Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-03 / 9. szám
TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9. s?. 1904. márczius 3. Egy ilyen intézményt lehet a kezeléssel üdvössé tenni a bortermelőkre nézve, lehet alaposan el is rontani s rövid idő alatt, néhány kísérlet után odafejleszteni, hogy mindenki óvakodik, még a mai nyo- moruságbs helyzetben is, segítségét igénybe venni. Példa reá az agrárbank, mely nagy reményekkel kezdette meg működését s ma már, aki csak teheti, szabadulni kíván terhes kötelékeiből. Pedig ennek is csak az volt eredeti és kitűzött czélja, hogy a magyar bortermelők helyzetén javítson. b. A magyar ipar állapota. A vajúdó viszonyok kényszerítenek, hogy mindig újból foglalkozzunk az ipar jelenlegi állapotával. Csak ha ezt alaposan ismerjük, számíthatunk arra, hogy felsegélyezésére czélirányosnak mutatkozó eszközökkel elérhessük a várva-várt javulást. Eltekintve a már több év óta fennálló depressziótól, a magyar ipar jelen állapota a következő : A magyaripar egyes ágai teljes mértékban ki vannak fejlődve, sőt némelyek túlságos mértékben, ugyannyira, hogy ezek gyártmányaiban tulproduk- czió mutatkozik. Ezek az iparágak küzdenek a létért és igyekeznek magukon üzemprodukczió, áregység utján vagy szoros kartellek kötése által segíteni, minthogy gyártmányaik többletének kivitele különféle akadályokba ütközik. A nagyipar több ága azonban még csaknem teljesen hiányzik. A középipar és kisipar Magyarországon még kévéssé vannak kifejlődve. Sok gyártmány megfelelő minőségben csak nagyipar által állítható elő. A kisipar amaz ágai, melyek a vámkülföldön és Ausztriában is nagyon ki vannak fejlődve, oly iparosok által folytattatnak, kik 3—10 munkással dolgoznak, valamint a középipar, melynek vállalatai 20—25 munkást foglalkoztatnak, szolgáltatják az adófizetők zömét. Hazánkban az ipar fejlődésére az alapfeltételek épp oly mértékben megvannak, mint bármely más államban és ha ennek daczára nem fejlődik az ipar oly mértékben és oly módon, mint ez kívánatos, ennek okát más faktorokban kell keresni. Nevezetesen főleg a következőkben: Az ipar Magyarországon rendszertelenül, a szükséglet és a gyártmányok értékesithetése igno- rálásával fejlődik. A mint egy iparvállalat létesit- tetik, mely kedvező eredményt mutat fel, csakhamar létesülő hason irányú iparvállalatok ennek fennállhatását koczkáztatják, e mellett saját fenn- állhatásukat is lehetetlenné teszik. A hitelezéssel főleg a közép- és kisiparba nagy koczkázat jár. A közönség nagy részében nincs kifejlődve az a kötelezségérzet, hogy a vásárolt áru árát, ha hitelben vétetett, kellő időben kifizesse ; hitelezés nélkül pedig nálunk a legtöbb iparág nem állhat fenn. Épp oly nehézségekkel jár az iparosra nézve — a nagyiparos kivételével — a hitel igénybevétele, mely a pénzintézeteknél természetesen bizonyos formákhoz, nevezetesen az egyetemleges jótállás elvéhez van kötve. A kisiparos idegenkedik valamely pénzintézethez fordulni hitelért, minthogy erre csak akkor van kilátása, ha ebben két társa támogatja. Amennyiben ezek hajlandók benyújtandó váltóit aláírni, viszonzásra kénytelen és kölcsöne háromszoros összegért szavatol. Semhogy egy tisztességes kisiparos az ebből eredhető oly gondoknak kitegye magát, melyek munkálkodását és gondolkodási képességét megbénítják, de végzetesekké is válhatnának, inkább mellőzi műhelye fejlesztését. Hitelszövetkezetek létesítése által igyekeznek a kisipar hitelszerzésén könnyíteni, ami tényleg eredményeket mutat fel és a kisipar