Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)
1905-09-21 / 38. szám
o Az állandó baj. Rég veri már a magyart a Teremtő. Régen bizony. — A mezőgazdasági viszonyok egyre silányabbak. Agrikultur állam vagyunk és. a népes Kánaánról, az Alföldről kivándorol a nép, mert nincs mit ennie. A tavalyi rossz esztendőt még most ^ is sinyli a nép. Tavasszal, mikor a pázsitos mezők, a buja vetések, széles kukorica tábláink jó esztendő reményével feledtette bánatainkat: azt hittük, végre-valahára, a gond is kevesbül, a nép is megelégedett lesz. Csalódtunk. A tél rohamos léptekkel siet elénk. A kolompos gulya bekerül a tanyáról és ismét az az állapot, hogy nincs takarmány. Valamivel több van, mint tavaly, de ez még mind kevés a szükséglet fedezésére. A nép tördeli a kezét. És régi igazság, hogy szükség törvényt bónt : lassan eladogatja a jószágot, ő maga-maga segíti elő a rossz esztendőket, mert marháját eladva, nem üz állat- tenyésztést, földjét nem trágyázza. Amig egyrészről a termőföld is romlik, addig az állattenyésztés is pang. Az állatállomány kevesbedik, értéke óriási árakra felszökik, ami a bús gazdaságát csak növelni fogja, a nép állattenyésztési kedve megcsappan, ami nélkül az Alföldet elképzelni nem lehet. A gazdasági egyesületek már most figyelmeztessék a népet, hogy takarmányszükségleteiket beszerezzék, igyekezzenek népies elő- edásokat tartani, a lapokat értesítésekkel ellátni, hol lehet olcsón takarmányt vásárolni. És ha már mindenre tudunk szövetkezetei alakítani, jó lesz megcsinálni a takarmány-szövet- kezetet is, mely a maga igényeivel úgy lépjen fel, hogy elegendő mennyiséget tartson készenlétben és ne dolgozzék nagy kamatra. Nem lehet eléggé hangoztatnunk az állattenyésztés nagy fontosságát, mert földmivelés csak ott van: a hol az állattenyésztés is virág- zóan fejlődik. Nálunk, hol az állattenyésztés csak az utóbbi évtizedekben vett lendületet, nagyon éberen kell lennünk, hogy a gazdákat a mentői intenzivebb állattenyésztésre sarkaljuk, mert egyfelől a föld termelőképességének fen- tartása is elsőrendű kérdés ott, hol az ország földmivelésből él, másrészt az állattenyésztés felette fontos, mert jövedelmező foglalkozási ág és e kettőből: a földmivelés termelte anyagokból és az állattenyésztésből van nagy kiviteli piacunk. Addig is, mig a megfogyott marha állomány annyira érezhető, a kivitelt korlátozni kellene és tilalmat kell vetni a borjú vágatásra, valamint meg kell engedni a balkáni marha beszállítását is. A gazdákat a gazdaságosabb, takarékosabb gazdálkodásra kell kioktatni. — A learatott buzaföldön termeljen gyorsan növő ,takarmányt, mely júliustól őszig a földön megterem, sőt még kukoricatörés után, főleg a síkságokon, jó időben szintén termelhet takarmányt pótló állati eledelt. Ismételten hangoztatjuk, hogy nagyon sokat tehetnek a gazdasági egyesületek, amelyek a néfőbb állomástól. Pl. Trelleborg, Fron, Stockholm : 650 km. Lund egyetemi városnál eszembe jutott, hogy Svédországban olcsón és kitünően lehet reggelizni, csak 1 koronát kell érte fizetni. Bemegyek a vasúti étterembe. Egy leány vagy asszony volt-e, nem tudom volt benn. Kezébe nyomtam 1 koronát és bámultam előbb a terített asztal gazdagságát. Volt ott: Meleg fekete kávé és tejszín, meleg thea, süteményfélék, vaj, túró, sajt, hideg sonka, hideg borjuszelet, nyelv, különféle halak, retek és Jó Isten tudja még mi mindenféle. A kisasszony nem szolgált ki. Odamentem tehát magam az asztalhoz és vettem magamnak findzsát és kanalat, cukrot tettem bele és öntöttem bele teát. Utána aztán mindenfélét kóstolgattam. Ehettem amennyit akartam és amiből akartam. Arra is emlékeztem, hogy a várótermekben biblia szokott lenni, hogy az ott várakozó publikum