Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-03-13 / 11. szám
2 TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. sz.) V 1898. márczius 13. hajtása tárgyában kiadott utasítás 12. §-ában foglaltéit jelentést; úgy szintén bejelentette, hogy bátaszék- baranyavári vasút trasszirozási munkálatai mindkét vég ponton nagy erővel • megkezdettek s mielőbb befejeztetni szándékosainak. 6448. sz. Földmivelésügyi m. kir. Minister. VI-1. A múlt év julius hó 2-án 55. szám alatt kelt felterjesztésére értesítem a bizottságot, hogy azon kérelmének, miszerint a vármegye szölőtalajainak megvizsgálására Szegzái’don egy álandó vegyészt alkalmazzak, eleget nem tehetek, mivel annak megál- lapitására, hogy mely talajban, mely alany fajta, vagy milv szőlő felnyitási eljárás alkalmazandó, a vegyelemzés egyedül megfelelő tájékoztatást nem nyújt; azt az illetékes szakközeg határozhatja meg leghelyesebben, a talaj mésztartalmának calciumetri- kus módon való megállapítása, a helyszíni viszonyok tanulmányozása, gyakorlati tapasztalati és a szomszédos területeken elért eredmények mérlegelése után. Utasítottam ottani szakközegemet, hogy a hozzá beosztott segéd erővel e tekintetben is a szőlőbirtokos közönség rendelkezésére álljon. Ha mindamellett helyenként tüzetesebb és be- behatóbb vizsgálat szükséges, készséggél fogok a helyszínére megfelelő szakközeget kiküldeni oly őzéiből, hogy általános tájékozást szerezvén, az illető talajokból mintákat vegyenek azokat s haza érkezésük után behatóan vizsgályák meg, s a mennyire lehetséges, gyakorlati szempontból gyakorlati alkalm.^1 zásra is véleményt mondjanak. Budapest, 1898. évi márczius hó 1-én. A miniszter helyett: Kiss s. k. államtitkár. ______ IRODAL MI CSARNOK. 2>Ta,gT3r id.cűs. — Szabadságharczunk 50-ik évfordulóján. — Hej most 50 éve, milyen más volt! Nagyapáink szive eszményekéi’t lángolt. Eszményekért, a mik régen lejártak . . . Jogot, szabadságot s még mit kívántak. Holmi földönfutó poéták szavára, Talpra állt a magyar a nagy aluvásra. — Háromszáz esztendős volt az aluvása, De ahhoz érő is lett a nyujtózása. Valamennyi szomszéd (fél atyafi addig) Úgy véle, hogy ez szivébe nyilallik. S valamennyi szomszéd ásóra, kapára, Most vagy soha, hogy a sírunkat megássa. . | . Bolondos egy dolog támadt ekkor ebből, Bár volna a tisztán sziváx*vány színekből, Akkor tán valahogy belemernék fogni: Festeni a mának, e múlt neki, hogy mi?! Ki látott valaha, napsugaras nyáron, Zivatart támadni alföldi határon ? Még alighogy zendült, még alig vilámlott, Egy kettőre itt van ! S rázza négy sarkában az egész világot! Úgy történt minálunk, csodálatos képpen, Varázslat támadt a szivek közepében; I előállt a honvéd, mintha a rögekből, Csüggeteg aggokból, játszó gyermekekből! S kilencz ellenséggel száz felé csatázván: Borult fölibéjük egy olyan szivárvány, — Szőke napsugárból, hírből, dicsőségből, — Hogy örömkönnyek közt Tekintett le rájuk Hadúr is az égből. . . . En édes magyarom egy szó, mint száz néked Mindezekről ma már hiába mesélek. Mert félek azt kérded: „mi volt a napszámjok, A munkaidejük, meg a vacsorájok ?“ Csak egyet ajánlok, (ha már meg kell tenni), Ha té még tovább is magyar akarsz lenni, Ha van még benned egy szikráüyi becsület, A mit én még ma is fölteszek felőled. Csókold meg e napon, százszor ezt a földet, S ez ünnepi évben ne imádkozz többet, Ne imádkozz’ többet, csak annyit imádkozz’: Hogy lehess hasonló, Ha még jön „idő“, az — akkori apádhoz! Szabolcska Mihály. T A N Ü G Y. Tanítói korpótlék. Tolnávármegye közigazgatási bizottsága a tanítói korpótlékok tárgyában a következő határozatot hozta, s ezt megküldötte az iskolai hatóságoknak és az iskolaszékeknek. Tanügyi előadó bemutatja a vallás- és közoktatásügyi minister urnák folyó év január hó 12-én 1413. sz. alatt kelt leiratát, melyben értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy az 1893. évi 26. t. ez. 2. §-a az összes elemi népiskolák tanítói számára 300 írtnál nagyobb fizetésükbe be nem számítható, 250 írtig emelkedő 50 fit évötödös pótlékot biztosított. A korpótlék alapját képező szolgálati idő az említett törvény hatályba léptével, azaz 1893. év szeptember 25-ével vevén kezdetét, a törvény végretak szerint mindazon, megválasztás vagy kinevezés alapján működő tanítók és tanítónők, kik az emlitett időponttól kezdve szolgálatuk folytonosságát igazolni tudják, az 1898. évi október l-étől kezdődóleg első kórpótlék gyanánt kiszolgáltatandó évi 50 írtra igénynyel birnak. A korpótlék kiszolgáltatása az iskola fentartók kötelezettségét képezi s csakis hivatalosan megállapított és igazolt szegénységük esetén van helye a hivatkozott törvény 14. §-a és az utasítás 17. § a értelmében az állam részéről való segélyezésnek. Felhívja ez ok folytán a közigazgatási bizottságot, hogy a végrehajtási utasítás 24. §-ának rendelkezéséhez képest figyelmeztesse folyó év ápril hó végéig a községi iskolaszékeket és felekezeti iskolai hatóságokat, mikép a korpótlékot a tanítók részére biztosítsák, vagy ha arra képesek nem volnának, államsegélyt kérő kellően felszerelt folyamodványukat 1898. junius végéig a közigazgatási bizottság utján annál inkább nyújtsák be, mert később beérkező kérvények figyelembe vétetni nem fognak. Továbbá értesíti a közigazgatási bizottságot, hogy az egyes kérvényeket,- különösen azon iskolafentartók- kal szemben, kik-a tanító fizetésének kiegészítéséhez ez ideig államsegélyt igénybe nem . vettek, úgy az ■ igény jogosultsága, j mint- á felszerelés, de főleg az iskolafentartó anyagi helyzetének tekintetéből a leglelkiismeretesebb elbirálás alá vegye, hogy a tanitólc ezen törvény biztosította jogának államsegélylyel való érvényre emelése mellett, az államkincstár jogos érdekei szem elől ne tévesztessenek. Megjegyzi végre, hogy a kérvények iskolánként külön tárgyalandók és külön, indokolt javaslat kisé- ,rétében terjesztendők fel. Legvégül figyelmezteti egyúttal a közigazgatási bizottságot, hogy mindazon esetekben, midőn az iskolafentartó korpótlék czimén államsegélyért nem folyamodik, vagy esetleg anyagi erejéhez mérten a kiszolgáltatás kötelezettsége vele szemben kérvénye alapján részben vagy egészben megállapittatik, a legszigorúbban ügyeljen arra, mikép az emlitett törvény és annak végrehajtása tárgyában kiadott utasitás rendelkezései a legszigorúbban betartassanak, s a tanítók, korpótlék czimén kijáró illetményüket is pontosan megkapják. A fennebbi ministeri rendelet, valamint az 1893. évi 26. t. ez. végrehajtása tárgyában a vallás- ,és közoktatásügyi m. kir. minister ur 1894. évi márczius hó 2-án 10.000. sz. alatt kelt rendeletéből kiadott utasitás 24. §-a 3. bekezdése értelmében jegyzőkönyvi kivonaton figyelmezteti a vármegye közigazgatási bizottsága a községi és a felekezeti iskolaszékeket, valamint az összes iskolai hatóságokat: 1. hogy azon iskolafen tartók, kik az iskoláikban működő tanítóknak vagy tanítónőknek évötödös TARCZA. Ének a szabcidsáyharcz