Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-12-04 / 49. szám

1902. deczember 4.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 49. sz.-elősegíteni a vármegye hivatala és közönsége közti értesítő érintkezést s a gyors híradással egyúttal szorosabb kapcsot fog létesíteni köztük.

— Esküdtbirósági elnökök. Az igazságügy- miniszter az esküdtbirosag elnökévé a jövő évre is •dr. Selcz József törvényszéki elnököt nevezte ki, helyettesévé pedig Ágoston István kir. táblai bírót.

Helyettes jegyző- A nyugdíjaztatás folytán megüresedett tolnai Il-od jegyzői állásra helyettesnek Kiégi Béla agárdi oki. segédjegyző neveztetett ki.

— Esküvők. Dr. Horváth Jenő szegzárdi ügyvéd vasárnap délelőtt esküdött a szegzárdi izra- elita templomban örök hűséget Schmidek Böske kisasszonynak, Schmideg Mór szegzárdi nagybérlő és téglagyáros leányának. A vőlegény nászuagyja dr. Leopold Kornél ügyvéd, lapszerkesztő, a meny- aszszony násznagya pedig Grünwald Lalos faddi földbirtokos volt. Az ifjú párhoz megható szép beszédet intézett dr. Rubinsteiti Mátyás főrabbi. A templomi énekkar szép menyegzői alkalmi éneket adott elő Lwhardi Ignácz főkántor vezetése alatt és Surányi Viktor fiszharmonium kísérete mellett. — Khun Márk hidasdi kántortanitó múlt csütörtökön vezette oltár elé menyasszonyát, Csehman Józsa kisasszony. Az esketést Hoffmeiszter szentszéki ülnök, olaszi plébános végezte az olaszi templomban.

— Felekezeti türelmesség. Arról értesülünk, hogy a bölcskei róm. kath. hitközséget Nagy László és Nagy István bölcskei református vallásu földbirtokosok egy nagy haranggal ajándékozták meg. A nemeslelkü földbirtokosok ezzel szép példát adtak a felekezeti türelmességről.

— Az országút kövezése. A Szegzárdon keresztül hozódó országút kövezésével egész a Ferct^-közkórházig haladtak, ahol most abban hagyták a beállott téli idő miatt a munkát. Tavasz- szal újra hozzálátnak a kövezéshez, a mit — ha oly serényen dolgoznak mint eddig — úgy valószínűleg júliusig be is fejeznek.

Választások Bátaszéken. A most megejtett községi képviselő-testületi tagválasztás alkalmával Bátaszéken megválasztattak; Feidl Márton, Thier Jeromos, Baverle Márton, Wolf Mátyás, Szélig Gáspár, Meyer Mátyás, Szebényi Mihály, Nagy Simon, Schansenbacher Mihály és Preller József. — Az elöljáróságot múlt pénteken választották meg. I-ső biró lett: Tafner János, II. biró Thier Antal, pénztárnok Kammermann Mátyás, ellenőr Graf Jakab, közgyám Hekelszmüller Aqtal. Esküdtek ; Herbszt János, Preller János, Schmidt János, Preller Ignácz, Nagy Márton, Bátor István és Magyarevits Mihály.

Ella már régen báróné s még mindig repkedő pillének nevezik és a szalonok kedvencze.

Vájjon boldog-e ?

Talán. Hisz egyik élvezetből a másikba repked, él gondtalanul.

A két nagynéni ismét összejön és fontos arczczal rebesgeti, hogy vájjon Medgyesy báró nem fogj-e megunni nejének, folytonos pajzánságát és vig kedvét.

Leontine nem változott.

Még mindig barátságos, jó és szelíd, még mindig oly csendes.

Csak én egyedüli meghittje én ismerem buját.

Ezelőtt egy héttel egész izgatottan vett ke- [ zébe Leontine és suítogá :

— Oh ő ismét itt, visszatért hosszas, utazá- I sából és oly jó hozzám, oly kedves. Oh mi bol- I dognak érzem magamat ma !

Ez időtől fogva szép szemébe • nem gyűltek I könnyek többe s midőn neki «jó éjt» kívánt, bol- I dog mosoly honolt ajakán.

Es ma, ma Leontine fényes nappal jött hoz- Izám: szép szemei ismét könnyekkel teltek meg,

V de ezek örömkönnyek valának. Aztán igy szólt I hozzám ;

\ ~ Egyetlen meghitt barátom, fájdalmam

■ néma tanúja te, neked mondom el először is bol- I dogságomat. Elemér szerelés most lettem szeretett I menyasszonyává.

— Eljegyzés. Janosits Károly bátaszéki községi Il-od jegyző eljegyezte Hóman József bátaszéki bornagykereskedo leányát, Klárika kisasszonyt.

