Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-09-08 / 36. szám

4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 36. sz.

1904. szeptember 8.

Ax olasz kereskedelmi tárgyalások. Napilap után jönnek a hírek Olaszországból nyugtalanítják bortermelőket; mert a t állítják, hogy 300,000 hektoliternél tóval nagyobb volna a» a kvantum, a melyet a külföldi borokból a uj seer- tődéi értelmében a monarchia területére behozhatnak, hogy pedig e behozatalt az olaszoknak biztosítsák, oly rendelkezést vettek föl a szerződésben, hogy e borokat szeptember folyamán kell bekötni, tehát oly időben, amikor még ttak Olaszország szüretelte le borait. Ezen híresztelések okoztak azt, hogy a külföldi czégek több borvidékről visszahívták megbízottaikat és igy sehol sem vásárolnak; mert ily körülmények között olcsóbb lenne az olasz bor, mint a magyar. Noha igy áll a dolog akkor tönkre fognak menni bortermelőink, a kik nagy áldozatok árán telepitették újra k'puszt ilt szüleiket.

— Hevés ft jelentkező. A pécsi közigazgatási tanfolyamra csupán 10-en jelentkeztek és így kétséges, hogy nem-e szünteti be a belügyminiszter ezt a tanfolyamot, melynek költségei nincsenek arányban a kitűzött czéllel. Mig Pécsett csak 10 ifjú jelentkezett a közigazgatási tanfolyamra addig, a nagybecs beregire 56, a szombathelyire pedig 36 hallgató iratkozott be.

—- Közutak kiépítése. Tolnavármegye területén a következő utak kiépítését javasolja az e czélból összeült bizottság a folyó hó 15-én tartandó törvényhatósági közgyűlésnek:

1. A keselyűéi úttól kiindulólao Öcsény— Decs — IHlis községben — I\lis vamti állomáson át Várdomb községig 16*25 kim. hosszban ;

2. kocsola -lápafől útvonal 10*30 kilométer hosszban;

3. bonyhád—varasd - kovácsi tevell útvonal 10*68 kim. hosszbtn ;

4. madocsa bölcske—dunaföldvári útvonal 15*80 kim, hosszban;

5. ozora - plnczehelyl (vagy Néroedi) útvonal 8*700 kim. hosszban;

6. hídja -apáti —szedres medina kölesdi

útvonal 12*910 kim. hosszban;

7. a kocsola—dalmandi vasúti állomástól a tamási—dombóvári törvényhatósági kőzutba be- ágazólag 3*306 kim. hosszban;

8. a keselyüm törvényhatósági közút folytatásában a gemenci élő Dunáig 5*00 kilométer hosszban ;

9 Zomba községtől az u n. Ördög malomig terjedő 4*65 kim. hosszú útvonal;

10. paks—sárszentlörlncl törvényhatósági útból kiágaxólag Györköny községen át Nagydorogig 7.40 kim. utvond ;

11. a tolna—domborli törvényhatósági útból kiágazólag Fadd és Gerjen községeken át a gerjeni révig terjedő 10 63 kim. útvonal.

Összesen 106 kim. és 640 méter.

Az ekként megállapított úthálózatot alapul véve építésre javaslatba hozatnak.

1905. évben:

I paks—kölesdi törvényhat. közút 0—2*510 (paksi átkelési) és kölesei —tenaelici'vasút állomástól Kötesd községig terjedő 6 540 kim. szakasza;

2. tamási pincehelyi t irvényhatófági közút- nak végső szakasza (a vasúti sínektől a kiépített útig) 0*200 kim.

