Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-07 / 1. szám

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 1. sz.

KÜLÖNFÉLÉK.

1904. január 7.

— Kinevezések. A pénzügyminiszter a tolnavármegyei tisztviselők közül a következőket vette be véglegesen állami szolgálatba. Nevezetesen : Máthis Kálmán főszám- vevőt, számtanácsossá, Bodnár István gyám- pénztárnokot számvizsgálóvá, Rácz József gyámpénztári könyvelőt, Surányi Viktor al- számvevőt, Ferdinánd János pénztári ellenőrt és Nagy László gyámpénztári segédkönyvelőt számellenőrrökké, Schneider János alszám- vevőt és Riesz Imre tb. számtisztet számtisztekké, Háry Béla számtisztet és Letmetzer Lajos gyámpénztári segédkönyvelőt adótisztekké nevezte ki.

— Püspöki biztos. Or. Walter Antal, a pécsi püspöki szék helynöke, a pécsi joglyczeum püspöki biztossává dr. Wurster József. pécsi kanonokot nevez'e ki.

— Nyugdíjazás. L ő r i n c z y József vármegyei tb. főszámvevő, ki nem lépett át állami szolgálatba, hosszas szolgálata után nyugalomba vonul.

— Hymen. Bilkei Pap Gyula, tolnavármegyei árvaszéki elnökhelyettes, eljegyezte Szentkereszty Jolán szekszárdi polg. iskolai tanárnőt.

— Hivatalelfoglalás. J a n o s i t s Károly, az újonnan választott szekszárdi jegyző, hivatalát már elfoglalta.

— Az ingyenes srölövesszök beszüntetése. Tudvalevő dolog, hogy eddig a földmivelésügyi miniszter a szőlők ujratelepithetése czéljából éven- kint nagymennyiségű ingyenes szőlővesszőt és szőlőoltványt osztatott ki a szegényebb szőlőtermelők között. A földmilésügyi miniszter most azonban egyenlőre az igyenes szőlővessző és szőlőoltvány kiosztását beszüntette, amely évenkint tekintélyes összeggel terhelte meg a földmivelésügyi tárczát. A földmivelésügyi miniszter egyúttal megnyugtatásul kijelentette, hogy jövőben is gondoskodik a, szőlők újra telepítéséről, amennyiben kedvezményes/ árban bocsátja a sző ősgazdák rendelkezésére az állam által beszerzett kiváló minőségű szőlővesszőket és szőlőoltványokat. Az erre vonatkozó javaslatokat a szőlöszeti s borászat' felügyelők teszik meg.

— Eljegyzések. B ó d i t s György m. kir. adótiszt jegyet váltott S z á h 1 József, borkereskedő leányával, T e r u s k a .kisasszonnyal.

Unschuld Oszkár veszprémi kereskedő eljegyezte Steiner Ármin dombóvári j izr. hitközségi főkántor leányát, Gizella kisasszonyt.

— Kinevezés. 'A m.kir. igazságügyminiszter

dr. Trinn Miklós pécsi kir.’ járásbirósági jog* gyakornokot a t a m á s i i kir. járásbírósághoz aljegyzővé nevezte ki. v "•'* ■■■ *

— Kórházi ellenőr. Döty Pál alispán a

szekszárdi Ferencz-közkórházban megüresedett ellenőri állásra Fischer Frigyes helyettes'kórházi Írnokot nevezte ki. ''-r- Tagfelvétel. A szekszárdi kaszinó választmánya legutóbb tartott ülésében uj tagul fölvette V é g e s s János tolnamegyei árvaszéki I-ső jegyzőt.

— Hitközségi világi elnök. A bátaszéki rk. hitközségi tanács a Bálaszékről Szekszárdra távozó J a h o s i t s Károly hitközségi világi elnök helyébe Szélig Gáspár' építészt választotta meg.

— Adományok a szekszárdi népkonyhára.

A népkonyhára adakoztak : Sbhmidek és Grünwald Szekszátd 2 birka, 4 zsák burgonya, Ferdinánd Antal és fiai Szekszárd 10 kiló liszt, 5 kiló só, 5 kiló rizs, negyed kiló köménymag, negyed kiló magyarbors, negyedkiló szegfübors, Salamon Testvérek Szekszárd 10 kiló rizskása, Stohl Lajos Szekszárd 100 darab régi sütemény! Szekszárd község elöljárósága két méter tűzifa, Éber Mártonná Szekszárd, 2 liter mák, 5 liter bab, 2 fogás vöröshagyma, özv. Pápay Istvánná Szekszárd 5 liter bab, 2 liter mák, 1 fogás vöröshagyma. Wosinszky Mór Szekszárd 20 kor., Pirnitzer József fiai S zekszárd 10 kor. Kovács S. Endre Gyapapuszta 20 korona, özv. Strausz Salamonná Dunaföldvár 5 kor. Stenczer András Györköny 3 kor., Vilczek Sándor József- puszta 10 kor., Dr. Káldy Gyula Szekszárd 5 kor., /Kain Ferencz Budapest 20 kor., Gyönki takarék- pénztár 10 kor. Dúzs Dániel Őcsény 5 kor., Szent- iványi Miklós Bonyhád 5 korona, Wolf Henrik Szekszárd 10 kornna, Dr. Steiner Lajos Szekszárd 10 kor, Linka Károly Fadd 5 kor. özv. . Strasser Józsefné Kecsege puszta 10 kor., gróf Széchenyi Sándor Nagydorogh 20 kor. —I Ezen kegyes adományokat számos szegényeink nevében ezennel hálás köszönettel nyugtatom. Szekszárd, 1904. január 6. Bezerédj Pál s. k.

