Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-02-15 / 7. szám
7. szám XXXIV. évfolyam Szekszárd, 1906 február 15 Függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap Szerkesztőség Bezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők Telefon 11 Kiadóhivatal Telefon 11 Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézendők Felelős szerkesztő Főmnnkatárs BODA VILMOS HORVÁTH IGNÁCZ Laptulajdonos GRÜNWALD LAJOS Megjelen hetenként egyszer, csütörtökön Előfizetési ár: Egész évre 12 K, l/* évre 6 K, iU évre 3 K Számonként 24 fillér e lap nyomdájában Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 K 74 f, 100—200 szóig 5 K 74 f, 200—300 szóig 7 K 74 f, minden további 100 szó 2 koronával több. Nyilttér garmond soionkint 30 fillér A harmadik. A nagy történelmi határpont: 1848 óta, tehát ötvennyolc év leforgása alatt, Magyarország most harmadizben részesül azon keserű sorsban, hogy szentesített törvényei félredobatnak, ezer éves alkotmánya felfüggesztetik s végig gázol rajta a legkíméletlenebb önkéiyuralom. Az első dicsőséges szabadságharcunknak idegen segítséggel történt leveretése után következett be s tartott tiz álló esztendeig. A magyar hontalan lett saját honában, külföldi csürhe lepte el a hivatalokat, a német lett a hivatalos és társadalmi nyelv s aki gyanús volt hazaszeretetéről, az üldözve lett s börtönbe került. A re idszer célja az volt: Magyarország külön államiságát megszüntetve, beleolvasztani az i.ralkodóház összbirodalmába. A dolog egészen jól ment odáig, mig a külföldi nagyhatalmak, jól értesülve a helyzetről, tudva azt, hogy a magyarság ellenséges hangulata folytán Ausztria hadserege gyenge az ellent- állásra, haddal támadtak reája s az elvesztett hadjáratnak a két szép olasz tartomány: Lombardia és Velence elvesztése lett a következménye. Akkor belátták Bécsben, hogy az elégedetlen Magyarország szenvedőleges magatársa is elég arra, hogy a harci dicsőség babéra ne ékesítse a sárgafekete zászlót. Magyarország alkotmányának visszaállításán s a magyarság kielégítésén törték a fejüket, de régi osztrák szokás szerint csak fél munkát akartak végezni s így csonka alkotmánnyal akarták támogatásunkat kieszközölni. A magyarság azonban az ő ezer éves alkotmányának csorbítatlan helyreállítását követelte s minthogy abból engedni nem volt hajlandó, reá zúdították a második önkényuralmat, mely öt évig tartott, de méreteiben sokkal gyengébb, eszközeiben valamivel kíméletesebb volt. Ismét a külföld tapasztalta, hogy Ausztriában a helyzet vajmi keveset változott s a harcias erényekben gazdag magyar elem támogatására ismét nem számíthat, újra haddal támadtak reá, annak rendje és módja szerint megverték s azután elvesztette Németországra való egész befolyását. Újra belekényszerültek a magyarság kielégítésének útvesztőjébe s akkor sikerült 4s megállapodásokat létesíteni, melyek ha nem voltak is teljesen kielégítők, de a jog- fentartás eszméje bennök érvényre emelkedett és igy az ország többsége, a jövő és békés fejlődésre való tekintettel, beleegyezett az alkotmány újra megteremtett alakzatába. De nem azért osztrák az osztrák, hogy amit igér, megtartsa. A végromlás fele haladó Ausztria, alig, hogy a végzetes csapástól, melyet a kedves rokon mért reája, kissé magához tért, ősi erényének megfele- lőleg, elkezdette a kiegyezési törvényben foglalt jogoknak eredeti mivoltukból való kiforgatását. Magyarország államiságát a.külföldön elsikkasztotta s címerben, jelvénybem csak az összbirodalom szerepelt ; a kettős birtoklást s az egyenjogúságot, dacára, hogy törvénybe volt iktatva, teljesen figyelmen kívül hagyta s bennünket néptörzs színvonalára I sülyesztve le, tartományi szerepre kárhoztatott. Bent az országban pedig dolgozott a romlottság eszközeivel. A ki állással, címmel, kitüntetéssel, vagy pénzzel megvásárolható volt, az meg lett véve s a beolvasztó célnak eszközévé tétetett. A magyar hadsereget, melyet szorultságukban törvénybe iktatni megengedtek, lassanként közös hadsereggé, majd kizárólag császárivá változtatták át. A magyarság, mely a béke kedvéért, ha egy-egy újabb ostorcsapás alatt fel is jajdult, évtizedeken keresztül tűrte a közjogának ezen istentelen kijátszását, végre megsokalta a dolgot s egy oly többséget küldött az országgyűlésre, mely a nemzetnek szentesített törvényeiben gyökeredző, de lassanként elkobzott jogainak visszaszerzését tekintette feladatának. De a kétfejű sas nem olyan madár, mely a karmai közé került áldozatot onnét könnyű szerrel kiengedné s midőn a szárnyai alatt élősködők tapasztalták, hogy az uj többség és vezérei nem olyan anyagból gyurvák, hogy az erkölcstelenség megszokott eszközei hatásosaknak bizonyulnának velők szemben, ráeresztettek az országra a harmadik önkényuralmat. Ez a harmadik valószínűleg az utolsó lesz s aligha fog 5 vagy 10 évig tartani, ha a nemzet kitartó lesz s az alkalmazni szokott eszközöknek be nem hódol. írják ugyan a lapok, hogy a legújabb békekisér- let meghiúsulásának az a sajnálatos következménye már is mutatkozik, miszerint azok, kik lelki romlottságuknál fogva, nem bízva a beállott önkényuralom tartósságában, eddig a nemzet letörésére vállalkozó kormány szolgálatába állani vonakodtak, most hasonló eljárásra tömegesen jelentkeznek. De mi ezt, mig meg nem győződhetünk valóságáról, el nem hisszük. Hogy mi róla a véleményünk, annak kidomboritására elmondunk egy jelenetet, mely a függetlenségi és 48-as párt körhelyiségében játszódott le a lefolyt napok egyikén. Egy sokat emlegetett képviselő elmondotta, hogy igen sokan fordulnak meg nála, kik arra nézve kérnek tőle tanácsot, hogy a mostani körülmények között vállaljanak e hivatalt? S ő nem tud nekik mit felelni. Nagyon egyszerű az elintézés módja, jegyezte meg Apponyi Albert gróf Ne adj te nekik tanácsot, csak azt kérdezd meg tőlük, hogy becsületes ember az ur, vagy nem az? Boda Vilmos. Tolnavármegye közigazgatási ülése. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága havi ülését folyó hó 14-én tartotta meg Dőry Pál alispán elnöklete alatt, melyen jelen voltak az elnökön-kívül: Fink Kálmán pénzügy-igazgató, kir. tanácsos, Kutz Vilmos árvaszéki elnök, Totth Ödön tiszti ügyész, Bernrieder József, Percei Dezső, Alacs Zoltán, kir. főmérnök, Őrffy Lajos, Boda Vilmos, Simontsits Elemér főjegyző, Wosinszk-y Mór, Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő, Török Béla, Forster Zoltán tb. főjegyző, Sigora Lajos tb. állatorvos. Elmaradásukat igazolják: Sass László, Jeszenszky Andor, Percei József és dr. Hangéi Ignác, Pónzügyigazgató jelentése. Fink Kálmán m. kir. pénzügyigazgató és kir. tanácsos jelentette, hogy az 1906. évi január hónapban befolyt: ’. egyenes adókban . . . . ■ 125571 K 92 f. hadmentességi díjban .... 12731 „ 08 „ szeszfogyasztási adóban . . 43,983 „ 87 „ bor- és husfogyasztási adókban 43658 „81 „ ellenőrzési illetékben .... 190,, 53- y, bélyegjövedékben ..... 2792 „ ,, dijjövedékben ....... 672„ 2o>„ bélyeg- és jogilletékben . . . 41520 „ 09 „ dohányeladásból ............................ 73844 „ 52 „ Ös szesen . 332507 K 07 f. mely bevételt összehasonlítva a múlt év bason időszakában befolyt 350,069 K 34 fillérrel, kedvezőtlenebb 17552 K 27 fillérrel. A kir. tanfelügyelő jelentése. Tihanyi Domokos kir. tanfelügyelő jelentette, hogy az elmúlt hónapban 22 tanteremben 9 iskolát és 2 óvóintézetet látogatott meg. — A meglátogatott iskolákban az elért eredményt részben jónak, részben kielégítőnek találta. — A decsi rk., valamint a szekszárdi belvárosi fiu- és leány és az újvárosi rk. iskolában tulzsufolást talált, miért is ezen iskoláknál még 1 — I tanítói állomás sürgős szervezése vált szükségessé. A tiszti főorvos jelentése. A vármegyei tiszti főorvos jelentése szerint a közegészségi állapot az elmúlt hónapban kedvezőnek nem mondható ; számban keves- bedtek bár a heveny fertőző betegségek ; lefolyásuk s gyógyulási arányuk is kedvezőbb volt, de az influenza által okozott légző- és emésztőszervi bajok még mindig igen nagy számban fordulnax elő. Gyakoriak voltak még az Ízületek csuzos megbetegedései, feltűnően kevés a váltóláz. A ‘heveny fertőző betegségek közül difteritisz 49, vörheny 13, kanyaró 38, hök- hurut 12, hagymáz csak 9, gyermekágyi láz 2, ragályos fültőmirigylob 3 észleltetett. A Dombóváron uralkodott vörheny megszűnt, az iskolákat megnyitották. Dr. Kertész Mór Váraljára telepedett, hol mint bányaorvos működik, részére kellő gyógyszertár tartása engedélyeztetett. Kir. ügyész jelentése. BeJreFerenc kir. alügyész jelentette, hogy a múlt hóban a szekszárdi kir. törvényszéki fogházban le volt tartóztatva 144 egyén, akik közül fegyházra volt Ítélve 1, börtönre 68, fogházra 51, vizsgálati fogságban volt 21,felebbe- zés alatt állott 3. A kir. főmérnök jelentése. Alacs Zoltán kir. főmérnök jelentése szerint az elmúlt január hóban az állami és kiépitéttth. közutak állapota kielégítő volt, elemi kár, vagy közlekedési akadály nem fordult elő. Kisebb hófúvások ugyan voltak, de azok a kirendelt közerő által eltávolíttattak s a közlekedést nem akadályozták. A következő évekre tervbe vett építkezések tervezeteinek és műszaki műveletei nek előkészítése folyamatban van. Az állatorvos jelentése. Sigora Lajos törvényhatósági állatorvos jelentette, hogy a lefolyt január hóban az állat- egészségügy kedvező volt. Az egyes ragadós betegségek állása a következő volt: 1. Ragadós száj- és körömfájás. Megszűnt Felsőiregen. Fertőzve maradt Bölcske és Szemcséd. 2. Sertésvész. Fellépett Nagydorog, őcsény, Paks közsé gekben. Megszűnt Gindlicsalád és Kölesden. Fertőzve maradt őcsény, Nagydorog, Paks, Udvari és Uzdborjád. 3. Sertésorbánc. Megszűnt ! Dörypatlan és Szedresen. Fertőzve maradt Uj- dombovár. 4. Veszettség. Varsád és Koppány- szánto községben 1 —1 eben megállapittatott. Megmartak 2 embert és több kutyát. Fürgédén I ismeretlen származású kóbor eb megmart 2 szarvasmarhát, 2 sertést és 3 ebet. A megmart ebek kiirtattak. Fertőzött község a hó végén nem maradt. _ÉÉ
