Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)

1906-08-30 / 35. szám

másutt!) csak annyit mondok, hogy a szolda- teszka mennyire uralkodik nálunk, mutatja az, hogy még a törvényhozáson is gyakorolja irá­nyitó, csaknem parancsoló befolyását, mikor törvényileg kimondatott — s a kir. tanfelügyelő ur ennek bázisán, amolyan «szelíd nyomással» célját érte, hogy felhívó levelére a t. iskolaszék csakugyan respektálván a törvény amaz utasí­tását, hogy ily állásokra — ha vannak volt al­tiszt pályázók — azoknak lehetőleg előny nyuj- tassék. így lett megválasztva Kovács Lajos, igy bukott el mellette a főg. tanár s minden többi társa. * Mi a pedellus ? — — Egy kis szófejtés mindent megmagyaráz. Latinul pes-pedis = láb. (Innen : «per pedes Apostolomon* utazni = gyalogolni.) Pedellus tehát az, ki nem eszé­vel, fejével dirigál (ez a direktor 1), hanem lábával szolgál. Most magyarul iskola-szolgá­nak nevezik ; pedig ez nem jó ; mert két szó­ból áll, no meg az iskola is latin szó. Csodál­kozom, hogy a «Nyelvőr» magyar szófaragói még nem nevezték el a pedellust — a szó jelentése szerint — p. o. «lábonc», «talpaló», «futár» s más ily szavakkal ? . . . Mert, hogy a pedellusnak sokat kell mozogni, járni, fut- kározni, — hogy neki legjobb képesit je a gyors láb : mutatja az, hogy a 85 éves Ujváry Béni bácsit — ki pedig fene gyerek ma is amúgy ! — skártba tették, nyugalomba helyez­ték (pedig papfiu és nemes ember! . . .) mert már fáradtak a lábai. Biztosan elél még 15 évig. Úgy legyen 1 Tehát a pedellus (lábonc, talponc), mint iskola-szolga, alárendeltje az igazgatónak, a tanári karnak s az iskola-széknek. Hát hiszen ilyenformán nem mindnyájan pedellusok vagyunk ? . . . Minden ember egyik a másikért szolgál. Egymásra vagyunk szorulva. Fel egész a királyig minden embernek van törvényes felső- sége, melynek engedelmeskedni kell. Még a miniszter is (szószerinti jelentésben) csak szolga, — még a király is szolgája a nemzetnek és a törvénynek's mi fő: a királyok-királyának, az Istennek 1 . . I Dávid király is azt mondja az ő zsoltáraiban : «Istsn trónusa az ég és az ő lábainak zsámolya a föld!» Tehát az emberok — az Istenhez képest — mind csak pedellusok, anélkül, hogy valamennyien lettek volna altisz­tek a katonaságnál. (Legfeljebb a feleség előtt! — Szedő.) Nohát én sajnálom az elesett pedellus­jelölteket, de örülök neki, hogy K. L. sze­mélyében (nem Kossuth Lajos, csak Kovács Lajos !) oly sikeres pedellust kaptunk, ki, mint egy kovács, úgy üti a vasat, amint dukál, — tűzzel, lelkiismeretesen, kitartó iparkodással. — így legyen! -- Mert ha nem: visszahívjuk az öreg Cincinnátust, Cseh Ujváry Benőt, kinek feje lágya már alaposan benőtt, — újra akti­váljuk s mig a halál nem szól bele: «ácsi!» örök pedellusunk lesz a Béni bácsi! Isten él­tesse még sokáig a nyugalmazott pedellust — kívánom szivemből. Palást. KÜLÖNFÉLÉK. — Népbanki elnökigazgató. A Szekszárdi Népbank választmánya elhatározta, hogy az alapszabályokat megváltoztatja és ennek alap­ján a virágzó intézet elnökigazgatójává Boda Vilmos, lapunk felelős szerkesztőjét, a Népbank 'eddigi népszerű elnökét választja meg és igy közmegelégedésre megoldják az igazgatói állás­nak húzódó kérdését. — Elnevezések. A földmivelésügyi minisz­ter az állami városbirtokok és a gödöllői ko­ronauradalom tisztviselőinek létszámába Magyar Gyula és Benedek István tolnamegyei okleveles gazdákat segélydijas gazdasági gyakornokokká nevezte ki. — Kálmán Gizella polgári iskolai tanitónő, Kálmán Károly szekszárdi tanító leánya, a bonyhádi apáca polgári leányiskolához neveztetett ki. — Bérmálás vármegyénkben. Zichy Gyula gróf pécsi megyés püspök f. évi október első napjaiban Tolnavármegye több községében bér­málni fog. így Kajdacson október 2-án, Német- kéren 