Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-10-09 / 41. szám
2. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz. künk a magyar ipar felkarolásában nincs vesztegetni való időnk. Addig is kell tehát valamit tennünk, a mi lehetséges s a mi ha nem gyökeresen segít is, de mégis alkalmas a tűrhetetlen állapot némi javítására. Ha Magyarország egész lakossága, vagy legalább ennek túlnyomó nagy része, a mernyiben nem lehetetetlen, kizárólag magyar gyártmányokat és iparczikkeket. fogyasztana, már az is alkalmas volna a magyar iparnak Jia nem is nagy arányú fejlődést biztosítani, de legalább pusztulását megakadályozni. Ezt az eszmét kell tehát felkarolnunk egy jobb jövő reményeinek érvényesüléséig és pedig oly módon, hogy mindenütt az egész országban iparpártoló egyesületeket kell alakítanunk. Hogy mi módon s mily szervezettel, azt majd elfogjuk mondani egy más alkalommal. JU IRODALMI CSARNOK. Az aradi tizenhárom 1849. okt. 6. A bús emlékezetnek szárnyain, Jöjjetek elő, ti dicső lelkek! Buzdítsátok föl fáradt lelkeinket, Kik e mai napon, köztünk lebegtek. Tanítsatok azon szent erényre, Hogyan kell e szép hazát szeretni? Annak szabadságért mindenkoron, Önfeláldozóan, hősként meghalni. Vagy nem halljátok hivő szavunkat? Szabadságunk vitéz bajnokai. A ti példáitok kellenek nekünk Ha dicső erényt akarunk tanulni. Nem haltatok meg, szellemetek itt van, Itt mindnyájunk ajkán és szivében Csak neveteknek említésére is Fölbuzdult a szív, lelke3 érzetében. Soh’ se haltok meg, éltek örökké, Mig e hazát bírja a honfikar A szent szabadságot, mindig megvédi, Mert «rendületlenül áll meg a magyar.» DELY GYULA. Előfizetőink figyelmébe. 1902. évi október 1-én uj előfizetést nyitottunka „Tolnamegyei Közlöny“-re, mely a megye legrégibb lapja. Felkérjük tisztelettel azon előfizetőinket, a kiknek előfizetése lejárt, hogy azt mielőbb megujitani szíveskedjenek. Előfizetési d(jak: Egész évre . . 12 korona. Fél évre ... 6 „ Negyed évre . 3 „ A „Tolnamegyei Közlöny“-t, mely 1902. jan. 1-én a XXX. évfolyamába lépett, ajánljuk olvasóink támogatásába. Lapunkat a t. megyei tanítóknak és tanítónőknek fél árért vagyunk hajlandók megküldeni, mivel a „Tolnamegyei Közlöny“ a „ Tolnamegyei Általános Tanító-egyesület“ -nek, valamint a „ Központi Tanító-egyesület “-nek is hivatalos közlönye. Hazafias tisztelettel : A „Tolnamegyei Közlöny“ szerkesztősége és kiadóhivatala. r r KÜLÖNFÉLÉK. Nem halt még ki szűnkből a honérzet, Oh! mindenkor fölbuzdul a magyar. Ha e szent hazánkért keilend meghalni, Melynek földje «ápol és eltakar.» Éltünket, vérünket föláldoznánk, ügy tennénk; a miként ti tettetek. Még mindig példányul álltok előttünk. Hogy minket áldozatra, serkentsetek. — A magyar ipar pártolása. Nevezetes gyűlést tartottak Szegzárdon vasárnap délután 3 órakor a polgári olvasókörben B o d a Vilmos országgyűlési képviselő elnöklete alatt, melyen iparosainknak szine- java megjelent. Ennek a gyűlésnek az volt a czélja, hogy Szegzárd központtal megalakítsák egész Tolnavármegyére kiterjedő- leg »A magyar iparpártoló szővetség»-et, melynek minden rendű és rangú hazafi és lelkes honleány tagja lehet tagdíjfizetési kötelezettség nélkül. Csak azon erkölcsi kötelezettség "hárul minden tagra, hogy pártolja az elárvult magyar ipart minden téren és minden alkalommal, ami által gátat vethetünk az önálló vámterület nélkül is a Magyarországba beözönlő osztrák gyári iparczikkeknek és elérjük azt a nagy sikert, amit gróf Séchenyi István, a legnagyobb magyar, elért a »Védegylet* megalakítása által. A gyűlésen B o d a Vilmos országgyűlési képviselő meggyőző ‘érvekkel festette meg a magyar kisiparosok immár tűrhetetlen nyomasztó helyzetét, mivel a sokkal erősebb és fejlődöttebb osztiák iparral szemben senki sem védi és istápolja a magyar ipart; hanem a közös vámterület mellett szabadon elárasztják piaczainkat az osztrákok, kikkel a versenyt ilyen körülmények küzött nem tudja a magyar ipar felvenni. Az önnálló vámterület volna hivatva a magyar ipart eme áldás- talan versenytől megszabadítani, de mert az önnálló vámterület felállítása még nagy időkérdés, azért indítványozta, hogy Szegzárdon egy magyar iparpártoló szövetség alakittassék, amely szövetségnek czélja lesz a külföldi áruczikkeket a honi gyártmányokkal kiszorítani oly formán, hogy az egyesület tagjai csakis magyar gyárt-. Hiányokat és készítményeket vásároljanak. Boda Vilmosnak fejtegetéseit nagy lelkesedéssel fogadták és André István indítványára ideiglenes elnökül őt választották meg, jegyzőül pedig Öllé Mihály városi nyilvántartót s ipartestületi jegyzőt. Ezután a jelenlevők egyhangulak kimondották a magyar iparpártoló szövetség megalakulá sát. Legközelebb Szegzárdon a városháza nagytermében közgyűlést tartanak, hogy az alapszabályokat megvitassák és tisztikart válaszszanak. A magyar iparpártoló szövetség ügyeit egy 100 tagból álló bizottság fogja intézni. — Közigazgatási ülés. Tolnavármegye köz- igazgatási bizottsága rendes havi ülését folyó hó 13-án tartja meg a vármegye székházában. — A vármegyei dijnokok kérelme. A vár-, megyei állandóan alkalmazott dijnokok kérelmet nyújtottak be Döry Pál alispánhoz, hogy ők is vétessenek be a vármegyei nyugdijegyesületbe. A dijnokok jogos és méltányos kérelmét az alispán jóindulattal fogadta, a mi reményt nyújt arra, hogy kérelmükét teljesíteni is fogják. 1902. október 9. közkincscié teszi a magyar nemzeti géniusz első rangú kifejezőit, a költészet és műpróza legjelesebb képviselőit. E nagyszerű nemzeti ajándék szinte forduló pont kultúránk történetében. Jelenti a közízlés tisztulását, a nemesebb ideák fölszinre jutását, a komoly nemzeti törekvés hajnalait; mert ezek nélkül az előföltételek nélkül ez a monumentális vállalat soha el nem kezdődhetett volna. Elgondolni is megdöbbentő, hogy az önzés, ridegség, poliii' ai torzsalkodás és közéleti szédelgés közelmúlt esztendeiben mi történt volna e nagy vállalattal, ha véletlenül akkor lép a közönség elé ? ! ... A tervezett ötvenöt kötetből talán az első öt kötet se jelenhetett volna meg, pártolás hiányában. Mig most . . . Most pedig egymás után következnek az öt köteteíes sorozatok, melyekből a betűk némaságában is hangosan kiáltoz felénk mind az, a miről ezeréves múltjában a magyar ész és szív álmodott, lelkesedett és dalolt: — mind az, a mi jövendő fejlődésünknek forrása és alapja. S ráadásul megtörtént az a Migyarországon páratlan eset, Ifogy a Franklin-Társu'at kiadásában megjelenő «Magyar Remekírók» első sorozatának összes példányai elfogytak, még mielőtt a második sorozat a könyv- piaczra került volna. . E páratlan anyagi sikerrel kapcsolatos a nagy vállalat erkölcsi sikere is. A nemzet megérezte, hogy az irodalom több nemes szórakozásnál : — megérezte, hogy az irodalom a nemzet élete, minden törekvéseink mozgató rugója, de védelmezője is minden törekvés ellen, mely integritására tör. Megérezte ez a politikusnak nevezett nép, hogy remekírói voltaképpen nemzeti hősök, vezérei a munkában ; — s megérezvén ezt, sietett benépesíteni házát nemzeti irodalmunk költőfejedelmeivel, hogy a mi nagy Jantosairkon is betelnék az írás szava : — a próféták hivatása örökkön való. Mert a magyar remekírók valóban prófétái voltak és prófétái a nemzetnek mostan is.' A magyar nemzeti szellem az irodalomban emelkedett legmagasabbra. Legszebb virága, legéleterőstbb hajtása mindenkor a költészet vala és talán semmiféle más téren nem közelítettük meg annyira a világirodalom fejlettségét, mint éppen a költészetben. Igazi kevés oly költőnk van, a kinek szelleme, áttörve az ország határsorompóit, közkincsévé lett az egész emberiségnek : — de ezen inkább örülni, mint búsulni van okunk. Mert ha legnagyobbak közül is csak kevésnek a hatása jutott el külföldre, ennek főoka az, hogy költőink mindig nemzetieb- bek voltak, semhogy ne veszítettek volna idegen nyelven. Jól mondta irodalmunkról báró Eö.vös- József, hogy olyan, mint a százados faóriás: szépen virul anya földjében, de elsafnyul, ha átültetik idegen talajba. A magyar földnek meg van a maga külön kiimája, egének színe, földjének virágai, levegőjének jellemző sajátja; s az irodalom, mely ebben a milieuben sarjadj' százszorosán becses nekünk, mert minden izében magyar és nemzeti. A mondásunk igazságát mindennél jobban bizonyítja a «Magyar Remekírók» előttünk fekvő második sorozatának öt kötete. Az öt név, mely aranyvilogással csillog e kötetben, 'szinte olyan, mint a kristályos prizsma öt éle, mely a nemzeti géniusz fényes sugarait az eszmék és érzések skálájának más más szöge alatt törik meg. Ott van Arany János, a népies műköltés örök mestere, Szigligeti Ede, a népszínmű megteremtője s egyszersmind kothurnusos tragédia költő, Vörösmarty Mihály az európai műveltségűddé minden izében klasszikus nemzeti költő, Kossuth Lajos a magyar szabadság és függetlenség apostola, a kinek általános európai tudásánál csak lángoló fajszeretete úri- női-divat és r vid-áruk raktára. SZEGZÁRD, Fő-utcza báró AUGUSZ-féle ház. . Kézimunka kellékek óriási választékban. Legújabb ruha* díszek az őszi idényre. — Gyapjú és berlini kendők. — Posztó czipők férfi- és gyermek kalapok. — Ruhakelmék és bélésáruk. — Kész parget és szövet Blouseok. — Szepességi damasztáruk. — Uri: és női fehérnemüek valamint téli ingek, nadrágok, harisnyák és keztyük a legolcsóbb árakon.