— Tisztújító közgyűlés. A szekszárdi polgári olvasókör 1904. évi január hó 3-án délután 2 órakor tartotta évi tisztujätS köz-' gyűlését. — A közgyűlés rendkívül élénk volt, a tagok oly szokatlan nagy számban jelenték meg, hogy az összes helyiségeket betöltöttékr Az élénk- ségeíáz okozta, hogy az olvasókör igazgatói és jegyzői állásának betöltésénél erős küzdelemre volt kilátás. A régi igazgató helyett égy párt más igazgatót akart megválasztani; törekvésük azonban vereséggel végződött; — a jegyzői állás betöltésénél azonban az eddigi jegyző kisebbségben maradt.

Boda Vilmos elnök délután 2 órakor nyitotta meg a közgyűlést s tartalomdús, szép beszédben említette fel az olvasókör életére vonatkozó nevezetesebb adatokat. — Beszédének azon része, melybén az olvasókörnek 30 éves szép múltjára, a demokratikus eszmék elhaladásában mindenkor kifejtett lankadatlan kitartásra utalt, lelkes éljenzést keltett. Majd az egylet anyagi helyzetéről számolt be ; — e szerint jelenleg az egyletnek 273 tagja van; az 1903. évi bevétel 4310 korona 65 fillér, kiadás 2259 K. 65 f. A könyvtár 870 kötetből áll s ez a múlt évben 2500 esetben vétetett igénybe. — Elnöki beszéde végén a maga és tiszttársai nevében az eddigi bizalmat megköszönve, átadta az elnöki széket id. Z s i g m o n d Ferencz korelnöknek s megkezdődött két szavazatszedő bizottságnál az új tisztikarnak titkos szavazás utján való megválasztása. — D. u. x/25 órakor hirdette ki Schneider János körjegyző a választás eredményét. Beadatott 128 szavazat. Megválasztattak: elnökké: Boda Vilmos 127, alelnökké: Imbert Ferencz 128, igazgatóvá : Adler N. János 83, pénztárossá : Mirth Gyula 98, ügyésszé: Dr. Albersz Rezső 127, jegyzővé: Csizmazia József 88, könyvtárossá: ifjú Szabó Antal 127, számvizsgálókká: Schneider János 128, Horváth József 80, választmányi tagokká: Nyitrai Lajos 128, Stann István 128, Hája Béla 128, Vaczek László 127, Székely József 126, Groszbauer Ferencz 129, Kunczer János 125, Sipos Márton 125, ifj. Hauk Antal 124, id. Zsigmond Ferencz 124, id. Tóth Pál 124; póttagokká: ifj. Tóth Pál 87, Hahn Ferencz 84 szavazattal, Boda Vilmos immár 28 év óta megválasztott elnök elfoglalá elnöki székét, a maga és megválasztott tiszttársai nevében a bizalmat megköszönte. Ezután a közgyűlés pénztári ügyeket intézett el, — s 5 órakor az elnök éltetésével feloszlott.

A XVIII. százid vége felé már oly népszerű dolog volt a kávéház a fővárosbin, hogy kávéház nélkül talán el sem tudtak volna lenni a polgárok. A kávéházb.m lehetett kapni csokoládét, kávét, lemonádét, »fagyost, mandolatejet, narancsot, (ami akkoriban különlegesség számba ment) és rozsó- lit. A sok mindenféle édes, keserű italoknál azonban jobban kedvelték az urak és a polgárok a — kártyát.. Végre is a hazárdjáték annyira elharapódzott, hogy Mária Terézia rendeletet adott ki a hazárdjáték meggátlására. Értésemre esett — mondja Mária Terézia rendelete — hogy hatósági személyek az ülés folyama alatt kártyáznak. Háromszáz aranyat fizet büntetésül, akit hazárdjátékon érnek, ha mindjárt »vint-án* (huszonegy) volna is az. Ebből száz arany a feladóé leend, kinek neve titokban maradt*) A rendeletnek azonban nem sok foganatja volt, mert csak úgy játszották azután is a »faraót«, »quindeczit*, a »ferblit«, »molinet*, »trentát«, »quarantát, »landsknechtet« és »durákot*. Még a »piljord«-on (igy hívták régen a bjlliardot) is hazárdul játszották. Budán a várban volt egy »Fortuna* nevű kávéház; ott volt a tanyája a hires hazárdbillíardo- soknak.

