Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz. 1904. lanuár 7. TANÜGY. ^Felhívás a tanítókhoz. Országos Magyar Szövetség alakult Buda­pesten, VIII., kér. Muzeum-körut 10., I. emelet 2. A szövetségnek czélja a magyar társadalom szervezése áz egységes taagyar nemzetr állam vé- delmezésére s a magyarság elsőbbségének biztosí­tására szemben minded ólyan törekvéssel, a mely­nek czélja az állam magyar nemzeti jellegének és egységének megváltoztatása. ' E czél megvalósítására a következő eszközök szolgálnak: aj olyan kiterjedt társadalmi szervezet alakí­tása minden helyen, hol a magyarság veszedelmez- tetve van, a mely állandó összeköttetésben lévén a budapesti középponttal, ezt a szövetséget érdeklő mindén eseményről haladéktalanul értesíti, minek alapján ezután a középpont a szükséges intézke­déseket megteszi ‘ vagy megtéteti ; b) az irodalom, a napi sajtó, felolvasások, vándortanitás és egyéb alkalmas eszközök utján meggyőzni a magyar állam minden polgárát, hogy, ebben az országban az összes és az egyén boldo­gulása csak úgy lehetséges, ha nem gyengítjük, hanem folytonosan erősítjük azokat a kötelékeket, amelyek évszázadokon át egymáshoz fűzték. Rendes tag lehet minden kifogástalan jellemű férfi és nő, aki 18. életévét betöltötte. A ki tagul jelentkezik, tartozik vagy aláírásával, vagy tanukkal előttémezett kézjegyével ellátott nyilatkozatot kitölteni, a melyet egy tag ajánlásá­val ellátva, a szövetség elnökségéhez küld be. Az elnökség előterjesztése alapján a választmány a felvétel ügyében titkos szavazással határoz és ha­tározatát a jelentkezővel minden megokolás nélkül közli. Tagdij 2 korona. A belépés 3 évre szól. Felhívom tankerületem tanítóit, hogy ezen hazafias szövetség tagjaioak sorába belépve, azt működésében hathatósan támogatni s ekként vár­megyénk népoktatási ügyét előbbre vinni szíves­kedjenek. Szekszárd, 1904. január 2. Tihanyi Domokos, kir. tanfelügyelő. A vallásos nevelés szükségessége. Voltak idők, melyekben a nemzetek biztossága, fönmaradása phisikai erejüktől, harczi vitézségüktől, személyes bátorságuktól függött. Hogy nemzetünk azok között nem a legutol-ó helyet foglalta el, ha saját történelmünk nem bizonyítaná is, hangosan tanúskodnak arról a többi nemzetek évkönyvei. Es ez akkor szükséges volt. Mert csak azáltal, hogy nevét Európában figyelmessé, re'tegetté tette, nyer­hetett időt nemzetünk az államalkotás nagy gon­dolatával való foglalkozáshoz. Azért a legnagyobb hálával kell a Gondviselés iránt eltelnünk, ho^y fajunkat a góthok, avarok s más nagy barbár nemzetek gyászos sorsától meg­mentette. De valamint már akkor belátták nemze­tünk jobbjai, hogy az államalkotás nagy müvének létrehozására a harczi vitézséghez a vallásosság elfi gadásából nyerendő polgárosító elemet kell ok- veretlenül csatolniok, hacsak a népemésztő harczok hullámaiba nyom nélkül elmerülni nem akarnak: úgy napjainkban sem hunyhatnak szemet az idők azon követelménye előtt, hogy csak a műveltség­ben találhatják fel a nemzetek jövő létök biztosí­tékát; sőt kénytelenek beismerni azon igazságot is. hogy a műveltség is csak úgy képes őket a fórra­jM dalmi - politika Saturumsaiból megmenteni, ha az a vallásosság örökérvényű elveiből veszi táplálékát. Mert mi a műveltség? Világosság a gondol kodásban, melegség az érzésben, Iclkesültség a cselekvésben. És mindezt ott találjuk a vallásos Ságban. Ott ragyog az igazság napja, mely elosz­latja gondolkodásunk homályát, lángra gyulasztja szivünknek legszebb, legnemesebb érzelmeit, éré nyekké növeszti akaratunk elhatározásait. ^z a műveltség az, mely megszelídíti az er­kölcsöket és. megóvja az elszilajulás-, az elvadástól. Ez polgárosítja az embereket, a nemzeteket; mert ez maga a polgárosodás. Ha a műveltség az, mely megszelídíti, átala­kítja az erkölcsöket s ez által az egyeseket és a nemzeteket: nekünk, kik, ha elfogulatlanok akarunk lenni magunk iránt, kénytelenek vagyunk bevallani, hogy az erkölcsök magasztossága helyett üres ra­gyogás, hiú pompa, puha gazdagság s egyéb léha csábok adtak irányt vágyainknak; nekünk, kik nem tagadhatjuk el, hogy régi nagy hibáinkon, a hetyke hányavetiségen kívül az ázsiai henyeség, a saját kárunkon való tanulás, okulás iránti indokolatlan ellenszenv, a, rendetlenségre, pazarlásra, kicsapon­gásra való hajlam még mindig kiegészítő részei nemzeti jellemünknek: nekünk, kik az ellen sem tiltakozhatunk, hogy nagyszájuságunkkal mennél kevesebb önfeláldozást, nem kis önhittsé0ünkkel a javulás iránt meglehetős egykedvűséget, kevés iparkodásunk- és takarékosságunkkal napról-napra fogyatkozó gazdaságunknak épen meg nem felelő urhatnámságot egyesítünk: — nekünk ama művelt­ségre, mely egyedül képes a mienkhez hasonló, anyagilag-erkölcsileg egyaránt elnyomoritott kis államot a hatalom, dicsőség, jólét és boldogság fokára emelni, nagy, sőt elkerülhetetlen szüksé­günk van. MULATSÁGOK. — A tolnai iparosok olvasó-egylete az elmúlt év utolsó napján tréfás szavalatokkal egybekötött Szilveszter-estélyt rendezett, mely minden tekintet­ben nagyszerűen sikerültnek mondható. Az előadás programmjának megnyitó pontját »Karácsony estélyén« czimü köl.emény képezte, melyet Bücher Teruska k. a. szavalt el mély érzéssel. A második számot S z a u t e r Mariska k. a. töl­tötte be egy népdallal az ő kedves, csengő hang­jával Hochsteiger József és Háya Antal hegedű harmonium kísérete mellett. Majd a harma­dik számot pedig Török Gábor, az ismert mű­kedvelői komikus játszotta végig az ő jól kiválasztott »Légy« czimü monológjával, melyen a közönség mindvégig jól mulatott. A negyedik számban ismét Hága Antal lépett elő és a Vörösmarty «Vén c z i g á n y«-át szavalia el eléggé jó érzéssel. Ezt követte S z a u t e r Mariska k, a. »Jön a vőle­gény« czimü monológja, melylyel derültségre keltette a hallgató közönséget. Mig végre az ipar megkoszorúzása került sorra, mely dalárda ének és görögtüzfény világítás mellett lett bemutatva a nagyon is érdeklődő közönségnek. E néma képlet­ben különösen megemlítendő a »Hungária«, melyet Ketterer Teréz k. a. személyesített s mondhatni, hogy a remekül elkészített pánczélos ruhában oly szépen festett, mint egy igazi előszo- bor, úgy hogy a közönség alig birt betelni e gyö­nyörű látványossággal. Miért is mellesleg légyen mondva e remek munka a Gauzer-féle varrodát dicséri. — Éjfélkor pedig következett az óév elbú­csúztatása és az újév fogadtatása. Utána táncz következett kiviláges kivirradtig. TÖRVÉNYSZÉK. / A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi január hó 12-én Szabó Ant-il ellen, rágalmazás miatt. Fuchs György ellén, laksertk*. miatt. Weismandl János és társai elten, hatóság el­leni erőszak miatt. ­. Német István ellen, lopás miatt ; 1904- évi január hó 14-én. Szűcs Ferencz ellen, súlyos t«-*s - sértés miatt. Völöcz József ellen, gondatlanságból okozott súlyos testi sértés miatt. Taba György ellen, ható-ág elleni erőszak miatt. Kéri József ellen, lopás mia't A szekszárdi anyakönyvi mvan ertesitese 1904. évi január 1-től 6-ig. Született 9 gyermek* 3 fiú, 6 leány. Kihirdettetett: Prantner Ferencz — Takler Erzsébettel, Dorogi Már­ton — Czank Magdolnával, Pikai Ferencz — Vesztergombi Ágnessel, Czank János — Nyíró Júliával, Német József — Takács Erzsébettel, Molnár János — Pongrácz Erzsébettel, Német József — Varga Júliával, Török József — Mészáros Júliával, Miklóssy János — Borzsák Teréziával, Szőr István — Krekó Arankával, Krekó József — Unyi Erzsébettel, Mé­száros Sándor — László Rozáliával, Horváth Kálmán — Bíró Eszterrel, Pegler István — Kis Takács Teréziával, Sát János — Füri Annával, Vincze Imre — Füri Teréziával, Veszter­gombi Mihály — Rajter Katalinnal. Meghaltak: C epi Julia, özvegy Csat Józsefné Csötönyi Erzsébet, Német János, Imrefi Mártonn é Farkas Rozália, Bánhidi József. Felelős szerkesztő és kiadótulajdonos: BODA VILMOS. Mindennemű levélpapírok és borítékok, irodaszerek, üzleti könyvek, irodai berendezések, sokszorosító és másológépek jutányos áron beszerezhetők MO L N Á R MÓR papír és irodaszerek árur.aktárában Szekszárdon. EP" r/f íj A 55 i*a. Egy a mai kor igényeinek teljesen megfelelő és keveset használt Sa BBSS a családban előfordult betegség miatt azon­nal eladó. í—i Czim a kiadóhivatalban. SB? üfSal Eladás szerint kilónként K 1.50 es K.1.90 */ SS ____- isii___________________u.'-. Fő raktár: : Minden valóban praktikus háziasszony ■ii in <ii 1 Főraktár: Eladás darab ■" aki a zománcz-edény minőségét nemcsak a szin tetsző­szerint eredeti Lorschy Dávid,.; sége után itéli meg, hanem a használatban való .tar-1 Molnár Gyula, gyári árak­Gyönk. tósságra és olcsóságra is sulyt fektet, most csakis Szekszárd. ban fennfekvő szürkére zománczozott (4102. 1-2.) ; Steiner Vilmos, j WM Secessió-edényt vesz. iü Adler Sándor, 1 gyári árlap Paks. ; i Hőgyész. j L után. WESTEN P. betéti-társaság, POZSONT-LIGETFALU. ■uikiiUái r 1-'- »’jgspwpsgw UHMUQIH SÉF“'1?!! Mm* MM

Next

/
Oldalképek
Tartalom