Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz.

•'* Helyettes jegyző- N u n k o v i eh Ferencz központi járási főszolgabíró S z ü c s Fer^acz volt szekszárdi helyettes jégy/őt Bátaszekre nevezte ki helyette^ jegyzőnek.

— Beszüntetett közalapítványi felügyelőség.

A közoktatásügyi minister január hó l-iól beszüntette az összes közalapítványi felügyelőségeket, — köztük "a pécsvárali felügyelőséget, is, — melyeknek tisztviselőit a központban, Budapesten összpontositotta. Pécs váradon báró Eötvös József kerületi felügyelő és Gállik Kálmán számtartó maradnak meg.

— "Egy tan *r halála. Általános igaz részvétet keltett Szekszárdon Bánhidi József szekszárdi áll. főginináziúmi rendes tanár elhalálozása, kit élete 34-ik évt ben szólított el a halai az élők Sorából családjának, tanártársainak és tanítványai- hák nagy szonióruságára. A korán elhunyt ritka Ügyszeretettel és tudással teljesítette mindaddig tanári nemes hivatását, mígnem erőt vett rajta annyira a sorvasztó "betegség, hogy kénytelen volt szanatóriumba vonulni. Egészségét azonban itt sem nyerhette vissza, mert a kérlelhetetlen halál folyó hó 4-én kioltotta nemes életét. Temetése vi/kereszt napján d. u. fél 4 órakor ment végbe, melyen nagy közönség jelent meg és a főgimnáziumi tanuló ifjúság az igazgató és a tanári kar vezetése alatt kisérte ki a jó tanárt és a szeretett kartárst. Ha- i lálát bánatos özvegye és 3 kiskorú árvája siratja. A tanári testület a halálesettől a következő jelentést adta ki: A szekszárdi állami főgimnázium tanári testületé őszinte fájdalommal tudatja, hogy Bánhidi József főgimnáziumi rendes tanár f. évi január hó 4-én életének 34-ik, tanári működésének

6-ik évében hosszas szenvedés után elhunyt. Te- j metése f. évi január hó 6-án d. u. fél 4 órakor lesz. Az engesztelő szentmise áldozat f. évi január hó 7-én reggeli fél 8 órakor fog a belvárosi róm. kath. templomban az egek Urának bemutattatni. Szekszárd, 1904. január hó 4-én. Áldás emlékére !

— Alapszabály jóváhagyása. A belügyminisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök az a 1 s ó n y é k i dalárda alapszabályait jóváhagyta. — Megemlítjük, hogy az uj dalárdát B o c s k á r Ferencz ügybuzgó kántortanitó szervezte.

— Népesedési mozgalom Bátaszéken. Az elmúlt 1903. évben Bátaszéken született 193 gyermek, meghalt 141 ember, tehát a szaporulat 52 ember. Házasságot kötött 90 pár.

— Ifjúsági egyesület. Őcséuyben ifjúsági egyesület alakításán fáradozik több ügybuzgó ember; kik az alapszabályokat már fel is terjesztették a miniszterhez jóváhagyás végett.

áucsulákoma Bonyhádról írják: Bittet Péter apari ny. tahiiÓ tiszteletére a bonyhádi r. k. olvasókörben f. évi január 2 án rendezett bucsu- kökebed a várakozáson felül kitünően sikerült. Mintegy 60 án vettek részt kártársai, tisztelői és barátai közül, kik eljöttek, hogy lerójják a megér- demlett tisztelet és szeretet adóját annak a tan- férfiunak, ki 4Ó évig szolgált mmt nemzet napszámos a Togos tanítói pályán Ritka szép ünnep volt ez á bucsúebéd, melyen P e re z e 1 Dezső házelnök; a bonyhádi kerület országgyűlési képviselője is részt vett s ki szinten fenkölt szellemű toásztjában méltatta, az ünnepelt férfiút. W e i s z János kerületi esperes ünnepi be zédében Bitter Péter érdemeit kiválóan kiemelte. Schmidt Boldizsár pécs-bányatelepi igazgató taniró könyekig megható toasztjáva! általános tetszést és lelkesedést idézett élő. Szebbnél spebb tóásztökat modtak az Ünnepeidre . clr. S c h w e t z Antal ügyvéd, F e k e t e Gűsz'tav tolnái apatplébánós, B e c h t Konrád bonyhádi ág. ev. tanító* Bitter Illés pécsi zifezi giin- riáziuihi tahár, mint az ünnepelt hálás fia, szónoki héVvel ’éh irodalmi Színvonalon álló nagyszabású gyönyörű beszédét mondott, melyet äz összes jelenlevők megéljeneztek- Dr J o z g i t s Janos remek toasztot mondott | Percze 1 Dezső házelnökre. A jelénvoítak kitünően érezték magokat olyannyira, hogy az ebéd végeztével, mely körülbelül 4 óráig tartott, ott maradtak éjfélután két óráig a legjobb hangulatban. Bitter Péter, mint halljuk eltávozik körünkből és Tolnára költözik, hogy ott egy újonnan alapított takarékpénztár élén mint vezérigazgató műköpjék. Adjon az isten sok ilyen derék tanítót a hazának, akkor a haza fényre derül!

