Tolnamegyei Közlöny, 1898 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1898-02-06 / 6. szám

4 évi január 1-én pedig 23,897 írt 43 kr. E szerint tehát az elmúlt évben a tartozásból 1716 frt 58 krt törlesztettek, kamatok fejében fizettek 1522 frt 6 kit. Az 1897. évben a tényleges bevétele 14,489 frt 80 kr volt. Az adóhátralék 6989 frt 20 kr. Az 1898. évre a bevétel a hátralékkal együtt 20,693 frt 5 ki, ezzel szemben a kiadás 13,751 frt 26 krban állapít­tatott meg. — Ingatlanok forgalma. A szegzárdi takarék- pénztár 13000 frtért megvette Szegzárdon, a Széchenyi- utczában fekvő volt Albanich-fele házat K r am o- lin Emil dr. szegzárdi ügyvédtől. — Tanítói kinevezés. Gróf Beuyovszky Resző, mint kegyuraság, az Alsó-Tengelicz pusztai iskolához M uhoray Sándor tanítót nevezte ki. — Jótékonyság. A pécsi róm. kath. káptalan a szegzárdi róm. kath ovoda részere 25 frfot kül­dött az egyesület elnökének. — Képviselő-testületi ülés. Szegzárd nagyközség képviselő-testülete folyó hó 5-én tartott ülést a követ­kező tárgysorozattal: 1. Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítésére 3 tag kiküldése. 2. A vágóhíd melletti szántóföldnek árverés utján történt bérbeadásának jóváhagyása. 3. Dobos Adolf táncztanitó kérvénye, a „Szegzárd-szálló“ dísztermének féláron való átenge­dése iránt. 4. A szegzárdi ev. ref. énekkar kérvénye, a diszteremnek ingyenes, esetleg féláron való átenge­dése iránt. 5. A községi pénztár megvizsgálásáról je- I lentés. 6. Farkas Ferencz Strényer kérvénye, a rá tévesen kivetett községi közmunka leírása iránt. 7. „Szegzárd-szálló“ épületében levő s eddig Bóday Guszsáv által bérbe bírt bolthelyiségnek árverés utján történt bérbe adásáról jelentés. 8. Ugyanazon épület­ben levő s folyó évi október 1-én lejáró bérszerző­déssel kiadott bolthelyiségnek újabb kiadása iránt elő­terjesztés. 9. Csötönyi János kérvénye, a tévesen ki­rótt közmunka tartozás leírása iránt. — Veni Sancte. Erténybeu a tanuló ifjúság és a hivő közönség a megyés püspök intronizáczióját „Yeni Sancte“-val ünnepelte meg. — A jótékonyság szolgálatában. Humánus intéz­ményeink megalapítását, fejlesztését és felvigoztatását a legnagyobb mértékben lelkes urhölgyeinknek kö­szönhetjük, a kik a nemes eszméket felkarolva, ön­zetlenül fáradoznak, hogy az emberszeretetet, mely szá­zadunknak erénye, minél nagyobb mértékben gyako­rolják. A jótékonyság által városunkban megállapított intézmények közül első helye áll a róm. kath. óvoda, melynek egyik leghivebb pártolója Triebler Irma úrnő, a ki gyűjtés utján 1890. évtől kezdve nem ke­vesebb, mint 1583 frtot juttatott az óvoda czéljaira. Álljon a nemesszivü úrnő cselekedete példányképül arra, hogy mit lehet tenni jótékonysági intézményeink | érdekében. — Nyitott árok. A szegzárdi uradalmi épület j előtt elvonuló közveszélyes árok még mindig nyitva i áll, daczára annak, hogy a történt szerencsétlenség után, mely városunk egyik legtiszteltebb úrnőjét érte; mindenki azt hitte, hogy az illetékes hatóság — ha | már máskép nem lehet — kényszeríteni fogja az ura­dalmat a botrányos nyitott árok bfeboltoztatására. Ez azonban még sem történt meg s igy azután újabb | szerencsétlenség okozója lett a szennyes árok, melybe múlt csütörtökön reggel Mohai Sándor szegzárdi | iparosnak a kath. legényegylet által rendezett táncz- vigalomból haza menő leánya zuhant, a kit úgy kel­lett abból kiemelni. Ez tehát rövid idő alatt a máso­dik áldozat. Kiváncsiak vagyunk, hogy még hány szerencsétlenség lesz elégséges arra, hogy eltüntessék székvárosunk ezt a szégyenkövét. — Egy kisgyermek halála. Lesújtó csapás érte U n g á r Simon dr. szegzárdi rabbit és nejét. Egyet­len 4 éves Jenő fiúcskájukat a kérlelhetetlen halál folyó hó 2-án letörte fagyos kezével. A kedves gyer­meknek folyó hó 3-án ment végbe temetése, melyen i sokan jelentek meg, hogy résztvétökkel enyhitsék a | kesergő szülők nagy fájdalmát. — Hymen. Gászner Ferdinánd bátaszéki kar­mester eljegyezte Rüll Veruska kisasszonyt. Pályázat. A szegzárdi m. kir. adóhivatalnál ^§y adótiszti alias van üresedésben, melyre a pályá­zat két heti határ idővel már kiíratott. Pályázati kérvények a szegzárdi pénzügyigazgatósághoz adan­dók be. — Megerősített alapszabályok. A belügyminisz­ter jóváhagyta és megerősítette a dombóvári kath. legényegylet alapszabályait. — A szegzárdi polgári olvasókör újonnan épí­tendő egyemeletes házára január 30-án tartatott meg a versenytái’gyalás. A beadott ajánlatok a választmány . előtt nyilvánosan bontattak fel d. e. 10 órakor. A 18137 frt 87 krt tevő előirányzati összegből a beadott ajánlatok a körnek tetemes leengedést biztosítottak. Az összes munkákra egyetemleges ajánlatot nyújtottak be : H á j a Béla szegzárdi épitész 6'3°/o, — T e 1 b e r Alajos és T o r k György tolnai építészek 6‘l°/0 — és Klosz Antal bátaszéki épitész 1*5®/® árleengedés mellett. Ezeken kívül az egyes munkákra is érkeztek ajánlatok, minthogy azonban H á j a Béla ajánlata ezeknél kedvezőbb volt, — a választmány az ugyan­aznap délután 2 órakor tartott közgyűlés elé azon javaslattal járult, hogy a közgyűlés H á j a Béla aján­latát fogadja el, s a szerződést vele kösse meg. Ezen — Boda Vilmos elnök által — előterjesztett javaslat folytán a közgyűlés az építkezéssel Háj a Béla szegt zárdi építészt bízta meg. A közgyűlésen Adler N. János heves vitát nyitott meg azon indítványával hogy a kör ejtse el az építkezést, mert az ezzel járó anyagi terheket nem lesz képes elviselni. Eme nézetet alig ketten, hárman tették magukévá s B o d a Vilmos elnök gyújtó beszéde után, melylyel Adler János által felhozott indokokat sorra megczáfolta, a közgyűlés óriási többséggel hozta meg határozatát, melylyel H á j a Béla ajánlatának elfogadásával az építkezést márcziusban megkezdi. A kör uj emeletes épületét mostani házának helyére építi. Az építkezés költsége­ire 17000 frt kölcsönt vesz. Ebből 12000 jelzálogköl­csön, — 5000 frt pedig kezességi kölcsön lesz. Az 5000 frt felvételére jótállókul ajánlkoztak: Boda Vilmos 1000, Fleischer Ödön 1000, Háj a Béla 1000, Hauk Károly 500, Schmidek Mór 500, s ami igazán meglepő volt, az építkezés ellen küzdő Adler N. János 1000 frt erejéig. A kör az építke­zés tartama alatt A d 1 e r N. János K o s s u t h-L aj o s utczai házában nyer ideiglenes helyet, -— s ezt a tulajdonos minden bérfizetés nélkül engedte át a kör részére. Az építés márcziusban kezdődik s az uj épületet tartozik vállalkozó f. év szeptember 15-én átadni. — Mezőgazdasági népies előadások. A tolna­megyei dazdasági egyesület a földmivelésügyi minisz­ter támogktásával a megye számos községében gazdasági népies előadásokat tart. F i 1 á s z Lajos urodalmi intéző a talajmivelés, növény