*) Kuriózum kedvéért íme. egy másik végzés, mely ugyancsak kártyázásról szól:

»Sessesió 1757. sephtr. 15. Wolfgang Baumgartner exponirt! dass weillen er umb 11 Uhr nachts im Cafehaus beym spilen angetroffen vorden, ihne der Nachtwächter arre- tirt hatte, wenn er nicht 2 fl. erlegt hatte, bittet also solche zurück zugeben. Zurück wirdt dem Supqlicanten nicht gegeben, wan er was erlegt hat; In das künfftige aber hat die Yacht keine Cautien anzunemmen, sondern solche Spiller, wie Supplicanl ist, gleich beym Kopf zu nemmen, und in Arrest zu führen.«

Legelő kelőbb kávé háza Pestnek a XVIII. század végén a Kremniczer kávéház volt, melyről még Patachich József városi tanácsos 1838 ban kiadott történelmi jegyzeteiben is a legnagyobb elragadtatással emlékezik meg. »Az első kávéház

— irja Patachich — Európában 1683. évben Bécs városában nyittatott meg Koltschitzky lengyel által: midőn még Pest török járma alatt nyögött

— egy század múlva Pesten épült Európának legszebb kávéháza Kremniczer házában.«

De nem szabad hinnünk, hogy Patachichból csak a sovinizmus beszél, amikor olyan elragadtatással szól a Kremniczer kávéházról, mely az Angol királynő tájékén állott. Az a kávéház tényleg nagyon szép lehetett akkor, mert hiszen egy idegen ember, egy angol utazó ; Towson Róbert 1793-ban szintén azt irja a Kemniczer kávéházról, hogy nincsen párja Európában. »Az igen tágas és gyönyörűen feldíszített nagy billiárdtermen kívül — irja Towszn —• van még egy külön billiárd- terem a nemdohányzók számára; két vagy három társalgó terme szintén nagyon díszes : itt kifogás tálán ebédet lehet kapni. A szárazföldi szokás szerint mindkét rangosztály és mindkét nem együtt van; a puderos-kabátos fodrász és a vén kofa épp úgy eljön ide kávézni, mint a báró vagy gróf likőrözni.«

Kávéházban tehát nem volt hiány. A mint fejiődött Pest, amint szaporodott a lakosság, szaporodtak a kávéházak is és a kávéházakkal együtt szaporodtak a vendégfogadók. És ez fontos dolog, hogy a vendégfogadók szaporodtak, mert ezekre volt nagyobb szükség.

Teljesen bele kell élnünk magunkat a régi

idők inpraktikus viszonyaiba, hogy megérthessük.: mi volt régen a vendégfogadó. Vonat nem volt. Akit az ország távoleső vidékéről a fővárosba kényszeritett a szükség, az kocsin, csézán jött. Aki elszánta magát az utazásra, az odahaza végrendeletet csinált, mert az alatt a két hét alatt, amig Debreczenből fölér az ember Pestre: özön baj érheti, meg is halhat, sőt ki is rabolhatják útonálló szegény legények, mert hát a közbiztonsági állapotok sem voltak valami megbizhatók. Aki azután rászánta magát az utazásra, az úgy fölszerelte magát, mintha az északi sarkot akarná fölfedezni. Fölpakkolt a szekérre kenyeret, füstölthust, bort, pálinkát, serpenyőt s rendszerint még ágyneműt is vitt magával.

Dr. Göőz József megemlékezik egy naplójegyzetről, melyben valaki leirja, hogy 1790-ben hogy érkezett Pestre. Ez a naplójegyzet tökéletes tükre annak, hogy milyenek voltak a XV11I. század végén a hotelviszonyok Pesten.

— Pest alá .értünk — igy beszéli a napló Írója — s ott a határban levő vendégfogadóban megháltunk. || A vendégfogadós nem győzött eleget panaszkodni a szabolcsmegyei bandériumra, hogy mint káromkodtak; bornak, ételnek maguk szabták árát s amint tetszett, úgy fizettek. És amióta hallotta tőlük, hogy még több bandérium is jő, majd kétségbeesett. Másnap este bementünk Pestre. Házról-házra karestük a szállást, de haszoD nélkül, aztán a vendégfogadókban. De minthogy a diéta most gyülekezék és vásár is volt, mind tele voltak vendégekkel. Végre vetőd.ünk az

*. Ez a városvégi vendégfogadó a Kerepesi-uton lehetetett, mert pl. a Nemzeti Színház telke a régi időben már kívül esett a városon.