Tolnamegyei Közlöny, 1903 (31. évfolyam, 1-53. szám)

1903-07-30 / 31. szám

KÜLÖNFÉLÉK,

— Az ikes-ige, az esküdt ur és a pofon. Hogy a paraszt-logika nem megvetendő dolog a mai tudományszomjas világban, igazolja egy szűr- dolmányos atyafi története, aki amellett, hogy a községi közigazgatásban, mint esküdt ur, épületes tiasznára van a közérdeknek, egyúttal a »szeszélyes« italoknak is rendkívüli kedvelője. E jó izü história egyik regényes fekvésű kis faluban esett meg,' bár titokban tartották az esetet, de az esti langy szellő mégis hírül hozta szerkesztőségünkbe az ikes-iga történetét, melyet mi közreadunk a maga zamatos valóságában a philologusok javára. Az esküdt ur és a kisbiró ur addig-addig szoríthatták kifelé a levegőt a literekből, mig bekövetkezett ama ravasz eset, hogy a szemük keresztbe állott. A kisbiró ur, mint Írástudó ember, nem áll hadi lábon a nyelvtudománnyal, s mint ilyen a szemét-száját tátogató esküdtnek az ikes-igékről kérdett magyarázni. S miután megkérdezték tőle, hogy ván-e fogalma az esküdt urnák az ikes-igéről, az büszkén kivágta, hogyne vóna, mikor van. Fogalmát azonnal be is bizonyította, s példával igazolta, hogy az ikes-ige *ik«-kel végződik;, aszongya, hogy: trafik. A kisbiró eme szellemes kijelentésre lakonikus választ adott, megmagyarázván az.. esküdt urnák, hogy: szamár. No, de az esküdt ur nem azért esküdt ur, hogy szamárnak mondassák, s retusirozta a megtisztelő jelzőt a kisbirónak, aki e feletti ravasz gerjédelmébén hatalmas práczlijával az esküdt ur azon testrészének vonalába argumentált, mely a »Pallas-Lexikon« »Po« sorozatának 318-ik oldalán pofa elnevezés alatt vagyon bejegyezve. A hatalmas pofon két — szivarcsutkáért epekedő — zápfog gyilkosa lett. A ravasz történet most kivételesen nem a bíróságnál nyert befejezést, hanem az esküdt ur részéről várandós állapotba tétetik, s adandó újabb »barátságos« poharazás alkalmával a kisburó ur pofáján nyerend megtorlást. — (Sió.)

— Katonai előléptetés. Eckensberger György ezredest, bonyhádi Perczel Oszkár vejét, Ő felsége Kassára lovasdandár parancsnokká nevezte ki. Helyébe a pécsi huszár ezredparancsnokká báró Bothner Béla alezredest nevezte ki.

— Tiszteletbeli szolgabiró. Gróf Széchenyi Sándor főispán dr. Perczel Aurél volt baranya- vármegyei főispáni titkárt, Perczel Dezső v. b. t. tanácsos fiát, tiszteletbeli szólgabiróvá nevezte ki.

— Helyettesítés: A Barcsra kinevezett és most szabadságra ment Sulyok Géza magy. kir. főállatorvos helyéttesitésével Freund Lajos tamásii járási m. kir. állatorvos bízatott meg.

Szemeiből a rémület sugárzik. Reszkető kezekkel vonja elő erszényét s nyújtja Ferkónak.

< - — Itt a pénzem, engedj utamra !

— Nem pénzedre, hanem életedre vágyom én. Igaz, hogy ez is jogos tulajdonom volna, mert ezt is az én apámtól raboltad el, de nekem nem kell pénz, én vért akarok látni, a te fekete véredet.

— Kegyelem Ferkó — kegyelem I

— Kegyelmeztél-e te az apámnak ? Ugy-e nem ! Pedig ő is térden állva könyörgött neked, hogy ne vedd el kis vagyonkáját, várj, megfizeti becsülettel adósságát. Kaczaj volt rá a feleleted !

* Hát árra emlékszel-e, midőn a szép Kun Terka térdelt előtted s sírva kért, hogy ne rabold el tőlem . . . mit tettél akor ? ! Akkor is csak kaczagtál . . . Möst pedig sirj, ütött a leszomlás órája I

Kinos nyöszörgés ismét a válasz ... A félelem elvette hangját. Szólni nem tud, csak leborul Ferkó elé s térdeit átkarolja. Végre nagy nehezen mégis csak megnyílik ajka. Bocsánat kérés minden szava. ígéri hibái helyrehozatalát, de süket fülekre talál a könyörgő szó.

A hold kibúvik felhő takarójából, sugaraival megvilágítja a két alakot.

Amint igy látja Ferkó halálos ellenségét, szivét, — melyben idáig csak a boszu tüze lángolt, — utálat szállja meg és lábával felrúgja az előtte térdeplő alakot... pénzét szeme közzé dobja és szól:

Fuss, mentsd nyomorult életed 1

A hold mosolyogva tekint alá . . .

belvárdi Bévárdy József.

1903. julius 30.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 31. sz.