fejlődését sok esetben üdvösen befolyásolja, de egészben véve ez az intézmény a kisipar gyenge előmozdítójának tekinthető. A munkásviszonyok fejletlenek. A magyar munkás megbizhatlansága az iparfejlődés legnagyobb akadályainak egyike. Oly munkát, melyet nem végez függetlenül a gép, hanem lényegesen befolyásolja a munkás figyelme, rendszerint nem vagyunk képesek oly minőségben és oly áron teljesíteni, mint a külföld. De az iparnak legnagyobb baja, hogy még mindég nem eléggé támogatják. A társadalom, az országos iparegyesület, valamint magánkörök évek óta munkálkodnak az iparpártolás fejlesztésén, de nagy eredmény nem lesz addig elérhető, még a kereskedelem komoly feladatává nem teszi, hogy az Ausztriából eredő gyártmány vételétől, — mert ez árasztja el Magyarországot — lehetőleg elzárkózzék és ezáltal közönséget az iparpártolásra kényszerítse. Kétséget nem szenved, hogy az ipar fejlődésével az ipar általános viszonyai is minden irányban javulni fognak. Gyakorolt munkások kerülnek magyar iparvállalatokba; ennek következménye a gyártmányok javulása lesz. Az ipar fejlődésével a gyárak kénytelenek lesznek nagyobb figyelmet fordítani a kivitelre, igyekezni fognak gépezeti berendezéseiket a lehetőségig tökélesiteni, hogy gyártmányaik minősége és árai versenyképesek lehessenek. Az iparosok és kereskedők abba a helyzetbe jutnak, hogy szükségleteik legnagyobb részét a belföldön fedezhessék, épp úgy a közönség nem fog külföldi gyármányt keresni, ha belföldi gyártmányt egyenlő minőségben és árért kaphat, sőt csak kivételes esetekben lesz abban a helyzetben, hogy a kereskedőnél külföldi gyártmányt talál. Mindennek elérhetésére szükséges, hogy az ipart Magyarországon lehetőleg kifejlődjék és hogy a czél elérésére valamint a polgárok, úgy hatóságok részéről minden elkövettessék. KÜLÖNFÉLÉK. — Személyi hir. Gróf Széchenyi Sándor, v. b. t. tanácsos múlt hétfőn Szekszárdra érkezett és részt vett a »Tolnamegye,i gazdasági egyesület*. közgyűlésén. — Kinevezések. A m. kir. pénzügy- miniszter a szekszárdi m. kir. pénzügyigazgatóság mellé rendelt számvevőség főnökévé Krautschak József számvizsgálót, helyettes főnökké pedig Máthis Kálmán szám- tanácsost nevezte ki. — Elismerés. A földmivelési miniszter Fe- szelei Zsigmond dombóvári, Hónig Adolf bonyhádi és Ováry Ferencz gyönki gazdasági tudósítóknak buzgó működésükért elismerését fejezte ki. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye közigazgatási bizottsága szokásos havi ülését folyó hó 7-én tartja meg a vármegye székházában. — Adományok a dombóvári kórházra. A Dombóvárott építendő Erzsébet-kórház alapja javára újabban a következők adakoztak : Hirsck Ödön 500, özv. Altstädter Józsefné 200, özvegy Strasser Józsefné és fia 250 koronát. — Belépés a Kossuth-pártba. Gróf Benyovszky Rezső, a kölesdi kerület megválasztott függetlenségi és 48-as párti képviselője belépett a Kossuth-pártba, a mit levélben adott Kossuth Ferencz pártelnök tudomására. szorította, miközben könnyei lassan végig peregtek napbarnitotta szép vonásain. Hosszas hallgatás után megszólalt a kis Böske; «Jól van Pista, menjen, ha már máskép nem lehet. Vigye magával e rózsát, mely talizmánja lesz hosszú útjában s az idegen világban; de ne feledje el a kis Böskét, úgy mint én sem feledem el magát, mert erős a hitem, hogy Isten egymásnak teremtett bennünket.» — Most tehát megyek, mondá Pista, de megállt, mintha várna még valamit. Erzsiké megérteti e a néma kérést, keblére borult s ajkára nyomta az első s ki tudja, tán nem-e az