Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)
1898-02-20 / 8. szám
XXVI. évfolyam. 0. szám. Szegzárd, 1898. február 20. KÖZIGAZGATÁSI, TÁRSADALMI, TANÜGYI ÉS KÖZGAZDASÁGI HETILAP. Az országos selyemtenyésztési miniszteri meghatalmazottnak, a tolnamegyei gazdasági egyesületnek, a szegzárd-központi tanító* egyletnek, a tolnamegyei községi és körjegyzők egyletének és a szegzárdi ipartestületnek hivatalos értesítője. Előfizetési ár : E (rész évre . . . . 6 frt — kr. Félévre.....................3 „ — . Negyedévre ... I „ 50 „ Egyes szám a kiadóhivatalban 12 kr. Szerkesztőség: Bezerédj István-utcza 6-ik szám alatt, hová a lap szellemi részét illető közlemények intézendők. Kiadóhivatal: Széchényi utcza 176. sz. alatt, hová az előfizetések, hirdetések és a felszólamlások küldendők. Me g j elen: Hetenkint egyszer, vasárnap. Nyilttérben 3 hasábos petitsor 15 kr. ' Hirdetések jutányosán számíttatnak. Hiv. hirdetések: 100 szóig . . . 1 frt 87 kr 100—200 , , . . . • 2 „ 87 * 200—300 „ ... 3 r 87 r minden további 100 szó 1 frttal több Csendes vidék. Napjainkban az egész világ a szocziáliz- musról beszél, azonban sehol oly nagy mértékben nem, mint széles Magyarországon. Nálunk a politika, a törvényhozás, a bíráskodás, a közigazgatás mind elvesztő korábbi érdekességét; mindenki csak anynyit foglalkozik velők, ä menynyi elkerülhetetlen szükséges ; a többi időt egészben a szocziálizmus- nak szentelik. De hiszen nem is csoda, mert a mi édes hazánk áldásos földje termett egy olyan külön fajta szoczializmust, melynek párja nem akad az egész világon. Máshol a szoczializmus maga a tagadás. Nincs Isten, nincs haza, nincs tulajdon, nincs birtok, sőt még egyén sincs, — mondja a külföldi szoczialistá. A magyar polgár ember hisz az Istenben, szereti hazáját, tiszteli a birtokot és tulajdont, de minden búj át-baj át ebben az egy szóban fejezi ki: czuczilista vagyok. Ha nincs munkája, ha szükséget szenved, ha elviszik ágyi ruháját adó fejében, ha bántja az uzsora, ha kiszipolyozza a bérlő, erre csak egy felelete van: czuczilista vagyok. A magyar szoczializmus tehát tulajdonképen nem egyébb, mint a nyomornak, a szegénységnek jaj kiáltása s csak ott fajul el, ott fejlődik a törvényes rend elleni nyilt ellenállássá, hol lelketlen izgatók saját önző czéljaik követése közben erre módot és alkalmat szolgáltatnak. Ártalmatlanná kell tenni az izgatókat, munkát és tisztességes keresetmódot kell biztosítani a népnek, az uzsorásokat és szipolo- zókat el kell pusztítani és telepítés által néhány hold földhöz kell juttatni az erre vágyókat s a különleges magyar soczialis kérdés gyökeresen meg lesz oldva. Az arató sztrájk csak időleges baj. Semmi egyébb, mint alkalmazott eszköz jobb munka feltételek elérésére. Elmenni a lehető legszélsőbb határig az engedékenységben s emberséges módot tanúsítani a munkással szemben, szóval méltányosnak és igazságosnak kell lenni s az is mindennemű nagyobbmérvü rázkódás nélkül el fog múlni. Anynyival inkább lehetséges az, mert hisz az arató sztrájk nem is általános az országban. Itt van például Szegzárd esete, mely pedig nagy munkaerővel rendelkezik. Szegzárdon már alig van munkabíró ember, ki annak rendje és módja szerint aratási munkát ne vállalt volna. Sőt a szegzárdi munkásnép tovább megy s semmiféle terrorizmusnak nem enged, mely őt a munkától és kereset módtól elriasztani akarja. Erről a körülményről alkalmam volt meggyőződni. A múlt nyáron javában folyt az arató sztrájk, különösen az ozorai munkások legelsők voltak a szolgálatot felmondani. Az ottani gazdatiszt lejött Szegzárdra s még azon éjjel 70 pár aratót megfogadott ; kik már másnap reggel tömegesen vonultak a vasúti állomáshoz, hogy a munka helyére utazzanak. Szóba álltam a munkások vezetőjével, ki körülményesen elmondta a szerződés feltételeit s mosolyogva tette hozzá: hogy az ozoraiak még az éjjel azt izenték nekünk, miszerint ne merjünk odamenni aratni, mert kivernek bennünket. Azt szeretném én látni — fejezte be beszédét öntudatos büszkeséggel — hogy a szegzárdi embert valahonnét kivernék. Nyilvános jele ez annak, hogy ámbár a szegzárdi nép a lehető legnyomasztóbb helyzetben van, mert a fillokszera pusztításai folytán úgy szólván egész vagyonát elvesztette, még sem megy bele az általános áramlatba, hanem tisztességes munkával iparkodik maga és hozzátartozói léteiét biztosítani. Jele annak is, hogy a hol a nép felvi- világosodott, ott az izgatók tevékenysége eredményt felmutatni képtelen. De azért daczára e vigasztaló képnek a birtokos osztályra és az egész magyar társadalomra súlyos kötelesség terhe hárul. Szakítani kell az eddig bizon több helyen alkalmazott felfogással, mintha az a munkás csak egyik eszköz lenne arra, hogy valaki meggazdagodhassék. Elvonni a munkabért, vagy azt lehetőleg lenyomni, hogy a birtok minél nagyobb tisztajövedelmet mutasson ki. Ha valahol, úgy ennél az ügynél alkalmazni kell a közmondást: élni és élni engedni. Ha az a munkás látja, hogy megböcsü- lik, vele tisztességesen bánnak, munkáját megfizetik s életfeltételeit különböző körmönfont eszközök alkalmazásával meg nem semmisítik, akkor bizonyára arra a meggyőződésre jut, hogy habár nehéz is sorsa, habár keserves munkával keresi is kenyerét, azért egészben véve állapota még sem tűrhetetlen. Akkor belenyugszik a változhatatlanba, mert hisz vallása tanitja, hogy Isten törvénye szerint az emberek nem egyenlők s ha valakinek sikerülne ma az embereket úgy vagyo- nilag, mint egyébb tekintetben teljesen egyenlőkké tenni, az már másnapra változást szenvedne. Lenne a ki vagyonát' elköltené, lenne aki megtakarítaná. Találkoznék a ki ügyesebb és képesebb lenne vagyona gyarapítására a másiknál s ilymódon a vagyoni egyenlőség újra megzavartatnék. Még azután ki dolgoznék, ha tudná, hogy vagyona újra felosztás elé kerül. Szóval ne kívánjon senki lehetetlent s iparkodjék mindenki munkával sorsát kedvezőbbé tenni a földön, azon egyszerű oknál fogva, mert máskép lehetetlen! b. Közigazgatási ülés. Gróf Széchenyi Sándor főispán elnöklete alatt folyó hó 16-án tartotta meg Tolnavármegye közigazgatási bizottsága havi ülését. Döry Pál alispán jelentése szerint a közigazgatás menete szabályszerű, a központi ügykezelés eredménye pedig az előző év hason időszakához viszonyítva kielégítő volt. Beérkezett folyó év első havában az alispáni hivatalhoz 3010 ügydarab, deczem- her hóról áthozatott 306, ezekből január hó folyamán elintéztetett 2947 ügy dar ah, hátralékkép a folyó hóra áthozatott 369 drb, melyből 151 törvényhatósági közgyűlési intézkedésre tartatott fenn. A csendőrkerületi parancsnokság által közölt esemény jelentések tanúsága szerint nagyobb rendzavarások nem fordultak elő, s a közbiztonsági állapot az egész hó folyamán normális volt. A községi közigazgatási szolgálat terén különösen az évi számadások lezárása és a fősorozás elkészítése igényelt a múlt hó folyamán fokozottabb tevékenységet, mely körül a múlt évihez viszonyítva tetemesen kevesebb mulasztás tapasztaltatott, mégis kisebb-nagyobb mérvű hanyagság miatt 8 esetben kellett rendbírságot, 3 esetben pedig fegyelmi eljárást alkalmazni. Dr. Hangéi Ignácz megyei főorvos jelentette, hogy a közegészségi állapot a lefolyt január hónapban kedvezőbb volt az előző havinál, ilyenné alakult a betegedések számának csökkenése s azok enyhébb lefolyása által. A hevenyfertőző betegségekből: difteritisz 57, kanyaró 98, vörheny 34, hasi hagymáz 15, trachoma 1, szamárhurut 4, hólyagos himlő 4 fordult elő. Gyakoriak voltak a légzőszerveknek influenza okozta hurutos s lobos megbetegülései. Felső-Nyéken a hólyagos himlő több elszórt esete mutatkozván, ezen veszélyes baj elteijedésének meggátlása czéljából a felnőttek kényszeroltása rendeltetett el, szükséges volt ezen intézkedés azért is, mert a helyettes járásorvos által megtartott vizsgálat alkalmával sok oly egyén találtatott, ki az oltást eddig egészen elkerülte. Rendőri bonczolás egy telj esittetett Dunaföld- váron egy öngyilkos hullán. Pirniizer József és fiai „Kegyelet“ temetkezési vállalata Szeg'záxd.on, 0-a,xa,3r-tér. Sürgönyczim: Pirnitzer Szegzárd. A fővárosi nagy temetkezési vállalatok mintájára van szervezve. Teljesíti az összes, temetkezésekre vonatkozó intézkedéseket, kívánat szerint egyszerű — díszesebb — vagy pompakiállitással, az általa e czélra szervezett gyász-díszőrség közreműködésével, mérsékelt áron. Gyászkoszoruk óriási választékban.
