Tolnamegyei Közlöny, 1906 (34. évfolyam, 1-52. szám)
1906-04-26 / 17. szám
6 — Megtámadott községi rendőr Őcsényben folyó hó 16-án a Silling-féle korcsmában mulatott Szombati József őcsényi lakos, akit Oerescb János őcsényi községi rendőr csendre intett. A figyelmeztetésre annyira dühbe jött Szombati, hogy egy boros üveget röpített Geresdi rendőrnek a fejéhez, mire a kiömlő vér rögtön elöntötte. Szombati Józsefet feljelentették a büntető bíróságnak. — Tűz. Az őcsényi határban folyó hó 20-án ismeretlen okból kigyuladt Márkus Sándor nagy szalmakazalja, mely teljesen elégett. A kár 300 korona. — A chrónikus bronchial hurut kezelése hetekig, sőt hónapokig is eltart Szükséges tehát, hogy az ellene használt szerek hosszabb igénybe vételre alkalmasak legyenek. E tekintetben kiválik leginkább a «Sirolin-Roche», egy creosot- preparatum, annak utálatos és kellemetlen szaga és ize nélkül. Számos kórházi vizsgálat igazolja, hogy a «Sirolin-Roche» heteken át vehető utálat- gerjedés nélkül Kevesbíti a köpetet, előmozdítja az étvágyat és emeli a testsúlyt. «Sirolin-Roche» a gyógyszertárakban árusittatik. LEGÚJABB. Lapunk zártakor értesülünk, hogy a király gr. Apponyi Géza hőgyészi nagybirtokost Tolnavármegye főispánjává nevezte ki. Midőn a király és a nemzet között a mindenki által óhajtott béke helyreállott és Wekerle kormányt alakított, Döry Pál neve mellett gr. Apponyi Géza jött kombinációba a főispáni szék betöltésére. Az uj főispán politikával keveset foglalkozott, mint néppárti kégviselőjelölt föllépett Rátkay Lászlóval szemben, majd belépett a gr. Andrássy Gyula által alakított alkotmánypártba. Megyénk közgyűlésein tevékeny részt vett, több bizottságnak agilis tagja volt, a közgyűléseken többször felszólalt. Színház. A Vezuvnak ismét gyomorhurutja volt. San-Francisko alatt a vén bűnös föld inog. Szekszárdon színházat építenek részvénytársasági alapon. Szóval, a világ vége közéig. Ha esténként végig tekintek a színházi teremben fel és aláhullámzó műélvezők óriási tömegén, a jövő színházi lét szörnyű tragédiájának egy jelenete tolul önkéntelenül lelki szeméim előtt. Szin: a «Viribus unitis» részvénytársasági Thália-templom. Szereplők: I. részvényes, 11. részvényes, egy vad idegen. I. részvényes (ásítva): Igen, kolléga ur, bár az ember feladata a földön véges, létének végtelenné tétele és bár az eszközök sokfélék erre, a részvénytársasági szelvények nem tarthatnak örökké. II. részvényes: Igaza van. Nekem már csak egy szelvényem van, ezt még «lenézem» és aztán hadd jöjjön a téli álom. A vad idegen: Kérem, mi baja van annak a Bánk bánnak a színpadon, hogy olyan szé- delegve ballag. I. részvényes: Jaj, uram, hát a sok éhség. Utóvégre részvényszelvényekből .