Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)
1904-01-14 / 2. szám
4. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2. sz. 1904. január 14. — A szekszárdi kereskedő ifjak 1904. évi január január hó 23-án a »Szekszárd Szálló* nagytermében, Garay Lajos zenekara közreműködésével a »Kereskedelmi Ifjak Szakegylete*, a »Bezerédj- szobor* s a »Kereskedelmi Kaszinó-ház* alapja javára színi előadással egybekötött zártkörű táncz- vigalmat rendeznek. Kezdete pont fél 9 órakor. Belépti-dij: Személy-jegy 2 korona. Családjegy 3 személyre 5 korona. A tánczmulatság a »Kereskedelmi Kaszinó* helyiségében fog megtartatni. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. — Műsor: »Az apósok.* Vígjáték 3 felvonásban. Irta : Gabányi A. Rendező: Straub Ödön. Súgó ***. Személyek: Bogyai Farkas — Spitzer Béla, Pali, Farkas fiai — Dob- rovits Imre és Bauer Samu, Felviczini Eduárd — Kramer Aladár, Laura, Margit leányai — Krausz Ilonka k. a. és Müller Reginka k. a., Juliska — Schlesinger H. k. a., Zab Feri — Zápor József, Dr. Gáti Elek — Bakay Ferencz, Erzsi szobalány — Kohn Jolánka k. a., Antal, inas — Krausz Mór. színhely : Bogyai háza. Idő : Jelenkor. Jegyek előre — Végzetes lövés. Vizjcereszt napján délután Ózsák pusztán Falusi Lajos 15 éves és Beszterczán Antal 16 éves fiuk elmentek a kavácsműhelybe, hogy ott a kovácsinassal kártyázzanak. Mielőtt megkezdették volna a kártyázást, Falusi Lajos megpillantotta a falonfüggő kétcsövű régi fegyvert, melyet onnan levéve, — daczára annak, hogy a kovácsinas figyelmeztette, miszerint a fegyver töltve van — elsütni próbálta, majd közvetlen közelről ráfogta Beszterczán Antalra és azt elsütötte. A lövés a szerencsétlen fiú koponyájába fúródott és rögtön halva rogyott össze. — Kereskedők adóügyi kézikönyve czim alatt Mészáros Kálmán debreczeni p. ü. tisztviselő újabb munkája január 1-én jelent meg. A munka tartalmazza a III. oszt. kér. adó, az üzleti alkalmazottak I. és IV. o. kér. adója, a tőkekamatadó, hadmentességi dij, kereskedelmi és iparkamarai illeték, dohány- és bélyegeladás, italmérés, községi és megyei pótadó és a közadók kezelésének ismertetését, gyakorlati tanácsokkal magyarázatokkal, válthatók: Árva J., Fischhoí Károly, Krammer példákkal és az összes előfordulható fontosabb Vilmos, Kron Salamon fia, Pirnitzer József és Fiai, Salamon testvérek és Seiner Lipót urak kereskedésében. Esetleges pénzküldemények Popper Simon ur címére (Pirnitzer czég) küldendők. — Hordják a jeget. A beállott hideg következtében annyira megvastagodott a vizek jég- pánczéla, hogy városunkban is megkezdették a Csörgetégről a jéghordást. Az idén mindenütt megtelnek a jégvermek és igy nem lesz szükség a drága mesterséges jégre. — Tűz a pusztán. Folyó hó 5-én OzsakJ pusztán — Leopold Sándor bérletén — a ha-g tárba elégett egy nagy kazal szalma és egy kazal | polyva, továbbá 3 drb malacz. A tűz által okozott j kár 2506 korona. A tüzeset gondatlanságból szár- j mázott. — Fontos egészségi szabályok. Friss levegő és napsugár egészségünk fentartására nélkülözhetetlenek : ez okból gondunk legyen, hogy mind- kető minél szabadabban és könnyebben érhesse lakosztályainkat, különösen pedig hálószobánkat. Edzés szempontjából mossuk meg minden nap egész testünket hideg vízzel, dörzsöljük le nedves hideg ruhával vagy használjunk zuhanyt. A mennyire lehetséges, legyen gondunk még arra is, hogy minden nyolcz vagy tizennégy napban langyos fürdőt használjunk testünk nyilvántartása végett. A meleg időjárás alatt gyakran fürödjünk szabad vízben; legalkalmasabb az a fürdő, mely a nap su0arainak van kitéve. A fürdés ideje ne terjepjen tiz percznél tovább, dörzsöljük le testünket a fürdés után törülközővel és iparkodjunk testünk melegségét kellő mozgás által újra visszanyerni. Amennyiben ez lehetséges volna, napos és szélcsendes időben fürdés után ruhanélküli testünket a szabad levegő és napsugár hatásának tegyük ki. Reggel a felkelés után és lehetőleg miuden étkezés után is tisztítsuk szájunkat és fogainkat; reggel és este friss vizzel gargalázzuk. Sokat és kellő élénkséggel mozogjunk a szabadban, (játszani, futni, tornászni, úszni, korcsolyázni, kertben munkálkodni). Ne öltözködjünk nagyon melegen. Fejünk esetekre kérvénymintákkal ellátva. Régi hiányt pótol ez a könyv. Sokat hangoztatott panasz, hogy a kereskedő adóval túl van terhelve, vagy oly adókat kell megfizetnie, melyek őt jog és törvény szerint nem terhelhetik. S bizony sajnos, hogy ez a panasz a legtöbb esetben valónak bizonyult. — Igaz ugyan, hogy az illetékes és arra hivatott hatóságok a jogos panaszokat mindig orvosolják, ha azt a felek kérelmezik, ámde egy kérvény az adózónak 4—5 koronájába, sőt többe is kerül. Ezen nehézségek megszűnnek ezen kézikönyv által mert ebben a kereskedő összes fentebb elősorolt ügyeire nézve felvilágosítást talál s minden egyes előfordulható esetre ott találja a megfelelő kérvénymintát, melyet csak le kell másolnia. A könyv ára bérmentes küldéssel 1 korona, megrendelhető a Csokonai-nyomdától Debreczenben. — Mi keil a magyarnak? Párismenti körökben néhány nap óta közbeszéd tárgyát képezi egy esemény, mely az obstrukcztó utolsó napjaiban a Kaszinóban ment végbe, de nyilvánosságra csak most került. Egy este a nagy társalgóban a kaszinó politikusai igen számosán verődtek össze s a helyzetről beszélgettek. A hangulat meglehetősen izgatott volt, néha súlyos kijelentések is hallatszottak, kemény kritikai szavak. Egy főrendiházi tag egyszerre a következőket mondta: »Ha az obstruálok legalább olyan czélokért küzdenének, amelyekre első sorban van szüksége a nemzetnek.« »Kiváncsi vagyok, felelt erre az obstrukczió egyik védelmezője, hogy mit tartasz kegyelmes uram olyannak, amire első sorban van szüksége a magyarnak?« »Az köztudomású !« felelt a kegyelmes ur*. »Fogadjunk száz üveg pezsgőbe, hogy ha négyszemközt megkérdezzük azt a harmincznégy urat, akik itt vannak, nem lesz három, aki erre a kérdésre egyformán felel.« A fogadást megkötötték, a szolgák papirszeletet hoztak és azt a bronzurnát, amelyet még a Széchenyi István kora óta használnak választási czélokra s a titkos szavazás megindult. A kérdés az volt: Mi kell legelső sorban a magyarnak ? — erre kellett felelni. Az urak gyorsan leszavaztak s azután nagy érdeklődés közt bontották fel a szavazó lapokat, csak könnyen legyen eltakarva, nyakunk pedig ! Általános meglepetésre a fogadást a kegyelmes fedetlen maradjon. A lábbeli talpa szorosan megfeleljen a láb tornájának. A czipő sarka alacsony legyen. Nedves ruhát, nevezetesen harisnyát és czi- pőt, mielőbb szárazzal cseréljünk föl. Légy mértékletes evésben és ivásáan. Kerülj minden romlott, megemészthetlen ételt és nyalánkságot ; ellenben szoktasd magad egyszerű táplálékhoz és lehetőleg már korán háromszori étkezéshez napjában. Ételt és italt sem forrón, sem hidegen ne élvezzünk; együnk lassau és rágjuk mkg jól az ételt mindenkyr. Kerüljünk minden erős ingerlő szert. (Kávé, tea, erős fűszer, sok só, dohány, szeszes italok.) Tartózkodjunk szellemi tulterheltetéstől, közvetlenül főétkezésünk, valamint betegség után is. Ne olvassunk evés közben. Korán feküdjünk le és korán keljünk. Ne háborgassuk éjjeli nyugalmunkat testi megerőltetés és szellemi izgatás által közvetlenül lefekvés előtt. ur nyerte meg. Kilencz lapon ilyen válaszok voltak: »A magyarnak Szabadság kell, semmi egyéb.« »Függetlenségre van leginkább szükségünk.« »Ne feledkezzünk meg a Testvériségről.« »Nagyobb műveltséget kérünk.« »Több pénzt.« »Önálló vá- moi.« »Szorosabb összetartást !.« Huszonhárom szavazólapra azonban, mintha csak összebeszéltek volna a szavazók, ezt írták: »Mi kell a magyarnak? Hát Egyetértés!« A kaszinónak egyik képviselő tagja erre igy szólt: Egészen természetes, hogy majdnem mindnyájan erre a gondolatra jutottunk. Az oka ennek az, hogy egyetlen egy lap sem nyújtja e hazai közéletnek olyan hű képét, mint az Egyetértés, s a függetlenségi törekvésnek az Egyetértésnél lelkesebb, buzgóbb és nagyobb sikerű apostola egy sincs. De nemcsak politikai és társadalmi téren lett az elmúlt harminczhét évfolyam alatt vezérlappá ez az Egyetértés, a közgazdaság, az ipar, a kereskedelem és a mezőgazdaság sem nélkülözhetik szolgálatait. Szépirodalmi rovata I pedig épen egyedül áll az egész sajtóban. Fenyő ! Sándor főszerkesztő ugyanis, mint politikai főmunka- ; társát megtudta nyerni Kossuth Ferenczet, Magyar - I ország ez idő szerint legelső politikusát, azonkepen | szépirodalmi főmunkatárssá megnyerte a ma élő j magyar irók legnagyobbikát, Eötvös Károlyt. E i két ragyogó névhez kiváló munkatársak egész gár- i dája csatlakozik — s ezek együttes munkája emelte ' az Egyetértést, a haza határain túl is hóditó legelső magyar lappá. Most újévkor az a lap gyönyörű ajándékot is ád előfizetőinek, azoknak is, kik most jelentkeznek uj előfizetők gyanánt. Pompás Rákóczi album ez, művészi kivitelű és gazdag tar- talmu. Előfizetések Budapest Vármegye-utcza 11. szám alá beküldendők. Tisztviselők, papok, tanárok, tanitök, lelkészek, magyar katonatisztek, kedvezményes áron kapják, egy hónapra 1 frt 20 krért, negyedévre 3 frt 50 krért, félévre 7 frtért, — A gyönki kaszinó tulajdonát képező, teljesen jó karban levő teke asztal, — mely caramból betéttel bir, — eladó. — Egy jókarban levő zongora 90 koronáért eladó Fichtl Jakabnál Tolnán. TÖRVÉNYSZÉK. A szekszárdi kir. törvényszéknél főtárgyalásra kitűzött bűnügyek: 1904. évi január hó 19-én. Bodó János ellen, hatóság elleni erőszak miatt Garay József ellen, lopás miatt. Olák István és társa ellen, erőszak miatt. Prozbik István ellen, vétkes bukás miatt. Sipos Balázs és társa ellen, lopás miatt. 1904. évi január hó 20-án. Marton Lajos ellen, hatóság elleni erőszak miatt. Könczöl Jánosné és társai ellen, csalás miatt. 1904- évi január hó 21-án. Borbély István és társa ellen, lopás miatt. Viszt Lizi ellen, lopás miatt. Ifjú Osvald István és öt társa ellen, lopás miatt. Győrök István ellen, lopás miatt. Boros Lajos ellen, lopás miatt. EGYLETEK és TÁRSULATOK. Tisztújító közgyűlések. Folyó hó 2-án tartotta meg a dombóvári társaskör tisztújító közgyűlését a tagok érdeklődése mellett. A jelentések megtétele után a tisztujitásra került a sor, melynek eredménye a következő : Egyhangúlag megválasztattak elnökké Schréter Károly, alelnökké Singer Benő, titkárrá Arany János, igazgatóvá Kántor László, pénztárossá T e r n y e i Ármin, könyvtárnokká G y e n i s Antal és ügyésszé dr. Roll Aladár. Választmányi tagokká megválasztattak: B o r ó c z y Béla, Bősz László, Cerey István, D u s c h e 1 Károly, Goldschmidt Ede, Haas Bernát, dr. Kertész Lipót, Nagy István, dr. Neuman Jónás, P r i b a y Ferencz, R a d ó Salamon és S z á 11 ó s János. — A dombóvári kereskedelmi kaszinó pedig folyó hó 3 án tartotta meg évi tisztújító közgyűlését. A tisztikar igy alakult meg: elnök Goldschmied Ede, alelnök * W e i s z Adolf, titkár : Te r n v e i Ármin, pénztárnak : A belesz Mór. Választmányi tagok lettek : Hirsch Henrik, Hirsch Ödön, dr. Kertész Lipót, dr. Kovács Rezső, N e y Pál, Reiner Adolf, Spitzer Imre, V e r z e 1 e i Zsigmond és Wei sz Mór. — Közgyűlés. A bátaszéki «Kereskedelmi Kaszinó» folyó évi január hó 3-án tartotta évi tisztújító közgyűlését. Megválasztattak: elnöknek dr. Boszkovitz Mór, alelnöknek Tafner János, pénztárnoknak Schwartz Gyula, könyvtárnoknak Fischer Márkus, jegyzőnek Schuler József; választmányi tagnak Mayer Gusztáv, Schwartz Mátyás, Masznyik Lajos, Mayer Alajos, Ösztreicher József, Sorger Samu, Lichter Simon és Egle Károly : póttagnak Zucker Ármin és Polacsek Fülöp ; számvizsgálónak Lichter Simon és Lőwy Miksa.
