Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-02-02 / 5. szám

19ü5. február 2. egy 5000 csoportba a körjegyzőségek mai beosz­tásának mintájára; s ezen igy csoportosított köz­ségele összetelepitendök akként, hogy a lakosság minimális száma legalább is 4000 legyen, és ezek együttesen alkossanak egy rendezett tanácsú var őst, melyben ekként a jelzett reformok s illetve a köz- igazgatás deczentrálizálása keresztül vihető volna. — A központokul alkalmazandó helyiségek a többi falvakhoz lehetőleg közel kell, hogy legyenek. «Megszüntetné e reform a községek és köz­ségek közötti intézménybeli egyei lő lenséget, mely eddig a városokkal és a vármegyei s járási köz­pontokkal szemben valósággal gyarmati viszonyban tartotta azokat — Es ezen összesités folytán nagy anyagi és szellemi erő fog megkiméltetni, hogy az az összeg, me'y eddig a községi hiva'alok és elöl­járókra, iskolákra, templomokra, lelkészi és tanító javadalmazásokra a helyiségek szét-zórtsága mialt évenkint kiadatott, mindez megtakarítható lé-rzen. — E reform keresztit; vitelével a községek kultu­rális s vagyoni helyzete teljesen átalakulna, mert ekként az adókivetés, fizetés, igazságszolgál-atás, kóvetválasztás, katonasorozás, árvaszéki pénzkeze­lés stb. — szóval minden egyes közigazgatási funk- czió magában a községben bonyolítható le, miáltal tömérdek pénz és időfecsérlés s fáradság volna meg takarítható.« Az igazságszolgáltatásnál, szerző szerint a demokráczia eszméje szintén hasonló reformot in­volvál. Szerinte tehát a bíráskodást továbbra is a mai képzettség alapján kinevezett birak lássák ugyan el, azonban az egyes bírói rendszernek a szó leg­szorosabb értelmében vett keresztülvitelével akké t, hogy a mai törvényszékek, járásbiróságok, s szak- biróságok teljes elejtésével, minden egyes község­ben egy biró lássa el az igazságszolgáltatást, az ügyek érték-határára és minden egyébre való te­kintet nélkül, s egyúttal a telekkönyvi ügyeket is; s ezen 1. fokú bíróságtól az ügyek felebbe/ésileg legyenek felvihetők a mostani törvényszéki székhe­lyeken felállítandó királyi itélőtáb ához, s innen csak eltérő hatá ozatok esetén a királyi Curiahoz. Nem kevésbé rad kalis reformok volnának ke- resztülviendők a tanügy terén, — Az iskolákat mai formájukban, szerző teljesen helyteleníti, mint amelyek kirívó elllentétben állanak a demokratikus eszmékkel. — Mindenekelőtt a kultúra s a tudás hozzáférhetőbbé kell, hogy tétessék a társadalom minden rétegének, mert szerinte a mai beo-ztás ezernyi gátat vet annak, hogy mindenki a kultúra lépcső fokán előre juthasson. — Javaslata, melyet egyébként bölcs tapaszta'at, kiváló szakismeret és igaz humanismustól áthatott érzés sugall, a követ­kező : A 15 éves életkor állíttassák fel oly demar- kaczionális ha'árvonal gyanánt, mely életkor eléré sé g a t .nkötelezcttség mindenkire kiterjed akként, hogy hat osztályú elemi iskola elvégzésével egy kreálandó uj intézetnek a némileg átalak tott mai polgári iskola három évre szabott tanfolyamának látogatása, minden egyes gyermekre nézve köt le- zővé váljék. — Ezen osztályok tananyaga az álta­lános műveltséghez megkivántató tanítási tervet foglalja magában. Aki már most tovább óha t ta­nulni, az tanulmányait folyta'hatná a szakiskolákban, avagy a gimnázium vagy reáliskolákban; ez uób- biak azonban négy, legfeljebb öt osztályt foglalja­nak magukban, akként, hogy az egyetemi tani évek hozzá számításával a tanulmányok befejezé­sének ideje a nagykorúság vagyis a 24-ik életév elérésével esnék össze. A 15 éves életkorig javasolt kötelező okta­tás eszméje tulajdonképen az i-métlő iskolák intéz­ményével azonos s inkább annak gyakorlat bb s helyesebb irányú keresztülvitele. — Sok megszív­lelendő iga ságot foglal magában a szerzőnek ide vonatkozó és teljesen gyakorlati irányú fejtegetése, mert bizony a mai oktatási rendszer, ha ugyan egy­általában valaha is megfelelt a követelményeknek, 2. __________________________ TO LNA MEGYEI KÖZLÖNY. 