeket okozna. Sérelem vagy legalább is nagy hátrány volna a fizetési alap létesítése a jegyzőkre, kik fizetésüket közvetlenül a községtől eddig minden utánjárás nélkül rendes időben megkapták, mert ezután a havi fizetésről a hó 1-én kiállított nyugtát — éppen úgy, mint a fizetéskiegészitések és korpótlékok felvételénél eddig megállapítva volt — előbb be kellene küldeni a főszolgabíró úrhoz, láttamozás végett és csak ha onnét visszaérkezett az adóhivatalhoz ' kifizetés végett, honrtét ha az edóhivatalnak sok dolga nincs — sajnos, erről bő tapasztalatunk van *•- jó szerencse, ha a fizetés úgy 8—10. táján érkezik. De határozottan nagy sérelem volna a jegyzőket eddig pontosan fizető községeket azokat teljesen indokolatlanul terhelni, mondhatnánk, büntetni azzal, hogy az eddig kisebb részletekben kiadott jegyzői fizetések egynegyed évi összegét negyedévenkint előre fizessék be az adóhivatalhoz és késedelem esetén még kamatot is fizessenek, bár .a jegyzők csak havi részletekben kapnák onnét fizetésüket, amit nem enyhít a szabályrendelet azon intézkedése sem, hogy az alispán ur indokolt kérelemre halasztást engedélyezhet, mert akkor a halasztás idejére is kamatot kellene fizetni. Annak igazolására, hogy Tolnavármegyében a községek a jegyzői fizetést rendes időben kiszolgáltatják, hogy panasz ez irányban fel nem merült, szabadjon bemutatnom _____________________________________3 Tolnavármegye összes községi-, kör-, ales segédjegyzőinek, úgy községi Írnokainak idecsatolt, számszerint 191 darab nyilatkozatát, _kik közül csupán ketten kivárnák a jegyzői fizetési alap létesítését, 189 pedig a fizetési alap létesítését Tolnavármegyében szükségesnek nem tartja és az alap létesítését nem kívánja. Tolnavármegye összes községi és körjegyzői, al- és segédjegyzői, úgy összes községi írnokai nevében, mint ezen vármegyebeli jegyzői egyesület elnöke, de a magam nevében is, mint a törvényhatósági bizottság tágja, a következő indítványt van szerencsém előterjeszteni: «Mondja ki a törvényhatósági bizottság közgyűlése, hogy a községjegyzői fizetési alap létesítését Tolnavármegyében szükségesnek nem tartja, létesítését nem kívánja és igy községjegyzői fizetési alapot nem is létesít.» Simontsits Elemér alispán részletesen magyarázza a jegyzői fizetési alap célját. A jegyzőket tiszteli, de nem hallgatja el, hogy tudna hivatalos aktákat mutatni, melyek szerint a jegyzők belenyúltak a község pénztárába. Ha megalkotják a jegyzői fizetési-alapot, akkor ez ki lesz zárva. Ajánlja az állandó választmány határozatát. Dr. Schweiz Antal nem tartja szükségesnek a jegyzői-alap létesítését, már azért sem, mert a jegyzők nem kívánják. Különösen politikai szempontból ellenzi: az alap létesítését, mert jöhet ismét darabontkorszak, amikor egyszerűen az alapot konfiskálhatják. Ajánlja Klimes Antal indítványának elfogadását s erre névszerinti szavazást kér. Horváth László szintén Klimes indítványa mellett érve). Vicze János derültséget keltő beszédben ellenzi az állandó választmány javaslatának elfogadását. Bodor György kifejti, hogy ő sem fogadja el a javaslatot. Klimes Antal az alispán állításaira reflektál és sajnálja, hogy egy-két ember bűnéért a többiek is szenvednek. Jól jegyezte meg — úgymond — Horváth László kartársa, hogy ott vannak a járási számvevők, teljesítsék ezek az ellenőrzést. . Politikai aggályai j,is vannak, mert nem mindig lesz Andrássy gróf a belügyminiszter. Kéri mégegyszer indítványa elfogadását. Simontsits alispán szól, hogy önérzettel mondhatja, hogy senki