Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-10-31 / 44. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 október 31 kormány feltétlenül ragaszkodott és enélkül a kiegyezés létrehozatalára semmi remény sem volt. A quota emelése azonban a kivívott előnyök némelyikéből pénzösszegben is megtérül a nemzetnek. \ A quota, vagyis az az arány, melylyel a közös költségekhez járul az ország, a közös- ügyes-rendszer anyagi fentartásának alapja, a mely közös ügyeket a függetlenségi párt évtizedek óta eltöröltetni igyekszik. Ebből kifolyólag maga a quota, mint ilyen és nem a quota aránya, maga a quotafizetés elve, nem pedig mennyisége ütközik bele a párt alapelveibe. Ha a helyzetből kifolyólag a quota- flzetést eltűrni köteles a függetlenségi párt, maga a quota nagysága nem más, mint számítás dolga, azé a számításé, hogy milyen értékű előnyöket vásárolunk meg azzal, ha többet fizetünk — vagy más szavakkal többet ér-e az érték, mint az ár ? Nem szabad szem elől tévesztenünk, hogy a függetlenségi párt alkotja most a képviselőház többségét és e pártra háramlik a parlamenti többségek alkotmányos kötelessége: az alkotmányos kormányzást lehetővé tenni; s a ház többsége nem tehet mást, mint vagy azt, hqgy a létező törvényekhez alkalmazkodik, vagy pedig azt, hogy ezeket alkotmányos utón megváltoztatja. Ámde a 67-es quota-fizetést ez idő- szerint alkotmányos utón eltörölni teljes lehetetlenség ; nem esik tehát elvtagadásba a párt, ha ragaszkodva elveihez és fentartva törekvéseit ezeknek megvalósítására, mint képviselőházi többség a törvényt, mig törvény marad, megtartja. A nemzeti kormány csak a közt a két vagylagosság közt választhatott, hogy vagy ne kösse meg a szerződést és ezzel a nemzet elveszítse a kiegyezés összes közjogi vívmányait és anyagi előnyeit s az ország kitétessék a legnagyobb gazdasági válságnak; — vagy pedig adja meg azt az árt, amely nélkül teljesen kizártnak bizonyult az, hogy az osztrák kormány a kiegyezést aláírja, annál is inkább, mert a quotaemelés az .egyetlén kézzelfogható osztrák vívmány a kiegyezésben, melyben kizárólag a magyar vívmányokat megszerezhetni nyilvánvaló lehetetlenség volt. A nemzeti kormány egyetlen tagja sem vállalhatta volna el a felelősséget azért a súlyos gazdasági megpróbáltatásért, amely a szerződés meghiúsulását követte volna és nincs hazafiss magyar ember, ki, ha a helyzetet ismeri, a telelősséget elvállalhatná. Ilyen mérhetlen kárt csak olyanok lehetnek hajlandók előidézni, akik felelősség nélküli helyzetben vannak e^ nem ismerve a helyzetet, magukra nézve a tetszetősebb álláspontot keresik. Azért, hogy a nemzet helyesen ítélhessen, meg kell, hogy ismerje a kiegyezés értékét és ennek vívmányait; és mérlegelhesse az árt. a melybe ezek kerültek. Minthogy az ország polgáraitól megkívánni, hogy a kiegyezés óriási anyagát áttanulmányozza — lehetetlen, helyesen vél cselekedni a függetlenségi és 48-as párt, ha az ország függetlenségi közönsége elé terjeszti azt az ismertetést, milyet a párt elnöke és vezére Kossuth Ferenc október hó 17-én a párt értekezletén előadott. Az ország függetlenségi közönsége hallgassa meg a vezér szavát, ki emberfeletti munkával védte meg-egy hosszú éven át a nemzet érdekeit. Amit Kossuth Ferenc mond, nem lehet gyanús függetlenségi ember előtt; álljon elő az, ki a vezérnél jobb hazafinak es igazabb függetlenséginek hiszi magát! Pillantás a jövőbe.* Történelmi fordulat küszöbén állunk. Mióta a császár városból megindultak a szűkszavú boulettinek, hirt adva, néha jó, néha rosszat a király betegségéről, azóta lehetetlen, hogy ne pillantsunk a jövőbe. Hogyan is lesz akkor — amitől azonban mentse meg az Isten ősz királyunkat még, — ha meghal a magyarok királya ? A pragmatica sanctio szerint a két ország trónörököse: Ferencz Ferdinánd. 0 Felsége halála után azonnal ő az uralkodó. Hazai törvényeink szerint 6 hónap alatt köteles lesz magát megkoronáztatni. Ezt a törvényt még őseink iktatták be, okulva a »kalapos király« — II. József uralkodásán. Ebben tehát nyugodtan lehetünk. Katasztrófa esetén készen áll már a várományos, hogy fejére tegye Szent István koronáját. A magyar nemzet az egész világon hires királyhüségéről. Mostani királyunk uralkodásához bár nagyon gyászos korszak fűződik — s Magyarország történetének egyik legsötétebb része bár az ő nevével kapcsolatba van, azért most Európa részvéte mellett, a magyar nemzet részvét-virága is, méltó helyet foglal el. Fátyolt borítottunk a múltra, ne lebbentsük hát azt most fel. A mit megbocsátottunk egyszer, az legyen megbocsájtva. A lovagias magyar nemzethez szépen, illik az ilyen nemes tett. Beteg a király. És mi részvéttel fordulunk Szent István utóda felé — s mit csinálhatunk mást ? Imádkozunk, hogy egészsége helyreálljon s uralkodása alatt virágozzék még soká — békében Magyarország. Ha pedig a királyok királya mégis magához szólítaná, akkor is imádkozunk, hogy: mint mi, úgy Ő is bocsássa meg néki mindazokat, amiket mi már »fátyol alá tettünk.