3-án, Dunaföldváron 4—5 én, Bölcskén 6-án, Dunakömlődön 7-én, Pakson pedig 8 —9-én adja fel a püspök a bérmálás szentségét. — Előléptetés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bajóné Benes Bozséna polg. iskolai tanítónőt a IX. fizetési osztály 3-ik fokozatába léptette elő. — Képviselő testületi Ülés. Szekszárd r. t. város augusztus hó 30-án dé után 2 órakor a városháza nagy tanácstermében rendes kép­viselő-testületi ülést tar!. Tárgysorozat: Az ülés jegyzőkönyvének hiteesitésére két tag kikül­dése. A város jövő évi költségvetésének tárgya­lása. A szénkéneg-raktár átvételére és ellenőr­zésére vonatkozó miniszteri es alispáni ren­deletek.-- A szekszárdi polg. leányiskola uj épü­lete. Boda Vilmos elnök folyó hó 27-én tartott iskolaszéki ülésben jelentette, hogy Szekszárd r. t. város képviselő-testülete hozzájárult az Albanich-féle telek megvételéhez. A törvény- hatóság és a miniszter jóváhagyása után tavasz- szal már hozzáfognak az iskola építéséhez, melynek tervezetét a szekszárdi m. kir állam- épitészeti hivatal fogja elkészíteni. — Kossuth Lajos emlékezete. A szekszárdi ev. ref. olvasókör a megdicsőült Kossuth Lajos neve napja alkálmából múlt vasárnap saját helyiségében kegyeletes ünnepélyt rendezett, melyen szép számmal jelentek meg az egyesület tagjai és vendégei. Vacsora alatt az első beszé­det Dömötör László ügyvéd, olvasóköri elnök tartotta. Szendrei József vasúti pénztárnok, olvasóköri alelnök, a jelenlevő Szabó Károly képviselőt éltette, aki hazafias beszédben emlé­kezett meg Kossuth Lajosról. Beszéltek még: Plank Gyu.la vm. irattárnok és Mészáros Pái olvasóköri igazgató. — Maradjon mindenkor közöttünk Kossuth Lajosnak szelleme és tartsunk ki törhetetlen hűséggel eszméi mellett mindaddig, mig ki nem vívtuk Magyarország teljes függet­lenségét ! — Katonai Ujoncozás. Az idén most már másodszor szedik katonának a legények «elejét», mert 1905-ben nem volt a törvénytelen állapot miatt ujoncozás. Bonyhádon október hó 10., 11., 12., 13. és 15 én, Szekszárdon 17. és'8-án, a közponíi járás többi községeire nézve Szek­szárdon okt. 19., 20., 22. és 23-án, Tamásiban okt. 25., 26., 27., 29. és 30-án, Dombóvárott november 2., 3., 5, és 6-án, Pakson nov. 14., 15., 16., 17., 19., 20., 21. és 22-én, Gyönkön 26., 27., 28., 29. és 30-án fognak sorozni. — Áthelyezés. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Valló Albert szekszárdi állami fő- gimnáziumi rendes tanárt — saját kérelmére — az ungvári állami főgimnáziumba helyezte át. — Esküvő. Róth Sándor, a Singer et Comp varrógépgyár szekszárdi ügynöke, múlt kedden vezette oltár elé Erdélyi Juliskát. — A VI. Katholikns nagygyűlés. Az idén, szeptember 23-tól 26-ig Budapesten tartják meg a katholikus nagygyűlést, melyen Tolnavárme­gyéből is a katholikus papság és a világ nagy számban fognak megjelenni. Zichy Gyula gróf pécsi püspök a kath. nagygyűlést meg fogja hívni, hogy jövő évben Pécsett tartsák meg kongresszusukat. — A polg. fiúiskola költségelőirányzata. A szekszárdi községi iskolaszék múlt hétfőn délután gyűlést tartott Boda Vilmos elnöklete alatt, melyben többek között elfogadták a polg. fiúiskola 1906— 907-ik évi költségelőirányzatát, mely 9395 K 96 f. bevételt, 6873 K 39 fillér kiadást és 3022 K 57 fillér maradványt tüntet föl. — Birtokvétel Martin József dr. .tolna­vármegyei tb. aljegyző 106.000 koronáért meg­vette néhai Schneiderbauer József előhegyi nagy szőlejét, bepincézett borait és virágzó borkeres­kedését, — Leopold Kornél dr. ügyvéd és lap- szerkesztő pedig 23,000 koronáért megvette a Szent-Mihály dűlőben levő, mintaszerűen kezelt nagy szőlejét­— Szekszárd r. t. város 1907. évi költség­előirányzata. Bevételek: A város minden egyes adózó tagját s igy az egyenes állami adó min­den nemét érdeklő bevételek összege 