utolsó édes csókot. Megkönnyebbülve távozott el Pista. Erzsiké is visszavonult szobájába, de nem hunyta le szép szemeit s a sötét selyem pillák közül egyre peregtek a fájdalom igaz gyöngyei. Kikönyökölt az ablakba és mereven nézett ki az éjszakába. Olyan volt, mint egy kőszobor, maga a megkövesült fájdalom. Múltak a kínos perczek — Kocsizörgés . . . Kendőlobogtatás . . . Egy sikoly ... A kis Böske ágyára hanyatlott és e sóhajjal: Istenkém óvd meg Pistát! elalélt. Épen harmadszor kukorékolt a kakas . . . * * * Daltól hangosak ab ...............i szőlőhegyek; lé ányok, legények vidám dal és mókázás közt szedik a bő termést. Az üres kádak nagyokat konganak a szekéren, a mint a rossz dülőutakon egy- egy gödörbe zökken a kerék. Bodnár József, a kántor is kint van szőlejében, vidám arczczal forgolódik vendégei közt és jóizü mókáival meg-megnevetteti őket. Szomszéd kollegája látogatta meg feleségével, két szép lányával és jogász fiával ; a közeli városból pedig két ifjú tanító; is eljött és igy Bodnár uramnál meglehetős szép kis társaság volt együtt. A fiatalok eleinte buzgón szedegették a szőlőt, de már délfelő megunták és a szőlő végében levő hűs fák alá vonultak, a szőlőszedést pedig a munkásokra hagyták. Erzsiké vidáman dolgozgatott két barátnőjével, nem látszott már meg rajta, hogy oly súlyos beteg volt. Amaz emlékezetes éj után ugyanis nagy beteg lett. Lázas állapotában érthetetlen szavakat suttogott, néha rémesen sikoltozott, mintha üldöznék, majd meg órabosszat is mozdulatlanul feküdt, mintha már elköltözött volna belőle az élet. Bodnár József sok álmatlan éjszakát töltött kedves gyermeke ágyánál és kérte a Mindenhatót, hogy ne vegye el egyetlen gyermekét és ne sújtsa uj csapással, hisz csak nem régen halt meg szeretett hitvese. Böske felépült; az erős ifjú természet legyőzte a betegséget, de oly erőtlen és olyan gyenge volt, hogy az orvos fürdőre küldte, hol egészsége teljesen helyreállt ugyan, de lelke beteg maradt és nem volt az a vig dalos csalogány többé, aki hangossá tette kántor uram háza táját. De ma, úgy látszik, a társaság mégis felvidította. A mióta anyja meghalt ő vezette a háztartást s igy ma is ő volt a szakácsné. Kitűnő magyaros szüreti paprikást készitett, melylyel az egész társaság elismerését kivívta. Ebéd után a közeli tölgyes erdőbe mentek sétálni. A fiatalok vidám csevegés közt mind beljebb s beljebb hatoltak, miközben az öregek, akik a bor áráról, az idei bő termésről s más egyebekről beszélgettek, el elmaradoztak. Visszatérve a sétából vacsorához ültek és még sokáig vidáman elbészélgetve s eltréfálódzva hazatértek pihenni. Kántor uramnak nagy volt az öröme, hogy egyetlen gyermekének jókedvét ismét visszatérni látta. Erzsiké e naptól fogva mindég vidámabb lett, de esténként midőn visszavonult szobácskájába, forró imák közt sokszor keserves könnyeket hullatott. Ha szerét tehette, elment Pista édesanyjához, tudakozódott Pista sorsáról s ha valami jó hirt Sirolin A legkiválóbb tanárok és orvosoktól mint hathatós szer: tüdőbetegségeim él, légzőszervek hurutos bajainai, úgymint idült bronchitis, szimárhurnt és különösen lábbadozóknál influenza utá.n ajánl tátik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a k >petet és megmegszünteti az éjjeli izzadást. — .Kellemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. — A gyógyszertáraiban üvegenként 4.— koronáért kapnató. = Figyeljünk, hogy minden üveg az alanti czéggel legyen ellátva: ===== F. Hoffmann La Roche & Go. vegyészeti gyár Basel (Svajcz). 13—35
