Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-03-13 / 11. szám

1898. márczius 13.

TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (11. az.)

3

pótlékát önmaguk saját pénztárukból biztosítják, ez iránt való jelentéseiket folyó évi május hó vésreiff ezen közigazgatási bizottsághoz terjesszék be;

2. hogy azon iskolafentartó községek vagy hitközségek, melyek az iskoláikban működő tanítók vagy tanítónőknek évötödös pótlékát szegénységük és az iskolai pótadónak kimerítése következtében meg nem adhatják, államsegélynek elnyerhetése czél- jából a fennebb hivatott utasítás 17. § a értelmében a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister úrhoz czimzett iskola segélyezési ügyben bélyegmentes kérvényüket folyó évi junius hó végéig a követkoző mellékletekkel szereljék fel és terjesszék be ezen bizottsághoz :

a) községi iskoláknál a község 1898. évi háztartási, valamint a a községi iskola 1897/98. tanévi, hitfelekezeti iskoláknál a hitközség 1898. évi, valamint a hitfelekezeti iskola 1897/98. tanévi jóváhagyott költségvetése csatolandó annak igazolása végett, hogy I község, illetve a hitközség nem rendelkezik fedezettel a tanítók vagy tanítónők törvényszerű ötödéves pótlékának kiszolgáltatására;

b) továbbá csatolandó a tanító vagy tanitónó dijlevele, oklevele és az összes szolgálati bizonyítványa a kérvényezés napjáig, eredeti példányban ;

c) az ötödéves pó lókban részesülő tanító vagy tanítónőnek állomására beválasztásáról és megerősité- sérő szólló okmánya;

■d) a községi elöljáróságnak a járási főszolgabiró által láttamozott nyilatkozata a község, illetőleg hitközség szegénységéről, valamint az illető iskolába járó tanköteles gyermekek számának hiteles, a község által igazolt kimutatása;

e) végre a község, illetőleg a hitközségnek, a községi elöljáróság által kiadott, illetve hitelesített állami egyenes adójáról szóló kimutatása;

3. hogy azon tanítóknak vagy. tanítónőknek pedig, kik még az 1893. évi szeptember 25-én nem működtek, s kiknek ezen esetben ötödéves pótlékuknak esedékessége a fennebb jelzett utasítás 12. j§-a értelmében első alkalmazásuknak betöltött 5 éve után áll be, | a 24. §. 4. bekezdése szerint az őket törvényesen megillető pótlékuk, működésüknek megkezdése napját követő hó 1-től veszi kezdetét.

Ezen- esetben az iskolafentartóknak az esedékességet megelőzőleg három hónappal előbb kell, a vármegyei közigazgatási bizottság közvetítésével kérni a vallás-és közoktatásügyi m. kir. minisztertől az ötödéves pót lóknak államsegélyként engedélyezését, mert elkésés vagy nem kérés esetében, az előbb említett utasítás 24. §-a végpontja értelmében esedékessé vált korpótlék teljes összege az iskolafentartótól fog behajtatni.

Miről is a vármegyei közigazgatási bizottság a főszolgabirák utján jegyzőkönyvi kivonaton a vármegye összes községeinek elöljáróságait és az ezekben

levő iskoláknak fentartóit, midőn értesíteni határozza, egyben utasitja a járási főszolgabirákat, hogy ezen jegyzőkönyvi kivonatokat a községeknek és az abban levő iskolaszékeknek vétbizonyitvány mellett kézbesítvén, a vétbizonyitvány okát ezen bizottsághoz már- czius hó 15-ig terjesszék be.

Végre jegyzőkönyvi kivonatnak csatolásával megkeresni határozza a közigazgatási bizottság a pécsi róm. kath., a dunamelléki ev. í’ef., a dunántúli ág. hitv. evang. és a budai görög keleti püspököket, hogy a főhatóságuk alá tartozó iskolákban az ötödéves pótléknak kiadatása, avagy a hitközség szegénysége és képtelensége esetében erre leendő államsegély kérése iránt, saját hatáskörükben is intézkedni szíveskedjenek.

Legvégül elrendeli a közigazgatási bizottság, hogy ezen határozatról a vármegye kir. tanfelügyelője is jegyzőkönyvi kivonaton értesittessék.

KÜLÖNFÉLÉK.

— Szerkesztőnk üdyozló#.* 25

éves fennállásának jubileunn?? alkálmából a „Tolnavármegye“ szerkesztőségé, a szseg- | zárdi kaszinó és számosán melefflmns'u üd- vözleteket küldöttek Boda Vilmos szerkesz-- tőnkhöz. A szegzárdi polgári olvasókör oUtfr lasztmányának megbizásából I m b e r 1 Ferencz^ alelnök, Háj a Béla igazgató és Csizmazia József jegyzőből álló küldöttség tisztelgett Boda Vilmos olvasóköri elnöknél, lapunk szerkesztőjénél, s őt 25 éves szerkesztői jubileuma alkalmából a polgári olvasókör nevében üdvözölte. A rövid üdvözlő beszédet lm béri Ferencz alelnök mondotta s a ragaszkodásról, a szer.etetről beszélt, melylyel az egylet minden tagja viseltetik ünnepelt elnöke iránt; s meghatottságtól reszkető hangon, csillogó szemekkel, melyek minden ékesszólásnál szebben beszéltek, Boda Vilmos további hirlapirói működésére áldást kivánt, s átnyújtotta a következő üdvözlő feliratot: Nagyságos

3E©cLa. "^IlzncLOS

orsz. képviselő ui nak

Szegzárdon.

Mar 25 éve annak, hogy Nagyságos úr szive nemes sugallatától indittatva a „ToInain egyei Közlőny“-t megalapította, s azóta — egy negyedszázadon át —- hazafiul erős lélekkel, csüggedést nem ismerő lelkesedéssel,

minden szép és nemesért lelkesülő szívvel élén áll a lapnak, mint hős hadvezér igaz ügyért küzdő seregének. Hadvezér — mert társadalmi életünk az eszmék harczának örökös lánczolata,- I— hős hadvezér, mert a fegyver melyet 25 évvel ezelőtt felragadott — a hir- lapirás — az eszmék harczában a leghatalmasabb fegyver, s ki ezzel nemesen, hévvel s becsülettel küzd, a harezban a hősök hőse; leghatalmasabb fegyver a hirlapirás, mert a harcz az igaz, szép és jó diadalért foly a társadalom hibái ellenében, s az ellenség mindenkor az igazak védője — a vezér — ellen tör, őt óhajtja megsebezni, ledönteni, de az erőslelkü igazai tudatában küzd és rendületlenül áll, mint a bérezek hatalmas tölgye, mely nem hajol meg a vihar előtt, büszkén néz szembe a förgeteggel, s ha elvonult fölötte, mint diadalmas győző tartja magasan dús koronáját az eszmék diadalát hirdetve.

A mi szerény egyletünk, mely Nagy- kgágös úrban érdemdiís elnökét szerencsés tisz- téÍEÚj midőn Nagyságos úr örömtelt szívvel tekint ^vissza egy negyedszázadon át erős küzdelmek, nemes eszmékért való harezban ifjú lelkesedéssel, lángoló hazaszeretettel, tiszta szivven s becsülettel eltöltött szerkesztői mun- kálkodása^gj.,örömmel járul Nagyságod elé, s az elismered a hála »koszorújához, melylyel Szegzárd város és Tolnaiuegye egész közönsége szeretettel s bűszkéű övnkás tagjának, nemeslelkü vezérének .''hrrjtőkát. őszinte örömmel fűzi szerény virasral sfct ve tétének, a honfiúi érzésnek s taligái-K* »*4 Iml- csillésének legőszintébb kifejezéséig^ , jgv" Szegzárdon 1898. év márczius fi'.1 A szegzárdi polgári olvasókör nevébe^

Imberl Ferencz,

egyleti alelnök.

Csizmazia József, Hájá Béla,

egyleti jegyző. egyleti igazgató.

Ezután Boda Vilmos a megemlékezést szép szavakkal megköszönte.

— MárCZÍUS 15. Nagyban folynak az előkészületek az egész országban a magyar szabadság félszázados jubileumának megünneplésére. Tolnavármegyében is alig lesz község, I hol ünnepet ne ülnének márczius 15-én.

Mit kíván a magyar pemzet ?

1. Kívánjuk a czenzura eltörlését.

2. A felelős minisztériumot.

3. Az évenkénti országgyűlést.

4. Törvény előtti egyenlőséget polgári és vallási tekintetben.

, 5. Nemzeti őrsereget.

6. Közös teherviselést.

7. Az úrbéri terhek megszüntetését.

8. Esküdtszéket.

9. Képviseletet egyenlőség alapján.

10. A katonaság esküdjék meg az alkotmányra.

11. Magyar katonáinkat ne vigyék külföldre.

12. Az uniót Erdélylyel.

Irinyi indítványának 9 pontja a nagy értekezleten módosult. Ide a nemzeti bank kívánságát vették fel.

Márczius 14-én csakugyan megtartották a nép- gyülést, de nem a Rákoson, mint tervezték, hanem az ellenzéki-kör (az úri- és zsibárus-utezak sarkán.) Századok óta ez voll az első népgyülés, a széttagolt magyar társadalom legelső összforrása, szabad polgárok szabad gyülekezete. Fényes Elek elnökölt, s Irinyi mutatta be á feliratot. Az ifjúság nevében Vas- váry Pál szólt, azt indítványozta, hogy a peticziót küldöttség vigye fel a királynak. Klauzál Gábor lebeszélte a többséget s a Vasváry indítványát nem fogadják el. Hanem nagy dolog történik, Metternich, a mindenható miniszter megbukk, Bécsben kitöri a forradalom.

„Mi is cselekedni fogunk“, --< hanzott a Petőfi hangja, mint a tengeri sirály. — A forradalom lebe megérinti és hatalmába fogja az embereket. A tizenkét pontot némi módosítással elfogadják, kívánva a 11. pontban a politikai államfoglyoknak szabadon bo- csáj tatását.

Az ifjúság elhatározta, hogy másnap felrázza a nemzetet. •

Ez előtt ötven évvel márczius tizenöt szerdai napra esett. Már korán reggel gyülekezni kezdtek a ! Pilvaxba. A tizenkét pontot, a forradalomnak első plakátját az úri- és kígyó utczára függesztettek ki. Pav- lovszky Antal megyei Írnok, nyomtatott betűkkel másolta le. A kávéházban mozgalmas élet. keletkezik, Jókai beszél s utána fölemelkedik Petőfi és felolvassa Nemzeti dalát: a „Talpra magyart!“ A hatás leirha- 1 tatlan. A költemény valóságos önkívületbe hozza az j amúgy is lázas kedélyeket. Vasvári indítványára az orvosegyetemre mennek. Itt újra elolvasták a 12 pontot, Petőfi pedig elszavalta költeményét. A jogi fa- kultatáson éppen egy öreg professzor, Tipula tartott előadást. A mint Vasvári az ifjúság élén beront a j terembe, a tanár ijedten kiáltja el magát:

— Jesszus ! Kiütött a forradalom !

Ekkor az egész főváros talpon volt. A tömeg, mint a hógörgeteg, rohamosan nőtt. Szakadó havaseső volt 50 évvel ezelőtt márczius 15-én, de ez nem gátolta a közönség lelkesedését. A hatvani- és szép- utczák sarkán volt a Heckenast-nyomda, odahömpoly- gött, a mint nagyobb tömeg s küldöttség megy a nyomdába, követelve a 12 pont és a nemzeti dal ki- nyomatását.

— Lehetetlen uraim, nincs rajta a czenzor engedélye.

A küldöttség zavartan nézett ősszé. Landcrer pedig odasug Irinyinek :

— Foglaljanak le egy sajtógépet.

Irinyi odamegy a legnagyobb géphez és ezekkel a szavakkal teszi rá a kezét.

— Ezt a sajtót pedig a nép nevében lefoglalom, követelve kézirataink kinyomatását.

— Az erőszaknak nem állhatok ellent, — felel meghajtva magát Länderer és munkához fogtak.

Féltizenkét órakor jelent meg az első példánya a sajtószabadságnak! Mikor Petőfi versét szavalta, a refrént a sokaság, mint a vihar zúgták utánna. Délig folytonosan zakatoltak a gépek s ontották a szabad sajtó termékeit. Délben küldöttség kérte Bajza Józsefet, a nemzeti színház igazgatóját, hogy ingyenes előadást rendezzen, s e nap örömére adassa elő a „Bánk bánt.“ •

A népszabadság sajtótermékeit Kubinyi muzeum igazgató Petőfinek a margóra jelzett következő soraival helyezte el: Az 1848. márczius 15. kihívott sajtó- szabadság után legelőször nyomatott példánya s igy a magyar szabadság első lélegzete. Petőfi Sándor.

Mi történt még ?

Táncsics kiszabaditása.

Diadallal hozzák a szinházba s a közönség fél- tizkor a franczia forradalom vérpezsdítő indulója mellett tódul ki a színházból.

Az ifjúság védte a közbiztonságot, nem szent- ségtelenjfette meg semmi rendzavarás ezt a szép napot.

így zajlott le 1848. márczius 15!

Otvcn év után pedig ünnepeljük igaz kegyelettel.