Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-12-04 / 49. szám
4. TOLNAMEGYÉÍ KÖZLÖNY 49. sz. 1902. deczember 4. A baja—foátazséki dunai hid. Mult szombaton jött össze a székesfővárosban az az impozáns monstre küldöttség, mely eljárt a minisztereknél a baja—bátaszéki dunai hid nftgva- lósitása tárgyában. A mintegy 180 tagból álló küldöttség d. e. 9 órakor Pestvármegye székházának üléstermében gyűlt egybe Jelen voltak közül a következők neveit sikerült feljegyezni: Perczel Dezső, Barabás Béla, Pichler Győző, Apponyi Géza főrendi házi tag, dr. Reich Aladár, Latinovich Géza, Veszter Imre, Vörös László, Erreth Jáno*, Nessi Pál, Tormay Károly, Kämmerer Ernő, Boda Vilmos országgyűlési képviselők ; Tolna vármegye kölesdi választó kerülete képviseletében: Koleszár Ferencz, Grünwald Lajos, Gutay Janos, Tantó János ev. ref lelkész ; Koszits Kámill alispán (Pécs), Brázay Kálmán, Daróczy Aladár, Stajevics Jáuos, dr. Egry Béla, Darányi Ferencz országgyűlési képviselők; Gálos Ede, Driesz Lajos, Országh Lajos, Jeszens ky Ferencz Baranya vármegye képviseletében; Kindl József kereskedelmi- és iparkamarai alelnök. J. Engel József, dr. Záray Károly, dr. Nick Alajos, Diempf Imre, dr. Krasznay Miklós Pécsről; Bartal Béla és Csapó Vilmos kamarások, Kardos Kálmán, Hegedűs Aladár, Szutrély Lipót, lovag Vest Ede kamarai elnök; Mága János kereskedelmi kamarai titkár Temesvárról; dr. Marschall Lajos Arad, S őkl Ferencz, Alfoldy Béla Bija, Czérnai Imre, Reiter Jakab, Gaál József Dombóvár, Meskó László, Müller József, dr Szirmai Vidor, Fischer Emil Baja, dr. Szerelemhegyi Károly polgármester Kiskunfélegyházáról, Pető Lajos a «Bácamegyc» szerkesztője, Fodor Károly a «Bajai Friss Újság» szerkesztője, Kommandinger Kálmán jegyző Decs községből, Tafner János közs. biró, Erdős Gábor jegyző, Mayer Alajos, Szélig Gáspár, Rüll Nándor Bátaszék- ről, dr. Leopold Kornél ügyvéd és szerkesztő Szegzárdról, Szeged város képviseletében ; Reizner János törvh. bizottsági tag; Hódmezővásárhely öenő Bajáról; Süss Manó Kalocsáról, monostori Erreth Kálmán Pécsről, Kisfaludy Vidor Bozsok- ról, Sárkán János Kecsekről, Goldschmidt Zsigmond, Zveig Mór, Pollák Lajos, dr. Valentin Emil, Pollák Ármin, id. Mérei Lőrincz, dr. Kelemen József ügyvéd a Bajai Kereskedelmi Ifjak Egyletének képviseletében, Spitzer Ármin, Bodrogi Gyula kir. közjegyző, Hermann Adolf, Hesser Gyula ügyvéd Bajáról, Döry Pál alispán, Sztankovánszky János. Pontban 9 órakor Nendtvich Andor Pécs helyettes polgármestere a dobogóra lépett s lelkes szavakban köszönti a rendkívül nagy számban egybegyült deputátusokat, jelenti, hogy Majorossy Imre pécsi polgármester betegen fekszik s e miatt ő nyitje meg a gyűlést. Előadja az értekezlet megnyitása kapcsán, hogy az előkészítő bizottság országos értekezlet tartását határozta el, a mely értekezlet. most ült össze, kéri a gyűlést,, hogy elnökévé Kardos Kálmánt, jegyzőjévé dr. Tróber Aladárt, s előadóvá dr. Lemberger Ármint válasz- sza meg. Kardos Kálmán elfoglalja az elnöki széket éljenzés közepette ; előadja, hogy majdnem öt évvel ezelőtt ugyanitt már volt egy országos értekezlet ebben a tárgyban. Az ügy azonban rég elaludt volna, ha a parlamentben, a sajtóban állandóan ébren nem tartották volna. Most a kérdés a megvalósulás stádiuma felé tart, maga a kormány is ezt akarja. De azért a mai értekezlet és a mostani akczió mégsem fölösleges, mert sietteti a czél elérését. Kéri a gyűlést, hogy Bartal Bélát, mint a ki a baja—bátaszéki hid létesítése ügyében nagy érdemeket szerzett, a társelnöki székre válaszsza meg. (Zajos helyeslés és éljenzés.) S felkéri az előadót, hogy az ügyet ismertesse. Bartal Béla elfoglalja a társelnöki helyettes s dr. Límberger Ármin vázolja az ügy történetét s röviden ismerteti a kormányhoz intézendő memo- rándum szövegét, a melyet