élni nem lehet. II. részvényes : Hallom utolsó előadás gyanánt egy utópisztikus irányzatú darabot, «Az elfogyhatatlan részvény-szelvény, vag}r a viziló- bőr haszná-»t adják. I. részvényes (ábrándozva): S aztán jön a nagyszerű jövő. A csepürágó laktanyából mész- és szénraktár lesz. A vad idegen elájul. A terem egész közönsége, az I. és II. részvényes hozzárohannak. I. és II. részvényes: Az Istenért, a guta szele környékezi önt? A vad idegen (kezével lemondóan int): Nem, uraim — a kultúra szele. Cyrano. * Jobbnál jobb darabokkal szolgált e héten dr. Farkas színtársulata hogy közönségünket rideg közönbösségéből fölverje. De hiába! „A legvitézebb huszár“ és „Gül Baba“ operette vonzott valamenyire telt házat, a többi estéken csak csekély számú közönség élvezte végig a a társulat művésznőit és művészeit, kik tökéletes játékuk által felejthetetlenné teszik ittlétüket. Szinte érthetetlen a pártolásnak eme nagy fokú hiánya e társulattal szemben, mikor bátran elmondhatjuk, hogy az a legmagasabb igényeket is képes kielégíteni. Mindenfelé hallhatjuk dicsérni és magasztalni dr. Farkas társulatát, szóval a dicséretben nagyon vagyunk; a direktor ezt is szívesen veszi, de jobban szeretné TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY sőt méltán elvárhatja, hogy a pártolásban legyünk nagyok. Használjuk fel az alkalmat, mert még vissza fogjuk kívánni a társulatot. De majd hiába! Ezek után beszámolhatunk a hét műsoráról: F. hó 19-én csütörtökön 2 darab került szinre a „Pillangó kisasszony“ énekes szomorú- játék és „Gringoire“ vígjáték, mindkettő egy felvonásban. Az első darabban a címszerepet Szálontay Ferike játszotta, ki genialis játékával már kezdettől fogva mint egy varázsütésre bűvölt el bennünket. Kedves, felette természetes és diszkrét játékában még a legélesebb szemű kritikus sem találhat hibát. A darab prológusát Várady Jolán adta elő, szép előadását nagy taps jutalmazta. Barothy és Bogyó mint Sharpies és Jamadori, valamint Fodor Oszkár Pinkerton szerepében kifogástalanok voltak. Gringoire-ban a főszerepet Fodor játszotta, ki ez alkalommal tehetségnek bizonyult, úgyszintén Markovits is, Baróthy, Bogyó, Nagy Imre igen jól voltak. Pénteken a Vigszinház repertoir darabját a Baccarat-tot adták elő művészi előadásban. A szereplők odaadással és képességük latba vetésével törekedtek arra, hogy nemcsak a darab szépségét, hanem a jellemek mélységét is hiven íöltárják. "Megkapó drámai erővel és tiszta árnyalatokkal játszotta Markovits Margit Helene-t. Szép képességének tanujelét adta Fodor Oszkár Chaceroy nehéz szerepében. Mindkét főszereplő kifogástalanul megállta helyét és méltán rászolgált a közönség viharos tapsokban megnyilatkozó rokonszenvére. Igen ügyes volt a sok-- oldalú és tehetséges Boggo Zsiga a közömbös Lebourg szerepében. Jól játszott Baróthy valamint a többi szereplők is. Szombaton a fehér hollóknak, a hazai operette-knek egy sikerült terméke volt műsoron „A legvitézebb huszár“. Gyönyörű hangjával és jó játékával Székely Gyula Simonyi és Ru- zsinszky Ilona De Tournelles márkiné szerepében egymásnak méltó partnerei voltak. Juilett és Gyuri epizódszerü szerepeiben Szalontai Ferike és Bogyo Zsiga kiválók voltak. Ügyesen alakított Szeléngi Emilia De Merames grófné szerepében. Nagyon szép énekszáma volt Kalmár Józsefnek. Nagy Imre jóiző komikumával hálás tapsokat érdemelt ki magának. Vasárnap d. u, a „Falu Rosszát“ adták elő erősen vasárnapdélutáni hangulatban ijesztően kis publikum előtt. Este Rákosi és Malonyai színművét az Elnémult harangok-sX