— Gyászistentisztelet XIII. Leó pápáért. Múlt hétfőn d. e. 8 órakor az újvárosi templomban Mossgai Sáedor segédlelkész, a belvárosi templomban pedig dr. Feni Ferencz újvárosi ple- bunos tartott a pápa lelki üdvéért ünnepélyes gyászistentiszteletet. A belvárosi gyászistentiszteleten testületileg megjelentek a megyei, törvény- széki, pénzügyigazgatósági, po-ta- és távirdai, állampénztári, selyemgyári tisztviselők, továbbá a tanárt, tanítói kar, a községi elöljáróság és az ipartestület.

— . Áthelyezések. Az igazságügymíniszter Fodor Ernő pécsi kir. törvényszéki albirót a szent- lőrinczi kir. járásbírósághoz mint végleges székhelyére rendelte ki. — Kelemen László szentlő- rinczi kir. járásbirósági jegyzőt pedig a pécsi kir. törvényszékhez helyezte át.

— Az ellenzék szervezése. A mily hazafiui reménynyel, épp oly aggodalommal kiséri az egész ország a nemzeti törvényes jogokért folyó képviselőházi küzdelmet, mert nem lehetetlen, hogy a hatalom erőszakkal kísérli meg a harczoló tábort megtörni. — . A vármegyei ellenzéki törv. bizottsági tagjait többek felszólítása folytán Boda Vilmos orsz. képviselő, mint várm. törv. bizottsági tag Szegzárdon, a »Szegzárd Szálló« I-ső számú termében augusztus hó 12-én d. e.

9 órakor tartandó nagy értekezletre hívta meg, hogy tömörüljenek és megbeszéljék a további teendőket.

— Esküvők. Fényes esküvő volt folyó hó 21-én Dombóváron. Ekkor esküdött örök hűséget Latkó Dezső kocsolaí jegyző Csery Irén kisasz- szonynak, Csery István dombóvári postafőnök leányának. Az egyházi esketést Szívós Imre református lelkésZj a polgárit pedig Nagy István főszolgabíró végezte. Násznagyok voltak; Dr. Herczegh Gyula szegzárdi kórházi orvos és Nagy István dombóvári főszolgabíró.

Királydaróczi Daróczy Zoltán, özv. király- daróczi Daróczy Tamásné szül. kis-szeniczei Sze- niczey Stefánia fia folyó hó 26 án esküdött örök hűséget az osztopánj róm. kath. templomban lo- vasi Szakáll Jolán kisasszonynak, lova-ű Szakáll Mihály és neje szül. miskei és monostori Thassy Olga leányának.

— Államsegély. ,A vallás- és közoktatásügyi miniszter a paksi polgári iskolának tanszerek- beszerzésére 400 korona államsegélyt engedélyezett.

— Vasút köréből. Alter Áron vasúti tiszt-, képző tanfolyamot végzett tisztjelölt forgalmi dij- nokí minőségben Uj-Dombovárra kineveztetett. — Strausz Ármin m. á. v. hivatalnok Somogy-Szobbról Pinczehelyre; Fehér Lajos m. á. v. hivatalnok Pinczehelyről Somogy-Szobbra áthelyeztettek.

— Adakozások Bezerédj szobrára. Bezerédj István szobrára újabban báró Jeszenszky József, 20 K„ Lauschmann Ferencz 5 és Lauschmann Ödön 5 koronát adományoztak. A szobor-alap jelenlegi főösszege: 16790 kor. és 28 fill.

— Nyugdíjigény felemelések. A vallás- és közoktatásügyi miniszter Bitter Péter apari róm. káth. kántortanitó nyugdíjigényét 1160 koronáról 1246 koronára, Mándich Lázár gyulajovánczai róm. kath. tanító nyugdíjigényét pedig 750 koronáról- 1106 koronára emelte fel.

— Alapítványi helyek adományozása. A király a vallás- és közoktatásügyi magyar miniszter előterjesztésére a bécsi Theresianumban az 1902/3. tanév végével megüresedett Mária Terézia féle bátaszéki magyar alapítványi helyet felsőházi báró Obenaus Ervinnek, a nevét viselő alapitv. helyet pedig gyergyószentmiklósi Kövér Istvánnak adományozta.

— Nyugdíjintézetbe felvétel. Megyesi György köle$di róm. kath. tanító 982 korona nyugdij- igénynyel 1903. április 16-tól az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.

— Előmunkálati engedély meghosszabbítása. A kereskedelemügyi miniszter Toith Ödön szegzárdi és simaházi Totth István budapesti ügyvédek, mint érdektársaknak, a m. kir államvasutak Uj-Dombovár állomásáig és folytatólag a cs. és kir. szab. déli vaspályatársaság Balaton-Földvár állomásáig vezetendő gőzmozdonyu, rendes .nyomtávú, helyi érdekű vasútvonalra az 1901. évi julius hó 2-án meghosszabbitott előmunkálati engedély érvényét a lejárattól számítandó további egy év tartamára meghosszabbította.

