Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-25 / 30. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1907 Julius 25 alábbi két szabályrendelet, mely szerkesztőségünkbe érkezett. Ügybuzgó rendőrkapitányunk ugylátszik lassan-lassan minden eddigi bajt s viszás állapotot meg akar orvosolni Kis dolgokon kezdi, de majd csak jönnek a nagyobbak is. Mi pedig igy kiáltunk fel: itt van az ideje ! Rátermettünk a — rendezett tanácscsal ! Az alábbiakban adjuk — mint közérdekűt — a két szabályrendeletet. Szabályrendelet a kintornások és egyéb házaié zenészekről. 1. §. Szekszárd r. t. város területén, taz utcákon, sétatereken vagy egyéb köztereken sip- ládával, kintornával vagy egyéb hangszerrel zenélni tilos. 2. §. A város területén fehvő házak udvarain való kintornázáshoz vagy más hangszerrel való zenéléshez' rendőrhatósági engedély szükséges, mely csak ezen szabályrendelet korlátái között adható és használható. 3. §. Engedélyt csak azok nyerhetnek, kik Szekszárd városi vagy Tolna megyei illetőségűek, szegények, egyéb keresetre képtelenek és magukat közsegély nélkül fenntartani nem képesek. Idegenek csak kivételesen nyerhetnek engedélyt I ezek előzetesen 50 fillér dijat fizetnek a városi szegény alap javára. Az engedély egy vagy több, de meghatározott napra szólhat. Zenélni csak déli 12 órától este 7 óráig szabad. A hatósági hivatalok helyiségei, templomok és iskola épületek közelében zenélni tilos. 4. §. Az engedély kérőnek igazolnia kell, hogy a sipláda saját tulajdona, más tulajdonát képező sipládával való zenélésre engedély nem adható. 5. §. Az engedélyes tartozik a rendőrhatósági "engedélyt mindig magánál hordani s a csendőrségnek, rendőrségnek, valamint a ház- tulajdonos vagy lakó kívánatéra előmutatni. &z engedély személyhez kötött g B másnak használat vé"f* *x á.cíJgedni nem szabad. 6. §. Az engedélyes oly házak udvarain, ahol a zenélést a háztuladonos vagy lakó nem engedi meg, ezek felszólítására azonnal minden vonakodás nélkül távozni köteles. 7. §. Az engedélyes kísérővel csak a rendőrhatóság engedélyével járhat. Kísérővel csak testi fogyatkozásánál fogva arra szoruló egyénnek adható engedély. Kisérő csak- egy személy lehet. A törvényes házastárs kísérőnek nem tekintetik. Tanköteles korban levő gyermek, undort gerjesztő vagy ragályos betegségben szenvedő, továbbá rendőrileg kifogás alá eső egyén kíséretre fel nem fogadható 8. §. Aki ezen szabályrendelet ellen vét, kihágást követ el s az 19U1. évi XX. törvény- czikk 23. §-ában meghatározott célra fordítandó 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, ennek behajthatatlansága esetén 2 napig terjedhető elzárással büntetendő. Az elitéit a város területén való játszástól meghatározott időre vagy végleg is eltiltható. 9. §. , Kihágási ügyben bíráskodnak : I. folfban Szekszárd r. t. város rendőrkapitánya, Il-od fokban : Tolnavármegye alispánja, III-ad fokban : a m. kir. Belügyminiszter. 10. §. Ezen szabályrendelet a kihirdetést követő 8-ik napon lép életbe. Szekszárd, 1907. julius 20-án. Molnár Lajos rendőrkapitány. Szekszárd r- t. varos szabályrendelet a hirdetmények kifüggesztése tárgyában. 1. §. Szekszárd város területén hirdetmények kifüggesztése csak: a) az illető ház, épület, fal vagy állandó kerítés tulajdonosának engedélye mellett; b) vagy felállítandó hirdetményi oszlopokon eszközölhető. 2. §. Az 1. §-ban foglalt általános tilalom alól kiv telt képeznek és kifüggeszthetők a) a hatósági hirdetmények : b) az országgyűlési- és törvényhatósági képviselőválasztásokra vonat-, kozólag az egyes pártok által kiadott hirdetmények és felhívások; c) az épitkezéseknél al- ’ kalmazott ideiglenes kerítésekre kiragasztott hirdetmények. 3. §. A hirdetményi oszlopok felállítására és azokon a hirdetmények kifüggesztésére vonatkozó jog a város tulajdonát Képezi, mely jogbérbe aunató. 4. §. A hirdetményi oszlopok felállitási helyét a rendőrkapitány a tanács egy kiküldött tagjával állapítja meg és változtatja meg. 5. §. A város területén csak oly hirdetmények függeszthetők ki, melyeknek tartalma nem tiltott. Aki tiltott tartalmú hirdetést, annak tiltott voltát tudva, nyilvánossan közzétesz, amennyiben cselekménye súlyosabb beszámítás alá nem esiK, az 1879. XL. törvényczikk 48. §-a, aki pedig a' hatóságnak nyilvánosan közzétett rendeletét vagy hirdetményét szándékosan megrongálja, olvashatatlanná teszi, vagy leszakítja ugyanazon törvényczikk 47. §-a alapján nyolc napig terjedhető elzárással büntetendő. 6. §. Azok, kik az 1. §-ban felsorolt helyeken az illető tulajdonos engedélye nélkül, továbbá azok, kik a 2. §-ban megállapított kivételek alá nem eső hirdetményeket tábla alkalmazása nélkül függesztenek vagy függesztet- ki, végül azok, akik a kiragasztott magán hirdetményeket leszaggatják, bepiszkolják vagy olvashatatlanná teszik, kihágást követnek el, 1 a rendőrkapitány által 40 koronáig terjedhető pénzbüntetéssel, behajthatatlanság esetén pedig az 1879 évi 40 törvénycikk 22. §-a értelmében megállapítandó elzárással fognak büntettetni. Kihágási esetekben másodfokban a vármegye alispánja- harmadfokban a m. kir. Belügyminiszter bíráskodik. 7. §. Ezen szabályrendelet a közhírré tételt követő 8-ilc napon lép életbe, f Szekszárd, 1907 julius 20. Molnár Lajos rendőrkapitány. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztő Ur 1 Engedje meg, hogy először is nem mutatkozom be, hanem csak úgy álnév alá rejtőzve irok. Igazságokat akarok elmondani s félek, hogy ezért — betörik a fejemet. Megjegyzem, hogy nem szokásom újságba írni s ha valamiről kritikát akarok mondani, azt kimondom merészen, bátran, úgy, ahogy érzem, nem mint mások, akik csak simogatni tudnak ott, ahol pedig ütni kellene. Ilyen határozott s merész-hangú bekezdésre Önre bízom Szerkesztő Ur, hogy levelemetnyil- vánosságra hozza, vagy se. Mert vagy igazságot ir valaki, vagy nem. Ha igazságot ir valaki azért nem bánthatják, mig az ellenkezőt teszi, azt utol érik, mint egy bizonyos állatot. Legyen meggyőződve Szerkesztő Ur, mint lái.-i fogja, ha végig olvasta levelemet, hogy ezek, miket leírtam, — igazságok. Először is olyan furcsa természetem van, hogy mindent össze szoktam hasonlítani s párhuzamba állítok. így összehasonlítottam azt az állapotot, mikor még Szekszárd «kupaktanácsos» nagyközség volt s r. mostani állapotot,' midőn van "polgármesterünk, van rendőrkapf anyunk, szóval rendezett tanácsúak v.. gyünk. . Mondja már most meg Szerkesztő Ur, hogy mit értünk el azáltal, hogv a csendes kupaktanácsosi állapotból átvedlettű ik rendezett a hir elterjedt a faluban, felülkerekedett a rossz nyelvek .ördögi maliciája: a pletyka. Ugyan mit is akarna az a szép fiatal ember a senki gyermekével, ezzel a koldusfattyuval, akit úgy találtak az utcas'üU.'., mint valami közönséges n acskakölyköt, akifok nincs .yv garasa sem, hiszen ke^ycLmből él. Meg azu'n meg am úgy . , . És a rossz nyelvek győztek. A tev7 füstbe m nt szégyenére az öreg tanitócsaládn.-k. De ír ég mf s körülmény is jött azi/án, mert a hová egyszer befészkelte magát a balvégzrt, ott cso- porto >an üli kaján diadalait. Nemsokára meghalt' az öreg tanitóné I a tangónak pedig, agg korára velő tekintettel fei ■ mordották a szol?»1'„kit. Nyugdija nem volt csu 'án végkielégítést kapott, de ez is oly csekély ke összeg volt, amelyre azt szokták mon dán : élni kevés — meghalni sok. Csorváss / Mar; it’ látván, hogy ő most már csak teh r lenne agg /nevelőatyja oldalán, megvált teke. Véletl n szerencse folytán egy társalgónői á'.ást kapott ogy Öreg bárónénál Erdélyben. Négy esztendő mullott el a most leírta': óta. Csorvássy Margit /á báróéknál mindenn íl el volt látva, amit céak kívánt. De még s«m volt boldog, mert-'folyton agg nevelő-atyja 1 >lt. minden gondolata, akivel egy ideig még levelezett, időnkint C"~íljczte, de aztán, hogy íz ör^gr—1| a végkielégítési . összege elfogyott, a nyomortól űzetve, eltűnt a faluból nyomtalanul, melyben egy. emberölfőn át becsülettel működött. Azóta hírét sem hallották. Máskor meg boldogságának megrontői jutottak eszébe, akik tönkretették férjhezmenetelének lehetőségét. Ezeken a dolgokon aztán annyira elkesergett, hogy már- már a búskomorság vett rajta erőt. Egyik tavaszi este, midőn a báróéknak a hírlapot olvasta elő, a napi hírek között a következőket találta: «Galambos Menyhért, volt csórvásíi agg tanítót, kinek nyugdíj nélkül kellett hosszú és áldásos működés után a tanítói pályától megválnia, öreg napjaira a nyomom 1 küzdve, szánakozó emberbarátok könyörülete;- ségéből tengette életét, a csorvásii keresztutcn halva találták. A jó öreget az éhinség j itte a sírba.» Mikor Margit' ezeket a soroka* elolvasta, keserű kint érzett lelkében, égés" testében i leg- remegett és engedélyt kért a visszavonulásra. SiiLajaba érve az asztalra borult és keservesen zokogott. Majd felkelt és egy kis üveg; mérget véve -magához, lement a parkba s ott a méreggel telt üreget kiürítette. A gyilkos méreg megtette hatását, a tragédia befejeződött. * A kastély háta mögötti csendes falusi temetőben egy kis sirhalom domborul. Csorvássy Margit földi maradványait fedik abban a göröngyös hantok. A sirdomb elején márványba erősített aranyos feszület áll, melyre dús levelű folyondár kúszik fel. A sirdomb körül apró virágok ilatoznak, föléje pedig egy szomorú fűz terjeszti lombjait, melynek levelein, ha átsurran az alkonyi szellő, melankolikusan snsogja: «Édes lesz ott megpihenni, oda lenn majd nem fáj semmi ...» MIT IgvrffK? hogy egészségünket megóvjuk, mert csakis a természetes szénsavas ásványvíz erre a legbiztosabb óvószer. 015095. — 15. mohai AGITESjz^ Milleniumi nagy éremmel kitüntetve. Kitűnő asztali bor- és Főraktár Minden külföldit fölülmúl hazánk természetes szénsavas-vizek királya: gyógyvíz, a gyomorégést rögtön megszünteti, páratlan étvágyj erjesztő, használata valódi áldás gyomorbajosoknak Kedvelt borviz! Ocsóbb a szódavíznél! Mindenütt kapható! SALAMON TESTVÉHEK cégnél, SZEKSZÍHDON.
