Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-03-03 / 9. szám
1904. márczius 3. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 9. sz. 3. Ünneplés. Wostnsky Mór szekszárd- belvárosi apát-plébános február hó 28-án töltötte be életének 50-ik, - s márczius 1-én pedig szekszárdi plebánosságának 10-ik évfordulóját. Ezt az alkalmat felhasználta a szekszárdi papság és a belvárosi tanítói kar s múlt vasárnap délben tisztelgett az ünnepelt egyházi férfiúnál; megemlékezvén e hosszú időalatt eltöltött kiváló munkásságáról, még sok évet kívánt a még fiatalos erőben levő apátnak. — Előző estén pedig a »Ferencz« közkórház apáczái üdvözölték a közszeretetben levő lelki pásztorukat és gyóntató atyjukat. — Ösztöndíjak. A gróf Lymburg-Styrum alapítványra felügyelő választmány múlt csütörtökön tartott gyűlést Döry Pál alispán elnöklete alatt, hogy a megüresedett ösztöndíjakat a folyamodóknak od. ítélje. A bizottság 200—200 korona ösztöndíjban részesítette Borsitzky Dezső, Kliegl Lajos, Nagy Barnabás, Nagy Ferencz, Németh Kálmán, Pápé Lajos és Steinfeld Béla tanulókat. A honvéd hadapródiskolái 400 koronás ösztöndíjat a bizottság egy évre Gróf Józsefnek adományozta. — Esküvő. Kellner Mór pápai kereskedő múlt szerdán esküdött a szekszárdi izr. templomban örök hűséget Krón Sámuel szekszárdi nagy- kereskedő leányának, Etelka kisasszonynak. — Kitüntetett tanfelügyelő. A király Mata- vovszky Béla Sárosvármegye kir. tanfelügyelőjének — ki Tolnavármegyében s. tanfelügyelő volt — a tanügy terén szerzett érdemeinek elismeréséül a királyi tanácsosi czimet adományozta díjmentesen. — Adományok a szekszárdi népkonyhára. A népkonyhára adakoztak: Schneiderbauer Jó- zsefné 20 klgr. lisztet, 4 klgr. tepertőt, 15 liter babot, Dr. Rubenstein Mátyás főrabbi 4 koronát, N. N. Szekszárd 3 koronát, Déri Frigyes (Bécs) vadászati bérlő a decsi határban, 52 korona 40 fillért. Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében ezennel hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd, 1904. évi február hó 26-án. Bezerédj Pál s. k. —* Uj ügyvédek. A pécsi ügyvédi kamara dr. Gulyás József ügyvédet Szekszárd, dr. König Antal ügyvédet Mohács és dr. Kengyel Ernő ügyvédet Pécs székhellyel az ügyvédek lajstomára felvette. — Eljegyzés. Kohn Ede bonyhádi könyvelő eljegyezte Schlezinger Fülöp izr. főkántor leányát, Zsófika kisasszonyt. hallott, buzgó imában köszönte meg Istennek gondviselését. Pista boldogulása lassanként megvigasztalta; nem gyötörte már a fájdalom, hanem szerelmük mint egy édes, fájó emlék élt szivében» melyet altatgatott . . . csititgatott . . . * * * Három hosszú év telt már el, a mióta Pista, hogy meghiúsulni látva legszebb reményeit, fele? dést keresni Amerikába ment. Egy hónapi keserves kínlódás után, mely alatt a hontalanság s elhagya- tottság összes gyötrelmeit végig szenvedte, a derék Mr. William Smith farner szolgálatába került. A derék yankee csakhamar megszerette a jóravaló, szorgalmas ifjút, aki miután az angol nyelvet is nagy keservesen megtanulta, valóságos jobbkeze lett. A birtok kezelését úgyszólván teljesen reá bízta, mert Mr. Smith már jól a hetvenben gázolt. Megbízhatott Pistában, mert ő nem vagyont szerezni ment Amerikába, hanem elvesztett boldogságát feledni. Odaadó munkákan keresett vigasztalást, talált is. Nem marczangolta szivét már a fájdalom, nem vívott saját maga ellen titáni har- czokat, csendes megnyugvás szállt szivébe. De ha imádságos könyvébe megpillantotta a hervadt tearózsát, köny szökött szemébe és megcsendült fülében Böske hangja: Pista eine feledje a kis Böskét! Elfelejteni ? . . . Istenem lehet-e elfelejteni? ... Elmerengett ilyenkor. Az édes anyaföldön járt gondolatban. Látta apját, anyját, látta a kis Böskét, a mint a kertben dalolgatva öntözi a virágokat és látta végre magát, a mint a szekéren vígan fütyürészve, nagyokat pattogtat ostorával a négy villásszarvu ökör közé. Ez édes visszaemlé— A gaszdatiszti vándorgyűlés Szekszár- don. A Nem Okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete által február 28-ikára Szekszárdra összehitt gazdatiszti vándorgyűlést a városháza tanácstermében megtartották, az országos egyesületet dr. Tarnay Kálmán titkár képviselte, a ki részletes előadásban kifejtette az országos egyesület nemes czéljait, a mit első sorban a diplomátlanok szer- zett jogainak megvédése, illetőleg visszavivása képez a sérelmes uj gazdatiszti törvénynyel szemben, képezi továbbá az egyesületi tagoknak állásukhoz juttatása minden külön dij nélkül, jövőben pedig a nyugdíjügy megteremtése és esetleg az egyesület kebelében létesítendő segélypénztár felállítása stb. Előadta továbbá a titkár az országos egyesület eddigi működését, sőt sikereit, a melynek fényes bizonyítéka az, hogy Talliáu földmive- lésügyi miniszter elhagyta az előbbi rendszer rideg álláspontját s a diplomátlanok nagy testületét mint nagy jelentőségű társadalmi osztályt lehetőleg meg akarja menteni a sérelmes törvény fólytán okvetlenül bekövetkező teljes elzülléstől és éppen ez okból küldte a miniszter az OMGE-hoz azt a rendelet-tervezetet, mely diplomátlan gazdatisztek által leteendő gyakorlati vizsgáról szól, ennek a vizsgának a sikeres kiállása után nyert bizonyítvánnyal jogot szereznének az illetők a törvényben irt nagyobb, valamint az úgynevezett kötött birtokokban való gazdálkodásra. A gyűlés viharos tetszéssel fogadta az országos egyesületi titkárnak előadását és elhatározta, hogy megalakítja a Tolnamegyei Körzetet, a mely az országos egyesületnek egyik fiókját fogja képezni. A Tolnamegyei Körzet elnökévé Cziriák Frigyes (intéző Puszta Ózsákon) választatott meg. Ezután tárgyalás alá vétettek; a diplomátlanok sérelmei, továbbá pedig a földmivelési miniszter rendelet-tervezete, a mely a behozandó vizsgálatról (tárgyai lennének : növénytermelés, állattenyésztés, jószágkezelés és berendezés) intézkedik. És mindeme tárgyakra nézve kimondotta a vándorgyűlés, hogy a nem-okleveles gazdatisztek jogai éppen úgy megóvandók, mint eddig a más életpályáké és pedig nem annyira miniszteri rendeletben, mint inkább törvényben, a kilátásba helyezett vizsgálatra nézve pedig elfogadta az országos egyesület amaz álláspontját, hogy az 1900. év előtt már jóhiszeműen a gazdatiszti pályára lépett gyakorlati gazdatisztek a szerzett jogok tiszta elvénél fogva a vizsgálat alól felmentendők. A gyűlést kedélyes lakomával fejezték be gazdatiszteink a Szekszárd szálló étkező-termében. kezések és szorgalmas munka közt telt, múlt az idő. Az öreg Smith és Pista együtt munkálkodtak a farmon s együtt kerestek szórakozást. Az őszi vadászatok alkalmával azonban az öreg Mr. Smith erősen meghűlt és azért elhatározta, hogy a téli hónapokra a közeli városba megy, hogy gondos orvosi gyógykezelést vehessen igénybe. Gazdája unszolására Pista is vele ment és az öreg hatalmas bérházában szállottak meg. ^ Itt a mi barátunk Pintér István, megismerkedett a yankee társas élettel is, mert az öreget számosán látogatták. Csakhamar kedvencze lett a társaságnak, mert megnyerő modorával és szerénységével mindenkit meghódított. Elismerőleg nyilatkoztak az öreg Smith előtt a derék magyar fiúról, akin bizony már nem látszott meg egyszerű származása. A farmon ugyanis Pista a téli hónapok alatt olvasgatással töltötte idejét s igy meglehetős tájékozottságra tett szert minden téren. Különösen sokat tanult az öreg Smithtől, akivel sokszor elbeszélgetett s aki mint művelt ember nem egy dologban adhatott neki felvilágosítást. A társaságok és szórakozások eleinte jó hatással voltak a beteges farmerra, később azonban mindig súlyosabbá és aggasztóbbá lett betegsége s az orvosok nem fűztek reményt felgyógyulásához. Ifjú barátunk állandóan a beteg mellett maradt, szórakoztatta és vigasztalta őt. Az aggkor azonban már nem volt képes a súlyos betegséget legyőzni, napról-napra rosszabbra fordult állapota s végre egy ködös deczemberi délutánon eltávozott a nyüzsgő, zsivalygó földről és egy szebb világba költözött .. . — Iskolaszékek választása. Törvény értelmében mindan 3 évben újra választják az iskolaszékeket. A három év most telett le és igy mindenfelé készülnek az uj választásokra. A szekszárdi rom. kath. hitközségi tanácsot és iskolaszéket még e hó fo'yamán megválasztják. — A Tolnamegyei gazdasági egyesület működési programmja 1904-re. 1. Közvetíti a megyebeli községek bikaszükségletét a szabályozott eddigi eljárás szerint. — 2. Hőgyőszen tehén- és üsződijazást, ezt megelőzőleg pedig a központi, dunaföld- vári, tamási és dombóvári járásokban díjazással kapcsolatos állatszemlét rendez az előző években megállapított irányelvek szerint. — 3. A baromfi tenyésztés előmozdítása czéljából érintkezésbe lép az országos baromfi tenyész ési felügyelőséggel és vele egyetértőleg fajbaromfi-törzsek kiosztása és a baromfi- valamint a tojásértékesités szervezése utján igyekszik ezen termelési ág jövedelmezőségének fokozására. — 4. Az elpusztult hegyi szőlők újjáalakításának előmozdítása iránt megindított és évek óta foganatosított akczióját folytatja és a bor- értékesitési viszonyok fejlesztésére irányuló törekvéseket támogatja. —- 5. Az O. M. G. Egyesülettel karöltve társas kirándulást szervez ifj. Ivanits Antal gőzszántásra berendezett cséplő-lokomobiljának tanulmányozása végett. 6. Igazgató választmányának egész testületével, mint vármegyei mezőgazdasági bizottsággal közremunkál a mezőgazdaságot közvetlenül érdeklő törvények szakszerű végrehajtása körül. — 7. A rendelkezésére álló eszközökkel egyébként is minden irányban azon működik, hogy a mezőgazdaság érdekei érvényesüljenek és kielégítést nyerjenek. — 8. Téli előadások, ha előadókat szerezni sikerül, folytatandók. Az egyesület költségvetése 1904-re: Bevétel: Tagdijakból 210 rendes tagtól á 10 K 2100 kor. Alapítványi kamatból 21 tagtól — — 210 * Tagdíj hátralékból— — — — — 150 < Vármegyei ebadó alapból élvezett állandó évi segély — — — 1000 < Kamatozó vagyon növekedése — — 580 * Állattenyésztési alapból ügykezelési költségekre — — — — — — 1400 * Állattenyésztési alapból a díjazások költségeire — — -— — — 4500 * Összes bevétel — — 9940 kor. Midőn végrendeletét felolvasták, Pista i s jelen volt és meglepetve hallotta:— — — — Pintér Istvánnak, azon derék magyar fiúnak pedig, aki immár három év óta van szolgálatomban és akit, mint saját fiamat szerettem, negyvenezer dollárt hagyok, hogy el ne feledje az öreg Smithet, akit öreg napjaiban szórakoztatott s betegségében ápolt. Isten legyen velünk! William Smith. Temetésén Pintér István igaz szívvel gyászolta az öreget, aki neki az idegen világban atyját pótolta s kinek jólétét és haladását köszönheti. Pista már régen uj foglalkozás után akart nézni, midőn levelet kapott atyjától, melyben tudatta vele, hogy édes annyja betegeskedik és jó volna, ha haza jönne. Pista atyjának ezen kérését nem tagadhatta meg, azért elindult, hogy visszatérjen ismét az édes hazába, honnét oly keserves csalódással és gyötrő fájdalommal távozott ezelőtt három évvel már «... az idő hogy lejár . . . Cserebogár, sárga cserebogár.» * * * Mire Pista Amerikából megérkezett, annyja már egészséges volt s zokogva borult szeretett fia keblére. A szegény szülők már alig ismertek rá, annyira megférfiasodott s megváltozott. Persze más ruha is volt rajta, mint mikor elment, a jó szülők pedig még mindig a régi Pistának képzelték. Még nagyobb lett az öröm, midőn Pista szerencséjét megtudták. Három hónap múlva árverés alá került a szomszéd uraság birtoka s mi sem természetesebb, minthogy azt Pintér István vette meg. Gazdag ember volt Pista, de nem volt boldog emker. Csak egyetlen egyszer látta Böskét, akkor is csak a templomban, de elég volt neki egy pillantást vetni a szép, bánatos arczra, hogy ismét elveszítse lelke nyugalmát. Nem örült gazdagságának, nem nyújtott neki vigasztalást még a munka sem; szüleinek vigasztalásai nem enyhítették bánatá’.