az értekezlet felolvasás nélkül elfogad. Kardos Kálmán mivel senki • sincs, aki az ügyhöz fel akarna szólalni, berekeszti az erről való tanácskozást, indítványozza, hogy' a gyűlés Perczel Miklósnak, aki a baja—bátaszéki vasút ügyét évek hosszú során át a leglelkesebben támogatta, távirati üdvözletét küldjön, A gyűlés zajos éljenzéssel fogadja az indítványt és a következő táviratot küldötte el idősb Perczgl Miklósnak Bajára : A baja—bátaszéki vasút ügyében Budapesten egybegyült országos értekezlet Méltóságodnak a nagy fontosságá czél megvalósítására irányult fáradhatatlan buzgalmáért hálás közsönefel szavazott. Kardos és Banal. Az elnök előterjesztésére ezután a gyűlés küldöttséggé alakulva az országházba vonult, hogy a kormánynál tisztelegjen. Tisztelgés a miniszterelnöknél. A képviselőházba szom aton tiz őrkor érkezett meg az óriási deputáczió s azonnal felvonult a miniszternöki terembe. Nemsokára megérkezett Széli Kálmán miniszterelnök, akit az egybegyűltek zajos éljenzéssel fogadtak. Kardos Kálmán tolmácsolta az országos deputáczió kérelmét, rövid lendületes beszéddel. Vázolta a memorandum tartalmát és kérte a kormányelnököt, hogy az áthidalás kérdésének megoldását s a régóta húzódó ügy megvalósítását hathatós pártfogásával sürgesse. Egyúttal köszönetét és háláját tolmácsolta az érdekelt vidéknek azért, hogy a dolgot a legközelebbi beruházások keretébe a kormány beillesztette s hogy annak a gazdasági hézagnak, amelyet a pénz hiánya okozott, a betörését mintegy kötelességének ismerte. Széli Kálmán miniszterelnök őszinte köszönetét mond azért a bizalomért, a melylyel most hozzá fordultak és azokért a meleg szavakért a melyekkel Kardos őt köszöntötte. Jólesett ez különösen attól, aki neki egyik legrégibb barátja és akinek távollétét a Házban most is nagyon sajnálja. Igen jól mondta Kardos, hogy a kormány kötelességei ben volt s ezek közé tartozik a baja-—bátaszéki áthidalás kérdése is. At'ól a pillanattól fogva, hogy ennek lehetőségéről meggyőződött, azon volt, hogy ez az idei beruházások programmjában helyet fog. laljon és nagyon örül, hogy az országnak egy olyan kiváló vidékét támagathatta érdekeinek kielégítésénél, aminő most előtte képviselve van. A miniszter beszédét perczekig tartó taps követte. ^ Láng L ijos kereskedelmi miniszter fogadta a küldöttség tisztelgéséi. Kardo Kálmán üdvözlő beszédére válaszolva, Láng Lajos kiielentette, hogy valóban nagy örömére szolgál, hogy alkalmat adhatott arra, hogy a baja—bátaszéki áthidalás kérdésével ne mint kívánsággal )öjjt-nek hozzá, hanem befejezett ténynyel. Mikor elős/őr körülnézett a kereskedelmi minisztéiiumban, ezt a kérdést látta a megoldandók eg\ik legerősebbikének. Akik azt hiszik, hogy eddig az ügyet a főváros fejlesztési szempontjai halasztottak, azok tévednek. 0 is kívánja a főváros legerőteljesebb fejlődését, de azt hiszi, hogyl ami a fővárosnak árt, az árt a vidéknek is és eddig sem a főváros érdekében terelték a forgalmat Budapestnek, hanem az államvasutak érdekében. Ha mappára nézünk, a vasúti mappára, Baja és Bitaszék körül óriási üres területet láttunk & akinek van érzéke a nemzeti érdek iránt, az rög- ■ tön látja ezt a hiányt, amely most nyer megfelelő pótlást. Hogy azonban ebből az áthidalásból és az ezzel kapcsolatos vasúti vonalból csakugyan az legyen, minek tervezik, még sok féle pályaátalakulásnak kell történie. Baján pedig a hidk^rdésnél a talajviszonyok is differálnak valamelyes' akarja, hogy a hid ne csak vasúti, han** d is legyen (Éjenzés) és kéri ad szág érdekelt részeit, hop" .atos feladatok megoldásába' -.ómmal. Zajos éljenzé ’ - . beszédét s a tisztelgés ez' * F 13 * ü V*. nult a Ház karza,3 jrr st. kell térnie, (üienk eijenzes.j íviert a uunanaK minél sűrűbb áthidalása természetes követelményét képezi gazdasági fejlődésünknek. Az észak-nyugati részen már van is több áthidalás és nagyon is jogosultnak tartja, hogy a déli részen is legyen, nevezetesen hogy a baja—bátaszéki áthidalás is meglegyen. (Éljenzés.) De mig az államvasutak forgalmi politikája egységes, teljes hálózat mellett egységes nem lehetett; addig ennek az áthidalás kérdésének megoldása elé is akadályok gördültek. Most ezek elhárittattak s örül. hogy az ügy a megvalósulás stádiuma elé érkezett. Amit megtehetett és amit megtehet az ország gazdasági érdekében, azt készséggel megtette eddig is, megteszi ézután is (Éljenzés). Amerikát kivéve egyetlen állam sem tett harmincz év óta annyit a forgalmi érdekek kielégítésére, mint Magyar-ország. És most már csak a fennmaradt hézagok kitöltéséről van szó. Ilyen hézag volt a baja—bátaszéki áthidalás is. Azt hiszi, méltányolja az országnak különösen az áthidalásnál érdekelt része, hogy a kormány most ezt a hiányt pótolni akarja (Zajos tetszés.) A kormány ezt legközelebbi teendők közé sorolta s örül, hogy a de- putácziónak a kérelemre kieligitő, megnyugtató választ adhat. A miniszterelnök beszédét zajos éljenzés követte. Aminek lecsillapultával Kardos Kálmán néhány szóval köszönetét mondott a válaszért. A kormányelnök néhány szót váltott a küldöttek egyes tagjaival, azután besietett a képviselőház ülésére. » Lukács László pénzügyminiszter jött ezután, akit szintén Kardos Kálmán köszöntött, vázolva az I országos deputácáió kérelmét s fölemlítve, hogy az áthidalás ügyében Lukács miniszter nagy érdemeket szerzett. Lukács László pénzügyminiszter köszöni, hogy őt is felkeresték, köszöni, hogy a küldöttség szónoka, az ügyben kifejtett működéséről, olyan hízelgő szavakkal emlékezett meg. 0 csak azt tette, ami neki kötelessége, az érdem pedig a kötelesség határain túl következik. Most több olyan kérdés fog megoldást nyerni, ami már régóta a levegőfr jíély. A szegzárdi róm. kalh. ak miete buzgó elnökük, Völfel Fe- rencz vezetés- mellett folyó hó 30-án az egyesület helyiségében felolvasó estélyt rendezett. Az estélyen következők működtek közre: Bajomi Ferencz pártoló tag a »Riadó* czimü költeményt szavalta nagy tetszéssel; majd Csehi Annuska Dianis »Juliska* czimü költeményét. A harmadik szavaló Hradek Nándor volt, ki Petőfi «Hazám* költeményét, Hoch Gyula a »Kereszt« czimü költeményt szavalta. Végül Völfel Ferencz egyesületi elnök tartotta meg felolvasását, melynek czime »A katholikus vallásnak jótékony befolyása az iparra.« Általános elismerés és dicséret illeti valamennyi közreműködőt; részünkről kitartást kívánunk a jövő estélyekhez is. — Meghiúsult betörési kísérlet. A duna- I földvári róm. kath. plébánia templomot istentelen gonosztevők november 29 én és 30-án virradóra: fel akarták törni, de gonosz munkájukban — úgy látszik — meg lettek zavarva, mert szerszámaik hátrahagyása után — eredménytelenül — megugrottak. Jellemzi a dunaföldvári közbiztonságot a sok bicskázás után a tömeges betörés. Ha igy halad ? Dunaföldvár a pálmát biztosan elragadja a járásnak ez időszerint leghíresebb községétől — Bölcskétől. — Elöljáróságok választása. Alsónyéken múlt pénteken ejtették meg a községi elöljárók választását. I ső biró G. Korsós János, Il-od biró lóik Péter István, pénztárnok ifj, Zsikó János, közgyára Oszvald István lett. Esküdtek : Csapat Péter, lóik István, ifj. Papp János és P. Karácsonyi János. Ocsényben folyó hó 2-án volt a biró választás, valamint az összes esküdtek megválasztása is báró Jeszenszky György szolgabiró jelenlétében. Megválasztattak I-ső biró: Cs. Lovas András, Il-od biró: Császár István, pénztárnok: Márkus Sándor, közgyám ; K. Nagy Sándor. Esküdtek: D. Lovas Jánost D. Márkus István, Sz. Lovas János, kedi Pál, Keserű János, Tóth János, P. János és Kovács György. Szegzárdon 1 és új év közötti valamelyik napon le. járóság választása.