nézte végig zsúfolt ház. Az előadás mint rendesen jó volt. Fodor Oszkár, Thomai Ella, Barothy, Szelényi, Vándory és Várady Jolán kitűnő összjátékban sikerre vitték a darabot, melyet a közönség szívesen fogadott s gyakori tapssal jutalmazott. Nálunk először került szinre hétfőn a ,,Gül Baba.1 'Egyike azon daraboknak, melyeknek sikerét csak a primadonnák háborúja biztosítja. Van benne egy nőre szabott férfi szerep, egy csoda szép leány, egy pár jó figura és egy nagy csomó szent rózsa. A szereplők teljes tudásuk és tehetségükkel oda törekedtek, hogy a darabot érvényre juttassák, amit el is értek. Csinos Gábor diák volt Aradi Aranka, ki kedves és élénk játékával a közönség kedvence lett. Gyönyörűen adta elő a „Tulipán dal“-t, mellyel óriási hatást és lelkesedést keltett. Leila szerepében Ruzsinszky Ilona gyönyörű hangja érvényesült. A címszerepet Baróthy Antal művésziesen kreálta. Különösen a második felvonásban azon jelenet, midőn szent rózsáit lelki tusakodás közepette elpusztítja, nagy hatást gyakorolt. A darab egyik legjobb szereplője Bogyó Zsiga volt. Mujko szerepében kitűnő kabinetalakitást nyújtott. Ötleteivel állandó kacajban tartotta a. közönséget. Zülfikár szere- péoen Nagy Imre, Zulejka szerepében Szelényi Emilia jeleskedtek. Székely Gyula mint Ali basa és Tóth Antal, mint budai biró szintén jól tnegállták helyeiket. Kedden a „Gül Babá“-t telt ház mellett megismételték ugyanazon szép sikerrel. Tegnap Wolf és Fáy J. Bélának «A Titok» cimü vig- játékát adták elő. EGYLETEK es TÁRSULATOK — Nöegyleti közgyűlés. «A Szekszárd-Tolna- megyei Nőegylet» f. é. április 29-én délután 3 órakor a rom. kath. ovoda nagytermében tisztújító közgyűlést tart, özv. dr. Sass Istvánná elnöklete alatt. A közgyűlés tárgysorozata: 1. Titkári jelentés. 2. Jegyzőkönyv felolvasása. 3. A múlt évi számadások előterjesztése. 4. A jövő évi költségvetés megállapítása. 5. Esetleges indítványok. 6. Tisztujitás. Az egyesület múlt évi bevétele 3270 K 78 fillér, kiadása ugyanennyi volt. Vagyona 24381 K. Az 1906. évi fedezet 2859 K 27 fillér, a szükséglet ugyanennyi. Ha a közgyűlés nem volna határozatképes, úgy az f. é. május nó 6-án délután 3 órakor újabb meghívó kibocsájtása nélkül fog megtartatni. KÖZGAZDASÁG. — Az Országos Magyar Kereskedő mi Egyesülés Tolnamegyei kerülete e hó 22-én d. e. 11 órakor a Szekszárdi Kereskedelmi Kaszinó helyiségében Leicht Lajos elnöklete alatt beszámoló közgyűlést tartott, melyen az egyesülés szekszárdi és vidéki tagjai közül számosán vettek részt. A közgyűlést választmányi ülés előzte meg, mely nagyrészben a közgyűlés előkészítésével foglalkozott. Ezenfelül a megüresedett pénztárnoki állásra egyhangúlag Friedman Bélát választotta meg; foglalkozott továbbá az egyesülés központja által megpendített azon eszmével, hogy az egyesülés az egyes vidéki központokon a kereskedelmi szakismeret és a gazdasági kérdések iránti érdeklődés fejlesztése és az együvé tartozás érzetének fokozása végett felolvasások rendeztessenek. A kerület választmánya örömmel üdvözölte ezen eszmét es megvalósításához segédkezését helyezte kilátásba. A közgyűlésen dr. Müller Ferenc, a