sem tett annyit a jegyzőkért, mint ő. Klimes félreértett szavait magyarázza. Ekkor a főispán bezárta a vitát és elrenelején volt. Erre — újabb ezresekkel újabb : «kegyelem» volt kieszközölhető. Beteg, tehát elkerül a fővárosból, el oly vidékre, ahol tisztább a levegő. S hol lett volna az másutt, mint Szibériában. Már vitték is. De a csengő érc _ Oroszországban ez a duplán érő valami — ism ét diadalt aratott. Szibéria helyett, ahova j való utazásakor ezer veszély között megmenekült, szerencsésen megérkezet a szabad Svájcba. J Itt befejezte 36 éves korában tanulmányait s azóta háromszoros doktor. Elmondott sok mindent az orosz forradalom előzményeiről, beszélt annak céljáról s lefestette az uj orosz birodalmat, mely a réginek romjain ríő fel. fő a vállak közé. Ismét a hosszú köhögés és úgy kellett levinni a pódiumról. Erre Inegkezdődött az eszmecsere. De minek kövessük. Vegyünk figyelemre egy-két alakot a hallgatóság közül. Itt ván az első sorbbn Tatjane Jsanikova. A jogi fakultás hallgatója. Nagy kék szeme elárulja széleskörű ismereteit úgy intelligenciáját. Mellette a rövidre nyírott hajú Nyuja Mautinja. I Egész szegény családból származik. Keresztbe rakott lába fölé könyököl, állát tenyerén nyug- | tatja s ellesi Balabonov minden szavát. Még csak szeme sem pislant, úgy figyel. Minden szót magába szív. Érzi a szenvedéseket, latja a börtönőrök otrombaságait s durva ütlegek véres nyomait. Föl-föl szisszen. Öklével az asztalra üt. Rendbe hozza azután fölborzolt haját és tágra nyitott szemekkel tovább les, hallgat... Az ő nevével meg találkozni fogunk újságjainkban az «orosz események»-ről szóló táviratok között, akárki meglássa. Mert ilyen . lehetett Spiridonova Anna is, vagy Leonteneff Tátjana ! is. Szenvedélyes, tele tűzzel, hévvel, minden zsarnoki ellen való ádáz gyűlölettel. Vakmerőség, halálmegvetés, a nagy ügynek való szolgálatért való lelkes vágyódás. Hányszor jelentkezett már a comitécnél, hogy bízzanak már rá is valamit, pontos- lelkiismerettel végrehajtja. Hogy sirt, hogy zokogott mikor elkísértük tavaly Alexandrát Zürichig, mikor azzal a nagy missio- val bízták meg, amiről szinte olvashattunk lapjainkban. S ő nem sirt, mikor nővére agyon- lövetéséről érkezett hír; nem, mert büszkén odavágta: «minek éljen még, hiszen betöltötte hivatását, előbbre vitte szent ügyünket egy jottányival». Vagy a lesimitott, hosszú hajú Kot- jakow Erotichy. Egyszerű munkásember ő, de józan eszü. Érti ő az ügyet, hiszen szerető hitvese kioktatta. Felesége Vala Maslowa diákkisasszony. Nem tudom milyen szakos, de egyetemre jár. Nemsokára diplomás lesz. Vannak ott továbbá örmények, kaukázusiak, Szibéria- beliek, zsidók és óhitüek vegyest, munkás és diplomás, asszony és férfi. Közöttük nincsen torzsalkodás. Egy eszme szolgálatában áll valamennyi. Egy ideálért dobog mindnek szive s ez ; az igában nyögő nép szabadságának hajnalhasadása. Ezért dolgoznak, ezért imádkoznak, ezért küzdenek. Ki igy, ki úgy. Ki békés eszközzel, ki robbanó bombával, fegyverrel. Egyik kiegészíti a másikat. Jól megfigyelhetjük ezt a forradelom céljait támogató estélyeken. Havonta tartanak ilyet. S azon nemcsak oroszok, hanem svájciak is, idegenek is szívesen látott vendégek. Egy-egy jeles orosz költő verseit szavalják,'orosz, francia, német felolvasásokat tartanak, színdarab, zene és hasonlók egészítik ki a műsort. A befolyó pénzt részben Oroszországba küldik (persze ügyes eljárás utján), részben az érkező menekültek, a forradalom és progrom áldozatai segélyezésére fordítják.