« * • Tekintsünk a jövőbe! Ferencz Ferdinándról már hallottunk any- nyit, hogy a magyarokat nem szereti úgy, a mint azt, mint jövendő magyar királynak tennie kellene. Ez az ajánlólevél nem valami kecsegtető ránk nezve. Lehet, hogy megváltozik a nézete miró- lunk, lehet, hogy nem. Mindenesetre most véleményt mondani nem lehet. A jövő mindent meghoz. De jó tudni előre, hogy : Ferencz Ferdinánd nem szimpátiái velünk magyarokkal. * A I labsburg család házi törvényei szerint, Ferencz Ferdinándnak, midőn Chotek grófnőt hives társul választotta, esküt kellett tenni, hogy neje, mint császár-királyné nem szerepelhet, törvényes utódai a trónra nem tarthatnak igényt, hanem csak úgy fog szerepelni, mint a Felséges urnák hitvese. Ez szólhat a császár híveinek, de nekünk magyaroknak nem. A mi törvényeink szerint a megkoronázott királynak törvényes hitvese egyszermind királyné is. így tehát Ferencz Ferdinánd megkoronázta- tásalcor hitvesét magyar királynévá fogjuk koronázni Nem ismerjük még Hóhenlohe hercegnő érzelmeit a magyarok iránt, de remélünk abban, hogy olyan előd, mint a boldog emlékű Erzsébet királynénk szelleme, virraszt felettünk * Műk számunkból helyszűke miatt kimaradt. és szellemajkával bizonyára pártolni fog a jövendő magyar királyné előtt. Tekintsünk a jövőbe! Fog-e változni politikai életünk ? Alig hisszük! A 48-as, Kossuith-párti politika nagy szálka a Habsburgok szemében. Mióta a nemzet igazságos Ítélete elsöpörte a darabontokat és Kárpátoktól Adráig diadalra jutott a 48-as trikolór és elv, azóta a Habsburg- ház ellenszenve — ha mindjárt kenyszeritve is — egy árnyalattal leapadt. S miután a magyar nemzet megtanulta, hogy a jövendő Magyarország alapja más, mint a 48-as Kossuth párti eszme, nem lehet, erősen hisszük, hogy azon jövőben, mikor újra királyt koronázunk, megmarad 48-as országnak, és akkor is küzdeni fog teljes erejével ama szent eszmékért. És ha megtörténik, hogy jövendő királyunk nézetei és akarata a 48 as eszmékkel homlokegyenest ellenkezni fognak, akkor a királyi akarat legyőzhetetlen nemzeti akarattal találja magát szemben, mely múltjához képest vállvetve fog utolsó lehelletéig küzdeni a 48-as eszmékért; Magyarország függetlenségéért és önállóságáért. A jövendőbe való pillantás ezt a képet mutatja! Lehet, hogy igy lesz, lehet, hogy nem! Majd megmutatja a jövő ! Egyelőre most, mint királyhű nemzet »fátyolt borítva a múltra« imádkozunk a királyért és részvéttel tekintünk a császárváros felé, a beteg királyunk ágya felé. Szabó Géza. Válasz Széky Géza verses köszöntőjére. Olvastuk köszöntőd, jól esett ez nékünk; Gerjennek ősz papja együtt érzesz vélünk ! Én, az I-ső vőfély megköszönöm szépen, «Mönyecske» s «uj embör» mögengedik nékem. Egy kis megjegyzésem mégis van a versre, — Távol vagyok Tőled, nem ütsz érte fejbe — A cim-ben hibáztad Széky Géza versed, Miért is hogy Te azt lrén-nek címezted ?! Takács Gyuláné Ó, ugye Szentgyörgy népe! Nem is ismerős ott Niefergáll Irénke! De ami a fő, hogy ez a titulusa, Köze' két hete már ehhez vagyon jussa! így történt, megesett ... Lakodalmi torba Távirat-olvasás következett sorba. Ahol Irént Írtak, közbeszólt a férje: Takács Gyuláné Ő, hát még csak ez kéne!... Lám, lám az uj ember követelte jussát, Neked is mondja majd: «azt az argyélusát!» De azért szivében köszönettel mondja : Légy üdvöz ezerszer Gerjennek ősz papja! És mikor köszöntők sorba következtek, Szentgyörgy esperese, s Haypál vetekedtek: Oly szép dictiókat mondottak el erre, Hogy biró és ügyvéd szedte őket rendbe ... És mikor vége lett a jó est-ebédnek, Megnyíltak az ajk <&■ s hangzott fel az ének! Kovács Pista primás hajh beh szépen húzta!.... Belenőtt a ke^e a száraz vonoba! ... S táncra került a sor, hejh de vígan méné!.., Minek is lett annak olyan hamar vége ?! Ha itt lettél volna Gerjennek ősz papja, Táncban kopott vón el csizmád erős talpa!... Rövid vonásokban ilyen volt a lakzi, Siettem Néked ezt válaszban megad ni* P""*— Takács Gyulánénak ez volt mennyegzője, Hejh de nagy kár, hogy Te távol voltál tőle!... Ugye nem haragszol Gerjennek ősz papja, A vőfélynek fűzfa válasza, rythmusa. Üdvözöllek én is, Össze ne szidj érte, Mégis csak Takácsné : Niefergáll Irénke!... CRASSUS, Sirofín Eme" m <tv*ryat «8 a testsúlyt, megszán- tett • köhögést, váladékot, éjjeli izzadást Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. {Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor nBocheu eredeti csomagolást. P. Hoffman n-La Roche & Co. Basel (Svájc) „Roeheu. QCapható orvod rendeletre a gyógyszertár® b*n. — Ara Uvegenkiat 4,— korona,
