Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)

1902-10-09 / 41. szám

1902. október 9.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 41. sz.

— Vármegyei közgyűlés. Tolnavármegye tör- vényhatósági bizottságba a vármegyei székház gyüléstermében folyó évi október hó 18-án délelőtt 10 órakor tartja meg közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő : A vármegye 1903. évi "költségvetése s rendes kiadásainak fedezhetése 1-czéljából 1%-os pótadó fedezhetése iránti javaslat. [(Ugyanezen czélból már 1892. év óta vétetik igénybe pótadó.) Az alispán időszaki jelentése. A ■számonkérő székről felvett jegyzőkönyv. Az időszaki pénztár vizsgálatokról szóló jegyzőkönyvek. [A közigazgatási bizottságból az év végével kilépő Itagok helyeinek betöltése. Az igazoló választmány [újjá alakítása. A szegzárdi borellenőrző bizottságban Nitsner Pál elhalálozása következtében üresedésbe jött tagsági helynek betöltése. A tiszti ügyészt [az 1903. év folyamán az 1876: évi VI. t.-cz. 55. [§-a értelmében helyettesiteni hivatott ügyész kijelölése. A legtöbb adót fizető vármegye bizottsági tagok 1903. évre kiigazított névjegyzéke. Az üresedésben levő választott bizottsági tagsági helyek betöltése iránti intézkedés. Az 1902. évben kivetendő, 1903. évben esedékes katonabeszállásolási pótadó megállapítása. A gyámpénztári tartalék alapból 1903. évben fedezendő kiadásokról szóló [költségvetés. Miniszteri rendeletek: Kereskekelem- ügyi miniszteri rendelet a bonyhád—lengyel—kurdi I útvonalnak műuttá leendő kiépítésére vonatkozólag.

[ Kereskedelemügyi miniszteri rendetet a törvényhatósági utmesterek és utkaparók nyugdijjogosultsá- ( gának biztosítása tárgyában. Pénzügyminiszteri rendelet az egyesítendő állami és törvényhatósági j pénztáraknak és számvevőségeknek elhelyezése I tárgyában.. Körlevelek és megkeresések : Csanád ■vármegye körlevele, a közigazgatási előadói állás újjászervezése tárgyában a nagyméltóságu m. kir.

[ Földmivelésügyi Miniszter Úrhoz intézett feliratának támogatása iránt. Pozsony vármegye körlevele az 1868. évi XLIV. t.-cz módosítása tárgyában az ' országgyűlési képviselő házhoz intézett feliratának támogatása iránt. Jász Nagy-Kun-Szolnok vármegye körlevele, a Szolnokon feállitandó Damjanich szobor segélyezése tárgyában. Szatmár-Németi szab. "kir. város körlevele az olasz borvám klauzula eltörlése érdekében a nagyméltóságu m. kir. Miniszterelnök és Földmiveléügyi Miniszter Urakhoz intézett feliratának támogatása iránt. Borsód vármegye í ugyanezen tárgyú körlevele. Torontál vármegye 1 "körlevele a vasárnapi munkaszünetnek a hivata* | lókra leendő kiterjesztése tárgyában. Alispáni elő- [ terjesztés : Weil András gyönki lakos kártérítése. I ügyében. A közúti építkezések muukatervének megállapítása tárgyában alakított küldöttségbe, járási bizottsági tagok megválasztása iránt. A herczeg Eszterházy-féle hitbizományi uradalom tulajdonát, képező «gyánti» vámoshid bevételei és kiadásairól szerkesztett 1900. és 1901. évi számadásra vonatkozólag. Szijártó Lajosné szül. Szegdi Julia szegzárdi lakosnak néhai Szegedi Márton volt törvény- hatósági utkaparó után felmerült temetési költségek megtérítése tárgyában beadott kérvényére vonatkozólag. A vármegye tulajdonát képező várpin- czének haszonbérbe adása tárgyában. A paks- csámpai hegyközség szervezési szabályzatának módosítása tárgyában. A simontornyai járási írnok megbetegedése folytán szükségessé vált kisegitő munkaerő alkalmazása tárgyában. Gyönk községben egy uj mértékhitelesítő hivatal felállítása tárgyában. Egyes tisztviselők szabadságoltatására vonatkozója. Árvaszéki előterjesztés: Dúzs Dániel volt őcsényi lakos 7307 kor. tőke s ennek 1902. évi január hó 1-től járó kamataiból álló fedezetlen gyámpénztári tartozásának a gyámpénztári tartalék alapból való megtérítése tárgyában. Tiszti ügyészi vélemények: Báta község képviselő-testületének, zálogjog törlése, ugyanezen község képviselő-testületének részletes zálogjog törlése, Bölcske község képviselő-testületének ingatlan vétele, Kurd község képviselő - testületének, állami ovoda felállítása, Györköny község képviselőtestületének a jegyzői fizetés emelése, Pinczehely község képviselő-testületének szabályrendelet módosítása, Máza község képviselő-testületének ingatlan eladása és vétele, Szakcs község képviselő testületének ingatlan eladása, Kis-Székely község képviselő-testületének kölcsön-vétele és községház építése, Paks község képviselő-testületének Teli Ferencz paksi lakos el tartása iránt kötött szerződés jóváhagyása tárgyá- tban hozott határozatára vonatkozólag. Varsád község képviselő-testületének, a Németh János-féle alapító oklevelére vonatkozólag. Dunaföldvár község képviselő-testületének, a községi I jegyző lakbér-illetménye tárgyában hozott határozata ellen Niefergall Sándor dunaföldvári községi jegyző által beadott felebbezésre vonatkozólag. Huchslädt Ludo- vica, — Özv. Schvartz Fülöpné és Weisz Simonné bábák oklevelének kihirdetése. Községi költségvetések és számadások. Időközben beérkezett tárgyak.

— Csendörségi szemle. Bencze Bálint csendőrszázados, szárnyparancsnok és Matekovics Lajos őrnagy, csendőrkerületi parancsnok helyettes szemlét tartottak az elmúlt héten a dombóvári csendőrparancsnokságnál, a hol mindent a legnagyobb rendben találtak s e fölött megelégedésüket fejezték ki.

— Szüret. A szegzárdi Bakta-Bartina hegyközség választmánya múlt vasárnap tartott ülést, melyben elhatározták, hogy az általános szüretet folyó hó 13-án (hétfőn) eresztik meg. Ezt a határozatot dobszóval is tud'ára adták a szőlős gazdáknak. Az idei sz iret kevés reménynyel kecsegteti a gazdákat, mert az abnormis időjárás következtében a szőlőfürtök — daczára, hogy már október közepén vagyunk — nem értek meg és igy jó vörös borunk nem is lesz. A szőlőbirtokosok általában kénytelenek lesznek siller és fehér bort szűrni.

— Az »Egyesült Szegzárd Tolnamegyei Nőegylet« folyó hó 4-én tartott özv. Sass Istvánné elnöklete alatt látogatott ülést, melyen a folyóügyek és segélyezések elintézésén kivül elhatározták, hogy az őszi időszak alatt thea-:slély eket tartanak. Szilveszterkor pedig a * Szegzárd-Szálló«- ban tánczestélyt Rendeznek.

— Esküvő. Dr. Freyler Károly osztrák-magyar államvasuti bányaorvos Ferenczfalvárói folyó hó 18-án délután 4 órakor a helybeli ev. ref. templomban esküszik örök hűséget Török Sára urhölgynek, Török Béla szegzárdi takarékpénztári ügyész leányának.

— Kántorválasztás. A székesfehérvári szab. kir. város tanácsa Kefskés Elek szegzárd-uj városi kántort, a »Tolnavármegye « bel munkatársát folyó hó 6-án tartott ülésében a székesfehérvári plébánia templomhoz egyhangúlag kántorrá választotta.

— Eljegyzés. Diczetity Pál majosi községi jegyző Bonyhádról eljegyezte Schrott Teréz kisasszonyt.

— A pécsi közigazgatási tanfolyamra Tolnavármegyéből felvétettek: Blochinger Endre tolnai, Csernyánszky Béla dunaföldvári, Kálmán Endre nagyszékelyi, Mező Lászlő alsőnyéki, Per szína Gyula mözsi, Reitberger Pál bonyhádi, Tóth Jenő felsőnyéki, Várkonyi István gindli-családi és Zaru- bay Ferencz mucsii segédjegyzők.

— Okt. 6-án volt az aradi vértanuk emléknapja, midőn a szegzárdi po!g. fiúiskola tanulóifjúsága szivük belső érzelmeinek külső kifejezését adva, e napon az iskotában mind fekete ruhában jelentek meg.

— Választás. Bonyhád nagyközség képviselőtestülete a megüresedett II. jegyzői állásra Koch József eddigi segédjegyzőt választotta meg. Ennek helyét pedig Küknél Ferenczczel töltötte be.

— Iskola felszentelés. Bíró Imre dunaföldvári plébános folyó hó 5-én áldotta meg a * Leány- tanintézet*. 4 uj tantermét, igy azok a szüreti szünetidő után már használatba is fognak vétetni.

volt nagyobb és végül Reviczky Gyula, a modern, •szinte modhatnók : kozmapolita költő, aki elsőnek emelkedett, a fiatalok közül elhunyt remekíróink -sorába.

Forgatván ezt a diszes kiállítású öt kötetet,

| lépten-nyomon érezzük bennük a magyar észjárást, a nemzeti szellem lüktetését. Eszünkbe jut az az [idő — alig félszáz év előttről szólunk - — mikor j a magyar irodalom egy évi termése belefért egy kis zsebkönyvbe, mikor egy-egy könyvnek a meg- [jelenése esemény volt és Berzsenyi. Kazinczy, Kisfaludy, sőt Vörösmarty művei is, a nyomtatási | .költségek miatt, csak nagy nehézséggel láthattak : napvilágot. Mind ez — csak volt! Azóta nagyot [fordult a világ: — s a »Magyar Remekírók« ez í újabb öt kötetét forgatva, ujjongó örömmel kiál- 1 tunk föl Széchenyivel: — »É'ünk még ! nem vagyunk hóit nemzetnek szerencsétlen, rothadt tagjai, nem »Elő szobor«, leírhatatlan kinok között!«

Úgy van, élünk: — »Annyi szív nem hiába onta vért«: — s ha az úttörő nagyok, kik e szellemi virágzás termékeny magvait elhintették, föL [ támadva láthatnák a terebélyes fát, mely a csöpp kis mustármagból, az ő munkásságukból sarjadt, bizonyára boldogok lennének, hogy nem éltek Fiába!

Nagyobb hatása, több érdeme aligha volt költőnek irodalmrnkban, mint Vörösmarty Mihálynak. Talán azért, mert e nemzetnek nem volt nagyobb költője ő előtte. Honának, nemzetének lángoló szeretete avatta költővé; hazafias lelkesedése hatalmas folyóként áradt szerte verseiben s elöntötte az egész hazát: palotákat és viskókat egyaránt.

Oly eszmékért lelkesült, oly érzésekhez szólt mindig, a melyek az egész nemzet eszméi és érzései voltak, s dalára milliók szive dobogott hevesebben. Ezért volt és maradt Vörösmarty legnépszerűbb költőnk; s ha korunk ítélete némileg változott is felőle, ez csak a közvélemény átalakulása volt annyiban, hogy — a mi előbb népszerűség vala, ma már dicsőséggé vált. S hogy ez igy van, mutatja a Vörösmarty-szobor mozgalma; de még ennél is jobban mutatja az, hogy nincs ember Magyar- országon, a kinek, ha Vörösmarty nevét hallja, rögtön eszébe ne jutna a nagy költőnek egy, két, öt, liz örökbecsű alkotása . . .

A mit Vörösmarty lángoló hazaszeretete a múltban keresett: — a nemzeti dicsőséget: — Arany János már meg is érte. Amannak nem adatott meg látnia, megérnie az alkotmányos érát, de Arany jános túlélte az abszolutizmust, együtt örült a nemzettel, mely annyi küzdelem után végre megkapta alkotmányos szabadságát, s műveltségben, szellemi nagyságban csaknem ép oly magasba emelkedett, mint hajdan, századokkal előbb, a harczi dicsőségben. S bár az ő lelke is vissza- visszaszállt, hogy a szebb múltban keressen vigasztalást: hamar csillapodott mégis, mert megnyugtatta a jelen, s még inkább a jövő, mely meghozta a nemzet becsületes törekvéseinek, munkásságának jutalmát. így lett Aranyból, a Toldi Írójából szubjektív költő, a ki, mint ő maga mondja e mostani kötethez csatolt előszavában, — »egyes liray sóhajokba tördelte szét fájó lelkét«. így születtek meg a balladák, Bolond Istók, a Vojtina levelei és ars

poeticája, a Tasso- és Ariosto-forditások, melyek mind e második kötetben vannak összegyűjtve.

A harmadik kötet, mit ez a sorozat ád, Szig- Ligeti Ede válogatott szinműveiuek első kötete. Dráma-irodalmunk e mesteréről remek emlékbeszédet mondott Gyulai Pál (Beszédeinek I. kötetében, 133—158. lap), s ez a beszéd, mely irodalmunk egyik legbecsesebb monográfiája, fölment bennün- Szigligeti irói érdemeinek bővebb méltatása alól. Szigligeti a színpadon nőtt fel íróvá és negyven évig művelte drámairodalmunkat, melyet száznál több darabbal ajándékozott meg. Ezek közt sok a gyöngébb alkotás: de az a négy darab (Szökött katona, Lelence, Fény árnyai, Trónkereső), melyet Bayer József e kötetbe szorított és jeles bevezetéssel is megtoldott, legszebb darabjai Szigligetinek. A népzzinművet »ő szülte újjá és magyarrá« : — s ha tovább él és talál zeneszerzőt, talán megalkotja, amit kezdett: a magyar opere tét is. S ha ez sikerűi, talán úgy háttérbe szoríthatta volna a franczia operettet, mint egykor a német bohózatot, s uj fejlődést indithatott volna !

A negyedik kötetben Kossuth Lajos válogatott munkáit kapjuk. Életrajzírója Kossuth Ferencz, fölötte dicséretesen cselekedett, midőn a nagy hontalant nemcsak mint politikust, hanem mint igen jeles természettudóst is bemutatta e kötet szűk kereteiben. Egész sor tudományos értekezést, tanulmányt közöl (Az aggteleki barlang, mint őskori temető, Levél Herman Ottónak stb.), melyek széles tudása teljében tüntetik föl e fáradhatatlan gondolatóriást, a kinek száműzetésében, a politika ezer ármányai közt is volt ideje, hogy e nehéz, elvont tudománynyal|foglalkozhassék. Valóban igaza van a történetírónak, mikor azt módja róla: — Nagy lett volna ő mindenképpen, akkor is, ha az ország és politika nyugodtabb, szilárdabb állapotja a tudományos szemlélődésre és kutatásra kárhoztatja vala.