52630 K 51 fillér. A földbirtokosokat s igy csak a föld­adót érdeklő bevételek összege 1405 K. Az előbbi két osztályba nem sorolható bevételek összege 12097 K 65 f. A bevételek összege 75133 korona 16 fillér. Kiadások: Minden adó­zót s igy az egyenes állami adó minden nemét érdeklő kiadások összege 101086 K 88 f. A földbirtokosokat s igy egyedül a földadót ter­helő kiadások összege 10238 K. Az előző feje­zetbe nem sorolható kiadások összege 30955 K 48 f. Kiadások főösszege 142280 K 36 f. Bevé­telek főösszege 75133 K 16 f. Községi pótadó­ban kivetendő 67147 K 20 f. A 67t47 korona 20 fillér fedezetlen kiadások az 1886. évi XII. t.-c. 130. §-ának rendelkezése szerint 122268 K 86 fillér egyenes állami adó után kivetendő 55(Y0 városi pótadóval nyernek fedezetet. — Katholikus tanítók kongresszusa A magyarországi katholikus tanítók folyó hó 27-én és 28-án tartották meg a fővárosban har­madik országos kongresszusukat a Szt. István Társulat dísztermében. A kongresszust ünne- pies szentmise előzte meg, amelyet Zichy Gyula gróf pécsi püspök mondott. A nagyfontosságu gyűlést ugyancsak Zichy Gyulu gróf pécsi püspök, a kongresszus védő-elnöke nyitotta meg szép beszéddel, melyet hosszantartó lelkes éljenzéssel fogadtak. A kongresszuson a pécsi egyházmegyében levő katholikus tanítóegyesü­letek mind képviselve voltak. — Képesített ipariskolai rajztanltó. A vallás- és közoktatásügyi miniszter tavaly és az idén Győrött iparrajztanfolyamot tartott, melyet Schlenker Mihály bonyhádi igazgató és Jéhn Győző dunaföldvári tanító dicséretes si­kerrel végeztek és a legjobb osztályzásu ipar- rajztanitói oklevelet nyerték. — Wimpfen Sigfried gróf, akinek Tolna­vármegyében is nagy uradalma van, ez évben részletes korpótlék tervezettel, ötvenötezer ko­rona évi. megterheléssel javította a cselédség helyzetét. Ezen nemes cselekedet nem szorul bővebb dicséretre. — KÖZUtaink építése. Az 1906. évre enge­délyezett törvényhatósági útépítések biztosítása céljából az alispáni hivatal f. hó 21-éré verseny- tárgyalást tűzött ki. Tekintve a kiépítendő utak sokaságát — az utolsó évtizedek óta ez a leg- nagyobb szabású útépítés az országban — az ország minden részéből sereglettek a vállalko­zók az ajánlatukkal. A vállalkozók azonban, nagyon alacsonynak találva az egységárakat, valamennyien nagy árfelemelést kértek, kivéve egy nagymarosi, Mellyes Belizár kőbányatulaj­donost, ki az összes utakra tett ajánlatot 10 százalék árengedéssel. Mivel azonban ajánla­tához bánatpénz csat lva nem lett, ennélfogva ajánlata semmisnek jelentetett ki. Árfelemést kértek a tamási—darányi útra: Hofbauer-Léhner Budapest 28 százalékot, Krausz és Weisz Sik­lós 29 6 százalékot, Bernstein és Káldor Székes­fehér 7 6 százalékot. A tamási—dombóvári útra : Krausz és Weisz 24 százalékot. A lengyel—kurdi útra: Glazner Ernő budapest 15.3 százalékot. A pincehely —simontornyai útra : Glazner Ernő 40 százalékot, Hofbauer és Léhner 19 száza­lékot. A kölesd—pincehelyi útra: Krausz és Weisz 18 százalékot. A paks—kőlesdi útra: Hofbauer és Léhner 8.5 százalékot. A paks— kölesdi útra: Hofbauer és Léhner 8.9 száza­lékot. A paks-sárszentlőrinci útra: Frank J. és társa Eszék különféle kikötésekkel, Bernstein és Káldor felemelt egységárakkal. A szekszárd— bikácsi útra: Frank J. és társa különféle ki­kötésekkel, Bernstein és Káldor felemelt egység­árakkal, Szabó József és társa Szekszárd 8 százalékot. A szekszárd—simontornyai útra : Frank J. és társa különféle kikötésekkel, Bern­stein és Káldor felemelt egységárakkal. Mivel az ajánlatok nagyon elágazók és mivel az aján­latokban többféle kikötések voltak, az állam­„ építészeti hivatalhoz tették átvizsgálás végett az ügyet, honnan az ügy az alispáni hivatalhoz jutva, kerül eldöntés alá.

Next

/
Oldalképek
Tartalom