Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-08-30 / 35. szám
2 TOLNAMEGYEÍ KÖZLÖNY Az elnököt a fővédnök — pécsi püspök — nevezi ki bizonytalan időre. Ha le akar mondani, ebbeli szándékát a fővédnöknél bejelenteni köteles, ki annak folytán intézkedik. Joga és kötelessége: az Egyesületet képviselni, az üléseket vezetni, a tagok felvétele s kizárása felett határozni, a pénztárt ellenőrizni, a dékányt, könyvtárost és rendezőket megválasztatni, a folyóiratokat és könyveket megrendelni, a szolgát (házmestert) felfogadni és elbocsátani, minden kiadást a költségvetés keretén belül, szükség esetében 20 korona erejéig, azon felül is kiutalványozni, a jegyzőkönyvet hitelesíteni, az egyesület összes bel- és külügyeit vezetni, úgy, hogy az ő tudta és beleegyez se nélkül az egyesületben mi sem történhetik. (23 §). Hogy az elnök feladatai sokoldalú munkásságot, fáradtságot igényelnek, tekintve annak kötelességeit — elég világos. Nagyon bölcsen intézkedtek alapszabályaink, midőn a 24 — 30 §§-aiban az elnök mellé segítő társakat rendelnek, akik az elnökkel egyetértésben a munka terhét megosztják és mint az elöljáróság tagjai az egyesületi tagok jólétét előmozdítják. Alapszabályaink 24. §-a az elnök mellé világi elnököt rendel. A világi elnököt a közgyűlésen a pártoló tagok közül jelölik és a fővédnök — püspök — kinevezi. Tisztében áll az egyesület zászlaját őrizni, egyházi és polgári ünnepély alkalmával a rend felett őrködni, mindenben az elnök segítségére lenni és őt — akadályoztatása esetében — helyettesíteni. Egyesületünknek világi elnöke : Stockinger János. Közszeretetben áll Szekszárd városában mindenki előtt. 5 esztendőn keresztül lelkesen buzgólkodik egyesületünk fejlesztésén s igazán szivén fekszik, hogy az iparos legény és segéd testi és lelki boldogulását előmozdítsa. Adja a jó isten, hogy kitartásával egyesületünk javára sokáig munkálkodjék. A 25. § az egyesületnek jegyzőt ad az összes jegyzői teendők végzésére. A jegyzőt a közgyűlés 1 évre választja. Az Egyesület jegyzője : Egry Béla belvárosi tanító. Az egyesület pénztárának kezelésére a 26. § pénztárosról is gondoskodik. Felelősség terhe alatt kezeli az Egyesület pénztárát. Évcn- kint számadást készít és azt a közgyűlésnek bemutatja. A közgyűlés egy évre választja. Az egyesület pénztárnoka: Henzel Péter fodrász Már vagy 6 év óta lelkiismeretes pontossággal kezeli az Egyesület pénztárát s nincs nagyobb öröme, ha azt látja, hogy az egyesület vagyona szaporodik és gazdagszik. Bár úgy volna — sóhajt fel. Hogy az egyesület alapszabályainak I. fej. 2. §-a 2. pontjának érvényt szerezzen, amely szerint az iparossegédek között közhasznú, főleg az ipar körébe vágó ismereteket terjesszen és e célt népies felolvasások és oktató előadások által — hit- és erkölcstan, történelem, ipari és elemi tanulmányokból — elérje, a 27. § tanárok alkalmazásáról intézkedik. A tanárokat a választmány időnkint kéri fel. Fáradozásaikért tiszteletdijban részesülhetnek és a pártoló tagok jogait gyakorolhatják. Tanárokat egyesületünk szűk helyisége miatt nem alkalmazhattunk. Uj helyiségünkben azonban ez oktató tanitások megvalósulnak. Azonban eddig sem tétlenkedtünk. Vallás- és történelemből az egyesület elnöke tartott előadásokat, az ének tanítását pedig Egry Béla tanító vállalta magára. Hogy az egyesületnek kiható munkássága is nyilvánvalóvá váljék, az egyesület rendes és rendkívüli tagjai a pártoló tagok részére advent és böjti időben felolvasásokat rendeztek. Az egyes szavalatokat hölgyek és az egyesület rendes és rendkívüli tagjai adták elő, felolvasásra pedig Szekszárd társadalmának jószivü férfiai vállalkoztak. így például felolvasást tartottak : dr. Steiner Lajos ügyvéd az «Ipartörvény*-ről. Megjelent az egyesület «Kolping* cimü hivatalos lapjában is. Haugh Béla főgimn. tanár a «Phonograph»-ról, Szabó Gézá főgimn. hitianár «II. Rákóczi Ferenc emlékezetéiről, Horváth Ignác belvárosi tanitó «Deák Ferenc emlékezetéiről, Kálmán Ferenc «A sztrájk»-ról, azonkívül több Ízben az Egyesület elnöke. Igaz, hogy ez irányú törekvésünk az Egyesületben történt kellemetlen eset folytán 2 év óta megbénult, de van reményünk, hogy uj helyiségünkben az adventi és böjti időben ismét kellemes és oktatásokban gazdag felolvasó estélyeket | rendezhetünk egyesületünk tagjai számára. Az egyesületnek lelke, mindene az elnök. Csakhogy, mint segédlelkész összes idejét az egyesületben nem töltheti. Éppen ezért az alapszabályok 28. §-a előírja, hogy az ifjúság a maga kebeléből válasszon egy főnököt — dékányt — aki beszedi a havi illetékeket és havonkint a pénztárosnak beszolgáltatja, ő közvetíti az elnökkel a tagok kívánságait, meghallgatja és elintézi a kisebb panaszokat s ünnepélyek alkalmával vezeti a rendezést. A dékányt a rendes tagok jelölik és az elnök őt e tisztségében megerősíti. Az egyesület dékányja: ifj. Darázsy János. A dékánnyal együtt működnek a rendezők. Ezek működése az egyesületi rend és tisztaságra terjed ki és a hiányzó tagokat följegyzik. A rendezők számát és teendőit az elnök időről-időre határozza meg és ő nevezi ki azokat, akiket a rendes tagok e célrc\ felkiáltás vagy tiíkos szavazással jelölnek. Az elnök szükség esetében olyr.nt is nevezhet ki, aki. a jelöltek sorában nincsen (30. §). Hogy az egyesület tagjainak kivétel nélkül szellemi táplálékot is nyújtsunk, az egyesület könyveket vásárol és hírlapokat rendel. A könyvtár kezelésére a 29. § értelmében a rendes tagok körükből egy evre könyvtárost választanak, aki kezeli az egyesület könvveit és hírlapjait s ezekről évenkint a közgyülös előtt jelentést tesz. Könyvtáros jj Rabelhoffer Géza. Az Egyesület ügyeinek vezetése a választmányi és évi közgyűléseket illeti (31. §). A választmány az elöljáróságból es a közgyűlés által a pártoló tagok sorából 3 évre választott 8 tagból és ugyanannyi egyleti rendezőből áll Érvényes határozathoz a jelenlevők többsége szükséges. Ülést minden negyedévben, illetve minden sürgős ügy elintézése előtt tart. Az Egyesület választmányi tagjai : dr. Steiner Lajos, Gyüszü Imre, Bukovinszky József, Pozsgay János, Nikitits Antal,, Vida József, Szilágyi Ferenc és Bajomi Ferenc. A választmány feladata: az alapszabály, házirend és egyesületi vagyon felett őrködni, az évi költségvetést elkészíteni, lakást bérelni, ünnepélyeket rendezni s mindenben intézkedni, ami a közgyűlésnek fenntartva nincs (33. §) Az évi rendes közgyűlés lehetőleg január havában tartandó meg. Rendkívüli közgyűlést az elnök bármikor hívhat össze. Érvényes határozathoz az öSszes tagok egy harmada és ezek többsége kívántatik. Tárgyai: a világi elnök jelölése, a jegyző, pénztárnok és választmányi tagok, nemkülönben a tiszteletbeli tagok megválasztása, az elnök, pénz- és könyvtáros jelentései, az alapszabályok módosítása, indítványok tétele, melyek azonban 8 nappal előbb az elnöknél bejelentendők, hogy a választmány javaslatait megtehesse (34. §). . Rövid sorokban bemutattam egyesületünk belső szervezetét, az elöljáróságot, annak hatáskörét, a választmányt a közgyűléssel és azok jogait s azon óhaj fakad szivemből, bár minél több fiatal .mesterlegényt állíthatnék az elöljáróság és választmány vezetése alá. Wölfél Ferenc elnök, s. lelkész. A pártelnökök szerepe. A «Nap»-ból vettük át ezen figyelemre méltó sorokat: A nagy függetlenségi többség vidéki harcosai, a pártelnökök és vezetők sorában élénk viszhangot keltettek Lengyel Zoltán fejtegetései, amelyekben a 48-as párt szervezését sürgeti. A «Nap»-ban megjelent «Lehet-e galvanizálni?» cimü vezércikkére most a szakcsi függetlenségi párt elnöke a következő nagyon figyelemreméltó választ adja. A SZAKCSI VÁLASZTÓKERÜLET függetlenségi és 48-as párt elnöksége. Olvastam a «Nap»-ban Nagyságodnak «Lehet-e galvanizálni ?» cimü vezércikkét, amely, őszintén szólva, megdöbbentett. Megdöbbentett pedig azért, mert ha már Lengyel Zoltán, akinek önzetlen, igaz párthűségéről, lángoló hazaszeretetéről szentül meg vagyunk győződve, az ország szine előtt ki meri nyilatkoztatni azt, hogy a mai függetlenségi párt a maga egészé- ban sohasem fog függetlenségi politikát csinálni, akkor mégis csak igaznak kell lenni a hiób- hireknek, hogy pártunk felbomlás, vagy az ennél. sokkal rosszabb, szégyenletesebb 67-es párttal való fúzió előtt áll és igy igaz az, hogy függetlenségi 48-as pártunk, mely mellett a nemzet nagy többsége az urnánál megnyilatkozott,csak numerikus többségre jutott, de energikusra nem. . Nem akarom, nem tudom elhinni, hogy ily szénfeketére fejlődött volna a politikai látóhatár akkor, amidőn a közelelmult pár hónap előtt megnyugvással vette az egész nemzet tudomásul, hogy jogaink kikapcsolásával bár, tehát nagy áldozat árán, köttetett meg a béke. Tudjuk azt, hogy kötött marsrutára vállalkozott a kormány, ebben a megváltózhatatlanban is megnyugodtunk, de nem tudjuk magunknak megmagyarázni, hogy ezek után mégis mi okozhatja a készülő bomlást. Hogy szervezve nem vagyunk, azt én, mint a szakcsi választókerület -*8 as párt elnöke, nagyon jól' tudom, de nem a kerületekben szervezetlen a pártunk, mert mi intakt állunk elveink mellett, szervezetlen a központ, mert hogy mást ne mondjak és erre egyre százat teszek, odafönn még azt sem tudják, hogy kik a kerületek pártelnökei, azokkal se nexust, se kontaktust sohasem kerestek, sót, érdemleges megkereséseikre éppen nem, vagy csak alig válaszolnak. Egyszóval, velünk — nagyjából — csak a választásokkor érintkeznek, de nem véleménykérdés szempontjából, hanem szükségből. ’ H"" Ez idén, a választások után, midőn a Házat összehívták, a függetlenségi párt értekez letet tartott. Ekkor megkértem Kossuth .pártelnök urat, hogy hívjon meg bennünket, pártelnököket, f— akik kétségen kívül vagyunk pártunknak oly megbízható és kipróbált hívei, mint sok függetlenségi képviselő, — hogy_ tájékozva legyünk a helyzetről, de érdemleges elintézést nem nyertem, és igy mi. akik a kerületünkben élünk és hivatva vagyunk — politikai .szempontból — hangadó szerepre, tájékozatlanul állunk és nem vagyunk képesek elvtársaink kérdéséire választ adni. Ha országosan akarunk szervezkedni, ez legyen az első megoldandó kérdés, mert «de capite foedet piscis», ha nem tudunk oly egyéneket a pártunk élére állítani kerületenkint, ákik bizalomra érdemesek, akkor olyan szervezetlenek maradunk, mint vagyunk. És el fog jönni az idő, amidőn a független és szabad Magyar- ország szent zászlóját kicsavarják a kezünkből! Dombóvár, 1906. augusztus 23. Hazafias tisztelettel Lexn Zenó pártelnök. Amit a szakcsi függetlenségi párt elnöke leplezetlen nyíltsággal föltár, csupa olyan seb, amely sürgős orvoslást követel A függetlenségi gondolat és a negyvennyolcas törekvések bátor katonája Lexa Zenó, hiszen pártja a Perczel Dezső megyéjében pusztította ki a Lloydbeliek civillista-emelő Kämmerer Ernőjét. Szóval győzelmet, nagy győzelmet aratott a szakcsi függetlenségi párt. Annál inkább meg kell a központban szívlelni, amit a párt érdemes elnöke tapasztal és amit a szervezés sikere érdekéoen tanácsol. TÖVISEK. A pedellus. Az aranyos szünidő napjai gyorsan — mert igazán bájosan — leltek le; az időjárás oly kellemes, ugrás nélküli változatos örömeket nyújtott az édes vakációban tanárnak, tanulónak, szülőnek egyaránt, hogy az idén csakugyan senkinek sem lehet panaszkodni amiatt, hogy tulforró, unalmas, rekkenő meleg lett volna a nyár, — avagy a kellemetlen zivataros idők váltakozó hóbortja, garabanciás-diák természete tette volna óhajtottá a tanév beköszöntését, az első «ber» hónap kukucsálását. — Tanár, tanuló, szülő szívesen óhajtá, hogy még tovább is tartson a kellemeies változatokban gyönyörködtető nyári vakáció édes, szent öröme; de a. naptár, a tanügyi törvény s a jövendő Magyarország magas érdeke zaklat lag követeli, hogy: «legyen vége a nyári komédiának! I . I munkára fel, ne vesztegelj . . . nem restekért van itt a hely I» ’ . I íme, e parancsoló szózat lelkemben felhangzó behatása alatt, én — mint a. tanügyi nek lelkes bajnoka — ezennel, még az iskolai beirat, sok megkezdése előtt — megkezdem az első kapavágást a tanügy mezején, szólván a pedellusról. Mert mi kell a tanügyhöz? . 11 Szülő?.,. Tanár ?.. ,. . Tanuló ? . . . Az is, — de fődolog : egy sikeres pedellus! ... Ez állás igen fontos. Mutatja az, hogy a szekszárdi. polg. iskolai pedellusságra,' ‘480 korona, évi fizetéssel 15 = tizenöten pályáztak, köztük egy főg. tanár is I . . . Idők jele j— :— «drága a kenyer» !; Nem akarok most c. szomorú körülményre bővebben kitérni (majd talán' más, majd talán