— Magyar ének a templomban. Dunakömlőd németajkú községben, mint nekünk Írják — múlt év deczember hó 31-én az iskolás gyermekek hálaadás alatt Tedeumkor betétként magyarul énekelték a következő énekeket: Templom véd szentjéről: szent Imre herczeg; Király himnuszt: Áld meg Isten a királyt; Isten áldd meg a magyart, mely éneket sok felnőtt is kisért ;* végül a pápai himnuszt: Hol szent Péter sirba tévé, Újév napján pedig a mise végén újból a királyhimnuszt és Isten áldd meg a magyart, énefcelék/' mely alkalommal a hjvők ezen énekeket állva hallgatták végig. E tény óriási lépés Dunakömlőd község magyarosodása érdekében, mivel az tisztán németajkú község, hot a magyarosodás keresztülvitele sokkal több akadályba ütközik s sokkal fáradtságosabb, mint pl. a szomszédos Németkér és Paks községekben, hol a lakosság fele magyar, fele német s a templomi isten- tisztelet is feles. Az érdem elsősorban dr. L o n c s á r József dunakömlődi plébánosé, ki úgy magyar ér1904. január 7

zelménék, valamint a hazának áldozott, a község magyarosodásának nagy előnyére, amidőn megengedte azt, hogy a templomban oly alkalommal, a mikor annak egész éven keresztül a legtöbb látogatója van felénél több magyar énekek énekeltess sének. Továbbá nagy érdeme ‘az Rótt József dünakömlődi kárttortanitónak, ki plébánosával vállvetve magyarosit az iskolában s azon kívül, kinek osztályában csak kóstolókép van nemetnyelv, t. i. németül csak az irás és olvasás gyakorlatára van idő, íátacfhátlan buzgalommal o'y szépen és preci- sen betanította a gyerriíekeket hazafias 'és vallásos 'magyár éáekéíkVe, hogy ä ‘nyilvánosság és sok hallgatóság előtt, ily nagy ünnepen szereplésre m-*rt vállalkozni “és pedig fényes sikerrel. Megemlítjük még, hogy ez nem az első alkalom, a múlt év nyarán, midőn h papi korona Dunákömtődöu tartatott, az 'iskolás gyérmekek Öly szabatosan és tisztán értekéitek magyar énekekét, hogy a koronára érkezett s a misén is résztvevő szakértő clerus az énekeket nemcsak megilletődve és meglepődve hallgatta, hanem vallásos s hazafias érzelmeiket is kielégítette.

— Művész hangverseny. A dombóvári fiatalság január 6-án egy művészi nívón álló hangversenyt rendezett. Megegyezésre jutott az országosan ismert művésznővel R. Kovács Laura asszóny- nyal, hogy kőrútjában Dombovárott is fellépjen. A hangverseny műsora a következő volt: 1. Jehova, Kiss Józseftől. Szavalta: R. Kovács Laura. 2. Három a daru, Tompa Mihálytól, szavalta Jámbory Károly. (Nehány évvel ezelőtt mint egy itt időzött társulat tagja a dombóvári közönség kedvencze volt.) 3. Népdalok, énekelte R. Kovács Laura. 4. Keresem az Istent, Ábrányi Emiltől, szavalta Jámbory. 5. Pó- kayné, Gyulay Páltól, szavalta R. Kovács Laura. 6. Az angyal és a házi sárkány, vig monolog énekkel, előadta R. Kovács Laura 7. Honvágy, Rúd* nyánszky Gyulától, szavalta Jámbory. 8. Mi a sze- rolem, előadta R. Kovács Laura.

— Elhalasztott jegyzőválasztás. Múlt számunkban már jeleztük, hogy a bátaszéki jegyző- választást, mely deczember 29-ére volt kitűzve, közbejött akadály miatt — január 5-ig elhalasztották. Most arról értesülünk illetékes helyről, hogy január 5-én sem tartották meg a jegyzőválasztást, hanem azt bizonytalan időre elhalasztották.

— Korcsmái verekedés. J o ó János szed- resi korcsmájában karácsony másnapján nagy verekedés volt, melynek Budai Nagy József és Szarka Lajos voltak a szereplői. Szarka Lajos ugyanis egy hatalmas husánggal úgy ütött Budai Nagy Józsefre, hogy az menten összerogyott, Szarkát a szekszárdi kir. ügyészségnek jelentette fel a csendőrség.

»Arany Sas* nevű fogadóba.*) s annak egy felső szobájában szállást kaptunk. Itt étel egy személyre 24 krajezár, bor 8 krajezár, ház 18 krajezár, egy findzsa kávé 6 krajezár vala. Minthogy a vendégfogadós is csak hat napig fogadott be, következő napon Pesinek, Budának nagy részét szálláskereséssel haszontalanul bejártuk, mely miatt lábaim megsebesedtek. Pesten kivül egy mészárostól alkudoztunk egy szobácskát; de 24 órára 2 forintnál alább nem adta. A napot sok fáradságok közt el- töltvén, lefeküdtünk. Én pedig, minthogy nyoszolya nem volt, isteni gondviselésből a szoba pitvarában | földre feküdtem . ! .

Ilyenek voltak a viszonyok Pesten a XVIII. század végén. Most száz éve 1803-ban már 21 kávés volt Pesten, szálló és vendéglő pedig volt a városban (mar mint a Belvárosban) négy, a városon kivül pedig húsz. A Váczi-utczában volt a ,Zu den 7 Churfürsten«, a Hajó-utczában volt a »Zum weissen Schiff«, a Hatvani-utczában (a mai Kos nth-uleza) volt a »Zum weisseu Wolffen«, az Újvilág uíczában volt a »Zum goldenen Adler«. A városon ktvül volt a »Zum Schwan« (Kerepesi u$); »Zum rolheu Ochsen« (kerepesi-ut); >Zum goldenen Posthorn« (Országút); »Zum goldenen Sieb« (Seitenlandstrasse); »Zum silbernen Sieb« (Ötpacsirta-utcza); »Zum römischen Kronprinzen« (Országút); »Zu den zwei goldenen Löwen« (Szénatér); »Zum Greisen« (Kerepesi-ut); »Zu den Pisto°) Az »Arany Sas« egyik elsőrendű fogadója volt Pestnek. A helyén ma a »Nemzeti Kaszinó« palotája áll.

len« (Országút); »Zu den 4 Ecken« (szénatér); »Zu den 2 Bären« (Soroksári-ut): »Zum weissen Rössel« (Kerepesi-ut); »Zu den fünf Lerchen« (Ötpacsirta-utcza); »Kaschauer Hof« (Seitenlandstrasse); »Zu der goldenen hand« (Duna mellett); »Zum blauen Stern« (Váczi-ut); »Zu den 3 Herzen« (Váczi-ut); »Zu den zwölf Himmelszeichen« (Kerepesi-ut) stb.

Ilyen különös nevük volt a régi vendég- fogadóknak. Nagyobbrésze bizony meglehetősen szerény igények kielégítésére volt szánva. Egy-egy vendégfogadó bizony nem volt olyan hatalmas palotatömb, mint például a Hungáriái a Royal, az angol királyné vagy a Drechsler, de a régi igényeknek becsülettel megfeleltek. Hogy milyen népszerűek voltak, az bizonyítja legjobban, hogy egy egész sereg utczát a híresebb vendégfogadók nevéről nevezték el. Azért van Budapesten olyan sok furcsa nevű utcza. Vendégfogadó után nevezték a Dob-utczát, az Ötpacsirta-utczát, a Szarlca- utczát, a Zöldfa-utczát, a Fenyvesmadár-utczát, a Háromkorona-utczát, az Aranykéz-utczát, a Fekete- sas utezát, az Ötcsillag-utczát, a Gyöngytyuk-utczát, a Kétnyul-utczát stb. Bizony ezeket az utczákat a régi német időben »Zvei Hasengasse «-nak, »Schwarze Adlergasse «-nak, »Drei Pellergasse«-nak, »Grünenbaumgasse«-nak«, »Zwei Adlergasse «-nak és »Blecherne Hutgasse«-nak nevezték. Egyszerre aztán jött a magyar világ, amikor mindent meg- magyarositottak, utczát, embert egyaránt. Lefordították a vendégfogadókról elkeresztelt utczák német nevét magyarra. A túlbuzgóságban azután

megesett, hogy még olyan személyneveket is, mint Karpfenstein lefordították magyarra. így lett aztán az öreg Karpfenstein strázsamesterről elnevezett »Karpfensteingasse «-ból Pontykő-utcza. A hirtelen megmagyarositott viszonyokba aztán a régi világ öregei sehogysem tudtak beleilleszkedni. Hiszen ismeretes, hogy mikor a Rettiggasse hirtelen Révay utczára magyarosodott, az Orczy kávéház törzsvendégei az hitték, hogy a Rettignek Révay a magyar fordítása s attól fogva igy rendelték meg az uzsonájukat a pinczérnél:

— Keiner! Adjon egy kis porczió sajtot egy darab Révayval.

A régi vendégfogadósoknak mindig is meg volt a becsületük. Pesten 1708-tól 1848-ig tizenhét vendégfogadós viselt városatyai tisztséget, 4 vendégfogadóst tanácsnoki hivatalra is megválasztottak, sőt szószóló is volt közülök négy. A kávésok közül négy volt városatya és három volt szószóló.

íme ezek a régi idők emlékei'. Ha a régi jó vendégfogadósok és kávésok látnák, hogy lassanként mivé fejlődött Budapesten az ő foglalkozásuk. Ha látnák, hogy milyen hatalmas paloták ma a vendégfogadók, s liften húzzák föl az embert az igazán nagy úri elegancziával s kényelemmel berendezelt lakosztályokba; Ha látnák, hogy a gőz, a gáz, a villany mit miveit a kávéházzal s a vendégfogadóval, vájjon mit szólnának akkor ?

Pásztor Mihály-