— Miniszteri megbízás. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az 1902 — 1903. tanévre a bonyhádi és {jyönki algimnáziumok meglálogajásá- val s azokban az állami főfelügyelet gyakorlásával Spitkó Lajos székesfehérvári tankerületi főigazgatót bizta még.

— Nyugdíjintézetbe felvétel. Mutschenbacher Mária Alsó-Majsapusztai róm. kath. tanítónő 730 korona nyugdíjigényuyel 1902. évi márczius hó 16 ától kezdve az országos tanítói nyugdíjintézetbe felvétetett.

— Szegzárd és nem Szekszárd. Szegzárd képviselő testülete múlt csütörtökön tartott ülésében foglalkozott az orsz. községi törzskönyv-bizottság azon javaslatával, hogy ezentúl városunk nevét ne Szegzárdnak, hanem ksz-szel Seekszárdnak Írjuk. A képviselő-testület azonban a régi szokáshoz rar gaszkodva, a Szegzárd kiírás mellett döntött.

— Egy földesur jótékonysága. A földmíve- léssel foglalkozó vagy azt figyelemmel kisérő közönség jól tudja, hogy az idei időjárás a mi vidékünkön nem volt valami kedvező, különösen nem a későn érő kapásnövényekre. Először a nagy és hosszantartó szárazság miatt nem tejlőd- hetett főleg a kukoricza. Mikor aztán jó későn megjöttek az őszi esőzések, még reménykedett, bízott a nép, hogy — ha hosszú meleg ősz lesz, — kifejlődik, megérik a kukoriczája s lesz egy kis termése. Ezt a szép reményét is tönkretették a korai, szeptemberi fagyok, kivált a mélyen fekvő lapföldeken, hol a kukoricza még egészen éretlen és teljesen zöld volt. E sorok Írója szemtanúja volt annak a különben ritkán előforduló szomorú csapásnak, mely két nap alatt tönkre tette az egész kukoricza termest a későn érő kukoriczából. A korai, az úgynevezett száznapos vagy páduai fehér kukoricza ekkor már kifejlődött s megérett volt, tehát ennek a fagy nem ártott, de a kései sárga fajok egészen megfagytak. A tolnai uradalom íclna' gazdasági ke.qjlptéb&n urálin,; u„ koricza mind korai érő, fehér kukoricza volt, a cselédségé pedig későn érő sárga faj. Az emlitet- tem szeptemberi fagyok tehát a cselédség szép reményeit, a kukoricza termésben vetett bizalmukat teljesnn tönkre tették. Nehéz időknek néztek eléje. Nem tudták, • hogy szerény sertés állományukat hogyan tartják, nevelik fel, de különösen, hogy mikent hizlalnak es szerzik meg az egész évre szükséges és nélkülözhetetlen zsiradékot, szalonnát stb. ? A kerületi tisztség, különösen ennek feje Fischer János uradalmi jószágfelügyelő, látva a cselédség nehéz helyzetét, fölterjesztést intézett az urádalom tulajdonosához, báró Dräsche Richárd urho^ és kérte, hogy az uradalom tolnai kerületének cseledseget ezen rajuk nézve nagy csapással szemben valamivel segélyezze és tegye lehetővé nekik a tisztességes megélhetést, amely rendes körülmények között meg van nekik. A nemesszivü báró, kinek jótékonyságáról e lapok hasábjain már többször is örömmel értesültünk, meghallgatta a kerületi tisztség fölterjesztését és 550 métermázsa csöves tengerit utalványozott, illetőleg ajándékozott, ami a jelenlegi kukoricza árak mellett 3000—3200 korona készpénznek felel meg. A cselédség öröme leírhatatlan. A hála örömkönnyei ragyognak szemeikben és uton-utfélen fennen hirdetik, hogy nincs jobb szivü uraság, mint az ő jó uruk: Báró Dräsche Richárd. Mert erre a jutalomra ők nem is mertek számítani. Ha nehezen is, viselték volna az elemi csapás szomorú következményeit. A nemesszivü báró ritka jótékonysága következtében azonban nem lesznek kénytelenek tűrni, szenvedni, meghizlalhatják kis koczáikat, lesz egész évre zsírjuk s a kenyér mellé minden napra egy-egy falat szalonnájuk. így is kell bánni

a cselédséggel. Az ilyen cseléd aztán kedvvel, hűséggel szolgálja urát és szívesen végzi a leg- terhesebb munkát is. Adjon Isten a szegény népnek sok ilyen nemesszivü uraságot, akkor nem kell félnünk, hogy a szocziális eszmék a szegény munkás nép szivében kedvező talajra találnak. Elégedett, boldog lesz a szegény nép s ahol megelégedés, boldogság honol, ott nem terem szoczia- lizmus.

3.