5. sz. de mai életviszonyaink között már a lehető legma­radibb s mindenre inkább előkésziti az ifjúságot, csak a gyakorlati életre nem. Felvilágosodott korunkban feltétlen szükséges volna a népesség minden rétegére nezve a tankö­telezettségnek körülbelül a 15 éves életkorig való kiterjesztése, hogy minden egyén kellő tudással felfegyverkezve, könnyebben vívhassa meg az élet nehéz harczát. Ismételjük, érdemes mnnkát végzett szerző, midőn ez úgyszólván legégetőbb kérdéseket bon- czolgatva, igen sok tekintetben helyes és hosszú élettapasztalaton leszürődött nézeteit kel őkép kife­jezésre juttatta. — S becsületes törekvéssel, nemes infenczióva^s fajmagyar érzéssel áthatott munkájá­val élénk fanjóságot tett arról, hogy egyike ama nemesen gondolkodóknak, kik hazánk felvirágzását igen helyesen csakis demokratikus alapon vé ik el­érhetni. Dr. Kron Ferencz ügyvéd. Országos függetlenségi nagygyűlés. Polonyi kezdeményezésére függetlenségi nagy­gyűlés lesz a tavasszal a fő\ árosban. Minden választókerületet fel fognak hívni, hogy a függetlenségi és 48-as párt tagjai közül öt-öt vezér embert küldjenek ki a budapesti nagy­gyűlésre, amelyen meg fogják beszélni a szervez­kedést a községi választásokra nézve, hogy ezeken a községi választásokon lehetőleg mindenütt a negy- vennyolczas jelöltek jussanak győzelemre. A képviselőház megnyitása. A Ház folyó hó 15-én ül össze s ekkor vá­lasztják meg az elnököt, két alelnököt és a Ház többi bizottságait. A paksi képviselő választás. A f. hó 26 án lezajlott képviselő vá'asztás nálunk is, m;nt országszerte, annyira meglepetést kebő volt eredményben, a közönség 1 gnagyobb részére nézve és annyira érdekes lefolyásában, hogy jónak la'om a tek. szerk. ur b. eugedelmével a nyilvános-ág előtt is egyet-mást elmondani roll. A meglepetést az okozta, hogy a kormány­párt mindent megtett, a mit győzelmének biztosítása érdekeben czélhoz vezetőnek tartott; a hivatalos apparatus eqész erővel dolgozott; sorompóba lépett a nem mindenkor tiszta magánérdek és sürgött- forgott a fölfelé kapaszkodók és kegyet-sápót lesök egész csapata annyira, hogy többen, kik a múlt­ban mindig 48-asoknak mutatták magukat, bizo­nyosan akkor is érdekből, most felcsaptak pecsovics- korteseknek, megkörnyékeztek minden választót, hogy kapaczitáljóik, maga a jelölt is házról-házra járva tán minden egyes választónál bemutatkozott Szóval annyira dolgoztak, hogy mindenki biztosra v'tte Simontsits fényes győzelmét, első sorban maga pártja vezetősége. M ndezek daczára mégis 480 szótöbbséggel Szluha lett újból megvál sztva. A dolgok ily állását csak az ellenzék legbensőbb bizalmasai tudták, ők csak azon vitatkoztak maguk közt, hogy 500 szavazattal győznek-e, vagy a másik oldalon kifejtett rendkívüli erőiködé nek s>ke rül tán e többséget 2—3 százra apa-zt ni. Csak őket nem h pte meg a választás ily eredmé ye. Érdekes volt az alkotmány sánczaiból kiszo­rult szegényebb nép magatar ása. Ezek, férfiak, asszonyok, gyermekek vegyest, már a kora reggeli órákban elfogta ták a választási helyiséghez vezető utak gyalogjáróit, és — mind ellenzékiek léven é» egyéb jog hiján — azzal vettek részt a pofit kai küzdelemben, iiogy magasracsapó lelkesedéssel élje­nezték a felvonuló és járó kelő ellenzékieket és szivük mélyéből fakadó megvetéssel abczugolták a kormánypártiakat, kik közül néhányat! tüntetve csak A választás maga a legszebb rendben folyt le, a mi első sorban az azt vezető Kovács Sebes­tyén Endre elnöknek köszönhető, aki kifogástalan pártatlansággal és tőle megszokott előzékenységgel járt el megbízásában, ezzel csak növelve az őt ál­talánosan környező t szteletet. A szavazás 9 órakor vette kezdetét mindkét bizottság előtt. Tizenegy órakor ez volt a.z arány: Szluha: 378 Simontsits: 129. Négykor.