—- A szegzárdi önkéntes tornász és tűzoltó- egyesület folyó évben tölti be fennállásának. 30-ik . évfordulóját, mellre tekintettel közgyűlése elhatároz a, hogy az egyesület életében előforduló nevezetes eseményt 1903. évi augusztus hó 16-án ünner pélylyel ü i meg, s erre a kerületi testvéregyleteket, valamint az embérszere'ő eszmék minden barátját tisztelettel meghívja. Sorozat: 1. Reggeli 6 órakor az egyesület zenekara riadóval bejárja a város főbb utczáit. 2. Reggeli 8 és fél órakor háláadó isteni tisztelet a belvárosi róm. kath. templomban.

3í Délelőtti 10 órakor - díszközgyűlés á városház nagytermében. 4. Délután fél l órakor közebéd a «Szegzárd Szálló» földszinti helyiségében (1 teríték 2 korona). 5. Délután 4 órakor nagy gyakorlat a főgimnázium épületén.

— Eljegyzés. Dr. Mihályffy József enyingi ügyvéd eljegyezte felsőeőri Paál József dombóvári herczegi uradalmi felügyelő leányát, Annuska kisasszonyt.

— A kofa-uralom Szegzárdon. Kevés vagy tán nincs is olyan vidéki város az országban, a hol a kofák oly feltűnő módon uralkodnának a piaczon, mint Szegzárdon. Nemcsak a helybeli kofák özönlik el már kora reggel a piaczot és mindent összevásárolnak a fogyasztó nagy közönség elől, hanem a szomszédos piaczokról kiszorított kufárok is ide sereglenek és a védéki elárusítóktól minden élelmi czikket lefoglalnak, mielőtt a közönség vásárolhatott volna valamit. Ez a tűrhetetlen helyzet annyira megdrágította a szegzárdi piaczot, hogy drága pénzért sem vehetünk baromfit, tojást, tejfelt és túrót. Ennek megszüntetése valóban égető szükséggé vált; azért csak helyeseljük a fogyasztó közönség most megindult mozgalmát, mely a kofarendszer jogos korlátozását czélozza. Ugyanis egy alaposan kidolgozott és helyesen megindokolt kérvényt köröztetnek a lakosság között, melyet Szegzárd képviselő-testületéhez nyújtanak be, hogy sürgősen alkossanak piaczi szabályrendeletet. Hisszük és reméljük, hogy a közönség érdekét szem előtt tartva a képviselő-testület nem fog kitérni a méltányos és igazságos kérés elől; mert nem egyesek, hanem a közérdek parancsolja a piaczi szabályrendelet megalkotása által az elviselhetetlen kofarendszer megfékezését.

— Helyreigazítás. Az »Ipartestület Ozorán« czimü közleménybe sajnálatunkra hiba csúszott be.: Az ipartestület vendége nem a regölyi plébános volt, hanem Hradek Károly kurdi plébános és Kiss Lajos ottani káplán, kik közül Hradek plébános valóban lelkészhez és jó emberhez méltó, a szeretetet és testvériesség szükségét ékes szavakkal hirdető gyönyörű felköszöntőt mondott az uj ipartestületre, melylyel a hallgatókat valósággal elragadta.

— Villámcsapás. Nagy vihar volt folyó hó

21-én Bátaszék és vidékén, mely emberáldozatot is kívánt. A kis-orosi hegyen dolgozott Possovácz István bátaszéki mezei munkás feleségével a vihar kitörésekor, a ki feleségével együtt sietve menekült a vihar elől fedett hajlék alá. Pillér Mátyás bátaszéki korcsmáros tanyájában akarták magukat meghúzni s midőn Poszovácz kaszával vállán éppen a tanyába belépett volna, a villám lesújtott és a szerencsétlen ember életét rögtön kioltotta. A villám Poszovácznét is oly súlyosan megsebesítette, hogy életben maradásához kevés a remény. A szerencsétlenül járt szülőknek 3 kiskorú gyermekük van. Poszovácz holttestét folyó hó 22-én temették el általános részvét mellett.

— Ez is bácskai virtus. A homokbuezkás Bácska eddig az ő nagy ivóiról volt hires. Van ott ugyan nekünk egy nehány jeles írónk is, de a legfurcsább »irók« egyik díszpéldánya egy főgirn- náziumi tanár, ki az egyik szabadkai lap »Nyílt- terébe« tegnap a következőket irta:

Nyilatkozat /

Miután már régebb idő óta számos oldalról ama híresztelést hallom, mintha én Iványi Erzsiké Urhölgy kezét megkértem volna! egyedül nevezett Urhölgy reputáczíója, valamint az ő családja iránti feltétlen tisztelet vezérel, midőn kijeleutem, hogy ezen kósza hir minden alapot nélkülöz.

Szabadkán, 1902. julius hó.

Löschinger Béla, főgymn. tanár.

No, ez. a tanár aligha tanítja etikára az Ő növendékeit. A legcsodálatosabb, hogy ez a nyilatkozat ép oly napon látott napvilágot, amikor nein is volt nagyon m:t.'g . . .