Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-12-11 / 50. szám
1898. deczember 11. 5 TOLNAMEQYEI KÖZLÖNY (50. sz.) tésről, gazdálkodásról és a kipusztult szőlők uji’a telepítés módjáról. Az előadás >kat Nits István szeg- zárdi borászati és szőlészeti felügyelő, Saáry Ákos gazdatiszt és M o 1 n á r József gazdasági közigazgatási előadó fogják tartani. Deczember, január és február hónapokban előadások lesznek: Szegzár dón, Alsó- Nyéken, Pilisen, őcsényben, Mözsön, Szent-Györgyön, Dunaföldváron, Váralján, Kis-Vejkén, Zombán, Simon- tornyán, Nagy-Szokolyon, Tamásiban, Szakálybán, Gyünkön, Külesden, Kétyen, Hőgyészen, Pinczeho- lyen, Kurdon, Kónyiban, Dombóváron, Faddon, Bonybádon, Gyulajovánczán, Szántón, Felső-Iregen és Tótkesziben. Az előadások költségeinek fedezésére a földmivelésügyi miniszter 880 frt segélyt utalványozott. — Figyelmeztetés a postát igénybe vevő közönség érdekében. A karácsonyi posta forgalom fokozott mérvben veszi igénybe a postai alkalmazottak tevékenységét s oly rendkívüli mérveket szokott ölteni, hogy ha a fennálló póstai szabályok a közönség által szorosan nem tartatnak be, a királyi posta a legki.terjedt.ebb intézkedések és a legnagyobb erő- megfeszités daczára sem volna képes a közönség minden igényének eleget tenni, minek következtében a közönség maga szenved kárt, ha küldeményei vagy nem érkeznek meg rendeltetésök helyére, vagy ha megérkeznek, nem kézbesíthetők, vagy végre ha kéz- besithetők is, a tartalom meg van sérülve, romolva stb. A tapasztalat azt mutatja, hogy a szabályoknak a közönség részéről való pontos betartása a csomag sorsát biztositja, ennélfogva a postát igénybe vevő közönség figyelmébe a következőket annál nyomatékosabban ajánlom, mert ezeknek figyelmen kivül hagyása, az államkincstárnak kártérítési kötelezettségét megszünteti. Minden egyes küldemény a tartalomnak megfelelően, de mindenesetre jó anyaggal és tartósan csomagolandó. Élelmi szerek, játékok, gyümölcs, szövet, kalap, ruha, fehérnemű külön-külön burkolandó. Ezüst és arany nemüeket, továbbá pénzt, a fennebb fölsorolt tárgyakkal együvé csomagolni nem tanácsos, mert esetleges kártérítésnél figyelembe nem vétetnek s már a nyomozásnál is a tényállás kiderítését hátráltatják. A csomagoknak általában úgy kell göngyölve lenni, hogy egyrészt a göngyület (burkolat) a küldemény tartalmát külső befolyás ellen megvédje, illetőleg, hogy tartalmukhoz a burkolat és a pecsétek megsértése nélkül hozzá férni ne lehessen, másrészt, hogy a tartalom más küldeményeken szállitásközben kárt ne tehessen. A csomag tartalmának minősége, természete, a hosszabb vagy rövidebb szállítási ut, a vizen vagy szárazon, vasúton vagy kocsin való szállítás majd egyszerűbb, majd erősebb és tartósabb csomagolást igényel. Ehhez képest: Jelentékenyebb értékű tárgyak kivált ha nedvesség, dörzsölés, nyomás vagy ütés által köny- nyen megsérülhetnek pl. csipkék, selyem kelmék stb. és oly küldemények, melyek nagyobb távolságra és tengelyen szállíttatnak, értékük, terjedelmük és súlyúkhoz képest megfelelő módon, közönséges vagy fonákjával kifelé fordított viaszos vászonba, bőrbe, szükség esetén vászonnal körülburkolt dobozba teendők és jóf körülkötözendők, vagy jó szerkezetű erős faládába csomagolandók. Ékszerek drágaságok tokban elhelyezve azon felül vászonnal körül burkolt erős fadobozba, vagy Éládácskába zárva és jól körülkötözve és lepecsételve adandók fel. Csekélyebb értékű tárgyak csomagolásához, ha azok nedvesség, dörzsölés, nyomás, vagy ütés által egy könnyen nem sérülhetnek meg, elégséges, ha jó minőségű és többrétű csomagoló papírba burkoltainak és egy darabból álló erős zsineggel többszörösen körülköttetnek. Csomagolás nélkül, csak bezárt utazó táskák, bőröndök, jól abroncsolt hordók, erősen beszegezett ládák; továbbá már nem vérző egy-egy drb vad adható fel. Több drb vad, péld. nyúl, fáczán, fogoly, stb. csakis csomagolva adható postára. Bécs városba és annak kerületében szóló hal- küldemények göngyöletére — könnyű felismerés czéljából egy negyedrét vörös papiros ragasztandó s a czimzett lakásának pontos megjelölésére (kerület, utcza, neve, házszám, emelet, lakás száma) annálin- kább kell kiváló gondot fordítani, hogy az ily gyors •romlásnak alávetett küldemények lehetőleg gyorsan kézkesithetők legyenek. A kosarakba helyezett tisztitott szárnyasokat tartalmazó küldemények czimiratát úgy kell alkalmazni, hogy a leszakadás lehetősége kizárassék s e czélból legczélszerübb, ha azok czimirata kereszt- kötésekkel erős zsineggel a kosárra köttetik vagy bedig a czimirat fatáblácskára ragasztatik vagy ira-’ tik, s a czimtáblácska sodronnyal vagy erős zsineggel mindkét végénél fogva a csomaghoz tartósan hozzáköttetik, hogy a szállítás alatt a ez im le ne szakadhasson. Hogy főleg a romlandó tartalmú küldemények kézbesithetése minden eshetősséggel szemben biztosi- tassék, czélszerü egy czimirat másolatot a küldeménybe legfölül elhelyezni azon czélból, hogy a küldeményre alkalmazott czimirat leszakadása esetén is, a bizottsági felbontás alkalmával a czimzett megállapítható s a küldemény kézbesíthető legyen. A burkolat összefoglalása végett a küldeményre különösen a varrásra, illesztékré és zsinegre annyi pecsétet kell alkalmazni, a hány elégséges arra, hogy a küldeményt a pecsétek megsértése nélkül fölbontani ne lehessen. A pecsételésre egyáltalán csak jó minőségű, erős, tartós pecsétviaszt szabad használni. Vignetták csak a csekély értékű küldemények lezárására használandók. A ki rossz minőségű pecsétviaszt használ, mely könnyen leválik, annak következményeit, maga viseli. Különösen elengedhetlen feltétel az, hogy valamennyi pecséthez, úgy a küldeményen, mint a szállitólevelen egy és ugyanaz pecsétviasz és vésett pecsétnyomó használtassák. Minden csomaghoz szállítólevél szükséges, melynek a csomagra irt összes czimadatokat kell tartalmaznia. A czimzés a szállítólevél adataival egybehangzóig, tisztán) olvashatóan és tüzetesen (vezeték és keresztnév, társadalmi állás, lakhely, község vagy puszta, utolsó posta, vármegye, utcza, házszám, emelet, ajtószámj magára a csomag göngyöletére irassék, hogy a czimzett főleg ha a küldemény nagyobb városba szól is, könnyen és késedelem nélkül feltalálható legyen. Ha | gümbülyegre írni egyáltalán nem lehet, ez esetben azon papírlapot, melyre a czim írva van, nemcsak széleivel, hanem egész lapjával kell a csomagra és pedig mindig az azt összekötő zsineg alá ragasztani. Aranyat, ezüstöt, pénzt, ékszert és drágaságokat tartalmazó küldeményéknél a czimet mindig magára a göngyöletre (vászonra vagy faládára) kell írni. Gyorsan romló tárgyaknál szükséges, hogy a záradék: „gyorsan romló“, törékeny tárgyaknál pedig e záradék: „törékeny“ vagy a szokásos palaczk alak szembetűnőig kitétessék. Fődolog, hogy a czim oly szabatosan, tisztán és olvashatóan legyen magán a csomagon lehetőleg jó nagy hetükkel kiírva, hogy a czimzett azonossága és tartózkodási helyére nézve minden kétséget kizárjon; s a helyes irányítás czéljából az elsó pillantásra a rendeltetési hely kivehető legyen. A Bpest és Bécs fő- és székvárosokba szóló élelmi szereket tartalmazó küldemények fogyasztási adó alá esnek. A bor és a húsfélét tartalmazók pedig bárhová szóljanak utólagosan fogyasztási adóval terheltéinek, szükséges tehát, hogy a szállitólevelen és csomagon a fogyasztási adó alá eső küldemény minősége és mennyisége kilogramm, darab vagy liter szerint megjelölve legyen. (Például: 1. pulyka, 2 klgr. szalona, 3. kacsa, 2 klg. őzhus stb.) mert különben a küldemény a rendeltetési helyen magadóz- tathatás czéljából fölbontatik, mi a kézbesítést felette késlelteti. Végre még felemlítem, hogy a torlódás lehető csökkentése czéljából, de még azért is, hogy a küldeményeket az nap biztosan tovább küldeni lehessen, igen kívánatos, hogy a küldemények föladása a délelőtti időben történjék, e czélból intézkedtem, hogy kerületem nagyobb hivatalainál f. év deczember hó 20—24-ig bezárólag a küldemények a déli órákban is felvétessenek. Pécsett, 1898. deczember 3. Posta-távirda igazgatóság. — Templom-mefláldás. A „Szemenyey-Wajdics“- fóle „Szt. Család naptár“ második gyümölcse: a szakadáthi Jézus szt. szive temploma immár elkészült és decz. 6-án, mint a régi templombucsu ünnepén, adták át szent czéljának, miután e napon püspöki meghatalmazás folytán Streicher Péter hőgyészi esperes plébános — csaknem az összes kerületi papság segédkezése mellett ünnepélyesen megáldotta. Ezen megható szertartás után ugyancsak a kerületi esperes tartotta az első ünnepi szónoklatot és mutatta be az első szent miseáldozatot a stilszerü, szép és tágas uj templomban. — Az egyházi ünnepély végeztével Pelz Árpád plébános házában gyűltek össze a vendégek, köztük sokan a gyünki intelligencziából. Az első felköszöntőt az ebédnél a házigazda mondta az egyház fejére, a pápára, a másodikat a keiületi esperes a püspökre, a harmadikat a házigazda tízemenyey- és Wajdits-ra, mint a regölyi zárda és a szakadáthi templom buzgó megteremtőire. Felköszöntők mondattak még 1 kegyurra, az esperesre. — Óvszer a gombamérgezés ellen. Egy tapasztalt szakács igen figyelemre méltó egyszerű házi szert ajánl annak konstatálására | vájjon az étkezésre szánt gomba ehető-e vagy mérges | Áll ez az óvszer pedig egyszerűen abból, hogy a gombabeszerzésnél, ha nincs teljes bizonyszgunk arra nézve, hogy a gomba jó, főzzünk meg belőle néhány szemet egy kis frissen fölvágott vöröshagymával; ha a gomba jó, a hagyma szép fehér marad; ha a gomba rósz, akkor e főzetnek nemcsak kellemetlen szaga lesz, de 1 hagyma egészen megfeketedik benne. Ez az egész és ki tudja, ezen kevés babrálással járó óvintézkedéssel mennyi szerencsétlenségnek lehetett volna máris elejét venni ? — Állati járványok. Megyénkben az állati járványok állása a következő: Veszettség: A.-Gyéres 1 udvar, Kis-Tormás 1 udv., Tamási 2 udv., összesen 3 község 4 u. Takonykór és bőrféreg: Paks 2 udvar. Sertésorbáncz: Belecska 5 udvar, Geijen 1 udvar. Kocsola 17 udv. összesen 3 község 23 udvar. Sertésvész: Báta 1 udvar, Bátaszék 1 udvar, Fadd 11 udvar, Felső-Iregh 32 udvar, Geijen 1 udvar, Gindli- Család 4 udv., Hidegkút 8 u., Kajdacs 1 u., Kajmád 1 u., Majsa 1 udv., Nagy-Dorogh 4 udvar, Öcsény 1 u., Paks 1 u., Pálfa 8 udv., Simonmajor 1 udv., Tolna-Varalja l u., Ujdombovár 1 u., összesen 17 község. — Vegyes házasság. Nem a mi vegyes házasságunkról lészen itt szó, hanem az amerikairól. Amerika északnyugoti részében olyan kevés a nő, hogy azok a feher emberek, akik családi tűzhelyet akarnak alapítani, az indiánus leányokat veszik nőül. Azon a vidéken nincs is keresettebb áru, mint a honnak e barnapiros leányai. A szende szüzeket annak rendje és módja szerint eladják, de a fehér emberek meg is esküsznek velük. Akárhány fehér ember boldog családi életet él mahagóni szinü feleségével. Nem régen ismét volt egy ilyen házasság, mely azért keltett feltűnést, mert a menyasszony a legelőkelőbb törzsfő leánya és. hires szépság volt. Közelro 1-tavólról jöttek kérők, a kik egymásra Hezitáltak, póni lovat, fegyvert, órát ékszert, ezüst-papirost es hasonló dolgokat igertek a leányért az apának. Sparkling. Eyes (csillogó szem) volt a leány neve, I Bzivét senki sem bírta meghódítani. Végre egy nagy gyár főfelügyelője ötven gyapjutakaróért megvette a szép indiánus leányt. . A fiatal asszony nemsokára az egesz hivatalnoki kar rokonérzését kinyerte és ekkor a leány atyja a kikötött árnak megtetezeset kivanta vejetol. Kérése nem teljesült, fenyegetőzni kezdett. Azt mondotta, hogy éjjel egész különös fütytyel kicsalja magához a vadonba a fiatal asszonyt, de Csillogó Szem kijelentette, hogy ő nem hagyja el a fehér férjét, a ki jól bánik vele és a kit szeret. A mikor végre a vén törzsfő látta, hogy a fehér férjtől kis vörös feleségét nem tudja elhódítani, morogva visszavonult az erdőbe. A leány utra- valonak azt tanácsolta, hogy addig ne is látogassa meg, a mig meg nem tanulta, hogy a tisztességes társaságban hogyan kell viselkedni. — A dunaföldvári szocziális zendülés. Folyó év márczius hó 13-án történt Dunaföldváron az a szocziális zendülés, melynek két ember esett áldozatul és többen megsebesültek. A félrevezetett emberek azóta teljesen megcsendesedtek, belátva azt, hogy erőszakoskodással mitsem érhetnek el, sőt ezáltal még szabadságukat és életüket is elveszthetik. A zendülés alkalmával a csendőrség, mint tudva van, kénytelen volt fegyvert használni. A fegyverhasználat jogosultsága tárgyában a székesfehérvári kér. csendőrparancsnokság rendeletére megalakult hadbíróság kimondotta, hogy Buday Gyula szegzárdi csendőrfőhadnagy és kér. szakaszparancsnok vezénylete alatt 1898. évi márczius hó 13-án a dunaföldvári szocziális zendülés lecsillapítása alkalmával a fegyverhasználat a csendőrségi szervezeti utasítás 11. §-ának 1-ső, illetőleg 3-ik pontja értelmében jogosult volt. — Kikosarazott kérők. Szemrevaló, csinos leánya volt Bucsik János pálfai gazdának. A szép Mariska