- Szluha: 934, Simontsits: 370. Végeredményként leszavazott este hatig összesen: 1828 választó, Szluhára: 1154, Simontsitsra: 674, igy Szluha: 480 szótöbbséggel győzött Jellemző az N, hogy a Simontsits párton voltak egyesek, kik még az uto'só órában is a győzel­müknek kilátásba helyezésvei igyekeztek ámítani. Annyira biztosnak álifották és hitték a győzelmet, hogy már előre fáklyákról gondoskodtak jelöltjük megválasztása tiszteletére, és egyik túlbuzgó inté­zőjük a választás színhelyére is vitte azokat. Ezt látva a többségre jutott Szluha pártiak, kézbe kapták a Simontsits tiszteletére hozott fáklyákat és Szluhának világították be velük a piacztért, mikor a mandátumot átvéve megköszönte a polgár­társak biz<■ Imát és intette őket rendben és békében való szétosztásra és testvéri szeretetve. Sajnos azonban, hogy a képviselő intelmeit nem köve'ték hívei mind, hanem azok egy része, miután a képviselőt szállására is elkísérte fáklyásán és ez eltávozott látva, hr gy a fák yák m g jó hosszúak, nagy lelkesedésben eiha’ározta, hogy fáklyásmenetben végigvonul a nagy utczán Ezt azután felhasználta a menetben levő tömeg arra, hogy nehány kormánypárti zsidó ablakát beverte ; legmgyobb volt a csörömp'Vés Hagymássy köz­jegyző házánál, hol állítólag «abezug testvér» s más kiáltások közt az összes ablakokat bedobálták. Ez után a tüntetők is szétoszlottak. Minden esetre nagyon kar volt az egész napon át oly szép rendben lefolyt választást ezen erősza­kos inczidenssel befejezni. De másrészről igaz az is, hogy nemc.-upán a nép meggondolatlansága vagy rossz indulata oka az ily kifakadáseknak, hanem ennek egyéb okai is vannak, melyekről tek. szer­kesztő ur b. engedelmével esetleg más alkalommal mondok el egyet-mást. Paks, 1905. január 29. Paksi. A tolnamegyei Port-Artur, vagy választás szuronyok közt! Szakosról irják a következőket: A mi kis falunk es környéke január 26-án a szép hóé'es közben égé z kis mandzsuriai hareztér benyomását tette A kö ség belseje csupa katona s kívülről is folyton lőttek a csapatok, melyek legnagyobb része «hadifoglyokat» szá 1 tott. A különböző szinü hajtókák egész fes'ékes ládát ábrázol ok. Vo'tak itt sárgahajtókás zágrábi, me^ysznü pécsi, cseresznyep’ro- károly városi bokák, sötét ék c ap- kás tolnai es világoskék csapkás vara di d sidások, kakastollas csendőrök s mindezekkor egy ezredes járt-kelt hadvezéri méltósággal, kisére ében segéd­tisztié, a lovasság paranc-noka, egy lovas trombitás és egy p mancsőr altiszt. Pedig kevesebb katonával is ugyanazt az eredményt leh tett volna e érni. Szakoson és a kerületekben 6 gyalogszáz 'd, 2 lovas-zázad é- 30 csendőr volt, a mi körű b lül 500 embernek felel meg; minthogy öss e>en 2200 választó ven, mely számból legjobb e etbeu 1400 je enhetett meg, minden négy választóira esett egy ka­tona, ami minien e-eue igen kedve ő rany, cs*k az a kár, hogy a katonákat nem lehetett leszavaz­tatni a körmein]pártra, bár akkor is kisebbségben maradt volna. Legjobban csinálták a „döbröközi“ kormány- pártiak. Bekisériették magukat Szakosra lovassággal, aztán valamennyien leszavaztak — Szluhára. Misor a kocsolai németek meghal' itták, hogy Értény, Nagykónyi, Dombóvár, Kurd, Döbrököz kapott katonaságot, ők is kéitek, de b ,k ikkal nem elégedtek meg, lovasság meg már nem volt kap ható, igy hát elhatározták, hogy tüzéreket fognak kérni. azért is minél többs/e ártak kihívóan fel és alá. A leg légzőt Emeli megszi is s F. H fok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, tos bajainai, úgymint idiilt bronohitis, szaináríiunit és sen lábbadozóknál influenza után ajáultatik. s a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a kópetet és meg- izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek gyógyszertáradban üvegenként 4.— koronáért kapható, ogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: —■ Rocho & Co. vegyészeti gyár Basel fSvajcz). 31—35

Next

/
Oldalképek
Tartalom