termelés és trágyakezelésről; Molnár József gazdasági egye­sületi titkár az állattenyésztés általában és állate­gészségügy, szarvasmarha tenyésztés és a mezőren­dőri törvény végrehajtásáról; Nits István szőlőszeti és borászati felügyelő a szőlőszet, boroszat és gyü­mölcstermelésről tart előadásokat a következő köz­ségekben : Agárd, Alsó-Nyék, Báta, Bonyhád' Decs, Dombóvár, Gyönk, Harcz, Mözs, Ocsény, Paks, Pilis, Szegzárd, Tamási, Varasd. Az elő adások min­den alkalommal a nap alkonyati szakában (d. u. 5—6 óra tájban) tartatnak meg. Az előadások folyó évi február hó 2-án kezdődtek meg és április 3-án fejeztetnek be. Ez alkalomból Döry Dénes,' a gaz­dasági egyesület elnöke, felhívást bocsátott ki köz­ségi elöljáróságoknak, hogy a községekben megtar­tandó előadások idejét minél kiterjedtebben tegyék közhírré és a nép érdeklődését a nép körében keltsék fel, illetve a gazdákat az elő adások meghallgatására buzditsák. — Szép természeti tünemény. Ritka természeti tüneménynek voltak a szegzárdiak múlt szerdán délután fél 5 órakor tanúi. Az égboltozaton ugyanis hatalmas ivezetü pompás szivárvány volt látható, mely gyönyörű látvány egy negyedóráig tartott. A szivár­vány lassan tünedezett el s utána a felhőzet bibor- fényben úszott. — Névváltoztatás- Moravek Gábor, szegzárdi kir. ügyészségi Írnok, vezeték nevét belügyminiszteri engedélylyel „Mátrai“-ra változtatta. — Hirtelen halál. K u m s i k Ferencz, szegzárdi jómódú csizmadia mester, folyó hó 3-án kiment a szőlőjébe, a hol hirtelen rosszul lett s meghalt. A megejtett orvosi vizsgálat megállapította, hogy az életerős embert rögtöni szivszélhüdés érte. Nagy István Bencze, szegzárdi lakos, a szőlőjéből hazajövet az úgynevezett „Borkúti“ dűlőben találta meg Kum- sík holttestét s az esetről az elöljáróságnak tett je­lentést. — Megunta az életét. Drága a kenyér, nagy a szükség most a szegény nép között. A mindennapi betevő falatra is csak alig jutott Rácz Jánosné szü­letett Rózsa Mária szegzárdi lakosnak, akit a nagy nyomorában félj ének iszákossága nap-nap után jobban elszomorított. Gyertyaszentölő napján is a könnyelmű férj a kenyérre való utolsó fillért is elmulatta, a mi a szegény asszonyt annyira elkeserítette, hogy öngyil­TOLNAMEGYEI KÖZLÖNY (6. sz.) __ ko ssági szándékból marólúgot ivott. A gyorsan érke­zett orvosi segély megmentette az élszánt asszony életét, melyben semmi örömet nem talált. — Községi számodások beterjesztési határideje. Vármegyénk alispánja Werbels István regölyi jegyző, a tolnamegyei község jegyzői egylet elnökének, fel- 1 terjesztésére a községek 1897. évi számadásainak beterjesztésére előirt határidőt april hó 1-ig meg­hosszabbította. — Vásári és piaczi helypénzszedési szabályzat. A kereskedelemügyi m. kir. minisztérium a várme­gyénk által múlt év folyamán újévtől megállapított vásári és piaczi helypénzszedesi szabályzatot jóvá­hagyta. — Újabb belépti jegyek. A vasúti várótermekbe és a perronra ezentúl csak jegygyei mehet be az, a ki nem utazik. A belépti jegyet az állomási pénztár- • nál, vagy a kapusnál lehet megváltani. A személyzet kötelessége a rendelet betartása fölött szigorúan őr- ködni. A belépti jegy ára 20 fillér, a mely a vasúti alkalmazottak javára fordittatik. A perronra eddig is jegygyei lehetett belépni, most azonban annak is kell jegyet váltania 20 fillérért, aki a "váróterembe megy. ­— Halál a lakodalmas háznál. Her ez Henrik nagyszékelyi lakosnál szólt tegnap éjjel a zene, mi- • vei lakodalom volt a háznál; a jó kedvű fiatal­ság vígan járta a tánezot, közbe-közde nagyokat I kurjongatva. Egyszerre csak rémes sikoly vegyült a kuijongatások közé, mire rögtön elhallgatott a zene $1 és mindenki rémülten futott az udvarra, honnan a j sikoly hallatszott, keresvén a sikolytás okát. Kere- | sés közben az udvar közepén levő kutból gyönge pa­naszhangok voltak hallhatók, mire gyorsan odaro- -í hantak a keresők és képzelhetni rémületüket, mikor | kutban egy leányt láttak fuladozni. Nagy farod- ? sággal kihozták a leányt a kutból, kiben Vémon I Konrád 7 éves Erzsi nevű kis leányát ismerték föl, j de már ekkor megvolt halva. A kis Erzsi úgy került | a kútba, hogy a kútnak nem volt kávája, hanem a \ kút ürege a földdel egyszinten volt, a kis leány nem j ismerte az udvarban a járást és véletlenül belesza- ; I ladt a kávanélküli kútba, hol halálát lelte. A mulat- ' ságból persze ezután már szó sem lehetett, hanem . a vigasság helyett gyász ütötte föl tanyáját a lakó- j dalmas házban. Az esetet bejelentették a gyönki já­rás- és szolgabiróságoknak, kik a vizsgálatot megin­dították, hogy kit terhel a felelősség azért, hogy a kútnak nem volt kávája. — Veszettség. Bátán és Szedresen az ebek között a veszettség fellépett, miértis a központi já­rás szolgabirája, B a j ó Pál, a zárlatot mind a két községben elrendelte. — A ki a végrehajtót nem szereti. Magyaror­I szágban mindenki a nagy adó miatt panaszkodik, a mi bizony indokolt is, mert a közteherviselés már annyira túl van fokozva, hogy alig lehet csodálni, ha az adófizető elkeseredésében kiutasítja házából a vég­rehajtót, ki kötelességét megy hozzá teljesíteni. F. L. szegzárdi lakost és gépészt is megekzekválta a vég­rehajtó, a ki e miatt annyira féllobbant, hogy ellen­szegült a végrehajtónak. E cselekményéért a szegzárdi kir. törvényszék 10 frt pénzbírságra Ítélte. — Belefuladt a pocsolyába. Sokan életökkel fizették már meg iszákosságukat. így járt Hidegku- ton Döring János is, a ki a napokban alaposan becsipett s ily állapotban akart a község alatti hidon átmenni, de a hídról a sötétben lebukott. A szeren- czétlen ember ott fulladt a pocsolyában. Másnap talál­ták meg az arra menők holttestét. — Csaló könyöradománygyüjtő. Furcsa módját eszelte ki a csalásnak Harangozó János, bátai illetőségű, hely és foglalkozás nélküli csavargó. Ez a vakmerő csaló ugyanis egyik ismerősét halottnak nyilvánította ki és annak haláláról halotti bizonyit- ványt szerzett. Ezzel a bizonyitványnyal azután az elhaltnak hirdetett családja részére könyöradományo- kat gyűjtött. Kitűnt azonban a turpissága és a csend őrség nyakon csípte. — Elpáholt elöljáró. Szakály községben Kas­sai Márton elöljárót a borozó legények a korcsmá­ban véresre verték, mert arra figyelmeztette őket, hogy csendesebben legyenek. Az eset úgy történt, hogy Kassai elöljáró nagy lármát hallott a korcs­mában s betért oda, hogy mint községi elöljáró fi­gyelmeztesse a rendzavarókat a békés viselkedésre. Az ott levő B a 1 a s k ó testvérek ezt zokon vették a hivatását teljesítő elöljárótól és neki esve, véresre verték, A megvert elöljáró támadóit feljelentette a bíróságnak. 1898. febuár 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom