Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

1904. január 7.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz.

— Halálozások. Súlyos csapás érte özv. Pápé Dénesné síül. Arlow Máriát, kinek férje dr. Pápé Dénes bonyhádi kir. közjegyző éleiének 37-k évében hosszas szenvedés utám folyó hó 1-én élhM.yt: Á korán elhunyt néhai Pápé Gyula voh tolni megyei főjegyzőnek fia volt, aki mint ügyvéd S/tkszárdon nyitott irodát, majd Pécsre ment kir. í koz gyző-helye* tesnek Báni fai Simon kir. közjegyző mellé. A. betegség csiráit .-már ekkor ma- ; gát in hordta s: üdülés. végett Abbáziáiba ment, kdi .ttli 'látszólag gyógyultan tért h^za. Dr. P a p p : Jó ef bonyhádi kir. közjegyző halála után őt <ne- vezt- k ki Boifyhádra közjegyzővé, ezt az állását { az nban nem sokáig élvezhette, mert a kérlelhe- tet n halál rövid két évi működése után elszóli- ttot a az élők sorából bánatos özvegyének és három kiskorú árvájának megmérhetetlen szomorúságára. & 1 i »estét folyó ihó 3-án délelőtt fél 9 őrkor s'zen-í tel ék be BonyTiádon nagyszámú résztvevő közönség jelenlétében és onnét Szekszárdra szállították, ♦hói il. 'U. 4 órakor az alsó-temetőben levő családi sírboltban helyezték el általános részvét mellett Őri k nyugalomra. A megszomorojdott özvegy a hala esetről az alábbi gyászjelentést adta ki: Özv.: Papé Dénesné szül. Arlow Mária a maga, gyermekei : Lajos, Gyula és Marianna, úgy az összes rokonság nevében mélyen megszomorodott szívvel Hudanä, hogy a szeretett férj, atya, illetve rokon IjDr. Pápé Dénes bonyhádi kir. közjegyző Bonyhádon 1904. évi január hó 2-án reggel 4 órakor, 'élte 37-ik évében, a legboldogabb házasságának 110-ik évében, hosszú, kinos szenvedés után, a halotti szentségeknek ájtatos felvétele után, jobblétre 'Szenderült. A boldogult hült teteme Bonyhádon

1904. évi január hó 3 án reggel 9 órakor a gyászházban fog beszenteltetni és ugyanezen napon délután 3 órakor Szekszárdon, az alsó temető halottas házából örök nyugalomra tétetni. Az engesztelő szent mise áldozat Szekszárdon folyó hó 4-én reggel 9 órakor a belvárosi plébánia templomban, Bonyhádon folyó hó 5-én reggel 8 órakor fog a Mindenhatónak bemutattatni. Bonyhád, 1904. évi január hó 2-án. Áldás lebegjen porain.

Mély bánat érte Mittweg Henrik bátaszéki alapítványi uradalom főtisztjét, kinek szerető nejét szül. bedői Gállos Ottiliát hosszas szenvedés után ragadta el a halál életének 55-ik évében. Temetésén, mely múlt hó 27-én ment végbe Bátaszéken, nagy részvét nyilvánult. A megszomorodott férj az alábbi gyászjelentést adta ki: »Mittweg Henrik alapítványi főtiszt, úgy maga, mint alulírottak nevében fájdalommal megtört szívvel jelenti a hőn szeretett hitves és felejthetetlen anya, nővér, anyós, sógornő és nagynéni Mittweg Henrikné, szül. beödi Gállos Ottillia f. hó 26-án hajnali három órakor, hosszas, kinos szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után, életének 55-ik, boldog házasságának 31-ik évében történt gyászos elhunytát. A drága halott földi maradványai folyó hó 27-én délután 3 és fél órakor fognak a rom. kath. vallás szertartása szerint beszenteltetni s a bátaszéki sirkertbe örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat, az elhunyt lelkiüdveért, folyó hó 28-án délelőtt 8 órakor fog a helybeli rom. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Bátaszék, 1903. deczember hó 26 án. Áldott legyen emléke ! Ilona férj. Witt Józsefné, Béla, Dénes mint gyermeke. Gállos Ede mint testvér, Witt József mint vő. Gállos Edéné szül. Pelszky Teréz mint sógornő. Gáílos Aladár, László és Etelka mint unokaöcscs és húga«. — A szekszárdi Ferencz- közkórházban elhunyt Pintér Géza alsónyéki vendéglős életének 39-ik évében. A megboldogultnak holttestét Alsónyékre szállították és ott helyezték el örök nyugalomra. Temetése nagy részvét mellett ment végbe s Bócskár Ferencz kántor- tanitó vezetése alatt az alsó nyéki dalárda megható gyászdalokat énekelt.

Vettük a következő gyászjelentést: »Özvegy lnselt Gyuláné szül. Löwy Regina saját, mint leánya Reich Árminná szül. lnselt Róza és veje Reich Ármin, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a jó férjnek, szerető atyának és apósnak lnselt Gyulának folyó hó 7-én, hajnali fél 3 órakor, életének 51-dik, boldog házasságának 25-dik évében történt gyászos

elhunytát. A boldogult hült. teteme folyó hó 8-án délután 1 órakor fog a gyászházból a helybeli ízr. temetőben örök nyugalomra kelyeztetni. Szekszárd, 1904. évi január hÓ 7-én. Legyen áldott emlékei«

— A szekszárdi fürdőegyesület közgyűlése. A szekszárdi fürdőegyesület folyó hó 3-án d. e. I 11 órakor tartotta meg évi rendes közgyűlését a városháza termében, melyén Bo d a Vilmos ©rpz. képviselő s lapunk szerkesztő-tulajdonosa elnökölt. Az elnök rövid bevezető szávai után Ni!k i.t i t s I Imre pénztárnak tette meg jelentését, mely szerint j tagdíjakból befolyt 1535 korona, múlt évi .pénztári; maradnány 184 korona, kiadás 1520 kor. 1,8 fillér,! »igy a pénztári maradvány 199 kór. .59 fül. Tagdíj- j hátralék 420 kor. A pénztárnok továbbá jélentette, j hogy a tagdíjhátrálék behajtása az egyesületi .ügyész j jelentése szerint folyamatban van és abból jjnár egy rész be is folyt. Egyúttal kérte, hogy a tagok sorából töröltessenek a következők: Hirscjh János, ki az ivet sem nem irta alá, sem az aláírásra senkit fel nem hatalmazott, hanem nevét E l el s c'h ejr Ödön irta alá.Indítványára az egyesület .F I e i s c;h<e r Ödönt fogja beperelni. S á 1 am onJgnácz, Tó th Andor, V arg ha Lajos, V i l e z é k Rezső, Go r s z!k y Zsigmond, báró Jeszenszky György és Bors ódy Lajos. Ezek közül a tagok sorából töröltetnék: Salamon Ignácz, T ó th Andor, Vargha Lajos és Borsódy Lajos, mig ellenben a többieket felszólítják nyilatkozatra; vájjon kivánnak-e továbbra is az egyesület tagjai maradni? — A tisztujitás egyhangúlag történt ; újból megválasztották a volt tisztikart és választmányt. ^A türdő kezelésének ellenőrzésére megválasztattak Tóth Henrik, Hoffmann Sándor és S z o n d y István fürdőegyesületi tagok.

— Baranyavármegye volt tisztviselői az állam szolgálatában. A vármegyék pénz- és vagyon kezelésének államosításakor átvett s a pénz- ügyigazgatóságokhoz rendelkezési állományba ősz tott tisztviselőket a pénzügyminiszter az elmúlt év végén állami hivatalnokokká kinevezvén, a »Budapesti Közlöny« újévi száma közli az egész status kinevezését. E szerint Baranyavármegye pénz- és vagyonkezelésének tisztviselői következő rang- és fizetési osztályokba neveztettek ki: Saághy Ferencz pénztárnok, Dorner János pénztári ellenőr, Doroszlai Lajos alszámvevo pénzügyi számvizsgálókká nevezte ki: — Bauer Zoltán alszámvevő, Bencsik György gyámpénztári ellenőr a X. fizetési osztály harmadik fokozatába számellenőrökké neveztettek ki; Molnár Sándor segéd könyvvivő, Karch Géza dijnok, Brenner Kálmán írnok, Horváth Nihály dijnok a XI. fizetési osztály harmadik fokozatába, mindannyi végleges minőségben és jelenlegi állomáshelyükön való meghagyás mellett; — Dómján Nándor dijnok, ideiglenes minőségben ugyancsak a XI. fizetési osztály harmadik fokozatába pénzügyi számtisztekké kineveztettek.

— Öngyilkos társalgónő. Egy fiatal és viruló szép társalgónő dobta el magától könnyélmüen az életet, mert szeretett és szerelmében csalódott. A szerencsétlen társalgónő neve : M a i s 1 i s Emma, sárvári születésű, ki még csak 18 éves volt. Mai s 1 i s Emma özv. Alstädter Józsefné mellett volt Dombóváron társalgónő, a honnan egy héttel előbb szüleihez utazott Sárvárra és itt újra látta azt, a kit reménytelenül szeretett. Bánatosan tért vissza Dombóvárra és ott múlt szombaton reggel öngyilkossági szándékból beleugrott a kútba, melyből már csak meghidegült hotttestét húzhatták ki. A boldogtalan öngyilkosnő levelet is hagyott hátra, melyben megírja szörnyű tettének okát.

— Vérengző kocsis. Még deczemberr hó

12-én történt Szekszárdon, hogy Marton Lajos kocsis egy nagy késsel kezében az utczáu mindenkit leszurással fenyegetettt s többeket meg is szúrt. A vérengző kocsist Kerkápolyi Kálmán szekszárdi csendőrőrmester akarta ártalmatlanná tenni, azonban Marton Lajos ót is megtámadta, jelző zsinórját levágta, kalapját pedig keresztül szúrta. Ekkor *a csendőrőrmester kardjához volt kénytelen nyúlni és egy vágást mért támadójának a fejére. Marton Lajost most fogták el és a kórházba vitték. A mint meggyógyul, a bíróság elé állítják, hogy elvegye méltó büntetését.

— A vasárnapi munkaszünetről. Nagy har- ezokba került, mig a vasárnapi munkaszünetet minden téren kivívhattál;. Az ember szervezetének szüksége vasi a szünetre; az egész hetet fárasztó munkával tölti e1, nem tagadhatjuk meg senkitől ezt az egy napot, hogy fáradalmait kipihenhesse, hogy aztán <ujuH erővel kezdjen a kövoy.ező hét DUjUftkás napjai hau. Még mindig akadnak azonban, a kik meg akarják tagadni alkalmazottaiktól ezt az »egy pihenő napot, a kik minden perczet ki akarnak nknáeni saját .érdekükre, magg3&4ag0dásp]cra. Nem tekintik azt, hogy alkalmazottaik épp ojyan emberek, mint ők, a kik nem azért vannak a világon, hogy minden erejüket mások érdekeinek szolgálatában elnyüjjék, hanem arra js, hogy maguk részére is szentelhessenek néhány gondtalan órát, kiszabadulván a minden napi nyomasztó légkörből, a mely- ihen csak n. kötelességeknek jut hely. A vasárnap a -nypgalom napja legyen, akkor nem szabad semmiféle üzleti .dolgokkal terhelni az embereket, (töltse el azt mindenki saját kénye-kedve szeriqt, igazságtalanság ettől az egy néptől bárkit is meg- (fosztani. A munkaadó, a vállalat élén álló férfiú rendesen, teljes .nyugodalomban élvezi a munka- szünet ^des óráit, követelvén, hogy alkalmazottai a megszakadásig munkálkodnának az ő javára. Újabban a (magántisztviselők vasárnapjáról esik sok szóbeszéd. A magántisztviselők úgyis nehéz és fáradalmas munka árán keresik meg kenyerüket, minden perezüket kihasználja a könyörtelen üzleti érdek. .Megváltó napjuk a vasárnap, melyen enyhülést szerezhetnek, felüdithetik elcsigázott lelkűket. Őket akarják most megfosztani ettől az egy naptól, pedig ha ez az egy napjuk nem volna, akkor el- ernyedne minden munkaképességük és munkakedvük. {Erélyesen kell tehát azon üzleti szellemű urak ellen fellépni, a kik még a vasárnapot is ki akarják használni saját érdekükre. A kik még ezt a huszonnégy órát is sajnálják alkalmazottaiktól, és azt hiszik, hogy alkalmazottaiknak szünet nélkül zakatoló gépnek kell lenniök. Könnyű nekik, mert ők akkor szereznek pihenőt maguknak, a mikor jól esik nekik. A társadalom nevében tiltakoznunk kell az ilyen merénylet ellen. Az embert nem alacsonyit- hatjuk le gépre, meg kell neki adni, a mit felebarátunknak kötelességünk — isteni parancsa szerint is — megadni. Szenteljük meg a hetedik napot, s ne szennyezzük be azt üzéri munkával és kufár- kodással.

— Veszedelmes orvvadász. Karácsony másnapján ifj. P e c z Antal ismert orvvadász a mözsi határban vadászott s midőn Szegedi Mihály mözsi lakos feléje közeledett, czélba vette és meglőtte. Ifj. P é c z Antalt a csendőrség elfogta és feljelentette a szekszárdi kir. ügyészségnek.

— Az Iparos székhelyén kívül vállalt munkánál alkalmazott és a székhelyről magával hozott segédeknek be nem jelentése által elkövetett kihágás elbírálására az iparos székhelye szerinti iparhatóság illetékes. (A m. kir. kereskedelemügyi miniszter 1903. évi 60,510. sz. határozata.)

— Véres támadás. Sióagárdon múlt hó 27-én Sági Mihály, Sági István és Kovács János ottani lakosok baltával és vasvillával felfegyverkezve, az utczán megtámadták T u r c s ik József sióagárdi lakost és azt halálosan megsebesítették. Ennek az ügynek folytatása lesz a büntető bíróság előtt, a hová a támadók feljelentettek.

— Az osztrák káiyhaipar ellen. Az osztrák ipar kevés czikkben foglalta el oly hatalmasan a teret Magyarországon, mint kályhákban. Meidinger, Heim stb. osztrák gyártmányok láthatók mindenütt s ami kevés magyar gyár van e szakmában,, az háttérbe szorul. Örvendetes ily körülmények között, hogy egy magyar kályhagyár, a temesvári Pucher- féle, egy olyan hatalmas találmánynyal jött ki a piaczra, amelylye! valószínűleg sikerülnie fog egy csapásra meghódítani a piaczot. A találmány egy gyorsmelegitő rendszer. A gyorsmelegitő cserépkályha a legötletesebb módon egyesíti magában a vas és cserépkályha összes előnyeit, s régi, használatban levő kályhákra is alkalmazható. Az uj szabadalom kiaknázására a ezég temesvári gyára nagy arányokban rendezkedett be s budaprs i képviseletét kiváló szakemberre : L a n d h e I r Gyula ismert jónevü építészre és építési vállalkozóra bízta, aki nagy arányokban fogja az uj találmányt terjeszteni.