3. kölesd - plnczehelyl törvényhatósági közút 18*90—20*750 kim. szakasza (hidegkút—gyönki állomástól Keszőhidegkut községig);

4. felsői reg—kányái törvényhatósági közút kezdő szakasza FeKőireg községben 0*900 kim. és tovább Tengőd felé I 79 kim. hosszban;

5. szekszárd simontornyai törvényhatósági közút űzd—sá'szent lőrinci szakasza 2*380 kim. hosszban;

6. lengyel -kurdi törvényhatósági közút

0—10*190 kim. szakasza;

7. kónyl—szántói törvényhat. közút 0—8*700 kim. szakasza;

8. tamási—dombóváritörvényhatósági köxut- nak a kocsolai hídtól Konda pusztáig terjedő szakasza 11*360 kim. hosszban;

9. gyönk hogy eszi törvényhatósági közút 0—11160 kim. szakasza;

10. a szekszárd—bikácsi törvényhatósági közút Bikácstól Fehermegye határszéléig terjedő 2*21 kim. hosszú végsó szakasza.

Mindössze 69 kim. és 790 méter hosszban.

1906. évben.

1. Felsőireg—kányái törvényhatósági közút ki nem épített szakasza 10*510 kim.;

2. kölesd—pincehelyi törvényhatósági közút Keszőhidegkuttól Rozáliamajorig terjedő szakasza 6.590 kim.;

3. Bölcske községtől a bölcskei vasúti állomásig 3 500 kim.;

4. hogyesz—dombóvári törvényhatósági közút hógyész—kurdi szakasza 12 00 kim.;

5. paks—sárszentlőrinci törvhatósági közút paks—györköny—nagydorogi szakasza 15.990 kim.;

6. pinczehely—simontornyai törvényhatósági közutnak ez évig ki nem épített többi szakasza 5*180 kim.;

7. szekszárd—bikácsi törvhat. közút székszárd—szedrest szakasza 5*000 kim.; összesen 58*870 kim.

1907. évben.

1. A szekszárd- lengyel! törvényhat. közút závod—lengyelt szakasza 4*350 kim.;

2. varsád—uzdi törvényhatósági közút 11.830 kilométer ;

3. kocsola—lápafől útvonal 10*300 kim.;

4 szekszárd—keselyűs! törvényhatósági köt- . úttól öcsény, Dees, Pilis községeken át a pilisi vasúti állomásig s onnan Várdomb községnél a budapest—eszéki államidig terjedő útvonal 16*250 kilométer;

5. Ozora—pincehelyi útvonal 8*700 kilométer; összesen 51*430 kim.

1908. évben.

1. A kocsola—dalmandi vasúti állomástól a tamást—dombóvári törvbat. közutig 3 306 kim.;

2. Medinától Szedres községen át vezető útvonal a Ifidja-Apáthi vasúti állomásig 8*740 kilométer;

3. tevel —kovácsi—varasd—bonyhádi útvonal 10 680 kim.;

4. szekszárd —lengyel! törvényhat. útvonal kovácsi—závod—kisdorogi szakasza az ördög- í malomig 8*580 kim.; összesen 31*306 kim.

1909. évben.

1. Ördögmalomtól Zomba községig terjedő útvonal 4*650 kim.;

2. a szekszárd—keselyűéi törvényhatósági közút folytatása az élő Dunáig (Gemenc) terjedő I szakasza oly feltétellel, ha a Hajóállomás létesít- • telik 5 00 kim.;

3. a hogyész dombóvári törvényhat. közút j kurd—dombóvári szakasza 15*780 ldm.;

4. madocsa—bölcskei útvonal 5*800 kim.; |

5. a dombori—fadd—gerjeni útvonalnak a j domborii úttól Fadd felé vezető kezdő szakasza j 2*724 kim. hosszban; összesen 33 954 kim.

Összes építkezések lennének 1905—1909. években 235 kim. és 350 méter:

A törvényhatósági bizottság legutóbbi (juüus 23.) közgyűlésén az 1904. évi útépítéseket következőleg határozta el Kiépítésre kerül:

1. szekszárd—bikácsi törvényhatósági közút nagydorogi átkelési szakasza 0 430 kim.;

2. pake—sárszentlőrinci törvényhat. közút nagydorog—sárszentlőrinci szakasza 5*400 kim.;

3. pincehely-simontornyai törvényhat. közút végső szakasza bimontornyáiól Pincehely felé 2 50 kilométer;

4. a tamási—darányi törvényhatósági közút tamási—felsőregi szakasza 13*320 kim. hosszban, összesen 21 650 kim.

Esküdtszék! tárgyalások. A szekszárdi kir. törvényszék, mint esküdt- biróság folyó évi október hó 10-én kezdi meg az esküdtszéki tárgyalásokat, melyek 8 —10 napot vesznek igéftybe. Végtárgyalásra a következő bűnügyek lesznek kitűzve : Gyilkosság a pusztán. kiilfurged pusztáról ugyanis folyó évi julius hó 5-én Tőrök Ferenczné béresasszony egy kocsin őrletni ment a szomszéd faluba Hosszú Györgygyel, aki midőn hazafelé jöttek, rajta aljas merényletet akart elkövetni, fözt az asszony otthon elmondotta az urának ; de megtudta Hosssuné is. Ezért Tö- rőkné és Hosszunk hajba kaptak s végre a férjek is beleszóltak a viaskodásba és Tőrök Ferencz oly erővel vágta kését Hosszunk szivébe, hogy az ennek következtében meghalt. — Az alsónyéki gyilkosság. Kegyetlen módon oltották ki folyó évi május hó 15-én éjjel a bátaszék —alsónyéki utón Scholl Henri v alsónyéki lakos életét. A csendórség csakhamar kinyomozta a tetteseket iíj. Tóth Mihály, Biró István és Asztalos János alsónyéki lakosok személyében, akik boszuból ütötték agyon Scholl Henriket. — Gyilkosság vagy véletlen. Nagy bajba került Pál Jánosné naki lakos részeges ura miatt, akit úgy talált önvédelemből ellökni, hogy az elesett és fejét egy vasedénybe ütötte, melynek következtében meghalt. Az eset részletei: Nakon folyó évi julius hó 30-án a korcsmából részegen tért haza Pál János czipész és feleségét bántalmazta és felkapta, hogy az udvarba dobja. Az asszony megkapaszkodott a konyhaajtóban és igy ittas ura féloldalra dőlvén, az asszony teljes erővel mellbe lökte úgy, hogy az hanyatt esett és fejét egy vas- edénybe vágta. Az asszony erre ijedtében hazafutott szüleihez és csak másnap hajnalban ment haza, midőn férjét a konyhaajtóban halva találta. — Agyonlőtte az apósát. Takács Benedek magyarkeszi lakos viszályban élt apósával, akit a közel múltban agyonlőtt. E miatt most fog felette az esküdtszéki törvényszék ítélkezni. — Megfojtotta az édes anyját. Sáfár László paksi lakos bűnös viszonyban élt édes anyjával, akit egy éjjel, mivel megpirongatta és arczol is ütötte, addig fojtogatta, mig kezei között meg nem halt. Még junius 14-én kellett volna ebben az ügyben a végtárgyalást megtartani, azonban annak szüksége merült fel, hogy az aljas bűnös elmebeli állapota a budapesti orvosok által is megfigyeltessék. Miután az orvosok úgy Budapesten, mint Szekszárdon is ép elméjűnek találták Sáfár Lászlót, azért ezt a bűnesetet is kitűzték esküdtszéki tárgyalásra.

— Halálozás. Rábait Róbert reveli kereskedő folyó évi augusztus hó 31-én meghalt 46 éves korában hasi hagymázban. A boldogult igen népszerű ember volt e vidéken, mit legjobban bizonyított azon körülmény, hogy az óriási temetésr, mely szeptember hó 2-án ment végbe, a vidékről megjelentek tették impozánssá. A teveli polgári olvasókör szeretett elnökét, a kaszinó pedig egyik kedves tagját és a társadalom egy igen becsületes, derék emberét vesztette benne. — Az örök világosság fényeskedjék neki!