félszázados ünnepére. — 1898. márczius 15. — Dallam: Jövel szentlélek Úristen. Ez a nap, mit a: Ur szerzett, Örvendezz, óh magyar nemzet! Millió szív mind egy hitben Mondjon hálát Néked, Isten! Minden szívből ima szálljon, Ének zengjen minden szájon. A ki e napot elhozta, Szabadsággal megaranyozta : Áldott legyen a nagg Isten I Mennyi bu hervasztá orczád, Édes anyánk Magyarország! Gondunkból nőttek bérczeid, Siralmunkból a vizeid; Alert fiaid rabok voltak, Élőkért sírtak a holtak. De mig földed könnytől ázott, Szabadság fája kivirágzott — Áldott legyen a nagy Isten! Szent nap, napja márcziusnak, A szemeink könnyben úsznak; Az öröm könnyei ezek, Melyeknek árja itt rezeg. Tükrében a nagy múlt képe: Vértanúink szent emléke, S a jövőnek mosolygása: Magyar hazánk boldogulása — Áldott legyen a nagy Isten ! Isten, Isten ! Hála Néked ! Kérünk, áldd meg a te néped! Adj belénk Isten félelmet, Egyetértő honszerelmet. Szivünk-éltünket betöltse Őseink tiszta erkölcse. Hints fényt hazára, királyra, Hirök kimenjen a világra, S áldunk, Isten, mindörökké! Sántha Károly. Márczius 15. 50 év előtt. — Visszaemlékezés. — — A „Tolnamegyei Közlöny“ eredeti tárczája. — Két nap múlva félszázados ünnepét üli a magyar nemzet a szabadság napjának, márczius tizenötödikének. A nemzeti lelkesedésnek tüzéből 'ekkor pattant ki a hires tizenkét pont: alapprogrammja a megujkodott Magyarországnak. A nagy napot a párisi forradalmi láz előzte meg, melynek hire beszivárog s az országgyűlés tárgyalásainak is karaktert ad. Márczius 3-áu tartja meg Kossuth egyikét legremekebb beszédeinek. . . . „Mi rajtunk egy fojtó gőznek nehéz átka ül, a bécsi rendszer csontkamarájából sorvasztó szél fu reánk, mely idegeinket megmerevíti s lelkünk röptére zsibbasztólag hat.“ „Büró és bajonet nyomoru kapocs.“ E beszédben indítványozza, hogy intéztes- sék felirat a királyhoz, melyekben fejtessék ki a magyar nemzet óhaja, kívánsága. A felirat hire lázas érdeklődést keltett. A Pilvax kávéház i-éimint egy szemtanú mondja — a szabadság templomává avattatott fel. A mostani ko- ronaherczeg-utczai 7. szám alatt volt e kávéház s itt alakult meg a tizek társasága, kik mellé sorrakoztak a nemzeti színház tagjaiból többen s a jurista ifjúság elei, sőt a közélet más kitűnőségei is ellátogattak a Pilvaxba, hogy felmelegedjenek az ifjúság hevén. Mint a szívből a vérkeringés, innen indult ki akkoron csaknem minden hazafias mozgalom. Ez volt a közvélemény asztala, a mint találóan elnevezték. A reform-mozgalom másik élesztő tüze az ellenzéki-kör volt. A főrendiház aulikus volt és késedelmeskedésükkel akadályt gördítettek az alkotmányos reformok elé. Akkoriban a hajók voltak a hírvivők. A pesti közönség a pozsonyi diéta tárgyalásairól a gyakori hajójáratokkal értesült. Az ifjúság elhatározta, hogy tüntetni fog az aulikus főrendiház ellen. Tervben volt a Rákoson nagyarányú lakoma s népgyülés. Az ellenzéki kör kedvtelve látta az ifjúság e szándékát. A népgyülést márczius 14-ére, a lakomát márczius 19-ére tűzték ki. S ekkor nyomulnak előtérbe Petőfi Sándor, a szabadságharcz lánglelkü Tirtaeusa, Jókai Mór, Vasvári Pál, a legkedveltebb szónok, Irinyi József hírlapíró, Irányi Dániel, Degré Alajos, Bu- lyovszky Gyula, Vidacs János. Ezek voltak hivatva a mozgalmat szervezni és nap-nap mellett gyűlést tartottak. Irinyi márczius ll-én ajánlja, hogy a nemzet kívánságai rövid, velős pontokba foglaltassanak. Még az nap megszületett a 12 pont, mely ezeket tartal- I mazta:
