Tolnamegyei Közlöny, 1904 (32. évfolyam, 1-52. szám)

1904-01-14 / 2. szám

1904. január 14. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 2. sz. 3. — Az Erzsébet-bizottság tagja. A m. kir. belügyminiszter dr. Kämmerer Ernő ! miniszteri tanácsost, orsz. képviselőt és az országos képtár igazgatóját a megdicsóült Erzsébet királyné emlékének törvénybeiktatá­sáról szóló 1898. XXX. t.-cz. értelmében I alakított országos bizottság tagjává ne­vezte ki. — A nem okleveles gazdatisztek kettős Ünnepe Múlt évi deczeinber hó 27-én tartotta a Nem okleveles Gazdatisztek Országos Egyesülete — választmányi ülésének lefolyása' után — évi rendes közgyűlését a váczi-utczai városháza nagy­tanácstermében S z 1 u h a István országgyűlési kép- , viselő elnök és dr. Horváth József földbirtokos alelnök elnöklete alatt. A közgyűlés kiemelkedő mozzanata volt a M e r z a Márton ügyvezető igaz­gató évi jelentése, a mely kiterjeszkedett az egye­sület egész belső életére s különösen annak meg- ] erősítését és meggyengítését czélzó tényezők rész­letes előadására. Ai előbbi csopor.ba tartoznak a körzetek (eddig 12 szorosabb értelemben lett magyarországi és 1 erdélyi körzete van az egye­sületnek). Magyarország földbirtokosainak és bér­lőinek az egyesület érdekkörébe való bevonásává hírlapirodalom segítségével igénybevétele, a föld- mivelésügyi miniszterhez átnyújtandó emlékirat, mely a sérelmes törvény visszaható erejével szem­ben a törvény által a gazdatiszti pályán tatáit nem oklevelesek szerzett jogait erős érdekkel védi, és* végül a nyugdíj-ügy szervezése a gyöngitő té­nyezők között némely gazdasági egyesületek alig menthető ellenakcziöja és egyes tisztátlan egyének aknamunkája szerepel. — Az egyesület vagyona kitett 3331 kor. 60 fillér, tényleges beyételhez számított 1953 kor. tagdíj-hátralákkal együtt 5290 kor. 60 fillér. A tagok száma : 402. A gyűlés folyamán Holló Lajos országgyűlési képviselő választatott meg az egyesület egyik alelnÖkévé, a kit küldöttség által hívtak meg a közgyűlésre. Hollónak a nem oki. gazdatisztek ügyéről nagy tájé­kozottságra való beköszöntő beszéde mély hatás­sal volt a közgyűlésre — Hétfőn (28-án) délelőtt egy nagy számú küldöttség, melyet S z 1 u h a Ist­ván és Holló Lajos vezettek, az' országházban átnyújtotta az egyesület emlékiratát T a Í1 i á n Béla földmivelésügyi miniszternek, a ki a küldöttséget vezető képviselőknek az igazságos ügyet figyel­mébe ajánló beszédére olyan választ adott, a melyből alaposan remélhető, hogy a sérelmes tör­vény által váltságtalanul nyugtalanított nagy tár­sadalmi osztály szerzett jogai a kormány s később a törvényhozás által is elismertetnek. A kettős ünnep tehát minden valószínűség szerint — békét és nyugalmat hoz a derék magyar gazdatisztek megzaklatott leikébe. — Dombóvár helyett Dombóvár. Daczára annak, hogy az Országos Községi Törzskönyv- bizottság már kimondotta, hogy Dombóvár jövő­ben hosszú >Ó«-val használandó, mégis követke­zetesen rövid »Ot-val irták. Ezt az ügyet Bur­ger Miksá egy felebbezésben a belügyminiszter elé vitte. A belügyminiszter a felebbezésre kije­lentette, hogy még 1903. évi augusztus hó 17-én 55,683. sz. a. kelt Rendeletével Ó-D o m b o v á r tolnavármegyei község hivatalos nevét »Dombó­vár«, Uj-Dombovár község nevét pedig »Uj- d omb óvári alakban állapította mag. — Halálozás. Vettük a következő értesítést: sikabonyi An gya 1 Dánielné szül. . Speizer Sa­rolta Ilona, sikabonyi Angyal Dániel pécsi m. á. v. állomási felvigyázó neje f. hó 3-án reggeli 7 órakor 29 éves korában váratlanul elhunyt. A mé­lyen sújtott család a következő gyászjelentést adta ki: Alulírottak, úgy a maguk, valamint a széles­körű rokonság nevében fájdalommal telt szívvel jelentik a forrón szeretett hitves, édes anya, leánya, menye, sógornő, illetve rokon: sikabonyi Angyal Dánielné szül. Speizer Sarolta Ilona, f. évi január hó 3-án reggeli 7 órakor életének 29-ik és boldog házasságának 13-*ik évében történt váratlan el- hunytát. A drága halott földi maradványai f. évi január hó 5-én d. u. ?/24 órakor Pécsett IL, In- dóház-utcza Ráth-telep 6. sz. gyászházban szen­teltetnek be s onnan a budai külvárosi temetőbe örök nyugalomra helyeztetnek. A szent-mise áldo­zat f. hó 15-én d. e. 10 órakor fog a szent-fe­rencz rendiek szigeti külvárosi plébánia templomá­ban a Mindenhatónak bemutattatni. Pécs, 1904. január hó 5-én. Áldva legyen emléke ! sikabonyi Angyal Dániel férje; sikabonyi Angyal Rezső és Vilma gyermekei; özv. Speizer Emilné szül. Pó.il Emma anyja; özv. sikabonyi Angyal Gáborné anyósa; özv. Laky Józsefné, újlaki Rácz Józsefné szül. sikabonyi Angyal Ilka, Angyal Dezső és Gábor sógornői és sógorai; valamint a széleskörű rokonság. A temetés d. u. 4 órakor volt a vas­utasok nagy részvéte mellett. A boldogultat férje : Angyal Dániel máv. pécsi tisztviselő, anyósa és két kiskorú gyermeke gyászolják. Koszorúkat küld­tek: »Pécs állomás tisztviselői kara — kegyejote jeléül«,a »Gyá&zolócsa- Iád« s még sokan, kiknek neveit levelezőnknek nem sikerült megtudnia. — Tanitóválasztás. A baranya-mocsoládi iskolaszék a megüresedett kántortanitói állásra Gyurkovits Ferencz b ö 1 c s k e i tanítót vá­lasztotta meg. — A szekszárdi korcsolyapálya. A jégsport ! kedvelőinek nagy 'örömére a szekszárdi jégpálya állandóan nyitva van, a mit a báró Augu§z-féle ház sarkára kitett korcsolya jelzőzászló hirdet a ' közönségnek. — Véglegesített állatorvos. A földmivelés- I ügyi miniszter S c h i 11 i n g e r Lajos napidíjas bonyhádi állatorvost a XI. fizetési osztályban I véglegesítette. — Védjük a hasznos madarakat. Most, hogy beköszöntött a hideg tél, hasznos madaraink sokat szenvednek, mert nem találnak a hólepte földön táplálékot. Enyhítsük a szegény madarak szüksé­I gét az áltál, hogy szórjunk- ki nekik egy kis sze- j met vagy kenyérmorzsát. A madárpusztitokát pe dig jelentsük fel a hatóságnak, a kik enyves ná- I dakkal és enyves vesszőkkel fogdossák össze a hidegtől félig megdermedt és kiéheztetett mada- | rakat. — Öngyilkos társalgónö. E czimen lapunk legutóbbi számában azt irtuk, hogy M a i s 1 i s Emma társalgónő Dombóvárott szerelmi bánatában bele- ugrott a kútba. Ezen hírünkre vonatkozólag azt a felvilágosítást vettük, hogy M a i s 1 i s Emmát nem a szerelmi bánat vitte az öngyilkosságba, mert egy nőrokonánál mint társalgónő .a legnagyobb megelégedésben töltötte napjait; azért nagy meg­döbbenést okozott, midőn egy reggel a kutból húzták' ki a szerencsétlen leány holttestét. E1 ő- ször mindenki öngyilkosságra gon­dolt s annak okául szerelmi bánatot emlegettek. — A vizsgálat azonban olyan adatoknak jött a birtokába, melyekből valószínűnek látszik, hogy a szerencsétlen leányt boszu- ból meggyilkolták. A vizsgálat megin­dult, hogy kideritse a valódi tény­állást. — Anyakönyvi kerületek névváltozása. A belügyminisztérium vezetésével megbízott m. kir. miniszterelnök Tolnavármegyében a duna-földvári anyakönyvi kerület nevét »d u n a f ö 1 d v á r i«-ra, a duna-kömlődi-ét »dunakömlőd i«-re, a duna- szentgyörgyi ét »du n as z e nt g y ö r gy i«-re, a nagy-doroghi-ét »n a g y d o r o g h i«-ra, a német- kériét »n é m e t k é r i«-re, az. alsó-nánaiét »alsó- nánai«-ra, az alsó-nyékiet »a 1 s ón y é ki«-re, a báttaszéki-ét »b át as zék i«-re, a szegzárdi-ét »szekszárd i«-ra, a diós-berényi-ét »diós­be r é n y i«-re, a felső nánaiét »felsőnána i«-ra, a kis-székelyiét »k i s s z é k e 1 y i«-re, a kis-tor- másiét »kistormás i«-ra, a nagy-székelyiét »nagyszékelyi«-re, asár-szent-lőrincziét >sár- s z e n 11 ő r i n c z i«-re, az uzd-borjádiét »uzd- borjádu-ra, a felső-iregiét »f e 1 s ő i r e gi«-re, a felső-nyékiét » felsőnyéki«-re, a döri-pat- laniét >d ö r i p a 11 a n i«-ra, a kis-dorogiét >kis- dorogi«-ra, a kis-vejkeiét »kis v e j k ei«-re, a nagy-mányokiét »nagymányok i«-ra, és a nagyszokolyi anyakönyvi kerület nevét »nagy- szó k o 1 y i«-ra változtatta át. — Egy kereskedő halála. Gerőfi Lipót, ki Szekszárdon egy nagyon keresett és virágzó üzletet alapított, kínos szenvedés után, folyó hó 12-én, életének 37-ik évében elhunyt. Halálát öz­vegye és kiskorú gyermekei siratják. — A pécsi ügyvédi kamara köréből. A pé­csi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy U j f a- 1 u s y Imre, szekszárdi ügyvédet az ügyvédségről való lemondása, dr. M a u r i t z Gyula szentlőrinci ügyvédet pedig jogtanárrá történt kineveztetése következtében, a kamara ügyvédi lajstromából törölte. A zalaegerszegi ügyvédi kamara közhírré teszi, hogy dr. Androsits István és dr. Holló László ügyvédek Kaposvár, dr. B i n g Áron Ernő ügyvéd Barcs, dr. Hajnal Miklós ügyvédet Igái székhelylyel a kamara ügyvédi lajstromába . felvette, ellenben S z e n c z e 1 Ede kadarkuti és Makfalvay Géza kiskorpádi ügyvédeket ön­kéntes lemondásuk, következtében, Nagyatádon el­hunyt P a i z s M. irodája részére dr. K r i s z t Béla szigetvári ügyvédet rendelte ki gondnokul; dr. W e i s z Henrik igali ügyvéd székhelyét ugyan e kamara területén belül Kaposvárra helyezte át. Elmebeteg dr. Stein Mór kaposvári ügyvédi iro­dája részére betegsége idejére gondnokul Bakó n y i Ferencz kaposvári ügyvéd rendeltetett ki. — Megismételt műkedvelői elő­adás. A szekszárdi kath. Olvasókör mű­kedvelői osztálya által múlt vasárnap nagy sikerrel előadott párisi éjszaka vagy szökik a polgármester« czimü színdarabot folyó hó 17-én, azaz vasárnap közkívánatra megismétlik. — A csecsemők pusztítója. A csecsemőket leginkább a bélhurut pusztítja. Átlag véve a cse­csemőkorban elhaltak egy negyedénél a halál oka: bélbaj. A bélhurut a czélszerütlen táplálás követ- ménye. Czélszerütlen pedig minden táplálék, a melyet a csecsemő nem tud Megemészteni, vagy a mely romlott. Az első hat hónapban a csecsemő csak a tejet tudja megemészteni, a különféle tejek közül pedig legkönnyebben az anyatejer. A tehén tejet már nehezebben emészti meg, mert a gyo­morban túró képződik belőle. — Azonkívül a tehén­tej — különösen nagy városokban, a hová mesz- szi vidékről szállítják a tejet — sokszor romlott, vagy nem tiszta, a mi szintén bélhurutot okoz. A bélhurut elkerülésének legjobb módja tehát, ha az anya maga szoptatja a csecsemőjét. Azonban a munkásnépnél az asszonyok is dolgoznak és pedig sokszor lakásuktól messze fekvő gyárakban stb. s igy nem érnek rá szoptatni. Ez azonban semmi képen sem szolgálhat akadályul a szoptatásra. Nem kell ugyanis azt hinnünk, hogy a csecsemő­nek folytonosan kell szopnia, némely anya például minden órában szoptat. Ez nemcsak hogy hasznára nincs a gyermeknek, hanem egyenes ártalmas, mert a folytonos táplálás (tultáplálás) kólikát és bélhurutot okoz. Teljesen elég, ha a gyermek há­rom órában egyszer szopik, illetve ha huszonnégy órában hétszer-nyúlczszor kapja az emlőt. Ilyen módon pedig még a gyári munkásnő is szoptathat. Hajnalban, reggel s mielőtt elmegy hazulról s dél­ben, este és éjjel megszoptathatja odahaza gyer­mekét. Délelőtt és délután pedig elhozatja a gyárba s ha a körülmények és az időjárás engedi; ha nem, akkor egy deczi gyermektejet (sterilizált) kell neki a délelőtt és délután folyamán adni. * A szoptatás az anya legszentebb kötelessége. - Ez alól az anya csak akkor vau felmentve, ha az orvos eltiltja tőle. Az anya által szoptatott csecse­mők többnyire egészségesek, főleg ha az anyjuk gondjukat viseli, gondosan ápolja, táplálja őket, gondoskodik róla, hogy a lakás gyakran szellőz­tessék, enyhe időben pedig kiviszik a levegőre. Az ilyen gyermekek többnyire szépen fejlődnek, erőteljesek lesznek, nem lesznek angolkórosak, sőt ritkán betegednek meg. Egyszóval kevesebb bajt és gondot okoznak szüleiknek (kevesebbet kell köl­teni a patikára és az orvosra is), ami éppen a szegény munkásembernél fontos, mert a beteg gyermek folyton nyűgös, folyton sirdogál és a munkában elfáradt szüleinek még éjjeli nyugalmu­kat is mégzavarja. • Ha ezeket a tanácsokat szem előtt tartaná minden anya, akkor kevesebb esecsemő pusztulna el bélhurutban és még kevesebb lenne csenevész. Elég betegseg van úgyis, amely ellen nem lehet előre megvédeni a gyermeket, legalább azon bajoktól mentsük meg, amelyeknek meggát- lása hatalmunkban van. A bélhuruttól pedig egy kis előrelátással — mint azt fentebb vázoltuk — megóvhatjuk a csecsemőt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom