Tolnamegyei Közlöny, 1907 (35. évfolyam, 1-52. szám)
1907-07-11 / 28. szám
XXXV évfolyam 28 szám s ____ Sze kszárd, 1907 julius 11 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Házszabály módosítás. Mennyi önfeláldozó harc, mennyi nemes küzdelem folyt a magyar országgyűlésen, Tisza István gróf miniszterelnöksége idejében, abból az alkalomból, hogy a nemzeti jogokért folytatott háborúságban, Bécsben elhatározták, miszerint a győzelem biztosítása érdekében, a házszabályokat, melyek az ellenzéknek az ellentállásra módot es alkalmat szolgáltattak — meg kell változtatni oly módon, hogy az osztrákok által uralt országgyűlési többség megtehesse nekik azt á szolgál ttot, miszerint megszavaz mindent, amit csak óhaj anak : költségvetést, ujjonc- létszám emelést, felemelt hányadot és a hadsereg német nyelvét. Az akkor kisebbségben levő ellenzék, élet-halál harcot folytatott hónapokon keresztül a házszabályok épségéért, mert meg vólt győződve, hogyha ezt az egyetlen alkotmány biztosítékot sikerül a magyarság kezéből kicsavarni, akkor elkövetkezik az az óhajtott állapot, hogy az országgyűlés ellentállásra teljesen képtelenné válik s lesz Magyarországból az, aminek régen szánták: összbirodalmj tartomány. A magyar nemzeti államnak egyetlen védyára a házszabály volt, mely lehetővé tette, mogy a költségvetés és ujjonclétszám megtagadásával Bécset kényszerítsék a törvényes jogok és alkotmány tiszteletben tartására ; ha ez oly módosításon megy keresztül, mint Tisza tervezete, hogy egy esetleg összevásárolt többségnek lehető lesz mindent megszavazni s a jogos nemzeti ellentáílást megtörni, akkor elkövetkezett a magyar alkotmány bukása. Felelős szerkesztő Mj Főmunkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, 1/s évre 6 K, */4 évre 3 L Számonként 24 fillér 'e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések : 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig a | 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további lOu 1m 2 koronával több. Nyilttér garmond soionkiut 30 Iliié Bécsben nagyon jól tudták ezt és nem | is haboztak, miután az akkori többség által I intézett nyílt támadás éppen a házszabályok rendelkezései folytán,' kudarccal végződött, kerülő utón érni el céljukat. Megnyerték erre a célra, hogy minő eszközök alkalmazásával, az még csak ezután lesz megállapítható, a horvátokat s ezek a magyar nemzet által irányukban az 1868-ik évi kiegyezés alkalmával tanúsított nagylelkűséget, jobban mohdva indokolatlan gyengeséget arra használták fel, hogy heteken keresztül, egy ismeretlen nyelven tartott üres beszédekkel untassák az országgyűlés tagyjait; azután pedig szegényes módon lemásolták a nemzeti |ogok kiküzdése céljából folytatott mÁgyar obstrukciót. Sajnos, részbenvezélt is értek; mert a horváth ellentállá0, aifélékenyebb természetű embereknél már is felidézte egy esetleges nemzetiségi obstrukcié rémét s maga Kossuth Ferenc érezte magát indíttatva arra, hogy a többségben levő pártoknál puhatolódzék egy esetleges házszabály módosítás mikénti fogadása tárgyában. Igaz hogy mindjáX hozzátette, miszerint a házázabálynknaTc^csaKolyan módosításáról lehet szó, mely a nemzetiségi obstrukciót megakadályozza, de a nemzeti ellentállás kilátásait nem gyengíti. Bocsánatot kérek, de ez a terv félelmesen hasonlít a magyar közmondáshoz, hogy fából vaskarika. Mert ha a nemzetiségi obstrukció ellen állittunk fel szabályokat, aligha lehet a házszabályokban kimondani, hogy csak a nemzetiségek ellen használható ; a magyar nemzeti jogok érdekében folytatott ellentállásra pedig nem alkalmazható. Ám tegyük fel a legjobbat, mondhatnám a lehetetlent, hogy államférfiaink zsenialitásának sikerül a házszabályok módosítását úgy tervezni, miszerint csak a nemzetiségek garázdálkodásának állja útját, de az ősi magyar alkotmány és elévülhetlen nemzeti jogok érdekében kifejtendő elleni- állást lehetővé teszi; akkor is veszedelmes lejtőre léptünk, mert az ilyen módosításra örökkké, mint előző eseményre fognak hivatkozni s ami egyszer igy megfő: tént, az más körülmények között másként is megtörténhetik. Különben is a nemzetiségi obstrukció ellen nem a házszabályok módosításával kell' küzdeni, hanem a megalkotandó választási törvény határozmányaival. Ám, ha azt látjuK, hogy az általános, titkos választási törvény megalkotása ránk ilyen veszedelmet hoz, akkor, habár fájó szivvel, mondjunk le annak életbeléptetéséről legalább addig, míg jelenlegi körülményjeink nem változnak. Inkább átmenetként szaporítsuk a szavazók számát a jogosultság kiterjesztésével. Mert én úgy gondolkozom s azt hiszem, nagyon sokan vaunak, kik e teki. tetben velem tartanak, hogy nekünk önálló magyar nemzeti államiság s ezredéves, ősi alkotmányunk nélkül még maga az üdvösség sem kell. Első az ország üdve s csak azután jöhet a szabadelvű intézményekről való gon- dozkodás. Boda Vilmos. TÁRCA. Nászuton. Irta: Szabó Géza. Csillag hullás. Nekünk is volt egyszer kis vadindás házunk-----Od a is jött fészket rakni a kis fecske, — Szelíden suttogó terebélyes nyárfa, Hej de sokat ültünk alattad úgy estei Szelíd holdvilágnál, csalogány dalánál Csillagok hullását de sokszor is néztük . . . „Édes anyám mond csal^-------mért fut le a csillag A szép magas égről ?“ — de sokszor is kérdtükl Hogy is magyarázta ?.../ Igen! Még emlékszem: „Hogy nekünk is igy hull le minden reményünk, Nem jó a magasba járni vágyainkkal, Sohse kérjünk olyant, amit el nem érünk!“ Csacska gyermekésszel hogy megmosolyogtuk .. . Tudtuk is még mi az: álmodni l csalódni . . . / „Édes anyám lelkem mért mondja ezt nekünk ? Hisz a mi reményünk sohse fog lehullni!“ Szelíden rám nézett . . . „Édes kis leánykám, te még ezt nem érted /“ Hosszú évek múltán — nyárfa árnyékában Csillagok hullását — újra el-el nézem „Nem jó a magasba törni vágyainkkal /“ így hullt le nekem is minden szép reményem l Huszár Loli. Sárika (hosszú hallgatás után): Ezért ugyan nem volt érdemes nekünk Nápolyba jönni; hogy te naphosszat festesz bolondos képeket, én pedig egész nap unatkozom, ezt megtehettük volna otthon is, Kalányos-Szt-Dömö- törön. (Ásit.) Csinos kis nászutazás, mondhatom . László (az ablaknál ül és festeget): De, kérlek édesem, csak nem turbékolhatunk egész nap. Szükséges, hogy egy kissé pihenjünk is. Meg aztán Nápoly nemcsak a szerelemre, hanem ihletre is ragadja az embert. (Lelkesülve.) Nézd Sárikám azt a lilaszinü égboltot, amint a lenyugvó nap utolsó sugarai búcsúznak a felhőfoszlányoktól. Nézd azt a pálmaerdőt, amint csúcsára bucsucsókját leheli a napsugár. Vagy nézd ott távol a Vezuvot ... Sárika (elmerengve) : A Vezúv ... a Vezúv. . . az legalább örökké működésben van. Ugy-e, mikor meg otthon a vadvirágos réten át kergetőzve, elkaphattad derekamat s aztán leülve a buja fűbe, a mályva szárából gyűrűt fontál az ujjaimra, mint esküdöztél, hogy naphosszat el tudnál csókolni, hogy a te szerelmed lánggal fog égni az örökkévalóságig, hogy szerelmed tüzében égni fogok örökké. (Szomorúan.) Most pedig két heti örökkévalóság után tökéletesen elhanyagolod a kis feleségedet. (Zsebkendőjével könnyel töröl le) Laci, Laci, te már nem is szeretsz engem . . . László (Sárika mellé ül): De édesem, édes kis csacsikám, hová gondolsz, hogy nem szeretlek már ? Szeretlek mint virág a napfényt... szeretlek még jobban, mint Kalányos-Szent- Dömötörön. (Megcsókolja Sárikát.) De lásd, édes bogaram, tehetek én arról, hogy a múzsa homlokon csókolt, hogy ez a fenséges panoráma kezembe készteti venni a palettát, az ecsetet, hogy megörökítsem vásznamon azt. Tehetek-e róla ... . Sárika: Igenis tehetsz . . . Annyi kímélettel lehetnél irányomba, hogy előttem nem beszélsz a Múzsáról. Én vagyok a te Múzsád és én csókolhatlak csak homlokon egyedül. Ennyi gyöngédséget elvárhatok tőled. (Homlokon csókolja.) László : Édes kis bolondos Sárikám, hiszen én is úgy értettem. Te vagy a Múzsám és én pedig a te kis uracskád, ki ennyi Muzsacsók után lehetnék már a világ legelső festője. Sárika : Te kiállhatatlan, csak nem akarsz verem kötekedni ? László: A világért sem, csak azt akartam mondani, hogyha másnak ilyen aranyos, édes kis Múzsája volna, hát . . . Sárii» : Hát I No mond, édes Lacim, hát ? László: Hát akkor elhajítaná a palettát, ecsetet és szüntelen csókolgatná ezeket a puh a Szerkesztőség Cezerérij Istyan-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű n-rdetesi k es pénzküldeménvek intézendők
