Tolnamegyei közlöny, 1902 (30. évfolyam, 37-52. szám)
1902-09-11 / 37. szám
JL A J 1902. szeptember 11. TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY 37. sz. Arnold Alajosné (Kalocsa), Mihályfy Józsefné, Rónay Viktorné, Lónyai Mihályné, Gyüszü Jánosné, Vas Jánosné, Vágner Károlyné, idb. Tóth Pálné, Niki- tics Imréné, Svarczkopf Antalné (Dunaföldvár), Stann Istvánné, Véber Sándorné, Krisztó Antalné, Mutschenbacher Lipótné, Szabó Dezsőné, Kazamér Jánosné, Hívért Ignáczné, Székely Józsefné, Hornok Antalné, Simon Jánosné, Koszom Lajosné, Plank Józsefné, Magyar Józsefné, Siszler Péterné stb. Leányok: André Irma, Klein Margit, Groszbauer nővérek, Lehoczky Ilona, Mihályfy Bözsike, Gyüszü nővéreit- .Tóth Mariska, Reiter Gizella (Duna-Földvár,), Stann Mariska, Mészáros Jolánka, Koszorú Annuska, Vitkovics Annuska, Plank Margit, Plank Nina, Plank Flóra, Végh Teruska, Kresz Annuska, Koszorú Annuska, Kazamér Juliska, Auth Évicza, Risztó Erzsiké, Vass Mariska, Gáli Erzsiké, Hiverth Károlin, Mészáros Jolánka, Bulyáky Józsa, Nedók Anna, Simon Matild, Wesztergombi Mariska, Mehtl Mariska, Plank Margitka, Kutas Mariska, Szomju Erzsiké, Albert .Juliska, Hradek Erzsiké, Groszbauer Róza, Groszbauer Mátild, Králl Annuska, Bogovits Teréz stb. ' Az estély jövedelme 480 korona. Tudósításunkat azzal fejezzük be, hogy teljes elismeréssel adózunk a kitűnő és tapintatos rendezésért Andre István ipartestületi elnöknek, Öllé Mihály jegyzőnek és mindazoknak, a kiknek részök van a fényes siker előmozditásában. TÖVISEK. Muzeum-nyitás. Uj tanév. Zászlószentelés. Búcsú. Igen sokszor vannak hetek és hónapok, melyek oly nyomtalanul mennek át felettünk, mint az esőtől üres bárány fellegek; mikor a napok szokott egyformaságban jönnek-mennek, a hetek mulnak-telnek, a líélkülj hogy valami érdemleges dolog történnék, mely esemény számba menne; mikor az örök ifjú Idő egy-egy rövid pillanatra oly meddő, mint a hajdani egyiptomi 7 szűk esztendő, vagy mini az ■én. -> Szókei- tehenem, mit egy kor jó remény nyel, nagy pénzen vettem meg a-tolnai vásáron s aztán rögtön — mint meddőt! — negyed árért eladtam a boldog vevőnek. Igen sokszor meg, pár rövid nap alatt több történik — mely »eseményszámba« megy, mint a mit szül — nagy nehezen — nehány hónap meddőnek látszó mostohasága. Szeptember hónapja még eddig — s nálunk ! — az események szülése dolgában jól vitézkedett. — Ám lássuk! . . . * A fizika örök törvényei szerint, a meleg a testeket kiterjeszti. így tanultuk, — igy tapasztaljuk. De a Muzeum-megnyitásnak előre elhirdetett rózsás gondolata,— nagy mérete, parádés volta, a szeptember elsői forró melegben (a tényleges megnyitáskor) úgy összezsugorodott, mint egy aszalt szilva, egy egyiptomi múmia, egy lapos bugyelláris. Aféhf,.-» , ^?r%Pa> a tervezett sok látványos és laiigzatos parádiLa költséges czeremoma — stb. — mind szépen eftinaradt. Hála Istennek! — Minek 'is az őskori leletek.^az^ayas emlékek, a múlt történelmi, néprajzi, régészeti szent hagyományai között, az élő büszkeség fitogtatása, a »hangzatos pompa*, a »költséges parádé ?* ... ]ó volt igy, ahogy volt. Zajos tapssal, — mely semmibe sem kerül! — üdvözlöm az intéző köröket, a czeremó- niátlan, a zajtalan s mégis imponáló megnyitási ünnepély összezsugoriiott eszméjének sikeres keresztülviteléért egész tágra nyílt szivem nagy lelkesedésével 1 * A Muzeum megnyílt szép csendesen -, a különféle rendű és rangú iskolák (mint rendesen ! . . .) megnyíltak ugyanakkor kedves zajjal, fürge üde- béggel, tarka élénkséggel. Amott —-a múzeumban — a múlt történelmi nagy emlékei őriztetnek; emitt az iskolákban, a jövő szép reményeinek veteményes kertjei ápoltatnak. Melyik nagyobb ? Érdekes mindakettő, — mégis talán érdekesebb és érdemesebb Krisztus urunk szerint: *azon dolgokra vetni szemeinket, melyek előttünk vannak /« Éljen a megnyitó iskolák nemes ifjúsága ! reményink virága, jövőnk alápja, hazánk büszkesége! . . 3. A szegzárdi általános ipartestület szép ünnepélyéről, az uj zászló-avatás dolgáról — mérget veszek rá, hogy több lap is foglalkozik több czikk- ben. Tehát én csak röviden ennyit mondok a dologhoz : — minthogy a Biblia azt mondja : » egy a ti Mesteriek, a Jézus Krisztus* és minthogy nekem is van mesterem (az ország több helyein igy nevezik a kántort, rektort, vezér tanítót 1) — eszerint én a Jézus Krisztussal szemben nyomorult mesterlegény vagyok — elismerem; — de a tanító- mesteremnek pedig főnöke lévén: én vagyok a májsz*er ur! Ebből az derül ki, hogy én mindenképp szin- patiroztam iparosaink jogosult ünnepélyével, — úgy is, mint mester, úgy is, mint legény (pardon! — — — segéd! . . .) Ott is ragyog olcsó szegem a drága zászló-nyélben. Vajha drága adománynyal ékesíthettem volna a zászlót, illetve gazdagíthattam volna a t. egyletet ! — No de »szegény ember vízzel főz /« Engem az a rózsás eszme kerülget, hogy ezen esetben az a magyar közmondás — »veszett fejszének a nyele« — itt sokszorosan bevált igaznak, — és ennek a t. zászlónak a nyele (a bevert szegek árát számítva) alighanem többet ér, mint maga a zászló! — — Éljenek a zászlós urak! — iparos barátaim! iparkodjanak mindenkor hősien küzdeni a felavatott zászló becsületéért! . . . * A kisasszonyi búcsú megtörtént, mint szokott, — volt nagy néptömeghullámzás, ájtatosság, mulatság, — csakhogy: nem volt uj murczi 1 . . . No, majd máskor! — Most Kossuth apánk ünnepélyéhez készülnek még a szőlő-hegyek is, tehát a bogyók nem érnek rá megérni l Palást. KÜLÖNFÉLÉK. A nagy ünnep. 19Ö2. szeptember tizenkilenczedike a magyar nemzet egyik legeslegnagyobb ünnepnapja lesz. E dátum Kossuth Lajos születésnapjának századik évfordulóját jelenti. Egy század előtt adta a hazának a magya rok Istene Kossuth Lajost, nemzetünk legnagyobb, legdicsőbb fiát, ki lánglelkével erős, tiszta, hazafias érzésével, fényes, ragyogó szónoki képességével megteremtette a nemzeti szabadságot. Kossuth Lajos nemes hévvel, hatalmas, gyújtó lánggal teli beszédei állították talpra a szunnyadó nemzetet, magasan szárnyaló, óriási szónoklatai hozták szaporább mozgásba a magyarság vérét; a nemzet erőt kapott, fiatal, uj erőt, — és lelkesedése tetőpontján a legnagyobb áldozatokra is képes volt a veszélyben forgó haza érdekében. Kossuth Lajos mondotta, hogy szorgalom és akarat tehetséget pótol. Nála a vasakarat, a páratlan szorgalom egyesült fényes, egész kort bevilágító, sőt korszakot alkotó tehetséggel s teremtett nagyokat s a legnagyobbat: a szabadságot. Egy-kettőre hatalmas hadsereget toborzott össze, számra nézve nem óriási, de elszántságra, vitézségre nézve mindörökké fényes példája a szabadságáért küzdő nemzeti katonaságnak. Egy férfi szavára indult meg az egész nemzet ; az ő hívására szívesen kész volt az egész magyar nép életét és vérét a hazáért föláldozni. Erre csak oly hatalmas tehetség lehetett képes, minő a Kossuth Lajosé volt. Azért az ő neve sohasem fog a feledés homályába tűnni, sőt egyre nagyobbá, ragyogóbbá válik a késő utódok szemében. Az egész ország, az egész világ, hol csak magyar él, ünnepel e napon, megünepli illő fénynyel és kegyelettel Kossuth Lajos századik születés napját: méltóan emlékezik meg a magyar nemzet nagy fiáról. Az ünnepek során föltűnik csodás, misztikus alakja és magunk előtt látjuk fáradhatlan munkálkodását, lelkes ténykedéseit a drága hon érdekében. Kidomborodnak magasztos eszméi, ideáljai, törekvései, cselekedetei és úgy érezzük, mintha ismét közöttünk látnók és mondaná: »Leborulok a nemzet nagysága előtt.« Az egész országban folynak a készülődések, hogy a legméltóbban ünnepeljük meg e nagy napot. A fővárosban a függetlenségi Kossuth-pirt lelkes vezetése alatt ünnepel a nemzet. Részt kér ez ünnepből mindenki, aki magyarnak vallja magát s hazáját igazán szereti. Tolnamegyében is lázas izgatottságot teremtenek az ünnepélyre való készülődések. A városok, törvényhatóságok, vármegyék, egyesületek, testületek, iskolák külön-külön és együttvéve díszes és nagy ünnepet fognak ülni. Az összes templomokban hálaadó istentisztelet lesz e nagy napon, mert hiszen a magyar nemzet ihletés ünnepe ez, Kossuth Lajos pedig mindnyájunké, élete története a nemzet legdicsőbb korszakának története, az ő emléke nemzeti öntudatunk legkiválóbb büszkesége, halhatatlansága pedig hazánk jövőjének talpköve. Legyen áldott hazánk legnagyobb fiánakr a szabadság megteremtőjének, Kossuth Lajos emlékezete ! — Anyakönyvvezetök kinevezése. A belügyminiszter a némedi anyakönyvi kerületbe Halmai Emil, a czikóiba Gáspár Endre és a mázaiba Mess Jenő segédjegyzőt nevezte ki anyakönyvvezető helyettesekké és Gáspár Endiét a házasságkötésekkel is megbízta. — Gyászisteni tisztelet a királynéért. A megdicsőült Erzsébet királyné lelki üdvéért, halálának évfordulója napján, múlt szerdán délelőtt 9 órakor a szegzárd- belvárosi rk. templomban gyászisteni tisztelet volt, melyet Wosinsky Mór apát-plébános végzett. A gyászmisén a hivatalok, testületek, a tanuló ifjáság és a szegzárdi selyemgyár tisztviselői, valamint a több százra menő munkások is megjelentek. —. Tolnavármegye a Kossuth-ünnepélyen. A magyar nemzet atyjának: Kossuth Lajosnak folyó hó 19-én lesz születésének 100-ik évfordulója, mely napon a fővárosi Kerepesi temetőben országos ünnepséggel leteszik a Kossuth-mauzoleumnak alapkövét. Ezen magasztos ünnepélyre Budapest főváros törvényhatósága Tolnavármegye törvényhatóságát is meghívta, melynek képviseletében az ünnepélyen egy nagyobb küldöttséggel Simonisits- Elemér h. alispán fog megjelelni. — Kisasszonynapi búcsú. A szegzárdi Remetekápolnánál Kisasszonynapján nagy búcsút tartottak. Az ájtatos hivek a környékből is nagy csoportokban jöttek el egyházi zászlók alatt s a délelőtti órákban oly nagy volt az élénkség a kies fekvésű kegyhelyen, hogy a nép alig tudott mozogni. Több mi^ét szolgáltak a lelkészek és két nyelven, magyarul és németül prédikáltak a Boldogságos Szűz Anyáról. — Esküvő. Horváth László szakcsi jegyző e hó 2-án vezette oltárhoz menyasszonyát: Klapp Józsát, özv. Klapp Józsefné leányát. A polgári házasságkötést Nagy István dombóvári főszolgabíró, az egyházit pedig Friihwirth Géza gyula- jováncai esperes-plébános végezte. Násznagyok voltak: Szabó Zoltán tolna-szántói jegyző és Ka- possy György. — Eljegyzés. Veszprémy• Győző eljegyezte Tolnáról Szily Ilonka kisasszonyt. — Nyugdíjazott községi jegyzők. A tolnavármegyei községi- és körjegyzők nyugdijválasztmánya Simontsits Elemér alispán-helyettes s vármegyei főjegyző elnöklete alatt tartott ülésében Szalay József nagyszokolyi jegyzőt évi 1350 koronával, Thury Béla tolnai Il-od jegyzőt pedig évi 750 koronával nyugdíjazta. — Képviselő tanítók. Legközelebb Pécsett nagy r. k. tanítói gyűlést tartanak, melyre képviselőkul a dunáföldvári espereskerületbőí a lelkészek és tanitók Jéhti Ferencz dunáföldvári, a szegzárdi kerületből pedig Horváth Ignácz szegzárdi tanítót, lapunk főmunkatársát választották meg. — Kossuth-ünnep. A szegzárdi ev. ref. egyházközség tisztelettel meghív minden rendű, rangú igaz magyart, felekezeti és pártkülönbség nélkül KoSsuth Lajos közös apánk születési 100 ik évfordulójának ünnepélyére. Az egyházi ünnepély az ev. ref templomban — a különféle testületek részvéte mellett — 1902. szeptember 19-én d. e. ®/ 10 órakor kezdődik. Tömeges részvételt kér ■ szegzárd ev. ref. egyház tanács nevében Borzsák Endre% ■4 aj