Ifjú Tóth Andor volt dunaföldvári községi másodjegyző Szekszárdo > folyó hó 5-én hirtelen elhunyt. A korán elhunyt családapa id^ Tóth Andor volt vármegyei alszámvevőnek a fia, akinek temetése ma lesz.

— A beiratások eredménye. A szekszárdi állami főgimnáziumba az 1904/5. tanévre beiratkozott 40 tanuló az I., 40 a

11., 27 a ffl., 29 a IV., 26 az V., 13 a VI., 25 a VII. és 14 a VIII. osztályban; összesen: 214. A múlt tanév elején beiratkozott 231, a tanév folyamán még 4 tanuló. A tanév végén maradt 224* tanuló. A múlt évihez képest tehát 10-zel fogyott a létszám. — A szekszárdi folg, fiúiskolába felvétetett 53 tanuló az I., 32 a II., 37 a

111., 32., a IV., 12 az V. és 6 a VI. osztályba; összesen 172. Tavaly a tanulók száma 168 volt, a szaporulat e szerint 4. — A szekszárdi folg, leányiskolába eddig beiratkozott 138 növendék; de a beiratás még folyik.

— Névmagyarosítások. Gries» Márkus paksi illetőségű budapesti lakos nevét »Görög*-re, Szom- mer Andor és S/ommer Béla gyönki születésű budapesti lakosok nevüket *Szántó*-ra, Deutsch János szepetneki illetőségű, dombóvári posta- és távírda szolga nevét »Dénes«-re, kisk. Kohn Irma tolnai lakos családi nevét »Kelemen«-re. Berger Sándor tolnai születésű budapesti lakos pedig »Benedek»-re változtatta.

— Adomány. A tolnai vigkedélyü ifjúság 1904. augusztus hó 28-án sikerült nyári mulatságot rendezett, melynek tiszta jövedelméből az önkéntes tűzoltó egyesületnek 10 koronát juttattak. Amidőn az összeg átvételét nyugtatjuk, egyben a rendező bizottságnak az adományért hálás köszönetét mondunk. Máté Károly parancsnok, Léhmann György pénzáros.

— Megsemmisített Ítélet. A szekszárdi kir. törvényszék folyó évi junius hó 14-én az esküdtszék verdiktje alapján Szűcs Józsefet három, Beda Sándornét és özvegy Nyiti Ferencznét pedig négynégy évi fegyházra ítélte. Ezt az ítéletet a kir. kúria alaki okok miatt megsemmisítette, a mit tegnap hirdetett ki a szekszárdi kir. törvényszék az érdekeltek előtt. Ebben a bűnügyben tehát uj esküdtszéki tárgyalás lesz. A bűneset röviden össze- foglalve ez: lába József gerjeni legény benső szerelmi viszonyt folytatott Béda Sándornéval, aki ugyan már nem valami fiatal; de azért viszonozta a legény szerelmét. Taba felszólította a szerelmes asszonyt, hogy hagyja el a hites u-át és éljen vele. Az asszony azonban erre nem volt hajlandó, hanem elhatározta, hogy elteteti a most már alkalmatlan szeretőt a láb alól. Szövetkezett azután özv Nyíri Ferencznével és felbérelték Szűcs Józsefet, hogy ez lőjje agyon lábát Szűcs azután a Duna partra légyottra csalta Tabát, akire rá is lőtt, azonban a lövés nem volt halálos s laba meg is gyógyult.

— Perselytolvaj. Noé Péter kocsis, aki Szanenyei Mihály regolyi plébános szolgálatában állott, múlt pénteken belopódzott a rom. kath. templomba és az ott talált perselyeket feltörve, fartalmukat zsebrevágta és azután megszökött. A tolvaj kocsisra az is kiderült, hogy Stemenyei plébánostól is lopott 20 koronát. A csendórség a perselyfosztogatót már elfogta és átadta a büntető bíróságnak.