unalmában olvassa a szentirást. Megnéztem tehát ezt is, és tény, hogy minden váróteremben van szentirás. Lehetséges volna-e ez pet kioktatják, hogy hol és mit lehet késő őszig termelni. A mellett beszéljék rá a gazdákat, hogy állat állományaikat el ne adogassák, mert tavasz- szal annak még nagyobb ára lesz mint az idén volt. A répa, korpa, krumpli, szükség esetén a csicsóka, kukoricaszár, sőt a lomblevél is, jó takarmány s ha a jó széna, korpa és répa mellett itt-ott a lomblevéllel is kisegítjük magunkat, valahogy kikászolódunk a hosszú télből. Valóban nagy szolgálatot teszünk a népnek, ha őket kioktatjuk és nagy bajában segítségére szövetkezünk. így a takarékpénztárak is fektessenek bizonyos tőkét takarmányra. Biztos a pénzük. Csak nem szabad vissza élni a népszükségével, úgy kell az üzleteket lebonyolítani, mint a hogy kitűnő pénzintézeteinktől a nép azt elvárja. A kérdés nagy horderejű és rendkívül aktuális. Ha nem is mindenütt, de általában nagy a panasz, hogy az idén ismét nagy a takarmány hiány. Egyes vidékek valóban kétségbeesetten várják a telet. Jó lesz előre gonooskodni. Megkell mozgatni minden követ, hogy e fontos gazdasági érdeket olyképpen segítsük lebonyolítani,, hogy gazdasági életünket meg ne ingassa. Mennyiben folyhat be a tanitó a kivándorlás meggátlásába. Jelige : «A haza minden előtt*. Irta. Perler Mátyás (Folytatás.) Ha a tanitó hivatásos, józan és tevékeny ember, úgy az egész község tisztelni, szeretni fogja. Tanácsait szívesen követi s hatalmában álland népét úgy irányítani, idomítani a mint kedve tartja. A kivándorlási mozgalmakat csirájukban elfojtani, ha akarja. A nép rajongva indul minden szava után, csak aztán ember legyen ám az a tanitó a talpán ! A beléhelyezett bizalommal úgy sáfárkodjék, hogy abból üdv támadjon s óvakodjon kicsinyes érdekek miatt népével és hatóságával ellentétbe jutni; ne hogy a sok fáradság árán szerzett népszerűségét, köny- nyelmüen eljátszsza. Azért bármihez fog, vagy bár mit tegyen a1 tanitó, mindig úgy intézze a dolgot, hogy senkivel összeütközésbe ne jusson. Faluhelyen a pap, jegyző, postamester, s még néhány úriember képezik az értelmiséget, ezekkel tehát jó viszonyban iparkodjék lenni a tanitó s nélkülük ellenük semmiféle akcióba ne bocsátkozzék, hanem nyerje meg őket ügyének s velük karöltve működjék népe javáért. Ott pedig, ahol tanitó, értelmiség és nép között a szükséges összhang és egyetértés uralkodik, kevés a baj, s ahol nincs baj, ott nincs jaj, se zaj. Vagyis : ahol békeszerető, szorgalmasjózan, hazafias, vallásos és becsületes nép lakik, ott TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 38. sz. nálunk ? Tüzet prüszkölne nálunk az a bizonyos sajtó tőle. Katrincholm állomásnál láttam egy kis leányt gyümölcscsel. Rámutatok egy fürt szőlőre és kérdem : Huru őre ? — Un koróná, felelt a kis leány. Tehát i koronp volna az ára, ami megfelel 1 korona és 40 fillérnek. Azután 1 drb körtét kérdeztem, hogy hogy vesztegetik. — Csögüfem őre. (25 őre = 35 fillér) Pedig még hogyan nézett ki szegény körte. — Azután 10 drb megy volt egy nyalábba kötve, amelyért 10 őrét kért. Hát bizony ott aligha esznek annyi gyümölcsöt, mint nálánk, mert diagácb, mint nálunk a déli gyümölcs. Különben dél Svédországban (Skone) láttam csak valamire való gyümölcsfát, de érett gyümölcsöt vajmi keveset. Igaz, hogy szép és hosszú ősze szokott lenni Svédországnak, de ugylátszik későn fejlődik a gyümölcs és igy nem tud idejében megérni. Legalább az almarpi gazdasági akadémiának sem a szócíálizmus, sem a kivándorlási mánia talajt nem talál. Ilyenné kell tehát tenni a népet. Ebben pedig bokros érdemeket szerezhet a hivatásos tanitó. Mintha hallanám egyik-másik kartársam ellenvetését, amikor azt mondja : igen a tanitó tegyen mindent azért a csekély 400 forintért! ! Más fele annyit sem dolgozik és szintén csak annyi képzettséggel', bir — s mégis 2-szer, 3-szor annyi jövedelmet húz. Hol itt az igazság? Hon- nét vegye az a tanitó a szükséges kedvet, lelkesedést a honmentő munkához ? (Honmentő munkának azért nevezem a kivándorlást gátló és a nép anyagi erejének emelését célzó munkát, mert tényleg a hazának tesz igen nagy mentő szolgálatot, ha sikerrel működik.) Hát bizony a néptanítók keserű panaszának tagadhatatlanul sok alapja van. De azért nem szabad csüggednünk. Közeledik már az idő, mely a magyar tanítóság számára is kedvezőbb anyagi helyzetet biztosit. Valljuk meg őszintén, hogy bizony sok tanitó volt az Országban — nem is olyan régen — kinek a törvényszabta képzettsége hiányzott. Hogyan kívánható tehát, hogy a kontár munkát végző egyént érdemén túl fizessék ? Ezután már nem úgy lesz. Kellő képzettség nélkül tanitó rendes állomást be nem tölthet. így aztán a tanítói képzettség emelése, okvetlenül maga után fogja vonni a javadalmazások emelését is. Különben örvendetes jelenség, hogy a sikerrel működő tanítókat elég szépen honorálják. A gazdasági ismétlő iskolát, az ifjúsági egyesületek vezetőit maga a köz- oktatásügyi miniszter jutalmazza és tünteti ki. Aztán az ügyes tanitó tud magának tanítói fizetésén kívül is jövedelmet teremteni. Félre tehát a panaszszal! Cselekedjünk, munkálkodjunk és fáradságunk meg fogja hozni a megérdemelt gyümölcsöket! De én e dolgozatomban nem a tanitók anyagi helyzetéről akarok Írni s a fönnebb elsorolt dolgokat csak mellékesen kívántam megemlíteni. Rámutattam azon módozatokra, melyek lehetővé tehetik a kivándorlás meggátlását és abban a szent meggyőződésben vagyok, hogy ha minden tanitó lelkiismeretesen tölti be nagy hivatását, akkor magyar népünk létszámát a kivándorlás nem ritkítja, hanem számban és az anyagiakban megerősödve, magába olvasztja idegen ajkú polgártársainkat is. Ha pedig igaz magyarrá leend e hazában minden ember, ki keresetforrásban nem szűkölködik, szivvel-léíek- kel fog e szép hazához ragaszkodni, annak nagyságát, hatalmát növeszteni és dicsőségét terjeszteni. (Vége.) 1905. szetepmber 21. kertjében ezt láttam. Sok gyümölcsfa volt ott, sok gyümölcs is volt rajt, de mind lepotyogott. Különben ott láttam szőlőtőkét Is termeszteni az — üvegházban. Nem csoda, ha drága még az importált szőlő is. Nagyon vallásos és becsületes nép. Szombat délután kifizetik a munkásokat és vasárnap egész nap semmiféle bolt nincs nyitva, sem déíelőt sem délután. Azért szivarokat árulgat- nak az utcákon. Ugyan nem képez egyedáru cikket a szivar mint nálunk és általában véve kevesen is szivaroznak, még is árulgatják az utcán. Talán az idegenek miatt ? Szivarjaik — a német szivarokhoz viszonyítva — drágák de — rosszak. Aruk persze nincs megállapítva mint nálunk, sem nevük nincs a szivaroknak Éjjelre nem igen szokták a nagy kirakatokat és üvegajtókat vasajtókkal lefödni, mert nem igen fordulnak elő betörések. Különben is —- azt mondják - sokkal biztosabban dolgozik a tolvaj olyan boltban, ahová nem lát senki, mint olyanban, amelyikbe mindig mindenki lát. És mondanak valamit. Egy reggel elfelejtettem pénztárcámat az Sirolin 5> 3—4 A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál, úgymint idült bronchitis, számárhurut és különösen lábbadozóknél Influenza Után ajánltatlk. — Emeli az étvágyat és testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. — Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertárakban üvegenként 4 — koronáért kapható. — Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti céggel legyen ellátva : F. Hoffmann-La Roche & Co. vegyészeti gyár Basel (Svájc).