kerület tevékeny titkára felolvasta az általa szerkesztett beszámoló jelentést a választmánynak a múlt évben kifejtett működéséről, melyet a közgyűlés helyeslőleg lelkesedéssel elfogadott és elhatározta annak kinyomatását és a kerület összestagjai részére való megküldését, jóváhagyatott az 1904 és 1905 évre vonatkozó zárszámadás és az 1906 évi költségvetés. A néhai Ferdinand Béla halálával megüresedett választmányi tagság Reich Árminnal töltetett be. Ezután a közgyűlés a vasúti igazgatás terén észlelhető és a kereskedelmi forgalmat akadályozó sérelmekkel foglalkozott. A közgyűlést bankett követte,, melyen több felköszöntő hangzott el. . A közgyűlést az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülés központja a következő tartalmú sürgönnyel üdvözölte: «Beszámoló gyűlésük alkalmából meleg üdvözletünket küldjük a kerület vezetőségének és tagjainak és hálásan köszönjük azon lankadatlan buzgalmat, a mellyel a. kerület az országos kereskedelmi' érdekek, megvédéséért, valamint a helyi sérelmek orvoslásáért mindenkor r.ara szállt. Részesítsenek továbbra is eddigi nagybecsű támogatásukban.» A közgyűlés tagjai Sándor Pál, az egyesülés elnöke iránti bizalmuknak és ragaszkodásuknak meleg hangú üdvözlő sürgönyben adtak kifejezést. — A «Tolnamegyei Gazdasági Egyesület» választmánya f. é. május hó 3-án d. e. 9 órakor Szekszárdon, a vármegyeház kistermében ülést tart Jeszenszky Andor elnöklete alatt. A választmányi ülés legfőbb tárgya a szokásos tehén- és üsződijazás helyének és idejének, megállapítása lesz. — Gazdaértekezletek. A ti .namegyei gazdák folyó évi május hó 7-én. Gyünkön, 8-án Pakson, 9-én Szekszárdon, Hi-én Bonyhádon és. Dombóváron, II-én Tamásiban értekezletet tartanak, hogy egyöntetűen rendezzék a mező- gazdasági viszonyokat, nehogy r.jahb munkássztrájk készületlenül találja a gazdákat. A járási főszolgabirák fogják az éraekeit gazdákat egybehívni. NYÍL FT ÉR. * 1906. B. 478|5. Ö Felsege a király neveben ! A szekszárdi kir. járásbíróság, mint büntető bíróság becsületsértés vétségével vádolt Popovich Gyula elleni ügyben a Krcsmarik Pál kir. főügyészi heiyettes és a magánvádló által emelt vád fölött Szekszárdon, -1905. évi november hó 27-én Szász Károly jegy" “könyvvezető, dr. Steiner Lajos védő részvételével megtartott tárgyalás alapján a vád és védelem meghallgatása után követkesőleg ítélt: Popovich Gyula 1852. március 20-án Bács- madaron született,1 róm. kath. vallásu, nős, 1 gyermeke van, községi főjegyző, vagyonos paksi lakos bűnösnek mondatik ki a btkv. 261. §-a szerint minősülő becsületsértés vétségben elkövetve az által, hogy 1905. május hó 1-én ezen szavak kíséretében: «én tegnap egy gyalázatos névtelen levelet kaptam, ezt ön szerkesztette». Krivácsy Károlyt arcul ütötte és ezért a btkv. 261. §-a alapján az 1892. évi 27. t.-c. 8. I ában jelzett célokra fordítandó és be- hajthatlanság esetén öt (5) napi "ogházzal helyettesítendő (100) száz korona pénzbüntetésre Ítéli. — Tartozik továbbá terhelt a felmerült bűnügyi költségeket a kir. kincstárnak megtéríteni. Kztif} rovat alatt közlöttetőrt a.,m v&ilti feil-lősséset a szerkesztő.
