Tolnamegyei Közlöny, 1905 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1905-09-21 / 38. szám

38. szám.

XXXIII. évfolyam

Szekszárd,

1iH)5. szeptember 21.

függetlenségi és 48-as Kossuth-párti politikai hetilap.

Megjelen: hetenként egyszer, csütörtökön.

Felelős szerkesztő:

BODA VILMOS.

Laptulajdonos:

GRÜNWALD LAJOS.

Főmunkatárs:

HORVÁTH IGNÁCZ

Szerkesztőség:

■JBezerédj István-utcza 6. sz., hová a lap szellemi részét illető minden közlemények intézendők.

Kiadóhivatal: Telefon: 11.

Molnár Mór könyvnyomdája, hová a lap részére mindennemű hirdetések és pénzküldemények intézeDdők.

Miért bukott meg a kormány?

A nagy, örvendetes esemény indító ■okairól, mely a törvénytelen, hazaellenes és ördögi terveket kovácsoló Fejérváry kormány bukását hozta magával, igen sokféle hirt közöl a többé, vagy kevésbé jól értesült sajtó. Elmondjuk mi is ez irányban nyert értesüléseinket, melyeket meglehetős jó {óriásból merítettünk. S mindjárt ki is mondhatjuk egész határozottsággal, hogy a jövevényekből alakult veszedelmes kormányt a szociálistákkal való kacérkodása és egyezsége buktatta meg. Bécsben ugyanis azon kormányjelentésre, hogy a szövetkezett ellenzéket, melynek tagjai közt fölös számban voltak az általános, titkos választásnak hívei, e kérdésnek felvetésével darabokra lehet tördelni, beleegyeztek abba, hogy közhírré tétessék, miszerint e mélyen járó újításnak legfelsőbb helyen nincsenek akadályai; de sajátságos rövidlátással ezt egyszerűen taktikának tekintették s nem számoltak annak forradalmi jellegével és következményeivel. Csak midőn kibontakozott a természetellenes szövetségnek — aulikusok és vörös forradalmárok között — mindenki által előrelátott jellege, mely «erősen dinasztia és monarchia ellenest, ijedtek meg a taktikai eszköz káros voltától s fontolóra vették a Fejérváry kormány javaslatát, mely az uj választási törvényt nem a törvényhozás közreműködésével, de rendeleti utón akarta életbeléptetni. — Hozzájárult még a közös hadügyminiszternek azon — hir szerinti — állásfoglalása, hogy a 16 huszárezredben a

magyar vezényszó behozatala által a szövetkezett ellenzéket a kormány vállalásra reá lehetne bírni; Gautsch báró osztrák miniszter- elnöknek a koronatanácson kifejezett aggodalmai, hogy a Lajtán túli, nagy áldozatokkal helyreállított parlamenti béke, az általános választási jog behozatala folytán újra veszedelemben forogna; egy nagyon magas rangú egyházfejedelemnek ő felségéhez intézett magánlevele, mely élénk színekkel ecsetelte azon veszedelmeket, melyeket a Fejérváry kormány javaslata magában rejt; végre egy magyar főurnak udvari összeköttetései révén illetékes helyre juttatott tiszteletteljes előterjesztése, tele a nagy kockázat méltatásával, mely a monarchia alapjait fogja megrendíteni. Ezen mellékkörülmények összevéve okozták a gonosz Fejérváry kormány bukását, magával rántván talán azon politikát is, mely nagyon kétséges értékű eszközökkel kivánta a kibontakozást, a magyar alkotmány romjain megvalósítani.

Elvesztette tehát a kormány hathatós támogatását, melyben előbb Bécsben részesült, de azért az egész merész vállalkozásban nem ő a legnagyobb vesztes. A legnagyobb vesztes kétségen kívül a lezajlott hadjáratban a szociálista tábor, mely saját érdekeinek előtérbe tolásával, a nemzeti jogok ellen foglalt állást s ennek folytán nagyon csekély, tán négy képviselő kivételével, cserben hagyta az egész nagy függetlenségi párt, mely korábbi időkben majdnem kizárólag az általános titkos választásnak volt hive.

Belátta az országgyűlés legnagyobb

Előfizetési ár: Egész évre 12 korona, */» évre 6 kor., x/4 évre 3 kor. Számonként 24 fillér e lap nyomdájában.

Hivatalos hirdetések: 100 szóig 3 korona 74 fillér 100—200 szóig 5 kor. 74 fill. 200 — 300 szóig 7 kor 74 fillér, minden további 100 szó 2 koronával több Nyilttérben 3 hasábos petitsor 30 fillér.

pártja, mely első sorban magyar nemzeti irányzatot követ, hogy az ország lakosságának azon részét, mely a nemzetiszinü zászlót cafatnak nevezi s mely nyíltan hirdeti, hogy neki Magyarország nem hazája, nem lehet oly jogokban részesíteni, melyek az ország sorsa intézésében neki majdnem döntő szerepet juttatnak.

Nem kis szerepet játszott ezen állásfoglalásban az, hogy a szociálisták készek voltak egy, nemzetrontó kormánynyal oly egyezséget kötni, melynek egyedüli és kizárólagos célja az volt, hogy a magyarok ősi alkotmányát darabokra szaggassák s meg- semmisittessék az, melyért őseink vérrel áldoztak, a magyar állami jelleg, szabadság és függetlenség.

Bebizonyult tehát ismét azon példabeszéd helyes volta, mely állítja, hogy minden rossznak megvan a maga jó oldala.

A Fejérváry kormány hazafiatlan vállalkozása lerántotta a leplet az egyes néposztályok törekvéseiről, mely iránt az országban eddig meglehetős tájékozatlanság uralkodott s most már mindenki a napnál világosabban láthatja, hogy kik az ország barátai és kik ellenségei.

S az is már nyereség, ha a nemzet jól tájékozva indul a további harcba, melyet meg ke’l vívnia s folytatni mindaddig, mig törvényen alapuló, mérsékelt kívánságai teljesedésbe nem mennek.

Erre a további harcra adjon a magyarok Istene a nemzetnek erőt, bátorságot és kitartást. b.

TÁRCA

A svédekről.

Felejtsük egymást.

Felejtsük egymást, jobb lesz talán;

Felejts el engem s nevemet,

Bár megsiratlak ... de szivemet Hitegetni mar nem lehet.

Megsiratlak, mert hisz szeretlek ;

Tanúm a nap s az éjszaka;

Tanúm az enyhe, kósza szellő ;

Tanúm az Isten is maga.

Rólad álmodom éjjel-nappal;

Szellőre bízom sóhajom;

■ S hogy boldog lehess ... veghetetlen,

Az Istenhez imádkozom.

Az volt a célom s minden vágjam,

Hogy téged boldogítsalak.

Te boldog lesz — s a ki boldogít,

Óh! tudom nem én leszek az.

Felejtsük egymást, jobb lesz tálán,

Felejts el engem. Ég veled 1 Bár megsiratlak, de szivemet Hitegetni már nem lehet.

SZABÓ GÉZA.

(Csevegés.)

— A cToluamegyei Közlöny» eredeti tárcája. —

Mivel a Skandináv félsziget’politikája magára vonta egy időre a világ figyelmét, nem lesz érdektelen egyről-másról elcsevegni, amit tapasztaltam a svédekről, akkor, mikor köztük jártam.

Igaz, hogy már hét éve annak, hogy ott voltam és ezen idő alatt esetleg némely dolog már meg is változhatott, de nem olyan nagy időköz arra, hogy általános átalakulás történt volna.

Nem is akarok ezúttal tanulmányt írni, hanem csak a vonal alatt egy kis visszaemlékezést visszaidézni egyről-másról.

Gyönyörű szép őszi reggel volt, mikor svédparton, Trelleborgnál hajónk kikötött. A A nap éppen a tengervizéből emelkedett ki és pirosra festette a tájat. Remek egy látvány volt! A napsugarak mintha csókolgatták volna a tenger hullámait és uj életet leheltek volna a tájra. A tenger vize kellemes mozgásba jött, az utasok mind a födélzetre jöttek és bámulták az isteni természet nagyszerűségét. — A kapitány stentori hangon osztogatta a parancsokat a

matrózoknak és a hajó rövid idő alatt kikötött, mi pedig svéd szárazföldre léptünk.-*

Már készen várt a gyorsvonat. Az utasok csak jegyeket váltottak, beszálltak a szakaszokba, amelynek ajtaira vagy «rökare» vagy «rökning lörbjuden» felirat volt. Útközben elsajátított svéd nyelvtani tudományunkkal kisila- bizáltuk, hogy «dohányzóknak» és a «dohányzás tilos» — cimii föliratok ezek. Beültünk tehát a *rökaro»-ba és hatalmas füstfellegeket eregettünk Németországból hozott pompás szivarjainkból.

A vaggonok annyiban különböztek a mieinktől, hogy a folyosok szélesebbek és oldalaikra föl és lecsapható kis asztalkák vannak erősítve, melyek mellé kis tábori széket állítanak, hol az utas ülve élvezheti a fris levegőt és a táj szépségét. A folyosó végén pedig egy víztartó van a falhoz erősítve, mely víztartónak alól egy kis sárgaréz csapja van. Alatta mosdó tál, ivópohár, törölköző, hogy az az utas, aki meg akar mosdózni, meg is törölközhessék.

Repültünk Svédországnak déli rónáján keresztül északfelé.

Föltűnt, hog}T minden állomás épület homlokzatára az állomás neve alatt az is áll, hogy hány kilométernyire van a fővárostól és más