— Mi lesz a hivatalos megyei lapban? Az uj vármegyei szabályzat szerint 1903. évi januárban kiadjak Tolnavármegye hivat dós lapját, mely minden csütörtökön fog nugjelenni. A lapban közölni fogják a miniszteri és a megyei rendeleteket, értesítéseket, határozatokat, pályázatokat, hirdetéseket es körözéseket s a, nem bizalmas természetű hivatalos közleményeket. A lapban foglalt rendeletek kötelezők a megyei tisztviselőkre, még akkor is, ha külön Írásban nem is kapják meg.

Vasút köréből. Leichscheidl Ferencz m. a. v. hivatalnok Hidasd-Bonyhádról Sárbogárdra, helyebe Rotfermann Ernő m. á. v. hivatalnok helyeztetett Hidasd—Bonyhádra.

A Sédpatak szabályozása. Szegzárd képv. testületé elhatározta, hogy szabályozni fogja a városon keresztül vonuló Sédpatakot, melynek költségeire államsegélyt kér. A költségek fedezéséhez a község, az érdekelt háztulajdonosok, a vármegye és a szegzárd-bátai árvizmentesitő társulat is hozzá fognak járulni.

— Elitéit párbajozók. A szegzárdi királyi törvényszék Sopronyi Ferencz dunaföldvári takarékpénztári főkönyvvezetőt nyolcz, Virág István dunaföldvári udóhivatalnokot pedig három, napi államfogházra Ítélte párbajvétség miatt.

indított meg Joó Károly bátaszéki kántor »Báta- szek és Sárköz« czimen. Az első szám múlt vasárnap jelent meg. A lap kiadója Szélig Gáspár bátaszéki építész. Hogy volt-e szükség erre a lapra? azt majd a jövő mutatja meg.

Névváltoztatás. Kiskorú Rarvinek János paksi lakos vezetéknevét belügyminiszteri engedélylyel *Bárdosi*. xs. változtatta.

Halálozás. Diczenty Ernő deési műlakatos életének 38-ik, boldog házasságának 10-ik évében múlt hó 28-án rövid s sulvos szenvedés után meghat- A megboldogultat bánatos özvegye szül. lsgum Katalin es három kiskorú árvája siratják.

— Phonomimikai rendszer a dunaföldvári róm. kath. iskolákban. Tomcsányiné Czukrász

■ ^ r»a«o" •. *- - n A ~ j .

znsjhxx pnv/írv^rxnaxrKdi' icüusZefe ígGíi urveiiafeíe^éfi

és rohamosan terjed vármegyénkben is. Mint értesülünk, a dunaföldvári róm. kath. hitközség 3 buzgó tanítója, illetőleg tanítónője, nevezetesen; Jéhn Ferencz, Jéhn Győző és Schäffler Teréz behozták az általuk vezetett I-ső osztályokba a phonomimikai tanitasi rendszert s az eddig elért eredmény nemcsak magokat a tanügy iránt érdeklődő egyeneket, hanem az újítástól vissza nem riadó tanítókat is meglepte. Hogy mily élvezettel tanuljak a gyerekek e módszer mellett az olvasást, azt látni kell, mert leírni nem lehet s hogy mily örömmel és odaadással tanítják az illető tanítók e módszer szerint az olvasást, arról személyesen volt alkalmunk meggyőződni. Elismerés illeti meg a három derék tanitot, kik közül egyik még a számtant is a phonomimikai mesékkel kapcsolatban tanítja, úgyszintén elismerés illet: a ^hitközség tanügy iránt lelkesedő derék plébánosát is, ki e rendszer szerinti tanításhoz szükséges falitáblák beszerzése iránt, látva a szép eredményt, azonnal intézkedett «

— Végzetes vadászat. Lippich Aladár volt szegzárdi törvényszéki, utóbb dunavecsei királyi járásbirósági tisztviselő múlt héten vadászás közben Dunavecsén hirtelen meghalt.

— Katonaszökevény. Dobos József tiszti szolga, a ki Szakoson 1874. évben született és 1899- ben a 44-ik gyalogezredhez be lett sorozva, november 5-én Kaposvárról elszökött, valószínűleg részegség és kimaradásáért reá várakozó büntetéstől való féléim ében, útiköltségül elvitt gazdája Baucsin hadnagy tárczájából 80 koronát. A szökevény szőke, kék szemű, 164 cm. magas, balalsó karján metszett sebhelye van. Dobost csak 25 éves korában tudta a dombóvári szolgabiróság katonai szolgalatra előállítani s érthetetlen, hogyan tudták az ilyen embert tiszti szolgának alkalmazni.

Késelés o lakodalomban. Garzó János alsónyéki lakos házában lakodalmat ültek s a vendégek közül F. Kiss Mihály és Hagyó János legények összeszólalkoztak B. Mózsi Jánossal és azt up összeszurkálták, hogy lepedőben kellett hazavinni. A csendőrség a szurkáló legényeket az ügyészségnek feljelentette.